Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

mmmmmmmaummmmmmmm/m £SZM-MÄ<S¥ARORSZAG 2. T9S3. december TO., szombat 1983. december 9-én Moszk­vában. tanácskozást tartottak a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai Központi Bizottságának nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vet­tek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a Kubai Kom­munista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Part, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vi­etnami Kommunista Párt képviselői. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az ame­rikai kormányzat hibájából az európai nukleáris fegy­verek korlátozásáról folyta­tott genfi tárgyalások meg­hiúsítása következtében ki­éleződött nemzetközi hely­zetről. Megvitatták a poli­tikai, az információs és pro­pagandatevékenység idősze­rű feladatait e körülmények között. Külön figyelmet szenteltek az új amerikai rakéták NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország területén meg­kezdett telepítése veszélyes következményeinek. Megál­lapították: az Egyesült Ál- ■ lamok és a NATO minden- ‘ áron arra törekszik, hogy sa­ját javára változtassa meg a világ stratégiai helyzetét, • megbontsa a kialakult hoz­závetőleges erőegyensúlyt, tovább növelje a szocialista országokat fenyegető nukleá­- ris veszélyt. Rövidlátó poli­tikát folytatnak azok, akik- a szocializmus és minden haladó erő ellen irányuló »kereszteshadjárat” szerve­zőinek agresszív irányvona­lát támogatják. Komoly kárt okoznak nemzeti érdekeik­nek, népeiket az amerikai hadiipari komplexum önző terveinek való alárendelésre kárhoztatják. Ennek eredmé­nyeként nem csupán a szo­cialista országokat fenyegető veszély fokozódik, hanem az európai országokat, az ösz- szes népet, magát az Egye­sült Államokat fenyegető ve­szély is. Növekszik a termo­nukleáris katasztrófa kocká­zata az egész emberiség •számára. Az új amerikai rakéták európai telepítése lényeges eltérést jelent az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia záróokmá­nyától, megnehezíti a Hel­sinkiben kidolgozott irány­vonal továbbvitelét. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a Varsói Szer­ződés tagállami által hozott válaszintézkedések szüksége­sek és kényszerűek. Kizáró­lagos céljuk a szocialista or­szágok biztonságának meg­óvása, a kialakult erőegyen­súly megőrzése, amely a je­lenlegi körülmények között a béke előfeltétele. Fokozva a nemzetközi fe­szültséget, az amerikai im­perializmus a nyers erő po­litikáját folytatja, beavatko­zik a független államok bel- ügyeibe. A tanácskozás résztvevői kifejezték a test­vérpártok és a testvéri né­pek szolidaritását a szocia­lista Kubával és Nicaraguá­val, a grenadai, salvadori és más közép-amerikai népek igazságos harcával, Dél-Af- rika népeinek szabadságu­kért és függetlenségükért folytatott küzdelmével El­ítélték Washington és Tel Aviv agresszív közel-keleti politikáját. Hangsúlyozták azt a veszélyt, amit az ázsiai és a világbéke számára az USA, Japán és Dél-Korea fokozódó katonai készülődése jelent, amit más reakciós erők is támogatnak. A ta­nácskozás teljes támogatásá­ról biztosította Vietnam, Laosz és Kambodzsa erőfe­szítéseit a délkelet-ázsiai helyzet normalizálására, e térségnek a béke, a stabili­tás és az együttműködés övezetévé változtatására. A testvérpártok képviselői rámutattak: változatlan elvi, politikai irányvonaluk, ame­lyet ez évben Prágában és Moszkvában a szocialista or­szágok párt- és állami ve­zetői megerősítettek. Meg­állapodtak: további intézke­déseket lesznek azért, hogy a világközvélemény külön­böző köreit tájékoztassák a Szovjetunió és több más szo­cialista ország konkrét és nagy horderejű javaslatai­ról, amelyek az Európában levő nukleáris és egyéb fegyverzetek eltávolítását, illetve radikális csökkentését szolgálják az egyenlőség és az egyenlő biztonság alap­ján, s amelyek arra irányul­nak, hogy visszafordítsák az események veszélyes mene­tét, biztosítsák a feszültség enyhülését Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozták, hogy nagyon jelentősek a Jurij Andropov szeptember 28-1 és november 24-i nyilatko­zataiban előterjesztett javas­latok, amelyek széles körben kedvező fogadtatásra talál­tak. A tanácskozáson megálla­pították: a szocialista orszá­gok szilárd politikai akarat­tal és minden lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy megakadályozzák biztonsá­guk aláásását, megvédjék a szocializmus érdekeit, töre­kedjenek az igazságos és tartós béke elérésére. Kifejezték arra irányuló készségüket, hogy hozzájá­rulnak a kapcsolatok kiszé­lesítéséhez és elmélyítésé­hez minden olyan állammal, mozgalommal, szervezettel és reálisan gondolkodó poli­tikussal, amelyek és akik síkraszáílnak az európai és nemzetközi biztonság kérdé­seinek konstruktív megol­dásáért, a feszültség enyhí­téséért, a katonai szemben­állás szintjének csökkenté­séért, a békés egymás mel­lett élés és az érdemi együtt­működés megerősítéséért az államok közötti kapcsolatok gyakorlatában, függetlenül ezen országok társadalmi berendezkedésétől. E célokat szolgálhatja az európai bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a lesze­reléssel foglalkozó stockhol­mi konferencia. A tanácskozást tárgysze­rű, elvtársi együttműködés, az egység és az internacio­nalista szolidaritás jellemez­te. * Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével pénteken este ha­zaérkezett Moszkvából ez MSZMP küldöttsége. A de­legáció, amelynek tagja volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KB titkára, részt vett a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai Központi Bizottságai nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. A küldöttség kíséretében voltak: Barabás János, Kótai Géza és Radics Katalin, a KB osztályveze­tő-helyettesei. Szoviet iilfség a tafias Iptoiil A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének küldöttsé­ge, amely Zinaida Kruglova elnök vezetésével a szocialis­ta országok szovjet baráti társaságainak budapesti ta­nácskozásán vett részt, pén­teken a Hazafias Népfrontnál tett látogatást. A megbeszélést követően Pozsgay Imre és Zinaida Kruglova megállapodást írt alá, amely rögzíti a HNF és az SZBTSZ együttműködésé­nek formáit, a békéért, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért folytatott harcban. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tiszte­legtek a közelmúltban el­hunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa alelnöke emlékének. Ezután Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoz­tatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai ülésé­ről. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szervezeti-sze­mélyi kérdésekről is tár­gyalt. Gáspár Sándor azzal a ké­réssel fordult a SZOT el­nökségéhez és az országos tanácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az országos tanács mérle­gelve, hogy Gáspár Sándor főtitkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hang- súlyozásával felmenti őt fő­titkári tisztségéből. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevé­kenységére a magyar szak- szervezeti mozgalomnak to­vábbra is szüksége van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a SZOT elnök­ségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sorába, megválasztot­ta az elnökség és a titkár­ság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az országos tanács a SZOT elnökségének javaslatára Földvári Aladárt, érdemei elismerésével felmentette el­nöki tisztségéből és megvá­lasztotta a testület alelnöké- nek. A tanácsülés nagyra ér­Méhes Lajos életrajza 1927-ben született Buda­pesten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1944 óta vesz részt a munkásmozgalom­ban. 1948 és 1961 között a Budapesti Pártbizottságon töltött be különböző tisztsé­geket, 1961-ben a XIV. ke­rületi Pártbizottság első tit­kárává, 1962-ben a Budapes­ti Pártbizottság titkárává, 1964-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1970 és 1978 között a vasasszakszervezet főtitkára volt. 1978-tól 1980- ig a Budapesti Pártbizottság első titkára tisztét töltötte be, 1981. január 1-től ipari miniszter volt. 35 éve tagja a Ganz-MÁVAG „Felsza­badulás" szocialista brigád­jának. tékelte egész eddigi életút­ját, a szakszervezeti mozga­lomban végzett tevékenysé­gét. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulá­sa miatt, érdemei elismeré­sével — felmentette főtitkár­helyettesi tisztségéből, el­nökségi és titkársági tagsá­gából. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának 1966, a Politikai Bi­zottságnak 1980 óta tagja, 1967 óta országgyűlési kép­viselő. Tagja a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének. Az építőipar mérlege (Folytatás az 1. oldalról) adott át. Kedvező az is, hogy 1983-ban az iskolaév megkez­désére az előirányzottnál több Az Elnöki Tanács ülése fFolytatás az I. oldalról) A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött és személyi kérdé­sekben határozott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének javasla­tára Méhes Lajos ipari mi­nisztert — más fontos meg­bízatása miatt — felmentette tisztségéből. Egyidejűleg dr. Kapolyi Lászlót — felment­ve ipari minisztériumi állam- titkári tisztsége alól — ipari miniszterré megválasztotta. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hi­vatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Dr. Kapolyi László életrajza Dr. Kapolyi László TH. Kapolyi László Buda­pesten született, 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyete­men általános mérnöki, a Nehézipari Műszaki Egyete­men bányamérnöki, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen pedig köz­gazdász oklevelet szerzett. A pártnak 1967 óta tagja. A Tatabányai Szénbányák­nál dolgozott 1953 és 1976 kö­zött, műszaki vezetői beosz­tásokban. 1976 áprilisától ne­hézipari miniszterhelyettes volt, 1981. január 1-töl ipari minisztériumi államtitkár. 1968-ban elnyerte a. mű­szaki tudományok kandidátu­si, 1975-ben pedig doktori fo­kozatát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1979-ben le­velező tagjává választotta. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem címzetes egye­temi tanára. Munkásságáért 1983-ban Állami Díjat kapott. tanterem készült el. As át­adott óvodai férőhelyek sssá- ma kétszerese volt az előző évinek, a bölcsődék építése, fejlesztése pedig 40 .százalék­kal több gyermek elhelyezé­sét tette lehetővé. A gazdálkodás jövedelme­zősége is jobb, mint egy év­vel ezelőtt volt. A kivitelező építőipar első három negyed­évi jövedelmezősége 9,3 szá­zalékról 10,8 százalékra ja­vult. Ezt főként a magasabb termelés és teraielékenység, továbbá a jobb költséggaz­dálkodás, illetve anyagtaka­rékosság alapozza meg. A miniszter részletes©» szólt a lakásépítési program valóra váltásáról. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves tervidőszak össz- lakásépítésj előirányzatát, amely 370—390 ezer lakást foglal magába, ez ideig idő­arányosan teljesítették. Fi­gyelmet érdemel, hogy az eredeti központi előirányza­tok szerint — ötéves átlag­ban — az állami lakásépítés 30 százalékot, míg a magán­lakás-építés nagyságrendje 70 százalékot tett ki. A köz­ponti erőforrások mérséklő­dése következtében az össz- lakás építésen belül az álla­mi lakásépítés aránya azon­ban csökken, a magánlakás-; építésé ugyanakkor növek- • szik. Az OTP legfrissebb ada­tai szerint 1983. első tíz hó­napiéban 50 százalékkal több építési kölcsönt bocsátottak' ki, mint. az előző év azonos időszakában. n u MAGAZIN Á fókák szeg Sajátos természeti labo­ratóriumot rendezett be a természet a Távol-Keleten a tudósoknak az Ohotszki- tenger hideg vizében elte­rülő apró kőpatkón, a Fó­ka-szigeten, amely biztonsá­gos otthona a vadaknak és a madaraknak, A szigeten egy fa sem nőtt és nincs édesvíz, a horrtokos és kavicsos enyhe lankák fölött kőfennsík függ. A medvefókák fekvőhelyén ál­landóan madárkolóniák is tanyáznak. A Fóka-sziget a Távol-Kelet egyik leggaz­dagabb madárvilágú helye. A /csendes-óceáni Halgaz­dasági és Oceanográfiai Tu­dományos' Kutatóintézet munkatársainak egyik fő feladata a tengeri medve­fókák életének tanulmányo­zása. A kutatás célja, hogy javaslatot dolgozzanak ki a Rezervátum a tengerben — Védetté nyilvánítva A medveíökák szemmel láthatólag nem félnek az emberektől - kiváltképp, ha mint Jelena Trofimova és Szvetlána Szusz­lova, a csendes-óceáni Tudományos Kutatóintézet munkatár­sai teszik, élelmet adnak cuclisüvegben. tengeri állatok védelmére és szaporításuk lehetőségét feltárják. A tudósok javaslatár* *z expedíciós hajókon kívül egyetlen hajó sem közelít­heti meg 30 kilométernél közelebbre a Fóka-szigetet. Tilos az övezetben minden­fajta halászat, .mert ez megbontaná a fókák táplál­kozási egyensúlyát. A szi­get fölött elvonuló repülő­gépek nem ereszkedhetnek 4000 méter alá, hogy a haj­tóművek zaja ne zavarja meg a medvefókák és a ma­darak nyugalmát. A Szovjetunió, az USA. Japán és Kanada több mint húsz esztendővel ezelőtt Ír­tak alá meghatározott időre szóló egyezményt arról, hogy a medvefókák állomá­nyának növelése érdekében a fajt a Csendes-óceán északi térségében védetté nyilvánítják. Az egyezmény rögzítette a medvefóka-va- dászat feltételeit: nyílt ten­geren tilos a medvefókára vadászni. A tudósok számí­tásai szerint, a Szovjetunió vizein napjainkban mint­egy 400 ezer medvefóka él, s egynegyedük a Fóka-szi­geten. . í 1 Marasö hum Meséié üisc

Next

/
Oldalképek
Tartalom