Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-07 / 288. szám
1983. dFecemSer 7., szerda ESZAK-RAGYARORSZAG 5 Elzárva, nem kirekesztve (II.) Szunnyadó „táíeniink” A magánzárka lakójának «ölét lelkét feledni! Ha csak ideiglenesen is! T. B. százados, nevelési szolgálatvezető jó programot talál ki erre: •— Nézzünk be a fegyházor- voshoz! Kitűnő szakember, és a humora! A rendelő előtt nyolcán várakoznak, nyoma sincs rajtuk a kórnak. Szerencsém Van. Odabent most nincs rendelés, hanem a munkába állítási bizottság dolgozik. A doktorral utána is szót válthatok ... Hat ember üli körül a terebélyes asztalt: a parancsnok helyettese, az orvos, a munkáltató, a nevelő, az őr, a pszichológus. A munkáltató és az őrség ilyenkor természetesen az ügyeletesét delegálja, a többieknek viszont minden ilyen alkalomkor itt kell lenniük. A kint várakozók tegnap érkeztek, új emberek. A férfi, aki a bizottság eic lép, 39 éves. Targoncaszerelő. Elvégezte az általános iskolát, mindeddig nem került összeütközésbe törvényeinkkel. Értelmesen, higgadtan válaszol a bizottság kérdésedre. A bűncselekménye: szemérem elleni erőszak, erőszakos nemi közösülés — nem egy' alkalommal. Ö mondja, pontosan ismeri a definíciókat: előzetes letartóztatásban töltött már néhány hónapot. Miközben ' az egészség- ügyiek vérnyomást, testsúlyt mérnfk, az orvos hallgatózik a sztetoszkópjával, megtudjuk, hogy K. J. feleségül vett egy asszonyt, akinek három lánya van. Az elítélt a legnagyobbikát, a 19 éveset szemelte ki magának. Idő közben született a feleségétől egy ikerpár. Aprócskák még ma is. Ugyan, milyen módon állhat helyre ennek a családnak az élete? A férj, az apa és a bűnös csábító, 1988 végén szabadul a fegyházból. De várja, várhatja-e valaki jó szívvel a megbántott környezetben? Dr. Zs. Gy. fegyházorvos jókat kuncog magában és ■ csak akkor buggyan ki belőle a nevetés, amikor magunkra maradunk. — Nomen est omen — lihegi. — Feltűnt valakinek, hogy ez a liliomtipró a Leányka utcában lakik? A doktor ilyen. Minden- vhek meglátja a fonákját és , felvidítja a környezetét. Mondják is tréfásan, hogy azért ilyen sok a szimuláns, mert szeretnek a doktorral találkozni. Zs. doktor bemutatja a rendelőjét. Korszerű, mindennel felszerelve. Ám, végül is a legtöbbet a több szakvizsgás ápolók, asszisztensek segítenek. — Korábban körzeti oryos voltam, azért jöttem ide, mert sok krimit olvastam. Nos, krimiről szó sincs, de megszerettem itt. Fiatal férfiakat gyógyítok, az influenzán kívül alig van bajuk. Néha-néha előfordul még egy-egy „üzemi baleset”, de ezek enyhék. Az első években a szívbajt hozták rám, mert ötletekben aztán Itt nincs hiány! Háromszor küldtem el egy elítéltet a tököli rabkórházba. mert mindig drótot nyelt. A tököli röntgenorvosok már azt hitték, hogy velem van valami „baj”, mert semmilyen rendellenességet nem találtak. Végül rájöttem, hogy egy fogra kötött cérnaszál segítségével alkalmasint mindig kihúzta magából a drótot a kedves „beteg”. Tiszteletem, ehhez már anatómiai és mechanikai ismeretek is kellenek — simítja meg szakáliál a doktor. — Vajon mi a céljuk ezzel. az önkínzással? — A drötnyelők régi tököli ismerősöket szeretlek volna találni, a mostani kisebb trükkösök pedig egyszerűen csak a munkát kerülik. Benézünk a fogorvosi rendelőbe is. Hatvanezres fordulatszámú a fúrógép, állítólag a városi rendelőintézetben ettől korszerűtlenebb van. Az asztalon protézisek, pótlások. Az elítélt a bekerülési összeg 40 százalékát téríti, várakoznia sem kell sokat a rendelésre... Be is kalkulálják ezt a visz- szaesők. Megismerkedünk közben B. G. pszichológussal, aki más oldalról is meg tudja magyarázni Zs. doktor pácienseinek viselkedéseit. Előtte azonban egy „beteggel” is találkozunk. A íe- gyelmezőbe nyitunk. Akik itt laknak, szintén renitensked- tek, de kisebb a vétségük, mint a magánzárkásé, ezért többen lehetnek egy zárkában. öt dalia vágja ki a vigyázzt a főtisztek láttán. Először H. 1. meséli el történetét. — Betanított munkás voltam a Taurus Gumigyárban, havi ötezerért. Ötödik alkalommal vagyok büntetve. Legutóbb a társammal ötszáznegyvenezer forint értékű pénzt és aranyat loptunk. Olyan sok a letiltás, hogy hiába is dolgoznék ... Kabova asszony gú• nyos pillantást vetett Patnik eladóra, és sziszegő hangon kérdezte: — Hogyhogy nincs? Nekem kell — és nincs?! Patnik megnyalta a cserepes ajkát, és udvariasan, de határozottan így válaszolt: — Senki számára nincs. Már megmondtam. Meghajolt és átment a pult túlsó oldalára, ezzel adta világosan értésül, hogy a beszélgetés az ő részéről befejeződött. Kabova asszonynak azonban más volt a véleménye, ö szentül meg volt győződve róla, hogy a java csak most következik. Az eladó Jtán ment. — Ne játssza a bolondot — jelentette ki Kabova asz- szony —. nem szeretnék rostszál gondolni magáról. — Ide hallgasson — figyelmeztette az éladó —, lassabban a testtel! Én nyugodt ember vagyok, de ... Patnik nem fejezte be. Komoran nézlek egymásra. Nehéz megmondani, melyikük látszott harciasabbnak. — Ügy — húzta a szót az asszony. — Hát nincs. Semmi nem maradt? Jozet Jurzet:—. így igaz. — Egyáltalán semmi?. — Egyáltalán semmi! — Egyetlen csöpp sem? — Egyetlen morzsányi sem! — Hogy lehetséges? Az eladó fel nyögött. Kabo va asszony odahajolt hozzá. — Nagyon kérem! Az eladó fogát csikorgatta, s eltűnt egy ajtó mögött. L. J. amint meglátja x parancsnokot és szót kap, tiltakozik: a jövő év februárjában szabadulna és igazán minden igyekezetével azon van, bárcsak kilépjen már a kapun. — Akkor miért van a fegyelmezőben? — kérdez rá az őrnagy. — Mert semmi sem sikerül! Börtönösből átminősítettek fegyházassá és összegyűlt már tizenhat fenyítésem is. Nem igazság ez! V. Z.-t meg egyenesen .felveti a düh: — Akkor sem, értik, akkor sem tanulok meg varrni! Nem tudok es kész! Én egy fillért sem kapok soha, mert csak harminc-negyven százalékot teljesítek. Nézzék meg, beteg vagyok, földagadt a kezem (az orvos által jól ismert trükk), de az orvos nem ér semmit, mindig kinevet. Ezek aztán tényleg nehéz fiúk. Bár H.. I., az ékszer- rabló jó ésszel bír. Be is iratkozott a gimnázium ei- íő osztályába. Szereti a fizikát, de a negyedéves beszámolón elégtelent kapott matematikából. Nagy az önbizalma, azt mondja, foggal, körömmel is elvégzi a fegy- házévek alatt, mert nagy tervei vannak. — A Képző- művészeti Főiskolára szeretnék bejutni — bök a tekintélyes tolikészlet ‘ felé. Még itt, a fegyelmezőben is rajzolhatok. A portrékat kedvelem. Művész leszek! — Egytől egyig, mindenki sérült, aki hozzánk kerül — magyarázza a pszichológus, amikor már az irodája félé baktatunk. — Mentális le- targáció — ez a leggyakoribb. Könnyen befolyásolhatnak, többnyire ők a „csics- kásók” a bűnügyeknél. Az elítélteknek másik nagy hányada pedig sajnos értelmi fogyatékos, skizofrén. Ezen nincs mit csodálkozni, ép értékítélettel kevesen követnek el bűncselekményeket. Mi sokfajta terápiás módszerrel igyekszünk gyógyítani, mindamellett, hogy tudományos feladataink is vannak. A tudományos munka és a sokféle terápia — köztük a legfontosabb, a munka — ugyanazon egy célt szolgál. Azt, hogy ezek az emberek minél kevesebb zavar nélkül illeszkedhessenek be újra a társadalomba. Lcvay Györgyi — Szélhámos! — mormogta Kabova asszony. Észre sem vette, hogy Kuckóvá asszony is ott termett mellette. —r Mi történt? Kapható valami ? Kabova legyintett. — Mondom, szélhámos ez az alak — torkolta le. — Nem akar adni! Szomszédnője odahajolt hozzá. — Mit nem akar adni? Kabova lehalkította a hangját. Hiánycikk Egészségügyi szolgáltatás a fonodában A miskolci fonodában mindig nagy gondot fordítottak a szociálpolitikára, az egészségügy*. J»- lenleg is három orvos vigyáz a fonónök egészségére. Az ápolónői szolgálat egész napos. fcő- vételünk a fogászati rendelésen készült. Fotó: Szabados Gfiagf Védő nBBkabeiyek A védőnwnkahelyek megszervezését rendelet írja elő. Javasolják, hogy alakítsanak ki olyan munkahelyeket, ahol fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű embereket egészségi állapotuknak megfelelő munkakörülmények között foglalkoztathatnak. A megváltozott munkaképességűek évi bérköltségének 40 százalékát az állam dotálja a vállalatoknak. A kisebb teljesítményű távbeszélő-központokban vakokat kell alkalmazni. Készükre biztosítják a tapogatókészülékeket Itt a látók csak addig dolgozhatnak, míg a munkaközvetítő nem helyez oda vak vagy gyengén látó embert Sarki búvárok Sűrűsödő csapatokban érkeznek a magas északi zónák madárlakói az alföldi természetvédelmi területekre. A pusztaszeri tájvédelmi körzetben megjelentek a lúdnagyságú jeges-búvárok és a valamivel kisebb sarki búvárok A messzi tájaktól jött tengeri madarak, csak a költési, illetve a vonulási időszakban keresik fel az édesvizeket Ugyancsak megjelentek a tájvédelmi körzetben a nagy testű viharsirályt*, amelyek szintén északról vándorolnak délre. — Nem tudom. De nem akar. — Disznóság! — mondta Kuckóvá asszony. — Mindig ilyen volt! De mégis, mit gondol, mi van nekik? — Magam sem tudom. — Kabova vállat vont. — Az imént találkoztam egy asz- szonnyal — az teli szatyorral cipelt belőle. Nekem pedig ez az alak nem ad. Szélhámos! — Szélhámos! — helyeselt Kuckóvá. — Panaszt teszünk. — Persze — fűzte a szót Kabova —, okvetlenül. Hajlandó igazolni, amit mondok? — Hogyan kételkedhet benne, hiszen nekem sem adott belőle! Gyerünk! És a két asszony elindult, | hogy panaszt tegyen. iöskereszles laniolpok Miskolcon „— Az volt a legjobb ebben a kiállításban, hogy nekünk szólt, jó volt a tablói mellett meg-megállni az iskola folyosóján.” A vélemény, amely az • iskolában szervezett, családtervezéssel és családi életre neveléssel foglalkozó kiállítás láttán fogalmazódott meg az egyik tizenévesben, jó néhány éves programot minősít A fiatalok családi életre való nevelésében jelentékeny részt vállal Miskolcon a Vöröskereszt is; az 53 általános és 20 középiskolában számos vetélkedőt, tanfolyamot szerveznek. A legnépszerűbb formája ezeknek a találkozásoknak, az iskolai órákon, vagy szaktémájú előadásokon a kötetlen beszélgetés, ahol az előadást tartó orvos, gyógyszerész, egészségügyi szakdolgozó ad választ a kérdésekre. Miskolcon 1978 óta szerveznek és rendeznek a családi életre nevelő tanfolyamokat. A minisztertanácsi határozathoz kapcsolódva a Vöröskereszt VI. kongresz- szusának határozata is népszerűsíti a tudatos család- tervezésre, a családi életre készülő „jövendő szülők” számára szerve*!« kxSffMÉp* kát, tanfolyamokat Három- évenként városi versenyeket rendeznek a népszerű csecsemőápolási tanfolyamokon elsajátított ismeretekből, me iskolák között. Az iskolásak: számára rendezett tanfolyamok mellett a „Szülők iskolája” címmel rendezett tanfolyamoknak is nagy sikerük van. Fontos feladat hegy iskolai vöröskeresztes atop- szervezetek tagjai elsajátítsák az alapfokú elsősegély- nyújtó ismereteket és lehetőségük legyen azok gyakorlására. Az a vasi lakótelepe» elsősegélynyújtó kabinet »tokult. Az elmúlt évben kisdobosoknak is tartottak alapfokú ismeretekből tanfolyamot így 1983-ban a városi versenyen kilenc kisdobos csapat is indult. Az idei országos versenyen a miskolci 40. számú Általános Iskola első, az Egészségügyi Szak- középiskola második helyezést ért el. Az elmúlt három évbe« éj tematikával, komplex képzést kaptak a vöröskeresztes lanárelnökök a felkészítő munkához. Miskolci szakmunkástanulók sikere ■ A kistermelők II. országos virágkiállításának és kötészeti versenyének ez év december 2—4. között a Bács-Kiskun megyei Kecel adott otthont. Az ez alkalomból megrendezett virág- kötészeti versenyen részt vettek a miskolci Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola tanulói is, akik a szakmunkástanulók versenyében kiemelkedő sikereket érlek el. Az ország tíz mezőgazdasági szakmunkásképző iskolája mintegy 50 diákjának versenyében a Deák Imre mérnöktanár, Tóth Béláné gyakorlatvezető és Kakuk Lajos virágkötő mester, a miskolci 20. számú virágbolt vezetője által felkészített miskolci csapat a verseny csaknem valamennyi felajánlott díját eln3’erte. Így övék lett a verseny nagydíja, valamint a legjobb iskolának kijáró különdíj. Az egyéni versenyben a legjobb virágkötőnek járó első díjat úgyszintén miskolci diák, Kecskés Anita III. D. osztályos tanuló kapta. Az egyéni verseny harmadik és ötödik helyezettje is miskolci, Luther Andrea, és Répászki Éva személyében. A legjobb csapat felkészítőjének felajánl lőtt díjjal pedig Kakuk Lajost jutalmazta a zsűri.
