Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

1983, december 21., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nehéz, de sikeres év KiBfiyipgttsk számvetése Az év vége a mérlegkészítés és az előre­tekintés időszaka az iparban is. Az elmúlt hetekben zajlottak le a különböző iparágak vezetőinek tanácskozásai, számvetést készí­tettek és megbeszélték a teendőket a köny- nyűipar vezetői is. Hogy ennek az iparágnak milyen fontos szerepe van az exportban, arról már min­denki hallott, vagy olvasott valamit. Mint ahogy az i.s meglehetősen ismert, hogy pél­dául ruházkodási igényeink 80—85 százalé­kát ez az ágazat elégíti ki. rugalmassághíany A KISVÁLLALATOKNÁL? Ugyanakkor az egyszerű családi költség­vetésből is kideríthetjük, hogy amint nehe­zednek a megélhetési körülmények, elsősor­ban ezeken a cikkeken igyekszünk takaré­koskodni. Ami lefordítható úgy is. hogy pél­dául esztendők óta csökken a ruházati cik­kek iránt a kereslet, a világpiacon válság­ban van a textilipar és így tovább. Ezekkel a körülményekkel együtt — Szabó Imre ipari miniszterhelyettes fogalmazott így — összességében eredményes esztendőt mond­hat maga mögött a könnyűipar. Igaz, az év első negyedévében anyagellátási, szervezési gondok nehezítették a termelést. Az akkori lemaradást feszített tempóban kellett behoz­ni, de végül is sikerült: a könnyűipar 1,2 százalékkal növelte termelését. Az átlag azonban — mint mindig — elta­karja a különbségeket. Pedig ezek elég na­gyok, a kimagasló és a várakozástól messze elmaradó teljesítmények között elég nagy a szóródás. A cipőipar például 5, 'a nyomda­ipar 4. a pamutipar pedig 2 százalékkal ter­meit többet a tervezettnél, a bútoripar es a textilipar éppen csak eléri azt, a várttól vi­szont elmarad a ruházati, a gyapjú-, a bőr-, a szőrme-, a kötő- és a selyemipar produk­tuma. Elgondolkodtató, hogy a nehezebb piaci helyzetben a kisebb méretű tanácsi vállala­tok és szövetkezetek — szemben az állami nagyvállalatokkal — kevésbé sikeresen vet­ték az akadályokat, teljesítményük alatta marad a várakozásnak. Rugalmasságukkal, a kisebb szervezet adta kedvezőbb lehetősé­gekkel kevésbé tudtak, élni; aminek elsősor­ban a hazai ellátás.látta kárát. Az időnkénti áruhiányok, a választék szűkössége jórészt erre a számlára írható, mert az ő feladatuk, lett volna megfelelő hazai termékekkel el­lensúlyozni a szűkösebb importlehetősége­ket. Másfelől, a könnyűipar az ipar azon ága­zatai közé tartozik, amelyeknek az idén a tervezettet is meghaladóan sikerült a kon­vertibilis exportot növelniük. Az iparág ter­veiben eredetileg a tőkés kivitel 13 százalé­kos emelése szerepelt, erre az év közben még 7 százalékot ráígértek, a népgazdaság fizetési mérlegének javítása érdekében. Az eddigi eredmények alapján még azt is sikerül túl­szárnyalniuk. az utolsó hónap, kezdetén az export már 22,5 százalékkal haladta meg a tavalyit. KEVÉS A MUNKÁSKÉZ A túlteljesítés másik valós értékének meg­ismeréséhez elengedhetetlen tudni: a köny- nyűiparban eközben rohamosan csökkent a munkáskéz. Az ágazatot ’kétszer' annyian hagyták ott. mint amennyit az egész ipar­ban terveztek. Tizenháromezer emberrel ke­vesebb — főként a termelőterületeken —, akkora veszteség, amit alighaj tudtak ellen­súlyozni a külföldi munkavállalók. Egy-egy esetben megoldást jelentenek a tsz-ekkel kö­tött kooperációk is, de ez a helyzet lényegén mit sem változtat: a könnyűipar ma is a legnehezebb munkahelyek közé tartozik. Még a munkaerőpiacon is növelnie keli a ver­senyképességét. hogy helyt tudjon állni az iparága k versen gésében. Az ipar a jövő évben előreláthatóan a könnyűipar termelésének 0.5 százalékos nö­vekedésével számol, a konvertibilis export­ban 5.3 százalékos, a szocialista kivitelben pedig több mint 8 százalékos emelkedést irá­nyoz elő. Ugyanakkor a teljesítés feltételei várhatóan még keményebbek lesznek, eny­hít’ásre, jobb eladási lehetőségekre aligha le­het számítani, emellett szigorodik a belső szabályozás is. Ez feltehetően a belső tarta­lékaik feltárására ösztönzi majd a vállalato­kat. Mert kulcskérdéssé vált: képesek lesz­nek-e az eddigieknél hatékonyabban gazdál­kodni meglevő eszközeikkel, csökkenteni tud- ják-e még indokolatlanul magas termelési költségeiket? Azok, akik már elkezdték ezt a szigorú önvizsgálatot, s arra is mertek vállalkozni, hogy korszerű, a termelékenységet ugrássze­rűen megnövelő kereseti módszereket alkal­mazzanak, azok már tudják mennyi idő. s pénz mehet veszendőbe a lezserség. a fe­gyelmezetlenség miatt. Mégis, az utóbbi idő­ben. mintha lelassult volna az új munka­szervezési módszerek alkalmazása, beveze­tése a könnyűiparban. AZ ERŐFÖLÉNY KÉTES ELŐNYEI Nem kevés kifogásolnivalót rejtenek ma­gukban a vállalatok egymás közötti kapcso­latai sem. A partneri viszony sok esetben a pillanatnyi érdekellentétek miatt nem alakul ideálisan, pontosabban a vállalatok és per­sze a népgazdaság hosszabb távú. valós ér­dekeinek megfelelően. A nehéz körülmények között nem javult, sőt helyenként kifejezet­ten romlott a szerződéses fegyelem, egyes vállalatok monopolhelyzetüket kihasználva, kiszolgáltatott helyzetbe juttatnak másokat. Az ilyen jelenségek elleni mind erélyesebb fellépés, a szigorodó szabályozórendszer azon­ban mind kevésbé kedvez az ilyen magatar­tásnak. Legfőképp azonban a fokozódó piaci verseny bírja maid magatartásuk megváltoz­tatására a nagyobb vállalatokat i.s. beláltat­va velük: még ők sem lehetnek versenyké­pesek zavartalan termelési együttműködés, kooperáció nélkül, ennek viszont alapvető feltétele a korrekt üzleti kapcsolat, a jó vi­szony. O. S. Szerelő a tükörben Nos, nem olyan hiú a kazincbarcikai Sajómenti Ipari Szövetkezet rádió-tv szerelője, hogy munka közben önmagát szemlélje a tü­körben, hanem korszerű műszerek segítségével dolgozik, A tükör arra jó, hogy visszatükrözze a kép minőségét, hiszen a szerelő d készülék mögött dolgozik. Sikeres ével zár az EMV Sikeres évet zár az Észak- magyarországi Vegyiművek! 1983-ban. Az igen nehéz gaz­dasági helyzet ellenére az üzem már szeptemberben teljesítette az eredetileg ki­tűzött több mint 5 millió dolláros exporttervét, ezek­ben a napokban pedig a megemelt, csaknem 7 millió dolláros exporttervet is tel­jesítették, illetve a termé-. keket a vagonokba rakták.' Az európai és a tengeren-j túli tőkés országokba törté­nő szállítások mellett a KGST-országókba is dina­mikusan fokozta az idén az eladást: — elsősorban növény^ védő szerekből — a sajóbá-' bolivi gyár. A korábbi év­hez képest az idén a szocia­lista országokba kereken öt­szörösére növelték a szállí­tásaikat. A sikeres exportot a termelés jelentős, mintegy 20 százalékos növelésével érték el. A gyár az éves ter­vét az előírtnál hamarabb; december 16-án teljesítette. Hogy vagyunk Az elmúlt évek alatt száz­millió forintot fordítottak a prügyi Tiszamenti Termelő- szövetkezetben arra, hogy sertéstartásukat fejlesszék. Az eredeti elképzelések sze­rint az idén 22 ezer, jövőre pedig már 32 ezer hízó hagy­ná el a telepet. Hagyná, de a jelenlegi feltételek közölt a termelőszövetkezet vezeté­se úgy határozott, hogy nem növeli tovább a termelést. Semsey András, a közös gaz­daság elnöke: — Először is le kell szö­gezni, nekünk a termelés fej-, lesztese érdekünk lenne, mint ahogy érdeke a mis­kolci húskombinátnak is, hi­szen a tárgyalásokon ez hangzott el. Sajnos, a mai napig a szomszédos megyék­ből kell szállítani vágásra a sertések nagy részét, mert a megye termelői kapacitása kicsi. Lényegében ezért kezdtük meg az ágazat fej­lesztését. mert úgy éreztük, biztos piaci háttere van. Nos, az eddig elmondottak helyt­állóak, a sertésre továbbra is van igény, de a közös érdekek ellenére sem sza­a sertéssel? A korábbi évekkel el­® len tétben az idén, jócs­kán megnőtt azoknak a fiataloknak a száma a Bor­sod megyei Tanácson, akik elképzelésekét, javaslatokat nyújtottak be az Alkotó if­júság pályázatra. Az alkotá­sokban foglalkoztak a kis­vállalkozások érdekvédelmé­vel, az iskolai képzéssel, amelynek jobban kellene igazodnia az ipar igényeihez. A bérleti szerződéses boltok­ra vonatkozó elképzeléseiket foglalták össze „'Hálózati irá­nyítás új módszerei a taná­csi kiskereskedelemben” cím­mel a megyei tanács keres­kedelmi osztályán a közgaz­dasági csoport tagjai. A pá­lyamunkáról Abdái Katalin főelőadóval és Éliás László csoportvezetővel beszélget­tünk: . — Vizsgálódásunk két és fél éves időszakot ölelt fel — mondta Éliás László —, kél területen, a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű tanácsi kiskereskedelmi egy­ségekben. Ismeretes,' hogy megsokszorozódott az igény a hatékonyság növelésére. Ez a törekvés a kiskereskede­lemben az új üzemelési tor­mák bevezetésében nyilvá­nult meg. Közülük legelter­jedtebb a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üze­melési mód. Iiatszázhatvanöt szerződéses egységet néz­tünk meg. Az újfajta üze- toelés kedvezően halott az ellátásra, gazdagodott, bővült a választék, a nyitvatartási idő is jobban alkalmazko­dott az igényekhez. A hely­zetelemzéskor azonban fel­merültek gondok is. Hiány­zik például egy irányelv az árak tól-ig határára vonat­kozóan. Túlságosan laza ez a lás is tapasztalható — mond­ja' a csoportvezető. — Pél­dául a dohányboltok átalá­nyát a dohánytermékek áru­sítási forgalma alapján szab­ják meg. Ennek ellenére ma nem a dohányfélék árusítá­sa. hanem inkább a bóvlik kínálata gazdagodott ezek­viszont, hogy laza az áral­kalmazás' és nem csökkent kellő mértékben a vállalati központi irányító munka és az adminisztráció, továbbá a fogyasztói megkárosítás ará­nya. — Borsodban 570 szerző­déses üzemeltetésű egység a megyei határ, és így lehetőséget ad a tisztességtelen haszonszer­zésre. — A hiánycikkek például a szabadáras kategóriába tartoznak, amelyek külön gondot okoznak az ellenőr­zéskor, hiszen nincs mihez viszonyítani az árat — foly­tatja Abádi Katalin. — Elő­fordul az is. hogy egy spray­ért az egyik üzletben 120. a másikban meg 160 forintot kérnek. Többek között ezek­nek a megakadályozása ér­dekében foglalkoztunk a té­mával és javasoltuk egysé­gesen alkalmazható irány­elv kiadását, amely megaka­dályozza a visszaéléseket, és egyúttal megkönnyíti az el­lenőrző munkát. —- Az áruellátás jobb lett, ugyanakkor bizonyos torzu­ben a boltokban. A vendég­látóipar! egységeknél is a szeszes italok választéka bő­vült, és gyarapodott a for­galom. mert ez nagyobb hasznot hoz, mint mondjuk az üdítő italok árusítása. Rá­adásul emiatt nem is von­ható felelősségre az üzletve­zető. . — Mi a helyzet a jövede­lemérdekel tségü űz letek nél'! ■— Sokban hasonlítanak a szerződéses üzemeltetésű üz­letekéhez, habár az érdekelt­ség ebben az esetben lénye­gesen nagyobb egységre vo­natkozik. Fél év eltelte után, a hat tanácsi kiskereskedel­mi egységnél tapasztaltak alapján elmondható: bővült az üzletkör és az árukíná­lat a jövedelemérdekeltsé­gű üzletekben. Kedvezőtlen van, amelyekben az összke- reskedelmi forgalom 5,65 százalékát értékesítik. A vendéglátóiparban ez a for­galom meghaladja a .25 szá­zalékot. Az év közepén 133 jövedelemérdekeltségü bolt közül 121-et tanácsi kiske­reskedelmi vállalatok üze­meltettek. Kétségtelen, hogy a kezdeti bizonytalanság, a túlzott óvatosság, sőt. a fe­lelem a nagyobb önállóság­tól. eleinte nehézségeket oko­zott. Ma már ezen túl vá­gjunk, más nehézségek van­nak, amint az időközben ki­derült. Ezeknek a megszün­tetését szeretnénk segíte­ni pályamunkánkkal és ja­vasolt ötletéinkkel — össze­gezte beszélgetésünket Abádi Katalin. Monos Márta bad több sertést hizlalnunk az idei ténytől. Itt az elnök visszakérde­zett: — Azt szeretnénk tud­ni, végül is, hogy vagyunk a sertéssel? Az egyik oldal azt mutatja, van rá keres­let, míg a másik: nem sza­bad foglalkozni vele. Mert mondjuk, ha hitelfelvétellel, támogatassál megoldanánk egy évi hatvanezer sertést kibocsátó telep létesítését, azt a légtöbb szervezet ’ tá­mogatná. Így, amilyen gyor­san csak lehet, cselekednünk kellene, hiszen a mi ter­veink alapján a fejlesztést a lehető legolcsóbban meg le­helne valósítani. De még­sem lehet, mert arról egy másik szabályozó, a bank által kidolgozott hitelrend­szer gondoskodik, hiszen ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a forgóeszköz-fejlesztés felet a saját alapunkból fedezzük. Ez pedig nem megy. Már csak azért sem, mert. a sertéstartás jellege nem engedi meg. Az ágazati mu­latók alapján a prügyiek az országos középmezőnyhöz tartoznak, vagyis eredmé­nyeik nem rosszak, de nem is jók. Az idén közel 80 mil­liós árbevételt értek el a hiz­laláson, de az ágazat nyere­sége nem éri el a hatmillió forintot. Vagyis a gazdasági általános költségeket .hozzá­téve, nincs eredmény a ser­téstartáson. És ettől a kis nyereségű sertéstartástól vár­ja el a bank, hogy a fej­lesztéshez szükséges forgó­eszközalap felét, saját jöve­delméből finanszírozza. Az elnök: — Számításaink szerint, ha megdupláznánk telepeink ki­bocsátó képességét, vagyis 30 ezerrel több állatot hiz­lalnánk fel, akkor 30 millió forintunkba kerülne a for­galom növeléséhez szükséges forgóalap felt öltése. Ennek felét hitelezné a bank, a má­sik felét saját forrásból kel­lene lerakni. (A forgóeszköz­höz tartozik a takarmányo­zás. a tenyészállatok létszá­mának növelése.) Erre kép­telenek vagyunk, hiszen ez az összeg a szövetkezet egész fejlesztési alapját meghalad­ja. Vagyis más választás hí­ján ie kell állnunk az ága­zat fejlesztésével, mert alap­hiányba sodornánk a ter­melőszövetkezetet. A T5 millió forintot, árúit takarmányvásárlásra, készle­tezésre, tényészanyag-növe­lősre kellene fordítani, 'jelen­leg nem bírja előteremteni a gazdaság. Vagyis: a sza­bályozás arra kényszeríti a mezőgazdasági üzemet, hogy eredeti elképzelésével hagy­jon fel, ugyanakkor ezt a tervet kivitelezési, vagyis; beruházási szinten támogat­ná a húsipar és a miniszté­rium. A szövetkezet szinten lépett a cél érdekében, hi­szen az elmúlt évben 17 mil­lió forinttal növelte saját forrásból forgóeszközalapját. De ez az összeg csak ahhoz volt elegendő, hogy a tér-» rnelést 14 ezer hízott sertés­ről 22 ezerre növeljék, de. ahhoz már kevés, hogy a ter­vek .szerinti 32 ezres kibocsá­tási jövőre megvalósítsák. Ezek szerint ezen a szinten megreked az ágazat bővíté­sének lehetősége Prügyön. Az elnök széttárja karját: — Mi mást tehetnék, amíg el nem dől: szükség van-e a sertéshúsra vagy nincs. Mert választ erre a kérdésre a mai napig nem kaptunk. Csak annyit tennék hozzá, ha szelektív hitelpolitikával, tartós, hosszú távú kölcsön­nel támogatnák elképzelése­inket, akkor habozás nélkül mennénk tovább a magunk áltál választott úton. Megjegyezni mindehhez annyit lehet, hogy megyénk­ben — ahol szükség van a sertéshúsra — az utóbbi években egyedül a prügyi szövetkezet mert vállalkozni ennek a szűk nyereséget ígérő ágazatnak a fejleszté­sére. — kármán — Eredményes huilctdékgYŰifés Az év első 11 hónapjának adatai azt bizonyítják, hogy a vas- és színesfémhulladék- gyűjtésben érdekelt termelő vállalatok és a lakosság is aktívabban vett részt, s így jelentős mértékben segítet­ték a hulladékhasznosítási program megvalósítását. A MÉH vállalatok az idén ed­dig 576 ezer tonna vashul­ladékot és 43 ezer tonna szí­nesfém-hulladékot gyűjtöttek össze, illetve továbbították az üzemekbe hasznosításra, annyit, mint tavaly egész év­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom