Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
T983. december 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az önállóság - lehetőség ytolsó fázisához érkezett a járások megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munka: |>. a Központi Bizottság döntése után a kor- | mány, majd az Elnöki Tanács is foglalkozott j á témával. Kijelölték az új körzetközponto- 1 kát, megszülettek a rendeletek a járási hi- ! vállalok hatásköreinek felosztásáról a közsé- | gek. Illetve a városok között. A reform leg- i főbb jellemzője, hogy lényegesen növekszik * a' helyi tanácsok önállósága. 1984. január T-töl mát csaknem valamennyi, az adott te- I lepülés lakosságát érintő ügyben helyben l döntenek majd. I Körültekintően, emberségesen ■Az, átszervezés utolsó szakasza sem mentes persze a gondoktól. Ezekben a hetekben a legfontosabb feladat körültekintően, emberségesen gondoskodni azokról a tanácsi tisztviselőkről, akiknek a jövő évtől megszűnik munkahelyük, a járási hivatal. Acél az, hogy minél kevesebben fordítsanak hátat az államigazgatásnak, továbbra is vállaljál? a tanácsi munkát. Mégpedig főleg a községekben, hiszen oda kerül a hatáskörök, a feladatok többsége. De .szükség van az erősítésre ázoknak a városi, illetve városi jogú nagyközségi tanácsoknak is, amelyek körzetközponti szerepet látnak el a jövőben, hiszen itt: is jóval több lesz a teendő. Főleg eleinte várnak majd joggal sokat a falusiak a körzetközpont tanácsától, amelynél? nincsenek ugyan alárendelve, de az egyenjogúság és az együttműködés talaján egy sor fontos településfejlesztési, ügyintézési témát segíthetnek megoldani. S ne feledkezzünk el a megyékről sem, amelyek több nagyközségei már most is közvetlenül irányítanak majd, s perspektivikusan valamennyi községi tanács körzetközponti közvetítés nélkül kapcsolódik hozzájuk. Nyilvánvaló persze, högy a megye—község viszonylatban, a kétszintű igazgatás teljes megvalósulása esetén még inkább háttérbe szorulnak majd az operatív beavatkozások, a közvetlen irányi- tasi módszerek. Fokozódik a felelősség Egyelőre még kérdéses persze, hogy a falvak mennyire tudnak élni megnövekedett lehetőségeikkel, ami egyben a tanácsi tisztségviselők, ügyintézők számára igen sok munkatöbbletet is jelent. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a községek igazgatási szakemberei eddig is bőven el voltak látva teendővel, már láthatjuk: nem is lesz olyan problémamentes ez az önállóság. Más oldalról viszont az is régi tapasztalat,, hogy az újfajta feladatok mindig új emberi energiákat mozgósítanak, a felszínre kényszerítik az igazgatás, az adminisztráció további ésszerű gyorsításának, egyszerűsítésének elképzeléseit. A helyi közélet demokratizmusának fokozódása persze nem megy majd egyik napról a másikra, meg kell tanulni élni az új helyzet kínálta lehetőségekkel. Hatáskör és szakértelem Külön is indokolt szólni a szőkébb értelemben vett hatósági ügyintézés előtt álló feladatokról. A legfőbb gondot az okozza, hogy a községi tanácsok jelenleg még sok helyen nincsenek megfelelően felkészülve arra, hogy valamennyi szakigazgatási ügyet, amely korábban a járásokhoz tartozott, maguk intézzenek el. Ehhez ugyanis nemcsak hatáskör, hanem megfelelő szakértelem is szükségeltetik. Márpedig a járásnál évtizedes gyakorlatot szerzett, jól lrépzett szakemberek nem elhanyagolható része úgy döntött. hogy nem megy a hatásköre után a községekbe, inkább más területen vállal munkát:. Ezeket az embereket, pótolni nem lesz könnyű, s Mesésük átmenetileg zavarokat is okozhat a lakosság ügyeinek intézésében. Nagyon fontos, hogy a községei? ezt ne tekintsék mellékes gondnak, s minden lehető módon — letelepedési segéllyel, tanácsosi cím adományozásával stb. — próbálják erősíteni szaldgazgatási apparátusukat, amihez az átszervezés időszakában jelentős központi, megyei segítséget is kapnak. Mert hiába kerülnek az első fokú hatáskörök a helyi tanácshoz, ha sorozatosam hibás, törvénytelen döntések születnek, s ezeket a jogorvoslati eljárások során másodfokon megváltoztatják. Hiszen. így gyakorlatilag mégiscsak másodfokon, a körzetközpontokban döntenek, s nem helyben, ahol az ügyek keletkeznek. Ez pedig nemcsak a tanácsiak munkáját, az ügyintézés bürokratizmusát növelné feleslegesen, hanem a lakosság hangulatát, közérzetét is kedvezőtlenül befo- lyásóLná. Tehát a ielsosoäfi nehézségeik, is jelzik, hogy nem lesz olyan egyszerű, sima ügy búcsút veim! a járásoktól, továbblépni a közigazgatás korszerűsítésének, fejlesztésének útján. S bár a Központi Bizottság döntését tulajdonképpen mindenki helyesli, ezzel önmagában. még csak a lehetőség teremtődött meg a továbblépésre. A mindennapok gyakorlatán múlik, hogyan valósulnak meg a helyes elképzelések, a szükséges intézkedések. ». A. I Budapesten, a Ganz-MÁ- VAG Felvonógyárában készülnek a svájci Schindler licence alapján kifejlesztett technológiával a teher- és személyfelvonók. Az ország északi részén a Ganz-MÁ- VAG észak-magyarországi üzemegységének szakember- gárdája végzi el az új liftek beszerelését, a már meglevők karbantartását. A helyszínen nem javítható felvonókat, például a komplett hajtómű-felújítást, vagy hajtótárcsacseréket. — az üzemegység telephelyén, mely rövidesen korszerű és tágasabb lesz a jelenleginél — hozzák hzlyre. Miskolcon, a MIK-házak- ban levő személyliftek karbantartását és javítását a három éve megalakult Miskolci Ingatlankezelő Vállalat felvonószerelő szakembereinek csoportja végzi. Évente körülbelül 60 új felvonó üzembe állítására kerül sor az országnál? ezen a részén. A jól képzett GO fős szakembergárdából néhányon jelenleg is két megvalósuló egészségügyi építkezés felvonójának szerelésén dolgoznak. Az egyik beruházás Balassagyarmaton, a másik pedig Miskolc Hí. kerületében, a Vasgyári Korszerű felvonók Kórház most épülő sebészeti pavilonjánál valósul meg. Itt teher-, beteg-, valamint személyfelvonók kerülne!? beépítésre. A felvétel az utóbb említett helyszínen készült, ahol Veréb Vilmos. » vállalat egyik legjobb szakembere a felvonógépházban — ahonnan a beépítésre kerülő öt lift vezérlése történik majd — az egyik felvonó vezérlőszekrényének bekötésén dolgozik. Fojltfn Erdei Ferenc és a futőho- mol? címmel pályázatot hirdet a Bács-Kiskun megyei Tanát» Végrehajtó Bizottsága. A pályamű íróként, tudósként, államférfiként, a paraszti sors kutatójaként egyaránt mutassa be a magyar nép felemelkedéséért harcoló Erdei Ferencet, s fejezze ki azt a sokrétű kapcsolatot, amely az Alföldhez, a Duna—Tisza közéhez kö-* tötte öt. Elemezze gondolatai továbbvitelének, gyakorlati hasznosulásának eredményeit, v Amire még nem volt példa. az Novajidrányba egy borítékban érkezett. Az elnöknek egy pillantás elegendő volt ahhoz, hogy az elégedettség mosolyként üljön , ki az arcára: — Végre abban a helyzetben vagyunk, hogy nem mi j tartozunk, hanem 750 ezer forintot követelhetünk a banktól. így egy teljes hónnapunk marad még arra, ‘hogy növeljük bevételeinket. ‘Most már elmondhatjuk: mindennap pénzért dolgozunk. hiszen hiteleinket visz- szaflzettük. Viszont a magtárban még vásárlót vár harminc vagon kukorica, az istállókban hetvenöt szarvas- marha még az idei árbevételt gazdagítja. (Csak érzékeltetésül: ezek értéke megközelíti a kétmilliót.) Hála annak, hogy szövetkezetünk szerkezetét az alaptevékenység jellemzi, megkíméltük magunkat a banki sorbanál- lástól, hiszen a mi felvásárló partnereink mindig időben fizettek. ' A Vörös Csillag Termelőszövetkezetet a környéken sokan irigylik. Hogy miért? Talán minden adatnál kifejezőbb az a történet, amelyet egy szomszédos szövetkezet újonnan választott elnöke mondott el: — Ismerkedtem a határral. természetesen szakembereimmel együtt. Tudtam, hogy milyen gyenge hozamokat értek el az elmúlt években kukoricából, s éppen ezért lepődtem meg, hogy egyik belvízveszélyesnek tartott táblánkon, olyan tőállományú kukoricát pillantottam meg. amelynek termését első ránézésre hét. tonna körülire becsültem hektáronként. Elégedetten megveregettem a főagronó- anus vállát, azért tudtok ti Látványosság nélkül fi lej fölé nőtt Mórica termelni'! Nem értettem miért hallgatnak, s néznél? lopva perceken át egymásra. Aztán egyikük kibökte: van egy kis baj főnök! Ez a tábla nem a mienk, a novajia- ké. Csak azután pillantottam meg a mi gyomban rejtőző kukoricánkat. Vagyis visszatérve a tárgyra, a szövetkezet évek következetes munkájának eredményeként, ma már tartósan jó eredményekre képes. Például idén: 4,2 tonnás búzára, negyvennégy mázsás árpára, 2,2 tonnás napraforgóra, vagy hetvenhét mázsás kukoricára. Ennyit takarítottak be ezekből a növényekből hektáronként! Ám Vadász István, a gazdaság elnöke nem a hozamokra a legbüszkébb: — Sokkal nagyobb eredménynek tartjuk, hogy például egy mázsa kukoricát, amit 380 forintért adunk el, 250 forintért termelünk meg. Magyarázata? Elsősorban az időjárás, mert mint az eredményekből kiderült, n Murik nem okozott a kapásoknál jelentős kárt az aszály, másrészt a száraz, meleg szeptemberben gyorsan adta le víztartalmát a kukorica, a szárításra kevesebb energiát használtunk fel. De természetesen a jó hozam is belejátszott a költségcsökkenésbe. Ez a szövetkezet nem dicsekedhet korszerű gépparkkal. Tíz kombájnja közül hétnek csak eszmei értéke van, jobb felszereltségü gazdaságban már régen, a selejtezés sorsára jutottak volna. De ezek a nehéz körülmények nem látszódnal? meg a termelésen, legalábbis az eredmények ezt mutatják. Az elnök: — Ha tavasszal valaki megnézte volna az árpavetésünkét, biztosan megkérdezte volna: hol kaptunk mi diplomát? Szó, ami szó szépség- díjjal azt a munkát nem jutalmazták volna, de mi rájöttünk arra, hogy az apró- morzsás magágy kialakítása nálunk lehetetlen. Mert mire felszáradna annyira a felszín, hogy elbírná a talajművelő gépeket, kicsúsznánk a vetés idejéből. A tapasztalat viszont azt diktálja: ne törődjünk a táblával, viszont a magot juttassuk időben a földbe. A 4,4 tonnás termés szerintem az utóbbit igazolja. És azt is, hogy ahol odafigyelnek, északi adottságok között is tudnak eredményesen növényt termeszteni. Itt a gazda feje fölé nő a kukorica. amíg máshol a gyomokkal birkózik. A szövetkezetnek a mai napig nincs jövedelmező melléküzemága — most próbálkoznak kialakításával — így egyike azon kevés üzemeinknek, ahol a jövedelmet a mezőgazdasági termelésből kell előteremteni. Az elnök elhúzta a száját: — Sajnos, nagyon későn léptünk, mert pont napjainkban kellene egy olyan ágazat — ipari-szolgáltató —, ami többletnyereséget hozna. Jövőre saját számításaink szerint, egymillió forinttal csappan meg a nyereségünk az új szabályozó rendszer hatására, ezt az elvonást valahogy pótolnunk kell. A növénytermesztésben nem tudjuk fokozni a jövedelmet, sőt a gabooaprémium elmaradásával több mint 760 ezer forinttal számolhatunk kevesebbel. Állattenyésztésünk sajátos helyzetben van. Most cseréljük ki a tehénállományt a saját utánpótlásból felnevelt előhasi üszőkkel, amelyek a második, de inkább harmadik tejtermelési ciklusig nyereséget semmiképpen nem hozhatnak. A költségeink is annyira alacsonyak, hogy azokat tovább mérsékelni nem tudjuk. Nem marad más út számunkra sem, mint az, hogy lépnünk kell a melléküzemágak kialakításában. De megfontoltan. Az elnök nem felejtette el ezt hozzáfűzni. Vagyis csal? a teljesen biztos, szilárd piaci hátterű vállalkozásokba szabad belefogni. Elvileg ez jogos. De e sorok írójának eszébe jul, hogy ebben a szövetkezetben legalább öt éve fontolgatják egy jói jövedelmező melléküzemág kiépítését. Amikor a tényleg kiváló mezőgazdasági termelést kialakították, az jóval kevesebb időbe — megfontolásba — került. És ha akkor kockáztattak, most nem túlzott az óvatosság? ... — kármán — A héját is hasznosítják Erre csörög a dió,... ... arra meg a mogyoró. A barackmagot nem említi a mondóka, noha az utóbbi években az is gyakran „csörög” a TSZKEK Aba'újszántói Csonthéjas Feldolgozó -Üzemében. 1 Asszonyok dolgoznak itt, százhúszan, törik, válogatják, csomagolják a diót és az egyéb csonthéjas tér-, mékeket. Az üzemet nyolc évvel ea- előtt hoztál? létre és büszkék arra, hogy itt nem jellemző a ftókttsáck) — a legtöbben, akik 2tfc dolgoznak, alapító tagol?, jóllehet, Aba- újszánlón akad más munkaitól is a nők számára, mégis megmaradna!? itt az asszonyok. Van a községben varroda, kötődé, cipőfelsőrész-készítő üzem, no és a játéküzem, ahol szintén sok asszony dolgozik. Igaz, ezeken a helyeken nagyobb szaktudásra van szükség. A diót viszont akárki íel tudja törni, erre a munkára senkit nem kell betanítani. Csak arra kell ügyelniük, hogy épen maradjanak a gerezdek, első osztályú legyen a termék. A barackmag és a mogyoró törését már gépesítették, nincs viszont még sehol sem olyan ügyes diótörő szerkezet, ami a hagyományos kézi módszerrel és a kalapáccsal felvehet né a versenyt. Ugyanilyen kézi munka marad egyelőre a válogatás is. A valóságban azért nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen hihetetlenül nagy mennyiséget dolgoznak fel. Éppen ezért nem mond sokat az a számadat, miszerint itt átlagosan kétezer-kétszáz forintot keresnek havonta az asszonyok. A teljesítmények, s így a bérek is nagyon eltérőek. Vannak, akik rendszeresen háromezer forintnál nagyobb fizetést visznek haza. s vannak, akiknek fizetéskor csak 1200 forint kerül a borítékjukba. A kis keresetűek azért maradnak itt, mert az egymúszeko? munkarend mellett el tudja1- látni a családjukat úgy, hogy közben valamivel több kér az otthoni kasszába. Persztí az volna az igazán jó dolog* ha mindenki ugyanolyan j.|» és gyorsan dolgozna, különöl sen november, december táj ján, amikor a csonthéjas tesi mékek feldolgozásának ászé1 zonja vaui. A határidő szörf tusában előfordul, hogy mer kell nyújtani a műszakokat Az idén jó volt a termés sok munkájuk van a letek* gozóknak. A tisztított és válogatói’ dió, mogyoró piaci áránál* ismeretében bizonyára senkt nem kell meggyőzni arról! hogy az itt dolgozók műnké'; ja nem lebecsülendő, egyel len munkaeszközük, a kalr pács segítségével nagy érte két teremtenek az abaújszár tói asszonyok. Nem vétette/ az sem, hogy az üzem kö:; vétlenül a TSZKER expói főosztályához tartozik. Plüss kő Zoltánná üzemvezetó-h- lyettestől azt is megtudtuk hogy miért. — Kis üzem a miénk mégis hasznosnak érezhetjü magúnkat/— jegyzi meg a üzemvezető-helyettes. — Ar ról van szó, hogy termékein1 nyolcvan százalékát expói táljuk a tőkés országokba Most is ilyen feladatunk var Vállaltuk, hogy december 15- ig kiszállítunk Ausztriába 8.5 vagon csemege dióbelet Előbbre tartunk a munkával, határidő előtt kiszállítjuk Ausztriába a karácsonyi süteményekhez valót. Egy va- gonnyi — száz mázsa — csemege dióbél ára 5G0 ezer schilling. Az év során több ízben szállítottunk összesen tíz vagon dióbelet és ugyanennyi mogyoróbelet a nyugat-európai országokba. Hazai vevőink az édesipari vállalatok és a sütőipar. — d. h. — Akusztikai laboratórium Nemzetközi viszonylatban is korszerű akusztikai laboratóriumot szerelnek fel az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepén. A létrehozása a házgyári technológiával készülő lakásokkal és lakótelepekkel szemben támasztott magatfabk akusztikai követel ményekke 1 van összefüggésben. A szentendrei akusztikai laboratórium várhatóan jövő év második felében kősói inog működését. Erdei Ferene-pályázat
