Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
1983, december 21., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nehéz, de sikeres év KiBfiyipgttsk számvetése Az év vége a mérlegkészítés és az előretekintés időszaka az iparban is. Az elmúlt hetekben zajlottak le a különböző iparágak vezetőinek tanácskozásai, számvetést készítettek és megbeszélték a teendőket a köny- nyűipar vezetői is. Hogy ennek az iparágnak milyen fontos szerepe van az exportban, arról már mindenki hallott, vagy olvasott valamit. Mint ahogy az i.s meglehetősen ismert, hogy például ruházkodási igényeink 80—85 százalékát ez az ágazat elégíti ki. rugalmassághíany A KISVÁLLALATOKNÁL? Ugyanakkor az egyszerű családi költségvetésből is kideríthetjük, hogy amint nehezednek a megélhetési körülmények, elsősorban ezeken a cikkeken igyekszünk takarékoskodni. Ami lefordítható úgy is. hogy például esztendők óta csökken a ruházati cikkek iránt a kereslet, a világpiacon válságban van a textilipar és így tovább. Ezekkel a körülményekkel együtt — Szabó Imre ipari miniszterhelyettes fogalmazott így — összességében eredményes esztendőt mondhat maga mögött a könnyűipar. Igaz, az év első negyedévében anyagellátási, szervezési gondok nehezítették a termelést. Az akkori lemaradást feszített tempóban kellett behozni, de végül is sikerült: a könnyűipar 1,2 százalékkal növelte termelését. Az átlag azonban — mint mindig — eltakarja a különbségeket. Pedig ezek elég nagyok, a kimagasló és a várakozástól messze elmaradó teljesítmények között elég nagy a szóródás. A cipőipar például 5, 'a nyomdaipar 4. a pamutipar pedig 2 százalékkal termeit többet a tervezettnél, a bútoripar es a textilipar éppen csak eléri azt, a várttól viszont elmarad a ruházati, a gyapjú-, a bőr-, a szőrme-, a kötő- és a selyemipar produktuma. Elgondolkodtató, hogy a nehezebb piaci helyzetben a kisebb méretű tanácsi vállalatok és szövetkezetek — szemben az állami nagyvállalatokkal — kevésbé sikeresen vették az akadályokat, teljesítményük alatta marad a várakozásnak. Rugalmasságukkal, a kisebb szervezet adta kedvezőbb lehetőségekkel kevésbé tudtak, élni; aminek elsősorban a hazai ellátás.látta kárát. Az időnkénti áruhiányok, a választék szűkössége jórészt erre a számlára írható, mert az ő feladatuk, lett volna megfelelő hazai termékekkel ellensúlyozni a szűkösebb importlehetőségeket. Másfelől, a könnyűipar az ipar azon ágazatai közé tartozik, amelyeknek az idén a tervezettet is meghaladóan sikerült a konvertibilis exportot növelniük. Az iparág terveiben eredetileg a tőkés kivitel 13 százalékos emelése szerepelt, erre az év közben még 7 százalékot ráígértek, a népgazdaság fizetési mérlegének javítása érdekében. Az eddigi eredmények alapján még azt is sikerül túlszárnyalniuk. az utolsó hónap, kezdetén az export már 22,5 százalékkal haladta meg a tavalyit. KEVÉS A MUNKÁSKÉZ A túlteljesítés másik valós értékének megismeréséhez elengedhetetlen tudni: a köny- nyűiparban eközben rohamosan csökkent a munkáskéz. Az ágazatot ’kétszer' annyian hagyták ott. mint amennyit az egész iparban terveztek. Tizenháromezer emberrel kevesebb — főként a termelőterületeken —, akkora veszteség, amit alighaj tudtak ellensúlyozni a külföldi munkavállalók. Egy-egy esetben megoldást jelentenek a tsz-ekkel kötött kooperációk is, de ez a helyzet lényegén mit sem változtat: a könnyűipar ma is a legnehezebb munkahelyek közé tartozik. Még a munkaerőpiacon is növelnie keli a versenyképességét. hogy helyt tudjon állni az iparága k versen gésében. Az ipar a jövő évben előreláthatóan a könnyűipar termelésének 0.5 százalékos növekedésével számol, a konvertibilis exportban 5.3 százalékos, a szocialista kivitelben pedig több mint 8 százalékos emelkedést irányoz elő. Ugyanakkor a teljesítés feltételei várhatóan még keményebbek lesznek, enyhít’ásre, jobb eladási lehetőségekre aligha lehet számítani, emellett szigorodik a belső szabályozás is. Ez feltehetően a belső tartalékaik feltárására ösztönzi majd a vállalatokat. Mert kulcskérdéssé vált: képesek lesznek-e az eddigieknél hatékonyabban gazdálkodni meglevő eszközeikkel, csökkenteni tud- ják-e még indokolatlanul magas termelési költségeiket? Azok, akik már elkezdték ezt a szigorú önvizsgálatot, s arra is mertek vállalkozni, hogy korszerű, a termelékenységet ugrásszerűen megnövelő kereseti módszereket alkalmazzanak, azok már tudják mennyi idő. s pénz mehet veszendőbe a lezserség. a fegyelmezetlenség miatt. Mégis, az utóbbi időben. mintha lelassult volna az új munkaszervezési módszerek alkalmazása, bevezetése a könnyűiparban. AZ ERŐFÖLÉNY KÉTES ELŐNYEI Nem kevés kifogásolnivalót rejtenek magukban a vállalatok egymás közötti kapcsolatai sem. A partneri viszony sok esetben a pillanatnyi érdekellentétek miatt nem alakul ideálisan, pontosabban a vállalatok és persze a népgazdaság hosszabb távú. valós érdekeinek megfelelően. A nehéz körülmények között nem javult, sőt helyenként kifejezetten romlott a szerződéses fegyelem, egyes vállalatok monopolhelyzetüket kihasználva, kiszolgáltatott helyzetbe juttatnak másokat. Az ilyen jelenségek elleni mind erélyesebb fellépés, a szigorodó szabályozórendszer azonban mind kevésbé kedvez az ilyen magatartásnak. Legfőképp azonban a fokozódó piaci verseny bírja maid magatartásuk megváltoztatására a nagyobb vállalatokat i.s. beláltatva velük: még ők sem lehetnek versenyképesek zavartalan termelési együttműködés, kooperáció nélkül, ennek viszont alapvető feltétele a korrekt üzleti kapcsolat, a jó viszony. O. S. Szerelő a tükörben Nos, nem olyan hiú a kazincbarcikai Sajómenti Ipari Szövetkezet rádió-tv szerelője, hogy munka közben önmagát szemlélje a tükörben, hanem korszerű műszerek segítségével dolgozik, A tükör arra jó, hogy visszatükrözze a kép minőségét, hiszen a szerelő d készülék mögött dolgozik. Sikeres ével zár az EMV Sikeres évet zár az Észak- magyarországi Vegyiművek! 1983-ban. Az igen nehéz gazdasági helyzet ellenére az üzem már szeptemberben teljesítette az eredetileg kitűzött több mint 5 millió dolláros exporttervét, ezekben a napokban pedig a megemelt, csaknem 7 millió dolláros exporttervet is teljesítették, illetve a termé-. keket a vagonokba rakták.' Az európai és a tengeren-j túli tőkés országokba történő szállítások mellett a KGST-országókba is dinamikusan fokozta az idén az eladást: — elsősorban növény^ védő szerekből — a sajóbá-' bolivi gyár. A korábbi évhez képest az idén a szocialista országokba kereken ötszörösére növelték a szállításaikat. A sikeres exportot a termelés jelentős, mintegy 20 százalékos növelésével érték el. A gyár az éves tervét az előírtnál hamarabb; december 16-án teljesítette. Hogy vagyunk Az elmúlt évek alatt százmillió forintot fordítottak a prügyi Tiszamenti Termelő- szövetkezetben arra, hogy sertéstartásukat fejlesszék. Az eredeti elképzelések szerint az idén 22 ezer, jövőre pedig már 32 ezer hízó hagyná el a telepet. Hagyná, de a jelenlegi feltételek közölt a termelőszövetkezet vezetése úgy határozott, hogy nem növeli tovább a termelést. Semsey András, a közös gazdaság elnöke: — Először is le kell szögezni, nekünk a termelés fej-, lesztese érdekünk lenne, mint ahogy érdeke a miskolci húskombinátnak is, hiszen a tárgyalásokon ez hangzott el. Sajnos, a mai napig a szomszédos megyékből kell szállítani vágásra a sertések nagy részét, mert a megye termelői kapacitása kicsi. Lényegében ezért kezdtük meg az ágazat fejlesztését. mert úgy éreztük, biztos piaci háttere van. Nos, az eddig elmondottak helytállóak, a sertésre továbbra is van igény, de a közös érdekek ellenére sem szaa sertéssel? A korábbi évekkel el® len tétben az idén, jócskán megnőtt azoknak a fiataloknak a száma a Borsod megyei Tanácson, akik elképzelésekét, javaslatokat nyújtottak be az Alkotó ifjúság pályázatra. Az alkotásokban foglalkoztak a kisvállalkozások érdekvédelmével, az iskolai képzéssel, amelynek jobban kellene igazodnia az ipar igényeihez. A bérleti szerződéses boltokra vonatkozó elképzeléseiket foglalták össze „'Hálózati irányítás új módszerei a tanácsi kiskereskedelemben” címmel a megyei tanács kereskedelmi osztályán a közgazdasági csoport tagjai. A pályamunkáról Abdái Katalin főelőadóval és Éliás László csoportvezetővel beszélgettünk: . — Vizsgálódásunk két és fél éves időszakot ölelt fel — mondta Éliás László —, kél területen, a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű tanácsi kiskereskedelmi egységekben. Ismeretes,' hogy megsokszorozódott az igény a hatékonyság növelésére. Ez a törekvés a kiskereskedelemben az új üzemelési tormák bevezetésében nyilvánult meg. Közülük legelterjedtebb a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzemelési mód. Iiatszázhatvanöt szerződéses egységet néztünk meg. Az újfajta üze- toelés kedvezően halott az ellátásra, gazdagodott, bővült a választék, a nyitvatartási idő is jobban alkalmazkodott az igényekhez. A helyzetelemzéskor azonban felmerültek gondok is. Hiányzik például egy irányelv az árak tól-ig határára vonatkozóan. Túlságosan laza ez a lás is tapasztalható — mondja' a csoportvezető. — Például a dohányboltok átalányát a dohánytermékek árusítási forgalma alapján szabják meg. Ennek ellenére ma nem a dohányfélék árusítása. hanem inkább a bóvlik kínálata gazdagodott ezekviszont, hogy laza az áralkalmazás' és nem csökkent kellő mértékben a vállalati központi irányító munka és az adminisztráció, továbbá a fogyasztói megkárosítás aránya. — Borsodban 570 szerződéses üzemeltetésű egység a megyei határ, és így lehetőséget ad a tisztességtelen haszonszerzésre. — A hiánycikkek például a szabadáras kategóriába tartoznak, amelyek külön gondot okoznak az ellenőrzéskor, hiszen nincs mihez viszonyítani az árat — folytatja Abádi Katalin. — Előfordul az is. hogy egy sprayért az egyik üzletben 120. a másikban meg 160 forintot kérnek. Többek között ezeknek a megakadályozása érdekében foglalkoztunk a témával és javasoltuk egységesen alkalmazható irányelv kiadását, amely megakadályozza a visszaéléseket, és egyúttal megkönnyíti az ellenőrző munkát. —- Az áruellátás jobb lett, ugyanakkor bizonyos torzuben a boltokban. A vendéglátóipar! egységeknél is a szeszes italok választéka bővült, és gyarapodott a forgalom. mert ez nagyobb hasznot hoz, mint mondjuk az üdítő italok árusítása. Ráadásul emiatt nem is vonható felelősségre az üzletvezető. . — Mi a helyzet a jövedelemérdekel tségü űz letek nél'! ■— Sokban hasonlítanak a szerződéses üzemeltetésű üzletekéhez, habár az érdekeltség ebben az esetben lényegesen nagyobb egységre vonatkozik. Fél év eltelte után, a hat tanácsi kiskereskedelmi egységnél tapasztaltak alapján elmondható: bővült az üzletkör és az árukínálat a jövedelemérdekeltségű üzletekben. Kedvezőtlen van, amelyekben az összke- reskedelmi forgalom 5,65 százalékát értékesítik. A vendéglátóiparban ez a forgalom meghaladja a .25 százalékot. Az év közepén 133 jövedelemérdekeltségü bolt közül 121-et tanácsi kiskereskedelmi vállalatok üzemeltettek. Kétségtelen, hogy a kezdeti bizonytalanság, a túlzott óvatosság, sőt. a felelem a nagyobb önállóságtól. eleinte nehézségeket okozott. Ma már ezen túl vágjunk, más nehézségek vannak, amint az időközben kiderült. Ezeknek a megszüntetését szeretnénk segíteni pályamunkánkkal és javasolt ötletéinkkel — összegezte beszélgetésünket Abádi Katalin. Monos Márta bad több sertést hizlalnunk az idei ténytől. Itt az elnök visszakérdezett: — Azt szeretnénk tudni, végül is, hogy vagyunk a sertéssel? Az egyik oldal azt mutatja, van rá kereslet, míg a másik: nem szabad foglalkozni vele. Mert mondjuk, ha hitelfelvétellel, támogatassál megoldanánk egy évi hatvanezer sertést kibocsátó telep létesítését, azt a légtöbb szervezet ’ támogatná. Így, amilyen gyorsan csak lehet, cselekednünk kellene, hiszen a mi terveink alapján a fejlesztést a lehető legolcsóbban meg lehelne valósítani. De mégsem lehet, mert arról egy másik szabályozó, a bank által kidolgozott hitelrendszer gondoskodik, hiszen ragaszkodnak ahhoz, hogy a forgóeszköz-fejlesztés felet a saját alapunkból fedezzük. Ez pedig nem megy. Már csak azért sem, mert. a sertéstartás jellege nem engedi meg. Az ágazati mulatók alapján a prügyiek az országos középmezőnyhöz tartoznak, vagyis eredményeik nem rosszak, de nem is jók. Az idén közel 80 milliós árbevételt értek el a hizlaláson, de az ágazat nyeresége nem éri el a hatmillió forintot. Vagyis a gazdasági általános költségeket .hozzátéve, nincs eredmény a sertéstartáson. És ettől a kis nyereségű sertéstartástól várja el a bank, hogy a fejlesztéshez szükséges forgóeszközalap felét, saját jövedelméből finanszírozza. Az elnök: — Számításaink szerint, ha megdupláznánk telepeink kibocsátó képességét, vagyis 30 ezerrel több állatot hizlalnánk fel, akkor 30 millió forintunkba kerülne a forgalom növeléséhez szükséges forgóalap felt öltése. Ennek felét hitelezné a bank, a másik felét saját forrásból kellene lerakni. (A forgóeszközhöz tartozik a takarmányozás. a tenyészállatok létszámának növelése.) Erre képtelenek vagyunk, hiszen ez az összeg a szövetkezet egész fejlesztési alapját meghaladja. Vagyis más választás híján ie kell állnunk az ágazat fejlesztésével, mert alaphiányba sodornánk a termelőszövetkezetet. A T5 millió forintot, árúit takarmányvásárlásra, készletezésre, tényészanyag-növelősre kellene fordítani, 'jelenleg nem bírja előteremteni a gazdaság. Vagyis: a szabályozás arra kényszeríti a mezőgazdasági üzemet, hogy eredeti elképzelésével hagyjon fel, ugyanakkor ezt a tervet kivitelezési, vagyis; beruházási szinten támogatná a húsipar és a minisztérium. A szövetkezet szinten lépett a cél érdekében, hiszen az elmúlt évben 17 millió forinttal növelte saját forrásból forgóeszközalapját. De ez az összeg csak ahhoz volt elegendő, hogy a tér-» rnelést 14 ezer hízott sertésről 22 ezerre növeljék, de. ahhoz már kevés, hogy a tervek .szerinti 32 ezres kibocsátási jövőre megvalósítsák. Ezek szerint ezen a szinten megreked az ágazat bővítésének lehetősége Prügyön. Az elnök széttárja karját: — Mi mást tehetnék, amíg el nem dől: szükség van-e a sertéshúsra vagy nincs. Mert választ erre a kérdésre a mai napig nem kaptunk. Csak annyit tennék hozzá, ha szelektív hitelpolitikával, tartós, hosszú távú kölcsönnel támogatnák elképzeléseinket, akkor habozás nélkül mennénk tovább a magunk áltál választott úton. Megjegyezni mindehhez annyit lehet, hogy megyénkben — ahol szükség van a sertéshúsra — az utóbbi években egyedül a prügyi szövetkezet mert vállalkozni ennek a szűk nyereséget ígérő ágazatnak a fejlesztésére. — kármán — Eredményes huilctdékgYŰifés Az év első 11 hónapjának adatai azt bizonyítják, hogy a vas- és színesfémhulladék- gyűjtésben érdekelt termelő vállalatok és a lakosság is aktívabban vett részt, s így jelentős mértékben segítették a hulladékhasznosítási program megvalósítását. A MÉH vállalatok az idén eddig 576 ezer tonna vashulladékot és 43 ezer tonna színesfém-hulladékot gyűjtöttek össze, illetve továbbították az üzemekbe hasznosításra, annyit, mint tavaly egész évben.
