Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

XXXIX. évfolyam, 393. szám Ara: 1,80 Ft Szombat, 1983. december 24. .^BUSiG m A7 M87MP ROR«rOr>- ABAÜJ-nn»n*LffW MFGTFT BTZOTTÄAf!Al*f AK LAPJA­Ailasloglalás a béke megőrzése mellett r^nickefi a Parlamentben «■— a Magyar Népköztársaság fl®84, évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájával — JMyialódoH az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelső törvény- Mmeásnnk fórumán megjelentek: Losonczi Pál, az Elnöki Ta­rmacs elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Jpulamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Je­ten volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képvi­seletek vezétői és tagjai. Elsőként Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhclycttc- ■#e, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos beszéde f A* Országos Tervhivatal irtotoké bevezetőben han- jfoetatta: gazdasági helyze­tünket már hosszabb ideje pZ jellemzi, hogy az ország «wsnizetközi kötelezettségeiből a. ránk háruló terhek na- Sjpok, miközben erőforrásaink Jóval szerényebbek. Ügy kell íjaasdálkodnunk tehát, hogy ■pp.eket a viszonylag szűkös forrásokat okosan és célsze­rűién felhasználva minden­képpen megőrizhessük fizető- képességünket, továbbra is •zav^tolhassuk társadalmunk VzÖéi'ális biztonságát és meg-” védelmezhessük vívmányain­kul. Népünk ismeri és meg­érti az ország helyzetét. Az emberek nagy többsége haj­landó rá, hogy fokozza tel­jesítményeit, fegyelmezetten dolgozzon és — ha keli —■ áldozatokat is hozzon. Faluvégi Lajos az 1994. ésvi népgazdasági terv elő­irányzataiból — csatlakozva á pénzügyminiszteri expozé­hoz — kiemelte: a 1erv alap­ját alkotó gazdasági lehető­ségek és a gazdasági törek­vések viszonya most olyan, hogy a gazdaságban tovább­ra is működtetni kell bizo­nyos fékeket, de — ha sze­rény mértékben is — a len- «tecöerök szerelje fokozódik. — Mi mindig azon az ál­lásponton voltunk —• mon­dotta — és most is azon aí állásponton vagyunk, hogy fizetési kötelezettségeinknek mindenkor pontosan eleget kell tennünk: emiatt olykor népszerűtlen lépéseket is vál­lalnunk kellett ahhoz, hogy a tervezett egyensúlyt fenn­tartsuk. A szabályozórendszernek különösen két vonását erősí­tettük meg. Elsősorban sza­bályoztuk a vásárlóerőt, má­sodsorban . nagyobb. szerepet kaptak a kibontakozást job­ban segítő és ösztönző, a pi­achoz való rugalmas alkal­mazkodást előmozdító ele­mek — hangsúlyozta. Fi­gyelmeztetett arra, hogy jö­vőre sem számíthatunk olyan külső hatásokra, amelyek hozzásegí th etnek ben nünket egy gyorsabb gazdasági nö­vekedéshez, ezért a gazdaság­irányításnak nagyobb moz­gékonyságra és határozottabb cselekvésre van szüksége. Az évközi intézkedéseknek nem kívánt mellékhatásai is le­hetnek. de az előző évek ta­nulságai azt mutatják, hogy még nagyobb gond szárma­zik abból, ha a cselekvés el­marad, vagy késlekedünk ve­le. — Gazdasági teljesítmé­nyeink szempontjából jövőre főként a termelési szerke­zet korszerűsítésében, a ter­melési költségek csökkenté­sében kell előbbre jutnunk. A szerkezet-átalakítás a keve­sebb pénzügyi forrás ellené­re sürgető feladat. Nagy fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a legfontosabb terüle­teken lépést tartsunk a mű­szaki fejlődéssel, a növekvő minőségi követelményekkel. Meg kell újítanunk a KGST- országokkal folytatott gazda­sági kapcsolatok bővítésére irányul ó erőfeszítései nket. Együttműködésünk a kedve­zőtlen világgazdasági körül­mények közepette nemcsak a stabilizáló tényező, hanem minőségileg új lehetőségek hordozója is. Falu végi Lajos beszédé­ben kitért arra, hogy a ter­melési szerkezet nagy lépté­kű megújítására évek óta korlátozottak a beruházási \ eszközeink. Jogos az az ag­gály, hogy a beruházások csökkenése veszélyezteti a gazdaság műszaki fejlődésé*, s emiatt több ponton elma­radhatunk a világszínvonal­tól. Jövőre a népgazdaság összes új beruházására és pótlására kereken 220 milli­ard forintot vettünk számí­tásba. Fontos, hogy étiből ne csak az állóeszközök bóvfhé- aére, hanem a pótlásár* fel­használható eszközök is a teorr- woerűsftést szolgálják. Programjainkról szó»v* «4- ■noíxJo*üar: a jövő évben ensknexn ötmílhánd formt értékű vállalati beruházás kezdődhet meg. Ez lehetővé teszi, hogy fontos gyógyszer- ipari, elektromechanikai, mű­anyagipari és ruházatipari termékek minőségét javítsuk. Az energiaracionalizálási kor­mányprogram keretében 1984- ben csaknem hárommilli- árd forint értékű beruházás valósul meg. Folytatjuk a gabonaprogram végrehajtá­sát. Az ezzel kapcsolatos cé­lokra mintegy hárommilliárd forint fejlesztési támogatást irányoztunk elő. Először tű­zi ki a terv azt a célt, hogy 15 millió tonna gabonater­mést érjünk el. Faluvégi Lajos gyengesé­geinkre utalva megállapítot­ta: az ellenük való küzde­lem nem volt hiábavaló, ezt az utóbbi években elért eredményeink bizonyítják. Miközben 1978 óta a nem­zeti jövedelem 7 százalék­kal nőtt, az energiafelhasz­nálás mennyiségileg változat­lan maradt, s javult a szer­kezete is. Jócskán, mintegy 5 százalékkal mérséklődön, népgazdaságunk importigé­nyessége. A gazdaság export- képessége — a kivitelnek a nemzeti jövedelemhez . mért aránya — szintén sokat ja­vult. Gazdaságunk egyik leg-, nagyobb sikere, hogy csök­kenő importhányaddal is fo­kozni tudtuk exportképessé­günket.. s ezzel nagymérték­ben javítottuk külgazdasá­gunk egyensúlyát. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután a társadalom és gazdaság kapcsolatának tegéraé&ertyebb területéről, az életszmwot»i és az életköriil- ményefc alakulásáról szólt. Mini mondotta: ekérdések — érthető módon — mindenkit togfcdkoctta-tBafc. Az emberek manapság soksror egatóevetik az éfetezápvotiai méübefi fé­nyest a jeleseméi. Ervwk kap­csán leszögezte: — A® rtetozmvonaí haemá M6n árt töretlenül smeüredett, ffWjítetés a 2, Tiileieiergia Barcüiáríl MüiilísgyiÉs a IM-lan Kilenc trappal az ér vége előtt, teljesítette a Borsodi Hőerőmű kollektívája az 1933. évre tervezett 1 mii-: liárd 55 millió kilowattóra elektromos áram termelési tervét. A határidő előtti tel­jesítés az új évig még mint­egy 30 millió kilowatt elekt­romos áram többlettermelé­sét teszi lehetővé. Ez az áram mennyi ség égy Kazinc­barcika nagyságú város egy teljes évi energiaellátását fe­dezi. A Borsodi Hőerőműben a sikeres terv teljesítést, illetve túlteljesítést'. a folyamatos karbantartás megszervezése, a rekonstrukció sikeres végre­hajtása. valamint a szocia­lista brigádok és a műszaki dolgozók szervezett munkája tette lehetővé. Ebben az üzemben az elmúlt, években igen fontos rekonstrukció kezdődött, amely során az •Ihasználódott régi kazán­parkot újakkal cserélték fel, így a hőerőmű hosszabb tá- ’ von alkalmassá vált, hogy a gazdaság, az ipar és a la­kosság száméra azonos szín­vonalon tudjon elektromos energiát termelni. A kazinc­barcikai üzem, a környékén levő borsodi bányák szenét használja tel villamos áram termelésére. A túlteljesítés az ország számára is igen jelentős, hiszen az energia- hordozók, benne a kőolaj- származékok magas ára már évek óta arra sarkallja az erőmüveket, hogy a villamos energiát földgáz, illetve fű­tőolaj helyett elsősorban szénből állítsák elő. A ka­zincbarcikai hőerőmű jó munkája éppen azért külö­nösen értékes, mert a több­let villamos energiával egyenértékű import szénhid­rogént lehet, Így megtakarí­tani. A napokban munkásgyű­lést tartottak a Borsodi Vegyi Kombinát gépészeti gyáregysége csarnokában. Dr. Tolnai Lajos vezérigazgató, a hat és fél ezer dolgozó kép­viseletében jelenlevő több száz munkás előtt összegez­te az idei esztendő eredmé­nyeit, és szólt a jövőre ter­vezett feladatokról is. Biza kodássá 1 á 11 a pi t ott a meg, hogy a jelenlegi válság Itatásának mélypontjáról ki­mozdult a kazincbarcikai gyár. A bruttó termelési ér­ték elérte a tiz tes fél mil­liárd forintot. Teljesítették exportkötelezettségeiket, me- v iveken • belül jelentős a 46 millió dollárnyi tőkés kivi­tel. A gazdálkodóst, a ter­melést nagymértékben nehe­zítették az importkorlátozá­sok, melyek várhatóan a kö­vetkező ev feladatainak megvalósítását már nem fog­ják hátráltatni. A dolgozók bérszínvonala meghaladta az 58 ezer forintot ez évben, de jelentős összeget fordítottak szociális juttatásokra is. A következő évi feladatok között fontos szerepe van a termelőberendezések állapo­ta megóvásának és a folya­matos- termelés biztosításá­nak. Növelni kívánják az ex­port tevékenységet. melynek kövei kéziében az ielei 400' milliós nyereséggel szemben, jövőre 600 millió forintot tűzlek ki célul. A BVK-ban, az elképzelések szerint 1984- ben 5 százalékos bérfejlesz­tést »valósítanak meg. mely­nek eléréséhez a te rínék- szerkezei átalakításán túl, továbbra is szükséges a vál­lalat dolgozóinak eddig is tapasztalt helytállása. Kellemes karácsonyi ünnepeket! Karácsony ünnepén ’ 1 sN e BSo este sok miilto csalod IYI otthonának meghitt *'* sarkában felféhylenek az ünnepi gyertyácskák. Az asztalokon bőséggel terített ízek-étkek és sok millió ember kíván egymásnak kellemes, boldog ünnepet. Vártuk már ezt a három napot, hogy oz esztendő köznapi izgalmai után kiengedjük idegeinkből a fáradtságot és megpihen­ve, a béke és szeretet ünne­pének ezen a csörtdes szige­ten, : éj erőt werftsünk a ino­gunk, s oz ország terheinek valóra vő kő sóhoz. Békességet a Földön a jóakaraté em­bernek — hirdeti a karácso­nyi ének: Békés karácsonyt! — kívánja egymásnak ismerős és ismeretlen, És e kívánság őszinte, szívből jövő, hiszen tudjuk: munkánk, boldogulá­sunk, előrehaladásunk záloga és feltéteké a béke. Es ami­kor a magunk ünnepi aszta­lara tekintünk, önkéntelenül is feksBolcod bennünk a kí­vánság. oz óhaj: bárcsak jövőre is így legyen! ... Mert bármennyire ts pihentető az isnnep békéje és csöndje, ne­hezen enged az év közben felgyülemlett idegesség és rz- galom, összekuszálódott a vifgg, szaporodnak a békét veszélyeztető vészterhes feile, gek, nehezedik oz élet. Nem tudunk- hát karácsonykor sem elszakadni a köznapi gon­doktól. Fia mégis számvetést ké­szítünk, elmondhatjuk: a ne­hezebbé vált külső és belső körülmények ellenére is a la­kások titkos zugaiban ma es­tig féltve őrzött ajándékok rejtőznek, miközben az el­múlt napokban, hetekben pénztárcáink számos ötszázas és ezres bankóval lettek köny- nyebbek , ,. Szokásainkról azonban nem mondunk le. Am nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a tőkés vi­lággazdaság válsága ko­rántsem elvont szakkifejezés, annak hatása a mi hétköz­napi életünkbe* rs tsvecbctfe; mind több eroíeszitesre ve»* tehát szükség, hogy a csalá­don belül megszokott élet­színvonalat tartani tudjuk. Szembe kell néznünk a pea- litássol: hogy ez jóvöse »Míg több erőfeszítést kíván majd. Evek óta mondjuk, hogy jyp- zánk nem függetlenítheti ifei'.' gat a világpiactól, hksze* nemzeti jövedelmünk magi»»' tarozó része ott rea-ftrófódik. Ez a meghatározás ógqrsecfr- von közhellyé kopott «ár, cfe értelme sokak szánáaa takar ma sem teljese* vítógoÉ, pifc dig a leghétköznapibb f tartási t a pc sztárotokba* te tetten érhető. Ahhoz hogy egyéni és közös' inkot elérjük, hogy «árasért legalább ilyen karácsa«!* kí­vánjunk magunknak jövőt* is, konkrét céiokot te* telje­sítenünk. Elsősorban ezt. hogy külkereskedelmi mérle­günk eredményét növeljük, ami a fizetőképesség megőr­zésének feltétele. Ez pedig óriási Feladat, mert e viláéj- pi-act lehetőségek lowbnw sem javulnak. Kivitelünk nö­velése csők úiobb erőfeszíté­sek, esetleg lemondásók áráé sikerülhet. Felül keW wsgáf- nunk korábbi igényeinkéi, hozzá igazítva azokat a lé- hetőségekhez. Karácsony van — a békes­ség, a szeretet ünnepe. A család öröme — oz ország öröme. Ma este sok mdlié csalod gyújt karácsonyi gyér. lyáí, hogy annak lángja is emelje az otthonok: szülők, gyermekek, hozzátartozók, ro­konok, ismerősök és barátok együttlétének emberi mele­gei. Ajándékokat kapunk, s nyújtunk át, ezzel Is'"bizo­nyítva — értéküktől függetle­nül együvé tartozásunkat, egymás iránti szeretető rrkét. Boldog karácsonyt! - hang­zik sok millió ajakról. Boldog karácsonyt! őrizzük meg melegét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom