Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

r Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével pén­tekem a Parlament Vadász- termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége, A testület tagjai elsőként Horn Gyulának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tálya vezetőjének előadásá­ban tájékoztatót hallgattak meg időszerű nemzetközi kérdésekről. Az előadó be­hatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, rámutatott arra a felelős­ségre, amely az Észak-atlanti Szövetséget, különösen az Egyesült Államokat, terheli a fegyverkezes fokozód á sóért- Horn Gyula aláhúzta: s je­lenlegi veszélyes helyzetből sincs más kiút, mint a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának folytatása. Hang­súlyozta, hogy a Magyar csökkentése, az enyhülés megszilárdítása érdekében. A KB külügyi osztályának vezetője tájékoztatójában foglalkozott a magyar—szov­jet kapcsolatok fejlődésével. Külön aláhúzta a Kádár Já­nos vezette párt- és kor­mányküldöttség júliusban tett szovjetunióbeli látogatá­sának jelentőségét. Kiemelte, hogy a megbeszélések ismé­telten megerősítették a két párt teljes nézetazonosságát a nemzetközi politika min­den alapvető kérdésében, s a kölcsönös szándékot a két testvéri ország közötti gyü­mölcsöző kapcsolatok to­vábbfejlesztésére. A tájékoztatóhoz kapcso­lódóan Benkö József, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság titkára szá­Drótok és graíikák w • A megye több területén turizmusa működési formákról szólva kiemelte: eddig négy szov­jet köztársasággal nyílt le­hetőség konkrét, közvetlen kapcsolatok kialakítására, s rná már 50 magyar és szov­jet vállalat működik együtt. Jelenleg harminchat élő kooperációs, szakosítási egyezményünk van a Szov­jetunióval. A testület tagjai ezt köve­tően Sudár Ivánnak, az MSZBT ügyvezető elnöksége tagjának, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága titkárá­nak előterjesztése alapján áttekintették a társaság . fel­adatait a testvérkapcsolatok fejlesztésében. A December 4, Drótművekben dolgozik # a huzalmü II, gyáregységében ai MSZBT szocialista brigád, akiknek egyik terméke, a betonfeszítő pászma, a ta­vaszi BNV-n dijat kapott. Az Olaszországból vasai alt új paszmasodrógépen - felvételün­kön Kovács Gábor kezeli - olyan acélhuzala* kot is elöóllítanok, melyeket a budapesti Ar„ pód-hid felújításánál használnak fel, Ä bii= gád évek óta kapcsolatot tart a Miskolci Ga* lériával és tiszteletbeli tagjuk Pető János gra* fikusmuvést. Riportunk a 3. oldalon találhaíu.­Nepköztársaság a szocialista közösség többi • országával együtt továbbra _ís mindent , meglesz a katonai feszültség molt be az országos el­nökségnek a szoros, minden ágazatra kiterjedő kétoldalú gazdasági kapcsolatok ered­ményeiről. Az újfajta együtt­ENSZMozat Dél-Ma üléséről P Az ENSZ közgyűlése ismé­telten felszólította a Bizton­sági Tanácsot, hogy fogana- .tosítson kötelező érvényű, általános szankciókat Dél- Afrikával szemben, mivel Pretoria továbbra is tör­vénytelenül megszállva tart­ja Namíbiát (Délnyugat-Af­rikát) és nem hajtja végre a világszervezetnek a problé­makörrel kapcsolatos hatá­rozatait, rendezési terveze­tét. A közgyűlésen csütörtö­kön 117 szavazattal, 28 tar­tózkodás mellett elfogadott határozat elítélte az Egyesült Államok és Dél-Afrika ál­láspontját, hogy a namíbiai függetlenséget a kubai csa­patok angolai távozásával kell összekötni. A közgyűlés szorgalmazta, bogy a Biztonsági Tanács tegyen lépéseket a. pretóriai rezsim elszigetelésére és szi­gorítsa meg hat évvel ez­előtt hozott fegyverszállítási tilalmának rendelkezéseit. A közgyűlés négynapos Namíbia-vitája végén több határozatot fogadtak el: jó­váhagyták az ENSZ Namí­bia Tanácsának munkater­vét, intézkedtek a délnyugat­afrikai nép egyedüli jogos képviselőjeként elismert SWAPO (Délnyugat-afrikai Népi Szervezet) ENSZ-hiva- tala költségeinek fedezéséről, a Dél-Afrikával szembeni embargós rendelkezések meg­sértésével kapcsolatos vizs­gálatok finanszírozásáról — és még számos, a namíbiai problémával kapcsolatos kér­désről. í alatt az őszi katiszasok Szűk három héten belül másodszor mutatja igen zord arcát az esztendő. November első felében, derekán már vé­gigsepert egy hideghullám, széllel, faggyal országszerte. Az akkoritól ez a második, ez a november végén kezdődő, s most december elejére is át­húzódó annyiban különbözik — tegyük hozzá, szerencsére —, hogy a kemény mínuszok, 6 a szól párosult a megye nem kis részén hóeséssel is. Ez — mármint a hótakaró — az őszi vetések szempontjá­ból felbecsülhetetlen értéket jelent. Találóan fogalmazott hét végi, telefonos körkérdé­sünkkor Abonyi József, a baktakéki Szárazvölgy Tsz elnöke, amikor azt mondta: a hótakaróval kezdjük visz- szanyemi reményeinket. Hogy miért mondotta mindezt? Az agrárgazdaságot csupán a sajtó híradásaiból ismerők számára el kell mondanunk, ami egyébként mindenki előtt közismert, hogy az idei hosszú nyár, s kellemes ősz kedvezett a me­zőgazdasági munkáknak, igy az őszi kalászosok talajelőké- szátésének, vetésének is. Ál­talában mindenfelé jól előké­szített magágyba és ami leg­alább ennyire fontos, optimá­lis időben került földbe a mag. Am azt is tudja minden­ki: ezt az esztendőt a csapa­dékhiány .éppúgy jellemezte; mint az előbb vázolt kelle­mes idő. És ez az őszre i:: vo­natkozott! így bármilyen jó volt is a magágy, bármilyen korán is került földbe a mag, a talaj nedvességtartalmának nem kielégítő volta miatt a csírázás, a kelés késett, aka­dozott, elmaradt. Bizony, most december elején még nem egy vetésünk „ki sem dugta a fejét”. És sok az alig búvó, úgynevezett szögcsirá- baa levő állomány, amely kü­lönösen érzékeny a tartós, ke­mény hidegre. Szóval, ezért mondotta a baktakéki elnök, (Folytatás a í oldalont MSSfceflenri fegSs^i ÖBfatSn ünnepélyesen üzembe he­lyezték az a vasi posta épü­letében kialakított távbeszé­lő-központot. A város fel- szabadulásának 39. évfor­dulóján megrendezett ün­nepségen részt vettek a me­gye és Miskolc párt-, álla­mi, társadalmi és tömeg­szervezeti vezetőinek képvi­selői. A Magyar Posta elnöké­nek, Tóth Illés államtitkár­nak Krausz Ottó, a Posta- ber igazgatóhelyettese tett jelentést, s kérte a műszaki berendezések üzembe helye­zésének engedélyezését. Ezt követően Koczka An­tal, a Miskolci Postaigazga­tóság vezetője tartott ünne­pi beszédet. Ebben egyebek között utalt az ünnep je­lentőségére: „December 2-a előestéje Miskolc város fel- szabadulása 39. évfordulójá­nak, s ezen a napon avat­juk az utóbbi évek legna­gyobb hírközlési létesítmé­nyét, az a vasi telefonköz­pontot”. — A beruházás tetemes [Mezéi meghatározó hálózat­foSvítés §s építős? program Öájs készítette. Ä mtmka kiviteli terveit a Miskolci végrehajtása során a város Postaigazgatóság tervezőire- volt második kerületének Az új, korszerű távbeszelö-központ méröszobájábon Szabó Zoltán műszerész a berendezések állapotát ellenőrzi. szinte valamennyi érinteni kellett, hiszen a ter­vek a régi, elavult hálózat rekonstrukcióját is tartal­mazták. E munkában pon­tosan, határidőre dolgozott a központ berendezésének sze­relését végző BHG, a posta hálózatépítő üzeme, s a vá­rosi távközlési üzem kollek­tívája* Az avasi lakótelepen közel 40 ezer ember várta, hogy elkészüljön az új tele­fonközpont, s megteremtőd­jenek a hírközlés feltételei. Az összefogott, együttes munkának köszönhető a köz­pont rendszerének sikeres üzembe helyezése. Ez nem volt egyszerű műszaki fel­adat, hiszen öt megszűnő központról kötöttük, át az előfizetőket az új avasi fő­központra. s a hozzá csatla­kozó négy, egyenként ezres kapacitású konténerköz­pontra. A gyorsabb és jobb szolgáltatást nyújtó rendszer építése tette lehetővé, hogy a belvárosi központ legjobban elhasználódott egységeit le­bonthassák. Ennek helyén bővítjük a következő évben a távhívó-központot. A Miskolci Postaigazgató­ság vezetőjének szavait kö­vetően kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtak át a beruházásban, tervezésben es kivitelezésben legjobb mun­kát végző dolgozóknak. Ülést tarlóit az idegenforgalmi bizottság Évi utolsó ölesét tartotta a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei Idegenforgalmi Bi­zottság tegnap Miskolcon, Huszár Istvánnak, a bizott­ság elnökének vezetésével. Első napirendi pontként a helyi turizmusról, a fejlesz­tési lehetőségekről esett, szó Tózsa István, a bizottság ingja által készített értékes­érdekes írásos jelentés alap­ján. Miként várható voű, a té­ma számos felszólalást, ér­dekes vitát váltott ki. Szó esett róla, hogy a rendelke­zésre álló anyagiakat, szelle­mi erőket miként helyesebb felhasználni. A jelenlegi — még inkább a várható — na­gyobb idegenforgalmi helyek fejlesztésére, a minél jobb, vonzóbb feltételek biztosítá­sára, vagy inkább kisebb lé­pésekkel, de több, helyi le­hetőség feltárásával, a kirán­dulás, pihenés alapvető adott­ságainak megteremtésével. Tény; megyénk kirándulá­sokra, vagy hosszabb pihe­nésre, üdülésre alkalmas te­rületekkel, objektumokkal gazdag, ezek iránt, továbbra is nagy, sőt mind nagyobb az érdeklődés, szükséges hát a megí elelő feltételek megte­remtése, mert ezek a felté­telek nem mindenütt elég­ségesek. Többször is szó esett a tisztaságról, a rendről, a hulladékok megfelelő tárolá­sának szükségességéről. Ez a kérés számos, más fórumon is szinte mindig szerepel, mintegy ezzel is jelezve sú­lyát, fontosságát. Bükkszéntkereszten, Bán­kúién, egyáltalán a Bükk- fennsíkon mind erőteljesebb a szennyeződés, ez pedig ve­szélyezteti Miskolc ivóvizét is. az eddig éppen legtisz­tább, leghíresebb karsztfor- rások szennyezésével. Az .agyag utal rá, hogy hazánk legépebben megmaradt vul­kánikus kúpjának, a Tokaji­hegység kráterjében is sok a szemét, a legkülönbözőbb hulladék. Aggteleken már évek Óta burjánoznak kör­nyezetvédelmi problémák, jelenleg az intézményes sze­métszállítás is akadozik, pe­dig a helyet már kijelölték, a lehetőség adott. Bizonyos helyi es nagyobb közösséged érdekellentétéről van szó, de bizonyos, hogy a bükki, na­gyon is szükséges szennyvíz- csatornák megépítésénél ia várható majd ilyen ellentét. Nyilvánvaló, hogy a megoHi dáshoz szemléletbeli vált»* zások is kellenek. Akárcsak az erdőltikkti kapcsolatban is, melyekréK|»J mét elszomorító adatárai hallottunk. Az erdészet 197.1- től napjainkig mintegy 3Ü millió forint értékben épíe tett meg pihenőket, forráso­kat foglalt, mutatós, szép ery dei bútorokat, esőbeállókat, szalonnasütőket létesített. A 30 millión túl 16 millió fo­rintot fordított ezeknek a lé-j tesítményeknek a fenntartá­sára, gondozására, de a leg­főbb helyen nem győzi a nsilJ bókkal: a rongálok, a min­dent tönkretevők egyelőre erősebbek. Ennek ellenére folytatják a munkát, foly­tatják például a lillafüredi kisvasút rekonstrukciójatj kár, bogy a diósgyőri állee más építése rendkívül lassú,' Szó volt a megalakítandó zempléni tájvédelmi körzet­ről is, de jó hír ezzel kap­csolatosan. nem hangzott eE Miként lapunkban mát többször is tudósítottunto róHa, hazánknak ezen » rendkívül értékes-szépséges részén gyakorlatilag márt minden mégtörtént a tájvé-j delmi körzet kialakításához; egy pecsét, aláírás viszont még hiányzik a véglegesír léshez, a tulajdonképpeni megalakításhoz. Elhangzott: Tokajra, 01 Hegyközre, Mezőkövesdre is nagyobb figyelmet kell for­dítani. jó lenne, ha a fej­lesztési erőből megfelelő mennyiség jutna ezekre a hazánknak ugyancsak sajá­tos értékeire. Az említett jelentés az itt elhangzottak! figyelembevételével kerül majd a megyei fanács elé megfelelő javaslatokkal,' ezek választási lehetőségei­vel. Ezt követően jelentés hangzott el az idegenforgal­mi alap felhasználásáról, majd Huszár István a bi­zottság több tagjának iutal- mat adott át az elmúlt év- » ben végzett munkáért,. ^ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom