Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
1983. december 16., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ■T t Új mmialiraitcs ik A képen látható vil9 lás targonca gumikerekéről a feltalálók azt állítják, hogy a jövő gumija. Egyelőre nem arra gondolnak, hogy a .személyautókat is ilyen abroncsokkal látják el, hanem inkább arra, hogy a teherautókra, darukra, emelőkre szerelik fel, amelyek olyan, terepen járnak, ahol a megszokott gumiabroncsokkal közlekedni lehetetlen lenne (például az ócskavastelepen, ahol az éles vasak bizony nem kímélik a gumiabroncsokat). Az áj típusú abroncsot „gumirugó abroncsnak” ke-' Tesztelték el, és a feltalálók véleménye szerint egy meghatározott sebességig egyesíti a légrugó és a tömői gumiabroncsok összes jó tulajdonságát. Ez a konstrukció lyukakkal kikönnyílett szegmentekből áll, amelyeket egy több részre osztott abroncspárra szerelnek fel. A gumirugó igen nagy terhelést bír el. hiába hasít bele a legélesebb üveg- vagy vasdarab is, azt kilöki magából. Ezzel lehetővé teszi, hogy más típusú gumiabroncsok számára elképzelhetetlen terepen is viszonylag biztonságosan mozogjon. Közismert, hogy hasonló feladatokra különböző vállalatok már régóla keresnek egy megfelelő abroncstípust. és eddig leginkább a tömör gumi felelt meg e célra. Ezek a kerekek azonban önmagukban is nehezek voltak. A feltalálók szerint a gumirugó abroncs a tömör guminál sokkal könnyebb. Tekintettel arra, hogy az elképzelés szabadalmi védelem alatt áll. és még sorozatban nem gyártják, a részletes leírást egyelőre nem 'közük a feltalálók. noha néhány nemzetközi vásáron már bemutatták a kereket. Rövidesen kiderül majd. hogy rövid életű, vagy több évtizedes jövőjű műszaki szenzációról van-e szó. Hibakeresés ,A posta miskolci városi távközlési üzemének 7A-2 típusú főköz- ipontjában Sipos Gyuláné, az Ericcson szocialista brigád tagja a távbeszélő-kezelők által bejelentett hiba behatárolását és javitá- •át végzi. Fotó: Pásztor Károly Fogyasztói érdekvédelem Befejeződött a Fogyasztók Országos Tanácsának vizsgálata, amelyben arra keresett választ, hogyan érvényesül a vevők érdekvédelme az élelmiszerüzletekben. Az eredmények összegzése után megállapítható: noha vannak biztató jelek a kiszolgálásban, s ezeket örömmel vette tudomásul a‘lakosság. mégis a negatívumok azok. amelyek általában szembetűnőbbek, s okoznak kellemetlen pillanatokat a vásárolni, szándékozóknak. Ez a vélemény korántsem sommás, és sarkított, még ha annak látszik is, mert 19 megyénk több száz és ezer településén végzett felmérésen alapul annak mintegy végső következtetése. Érdekes módon, a vevők talán nem is annyira az árusítás körülményeivel, és az úgynevezett személyi feltételekkel foglalkoztak, s mondtak róluk véleményt, sokkal inkább amiatt aggódnak: vajon sikelül- e továbbra is megőrizni az ellátás egyenletességét, jövőre is kielégítő lesz-e az alapvető cikkek választéka. A jó kezdeményezéseknek ugyanis csak akkor van visszhangja, ha a polcokon ezután éppúgy megtalálhatók lesznek azok az áruk, amelyeket megszoktunk, megszerettünk. Az eredmények tárháza ennek ellenére is igen bőséges, szép számmal akadnak követésre méltó kezdeményezések. Sok helyütt javultak a kiszolgálás higiénés feltételei, megszűntek, de legalábbis visszaszorultak a fogyasztóknak ellenszenves vonások. A jó tapasztalatok mellett felszínre kerültek olyan kérdések is, amelyek valójában nem hatnak az újdonság erejével, mégis: így csokorba gyűjtve viszontlátni őket, nem kellemes olvasmány a szakmáért felelősséget érzők számára. A vásárlókat. például felettébb bosz- szantja, ha egy áruról nem derül ki, mennyibe kerül. Ennél már csak az bosszantóbb, ha egyszerre több árcédulát is találnak ugyanazon terméken. Év végi „előzetes” Bőcsrői ,. ________ , ........................................................................................................................................................................................................... A bocsi Haladás Ter9 melőszö vetkezet ben már javában folynak a zárszámadási előkészületek. A növénytermesztés „mérlege” lényegében már el is készült. A tervezetthez viszonyítva búzából-. 241 vagonnal, tavaszi árpából 64, kukoricából 200 vagonnal, összesen 505 vagon gabonafélével termett kevesebb. Mindez mintegy tízmillió forintos árbevételi kjcjsésL jelent; és sajnos elesnek a másfél millió forintnyi gabonaprémium- tól is. A Haladás Tsz-ben, a megyei aszály sújtotta gazdaságainak egyikében, a zárszámadást, a várható nyereséget illetően, mégis bizakodó a hangulat. Néhány esztendeje, amikor még nem alakult ki a közös gazdaság mai „szerkezete”, amikor még csak keresték a hatékonysághoz vézető utat, hasonló elemi károk, ilyen mértékű „kiesések” óhatatlanul a veszteség oldalára billentették volna a mérleget. Viszont az idei 4,3 tonnás búza, a 3,4 tonnás tavaszi árpa és az 5.4 tonnás kukorica átlagtermés ' akkoriban még jónak számított volna. Csakhogy az idén búzából már jóval 5, árpából 4 és kukoricából 7 tonna feletti termésátlag volt a reális célkitűzés. Az elmúlt négy esztendőben ugyanis ehhez „szoktak hozzá” a bécsiek. 1 Ha a gazdálkodás egészét most is zömében csak a növénytermesztés határozná meg, az aszálykárok alaposan megrendítették volna a Haladás Termelőszövetkezetet. Nem is beszélve arról, hogy aranyaiban sokkal nagyobb lenne a kiesés. — A tavalyi 18,5 millió nyereség után az idén szerettünk volna még többet elérni. A tavaszi hónapokig, amikor a májusa termésbecslések idején búzáink még 5.5—ti tonna közötti rekordtermést ígérlek, és csupán az esőkön múlott, hogy a határ minden nővén ve jól teremjen. megalapozott volt ez a. tervünk — mondja Krak- kai Béla tsz-elnök. — Az évet azonban még így is a tervezett körüli nyereséggel zárjuk, s ami ugyancsak fontos: jól alapoztuk a jövő év gazdálkodását is. — Mivel sikerült ellensúlyozni, pótolni az aszály okozta kieséseket? — Először is az alaptew kenység másik ágazatát, sí állattenyésztést kell említenem. Ennek produktivitás:, árbevétele jelentősen nőtt, . mindez az eddiginél jobb. v karékosabb módszerekkel. Több hízómarhát, bárányt, és tejet sikerült értékesíti nünk. s az állomány olyan szinten van, hogy árutermelése és nyeresége jövőre tovább növelhető. — Mivel az aszály a ta-\ kormányokat sem kímélte, lesz ehhez elegendő' takarmánya a gazdaságnak — Mindent elkövettünk, hogy'zavartalan legyen a takarmányellátás. Bár az ászáé miatt nem lehettek jók .» másodvetéseink, de az a 10:7 hektárnyi silókukorica es más takarmánynövény így is sokat javított a takarmány mérlegen. Sokat tudunk pótolni a melléktermékek hasz nosításával is. így például a kukoricaszárat, a zúzalékot i- felbáláztuk. s leletétjük. Sokat jelent, hogy új falkor: silóinkban kevesebb lesz veszteség és jobb így a silónk minősége, tápértéke k — Összességében az jdét 23 millió forintot megjiala dó árbevételt vártunk az állattenyésztéstől. Az év^öz intézkedésekkel legalább i millióval több árbevételt biztosít at ágazat. — És mit jelentenek az idén az utóbbi, esztendőkben kialakított melléküzemágak? — Sokban hozzájárulnak a pozitív „mérleghez”, a nyereséges évzáráshoz. A kornyéken levő 9 termény- és takarmányboltunk például nemcsak a háztáji állattartást segíti jól, de azzal, hogy a tervezett 10 millióval szemben 12 milliós forgalmat bonyolítanak le, némi nyereséget is hoznak gazdaságunk-- nak. Jól működött építőipari szolgáltatásunk, a miskolci szakipari részleg, de a legtöbbet a forgácsoló üaena hozza számunkra. Ezt sikerült az idén bővítenünk. Au-’ tomata forgácsoló gépeké^1??: munkába állítottunk, s 'eáéto három műszakban, folyamatosan termelnek. Mezőgazdasági gépalkatrészeket műié kálunk meg, de gyártunk generátor-alkatrészeket és házgyári magasított csavaranyákat is. nagy szériákban. — -Igyekszünk minden munkát elvállalni, ami kies nyereséget biztosit gazdaságunk számára. Persae a messzemenő takarékosságnak és a költségekkel való szigorú gazdálkodásnak it. nagy szerepe van abban hogy eredményes évzárást* készülhetünk. (P- *>J (ttotúc S*. Gyá Nem véletlen, hogy az év végi számvetéskor nem csupán az elvégzett munkaórák számával mérik a Cementipari Gépjavítóban dolgozók teljesítményét. Munkájukat akkor ítélik jónak, eredményesnek, ha a cementipar is sikerrel oldja meg termelési feladatait. A megfelelően előkészített és elvégzett tervszerű nagyjavításokkal minimálisra csökkenthető a váratlan üzemzavarok száma, több idő jut a folyamatos termelőmunkára. Az idén alkatrészgyártásra 160 ezer munkaórát, szerelésre pedig 830 ezer munkaórát fordítottak a Cementipari Gépjavítóban. A számadatoknál azonban sokkal többet mond az a tény, miszerint várhatóan teljesíti éves termelési tervét a hazai cementipar. — Az üzemeltetőknek és a karbantartóknak tevékenyen együtt kell működniük a zavartalan, ütemes termelés biztosítása érdekében — jegyzi meg Lestár Mihály, a Cementipari Gépjavító igazgatója. — Az volna a jó, ha az év 365 napjából legalább 320 napot üzemelne évente egy-egy klinkerégetó kemence. Nem véletlenül említem éppen a kemencéket, hiszen ezek a cementgyártás súlyponti részei. — Hazánkban milyen az átlag, hány napot üzemelnek évente ezek a kemencék? — Az átlag helyett inkább azt mondanám, hogy van Magyarországon olyan klin- kerégető kemence, amely már több ízben is elérte az évi 320 napos üzemelési időt. Például szolgál erre a bere- mendi cementgyár. EZ a teljesítmény már nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Az üzemeltetőkkel együtt törekednünk kell arra. hogy a többi helyen is megnyújtsuk az üzemelési időt. — Hol volt a legnagyobb szükség az idén a gépjavításokra? — Mindenütt. Elvégeztük a tervszerű nagyjavításokat. Beremenden 2, Lábatlanon 5 klinkerégetó kemencesor nagyjavítása volt a feladatunk. Vácott cementmalmokat, , mészkemencéket és egyéb kiszolgáló berendezéseket javítottunk. Segítettünk továbbá a bélapátfalvi cementgyárban adódott műszaki problémák megoldásában. Hejőcsabán befejeztük az I-es kemence nagyjavítását, és ki kellett' cserélnünk a kemence köpenyének egy szakaszát is. Sajnos, négy napot késtünk a munkával. A kemeneeszakasz pontos beállítása több napot vett igénybe, mint ahogy elterveztük. Amikor terveinket elkészítjük, be kell kalkulálnunk az esetleges nem vár üzemzavarokat is. Sajnos, az idén sok váratlan hiba adódott. A miskolci központban es a kirendeltségeken összesen nyolcszázhúsz gépjavítós dolgozik. Kevesebben vannak a tervezett létszámtól, hatvan munkás hiányzik jelenleg is az üzemből. A munka viszont sok, van amit ennyien már akkor sem tudnak elvégezni, ha túlóráznak. Ezért határozták el, hogy gazdasági társulásokat hoznak létre. Eddig négy ilyen munkaközösséget alakítottak: kettőtMist- kolcon, egyet-egyet pedig Lábatlanon és Vácott. A négy gmk sokat segített a feladatok megoldásában. A négy gmk összegen 22 ezer munkaórát teljesített. Nem titkolják azt sem. hogy a többletkereset feltétele az intenzív munkatempó, ugyanis a műszaki osztály által megállapított norma szerint kell dolgozniuk a gmk-soknak is. Ismeretes az is, hogy a cementipari gépek többsége importból származik, s importalkatrészekre van szükség a javításukhoz is. Az importköltségek csökkentése érdekében az év elején a gépjavító műszaki gárdájának dolgozó kollektívájának a segítségét kérte a vállalat vezéri gazga tó j a. — Valamennyi importot sikerült megszüntetnünk — jegyzi meg Lestár Mihály. — Megtakarítottunk összese:: hárommillió 130 ezer deviza forintot azzal, hogy mi gyártottuk le a HCM számára a; úgynevezett mélycellás sert illetve a kemenceégőt. Déváid Hedvig t Gépjavítók a ceieniípar tükrében A bocsi Haladás Tsz „melléküzemágának", a forgácsolóüzemnek büszkeségei, a három műszakban termelő korszerű, automata esztergagépek.
