Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

1983. december 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Csipip a csillár ß mikor esik az e.ső, a csillár vezetéke mellett szivá­rog a víz, majd onnan továbbcsordogálva csöpög a szoba közepére — mutatja Muntyán Jánosné Miskolcon, a Megyalja utca 17. számú ház X. emeleti 6-os lakásában a nyomokat. — Mióta tart ez az állapot? — Amióta beköltöztünk. 1976 júliusa óta... és ugyancsak azóta lari a tortúránk a fallal is . .. A falon, mint '.szétlapozott könyv száraz, sárgálló oldalai, nyílnák szét az egymáshoz illesztett tapétacsíkok. A mögüle kilátszó betonra vastag csikókat, maszatos útvonalat festett a befolyó szennyes lé. ;— Ügy izzad a fal, folyik lé a mennyezettől a padlósző­nyegig az'eső, megolvadt hóié, mintha nem is lakás belsejé­ben. hanem az utcáról nézném a házamat. ?-> A beköltözés óta hét év telt el. Mit tettek a hiba ki­javításáért, kinek, mikor, hová szóltak az ügyben? —. Ha1 én most minden telefont, levelet összeszámolnék, legalább' húszra kikerekedne a panaszaim, leveleim sora. Már 1976 szeptemberében beáztunk. Jelentettük a MIK-nek. Akkor még a fürdőszoba és az előszoba is úszott a vízben, sol a szomszédok is ugyanígy jártak. Kijöttek, dolgoztak. A létőn is javítottak. Ennek eredménye az lett. hogy a szom­szédoknál megszűnt a beázás és nálunk a szobára korlátozó­don az alkalmi vízesés. Saját költségünkön tapétáztunk, de a következő években ismét megindult a víz az esőzésekkor. Üjabb tapétázás következett. A MIK is megjelent, lefestették a mennyezetet is. de mit számított az? Félünk. Féltem a gyermekeket, hiszen a csillár bármikor zárlatos lehet, ha jön a viz ... a gyerek felkapcsolja a villanyt... még elgondolni is szörnyű, mi lehet ebből. — Mikor szólt utoljára a MIK-nek és milyen válasz ér­kezeit? — Ez év március 18-án írtam ajánlott levelei a MIK-nek. Itt van az ajánlott küldemény feladóvevénye is... (a Mis­kolc 1. sz. postahivatalban feladott levél ajánlási ragszáma: 9268—2).... — de nem kaptunk választ. Az új lakbérem je­lenleg 574 forint. Elvált asszony vagyok, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál dolgozom telexkezelő adminisztrá­torként. Alacsony a fizetésem. Kértem, hogy a hibák miatt fogadják el a bérbeszámítási igényemet... nincs válasz... és olyan körülmények között élünk itt, hogy az már bün­tetés. ■ . ... . Muntyán Jánosné igazán türelmes volt. Hét eve varia, hogy jogos panaszát orvosolják, végül elfogyott a türelme és leve­let. fit szerkesztőségünknek. Mivel a levélben leírtakról ma­gunk is meggyőződhettünk a helyszínen, ezúton továbbítjuk a panaszát. — szcndrei — Uj adó sugározza a Petöji-műsort ötyen évvel ezelőtt,; 1933. degember 2-án kezdte meg a Budapest 1. rádióműsor .su­gárzását Lakihegyen, a 120 kilowattos nagyadó. Az év­forduló tiszteletére Lakihe­gyen, december 2-án meg­kezdte próbaüzemét az új, 120 méteres antenna, mely a Pe- tőíí-műsort sugározza 1341 ki- lohertzen. Az antennát a ko­rábban a Kossuth-műsort su­gárzó 300 kilowattos adóbe­rendezés táplálja. Á Magyar Posta ezzel a kö­zéphullámú, Petőfi-műsort sugárzó gerinchálózat re­konstrukciójának első szaka­szát. sikeresen végrehajtotta. Az új antennával és a meg­emelt adóteljesítménnyel je­lentősen javul Budapesten és környékén a Petőfi-műsor kö­zéphullámú vételi lehetősége. Az 50. évforduló tiszteletére, ugyancsak december 2-án nyílt meg a Postamúzeumban a korabeli lakihegyi rádióállo­mást bemutató emlékkiállí­tás. Ugyancsak pénteken, si­keres próbaüzem után meg­kezdte üzemszerű sugárzását a kiskunhalasi 20 kilowattos tv-át játszó adóberendezés. Az adó a 012-es csatornán a tv 1-es programját sugározza. Negyvenöt év Több, mint 45 évig tartó, folyamatos postai szolgálat után vonult nyugalomba Do­hai- Lukács post a főtanácsos, a Miskolc I. megyei postahi­vatal vezetője. Mim kaköny- vében 1937. október elseje szerepel első bejegyzésként, és 1983. augusztus 20. — nyugdíj előtti — utolsó be­jegyzésként. Pályája során Postamesteri alkalmazott, postatiszt, hivatalvezető pos- tafőtanácsos volt. Munkája elismeréséül a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, Posta Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, Szakszervezeti Munkáért arany fokozatot, Vöröskereszt Érdemérem arany fokozatot és sok más elismerést kapott. — A legemlékezetesebb? Talán az, hogy ezek alatt az évek alatt tanultam, taníthat­tam. A tanítással átadhattam a szakma szeretetét, szépségét. Embereket Irányítottam, és igyekeztem mindazt vissza­adni nekik, amit; ép kaptam ahhoz, hogy a foglalkozásom a hivatásommá váljon. A válaszban benne van az 1837-ben elkezdett postai szolgálat, az 1950-ben meg­kezdett tiszti tanfolyam, esti egyetem, szakositó, az 1969 óta napjainkig végzett veze­tői beosztás; a fokozott köz- életiség. A szakma követelte rend, fegyelem. Kiegyensú­lyozott ember. Friss nyugdí­jasként most pihen, de a to­vábbi tervei a korábbi mun­kájához kapcsolódnak. Több mint hét éve a Postás Vörös­kereszt csúcstitkára, ezt a munkát mindenképpen foly­tatni akarja. Az 1953-ban ala­kult vöröskeresztes alapszer­vezet 380 tagról az évek so­rán 1500 tagra növekedett, a tagokat most 11 alapszerve­zet lógja össze. A miskolci postásoknak hetvenöt száza­léka vöröskeresztes tag. Éven­te 300—400-an adnak közülük vért. A családra, a gyerekekre és unokákra is több idő jut szeptembertől. Az unokák a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdéshez még kicsik, de a nagypapa hivatása, postáso­kat nevelő munkája, méltán emlegetett példa a családban. (köpccz.i) A beszélgetés résztvevői; Székely László, Tímár Vilmos, Kelemen István, Pável János, Udvordy József. Az Észak-Magyarország kerekasztala Miskolcról és lakóiról Miskolc — lélekszá­0 mát tekintve -— ,az ország második leg­nagyobb települése, de nem a vidék fővárosa. Ha létez­ne egyáltalában ilyen kate­gória, s erről szavazást tar­tanának, biztosak lehetünk abban, hogy Szeged, Pécs, vagy Győr nagyobb esé­lyekkel indulna a verseny­ben. Az esély egyen i út len ség kialakulásában a legna­gyobb szerepet Miskolc épí­tészeti arculata játssza. A városba érkező idegen, utaz­zék vonaton, autóbuszon, vagy személygépkocsin, egy zsúfolt és kellően nem ta­karított várost lát. Lillafü­red és Tapolca, az Avas pincesora, a város dombján épített parkok szépsége sze­repel ugyan az útikönyvek képeslapjain, de a turista elsősorban a Tiszai pálya­udvar, a Búza téri autó­buszállomás, a Széchenyi út, az a vasi lakótelep álla­potából ítél. Nem mellékes a Miskolcon élő emberek véleménye sem. Ez a véle­kedés ma nem a legkedve­zőbb. Áru Miskolcon véget sze­retnének vetni annak, hogy a károst az ország olyan települései közé sorolják, amelyek a legkisebb meg­tartó- és vonzóerővel ren­delkeznek. A városi tanács végrehajtó bizottsága ez év elején a „vórasüzemelés éve” elnevezéssel progra­mot fogadott el, amelynek elsődleges célja, hogy a kommunális feladatok jobb megoldásával javítson a vá­roslakók közérzetén, és elő­segítse a jó értelemben vett lokálpatrióta szemlélet ki­alakulását, mind az egyes miskolciak, mind a telepü­lés fejlesztéséért, fenntartá­sáért. ellátásáért felelős vál­lalatok, intézmények veze­tőiben, dolgozóiban. Hogyan sikerül ezt a programot végrehajtani, miként oldot­ták meg az abban foglalta­kat? Szerkesztőségünkben erről beszélgettünk Tímár Vilmossal, a városi pártbi­zottság titkárával. Székely Lászlóval, a városi tanács ált. elnökhelyettesével. Pável Jánossal, a tanács vb osz­tályvezetőiével és Kelemen István főépítésszel. Lapun­kat Udvardy József képvi­selte. A beszélgetés részt­vevői mindannyian miskol­ciak, Magától értetődő tehát az első kérdés: — Mire gondolnak, ami. kor a városra nem éppen hízelgő véleményt hallják? Székely László: — Nem esik jól! A vélemények többsége a tanácsi vezető­ket hibáztatja a város je­lenlegi arculatának hibái­ért. A legtöbb esetben nem veszik figyelembe a topog­ráfiai adottságokat, s azt sem, hogv a felszabadulás óta a többszörösére növe­kedett népesség lakásigé- nveit ki kellett elégíteni. Ezt, csak egy módon, a ház­gyári elemek alkalmazásá­val lehetett megoldani. Az építkezési technológiát a Szovjetunióban sík terepre dolgozták ki. Volt idő. ami­kor Miskolcon — bár ma is meg tudnánk tenni — közel háromezer lakást hoztunk tető ala egy evben állami célcsoportos beruházásban. Hogy mi és hová kerül, azt tulajdonkeppen nem Mis­kolcon. hanem Budapesten, az Építési és Városfejlesz­tési Minisztériumban dön­tötték el. — Ez azt jelenti, hogy ma mar másképpen építe­nék fel az Avast, mint an­nak idején? Kelemen István: — Az első ütemet mindenképpen más építészeti nyelven fo­galmaznánk meg. Hogyan? Nézzék meg a harmadik ütemben felépített lakótele­iről. Egyben gondoljanak, bele. hogy a . hatvanas évek végén, a hetvenes évek ele­jén uralkodó felfogás sze­rint az Avasra és a belvá­rosba harmincszintes háza­kat képzeltek. A kiviteli tervek is elkészültek. A ter­vek szerint Miskolc majd félmilliós város lett volna. Mi lenne az Adv-hidtól a Tanácsház térig terjedő ut­cában. ha ■'’.dóban ennyien élnénk most a városban? Tímár Vilmos: — Nem róhatjuk fel a város lakos­ságának, a turistáknak, hogy abból ítélnek, amit látnak. Az elmúlt évtizedek alatt a tősgyökeres miskolciakat ki­véve, többször is kicseré­lődtek a városban élők. Mindemellett naponta negy­venezren utaznak be ide. 9 az ő szemléletük — tiszte­let a kivételnek — egyálta­lában nem lokálpatrióta. Véleményem szerint azon­ban most nem az a fontos, hogy mi történt a múltban, hanem az: hogyan próbál­juk ma alakítani a környe­zetet. A program, amit a tanács elfogadott, jó, vi­gyáznunk kell rá. hogv a benne foglaltakat maradék­talanul végrehajtsuk. emberei hol dolgozhatnak, s erről időben, előre szó­lunk nekik. Végezzék el a munkájukat, mert később nincs pardon. Vulgárisán fogalmazva, nem fordulhat elő, hogy egy utcát rövid időn belül kétszer is fel­bontsanak, s ez szerintem mindenképpen hatással van a miskolciak közérzetére, ha az egyéb befolyásoló té­nyezőket most nem is vesz- szük figyelembe. — A legszűkebb értelem­ben vett belváros, ahol a legtöbb ember megfordul — ű Széchenyi út — épületei­nek felújítása, csupán koz­metikai hadművelet, vagy teljes rekonstrukció? Székely László: — Az át­építés, felújítás nem ebben az évben kezdődött meg és nem is december 31-én fe­jeződik be. Több mint év­tizedre visszanyúló folya­matról van szó. Beletarto­zik a foghíjtelkek beépíté­se. a meglevő épületek fel­újítása, s a későbbiekben a sétálóutca kialakítása, amelyről már elég sokat beszéltünk. A lényeg: Mis­kolc belvárosát emberi lép­tékű lakókörnyezetté épít­jük ki; olyan hellyé, ahol a környezet hatására jól érzik majd magukat a vá­roslakók. Bizonyos épületek esetében valóban csak a homlokzat felújításáról van és lesz szó. de ahol szüksé­ges. ott teljes rekonstruk­ciót hajtunk végre. — A belváros átépítése hogyan érinti a már meg­levő butikok sorsát? Kü­lönböző jelentésekben leirt vélemények szerint ugyanis a Széchenyi úton már túl sok a magánkézben levő di­vatáru üzlet, s a „hálózat’’ kiépülése gyakran az álla­mi kereskedelem rovására történi. Kereslet létezik az ilyen boltok árucikkei iráni. Az már más kérdés, hogy a bu­ti ktulajdonosok feltételezett jövedelme, s annak meg­szerzésének módja irritálja a város lakóit. Az átépítés után csak olyan boltok ma­radnak majd meg, amelyek illenek a belváros kialakí­tandó struktúrájába, építé­szeti arculatába. Ellenkező esetben bontás lesz. — Mikorra sikerül kiala­kítani a közterület-ellenőri csoportot. mikor járják, majd annak tagjai rendsze­resen a városi? Pável János: — A közte­rület-ellenőri csoport — ahol a tagok egyenruhában teljesítenek szolgálatot — létrehozására már megtet­tük a kezdeti lépéseket. A kérelmünket felterjesztettük az ügyben illetékes minisz­tériumokhoz. döntést ez év végére, vagy a jövő év ele­jére várhatunk. A társadal­mi aktivistákból és a rend­őr járőrökből szervezett cso­port — éppen a városüze­melési év programjának megfelelően — a nyáron több akciót hajtott végre. Az ő munkájuk nyomán is javult a belváros tisztasága, rendje. — Az eddig elmondottak­ból nyilvánvaló: Miskolc la­kóinak érdekében az esz­tendőben minőségileg más munka kezdődött a párt- szervezeteknél és a tanácsi apparátusban. Tímár Vilmos: — A vá­rosi pártbizottság egyetér­téssel fogadta a program meghatározását és figye­lemmel kíséri végrehajtá­sát, Miskolc a jelenleg ér­vényes feltételek között tu­datos és tervezett koncep­ció alapján fejlődik, a fel- szabadulás elölt tapasztalt, s majdnem anarchiához ha­sonló építkezések helyett. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyváros létrehozása Diósgyőr. Hejő- csaba. Szirma és egyéb köz­ségek közigazgatási egység­be csatolásával történt meg. A kétutcás településen az ötvenes évek végéig nem építettek például utat. Az elmúlt évek — nem látvá­nyos — munkája nyomán kialakult feltételek biztosít­ják, hogy a város politikai, kulturális és funkcionális értelmében egyaránt ellás­sa és szolgálja lakóit. Ez az esztendő a kezdet éve volt. A következő időszak fel­adata, hogy az elképzelése­ket — lehetőleg minél ma­gasabb szinten — a város­lakók megelégedésére meg­valósítsuk. Pável János: — Ügy gon­dolom, s véleményemmel biztosan nem állok egyedül, hogy már most vannak kéz­zelfogható eredményeink. Tisztább a város, iobban szervezzük a különböző kommunális vállalatok te­vékenységét, összehangol­tabb a más tárcákhoz tar­tozó és a városüzemelési feladatok végrehajtására kijelölt vállalatok munkája. Ezenkívül Miskolc már olyan fejlesztési tervvel, koncep­cióval rendelkezik, amely hosszú évekre, biztosan meghatározza a város épí­tését. E terv tudatában bon­tunk és építünk, ennek is­meretében adjuk meg a kü­lönböző engedélyeket. Tud­juk például, hogy g postá­sok, vagy a TIGÁZ szak­Tímár Vilmos: — Tisztáz­nunk kell egy félreértést. Az erre vonatkozó törvé­nyek szerint, aki a szüksé­ges feltételekkel rendelke­zett, annak meg kellett ad­ni az üzlet megnyitásához szükséges engedélyt, Űgv látszik, a divatáru szakma pillanatnyilag a legjövedel­mezőbb üzlet. A konkurren- ciaharc fog ebben a kér­désben dönteni. Kelemen István: — A bu­tikok elszaporodása joggal foglalkoztatja a közvéle­ményt. El kell mondani vi­szont, hogy az üzletek épí­tésére és fenntartására csak ideiglenes engedélyt adtak ki. ha a területre városren­dezési szempontból szükség van, egyetlen akadálya sincs a bolt megszüntetésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom