Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

1983. december 16., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ■T t Új mmialiraitcs ik A képen látható vil­9 lás targonca gumike­rekéről a feltalálók azt állítják, hogy a jövő gumija. Egyelőre nem arra gondolnak, hogy a .személy­autókat is ilyen abroncsok­kal látják el, hanem inkább arra, hogy a teherautókra, darukra, emelőkre szerelik fel, amelyek olyan, terepen járnak, ahol a megszokott gumiabroncsokkal közleked­ni lehetetlen lenne (például az ócskavastelepen, ahol az éles vasak bizony nem kí­mélik a gumiabroncsokat). Az áj típusú abroncsot „gumirugó abroncsnak” ke-' Tesztelték el, és a feltalálók véleménye szerint egy meg­határozott sebességig egye­síti a légrugó és a tömői gumiabroncsok összes jó tu­lajdonságát. Ez a konstruk­ció lyukakkal kikönnyílett szegmentekből áll, amelye­ket egy több részre osztott abroncspárra szerelnek fel. A gumirugó igen nagy terhe­lést bír el. hiába hasít be­le a legélesebb üveg- vagy vasdarab is, azt kilöki ma­gából. Ezzel lehetővé teszi, hogy más típusú gumiab­roncsok számára elképzel­hetetlen terepen is viszony­lag biztonságosan mozog­jon. Közismert, hogy ha­sonló feladatokra különböző vállalatok már régóla ke­resnek egy megfelelő ab­roncstípust. és eddig legin­kább a tömör gumi felelt meg e célra. Ezek a kere­kek azonban önmagukban is nehezek voltak. A feltalá­lók szerint a gumirugó ab­roncs a tömör guminál sok­kal könnyebb. Tekintettel arra, hogy az elképzelés szabadalmi védelem alatt áll. és még sorozatban nem gyártják, a részletes leírást egyelőre nem 'közük a fel­találók. noha néhány nem­zetközi vásáron már bemu­tatták a kereket. Rövidesen kiderül majd. hogy rövid életű, vagy több évtizedes jövőjű műszaki szenzációról van-e szó. Hibakeresés ,A posta miskolci városi távközlési üzemének 7A-2 típusú főköz- ipontjában Sipos Gyuláné, az Ericcson szocialista brigád tagja a távbeszélő-kezelők által bejelentett hiba behatárolását és javitá- •át végzi. Fotó: Pásztor Károly Fogyasztói érdekvédelem Befejeződött a Fogyasztók Országos Tanácsának vizs­gálata, amelyben arra kere­sett választ, hogyan érvé­nyesül a vevők érdekvédel­me az élelmiszerüzletekben. Az eredmények összegzése után megállapítható: noha vannak biztató jelek a ki­szolgálásban, s ezeket öröm­mel vette tudomásul a‘lakos­ság. mégis a negatívumok azok. amelyek általában szembetűnőbbek, s okoznak kellemetlen pillanatokat a vásárolni, szándékozóknak. Ez a vélemény korántsem sommás, és sarkított, még ha annak látszik is, mert 19 me­gyénk több száz és ezer te­lepülésén végzett felmérésen alapul annak mintegy vég­ső következtetése. Érdekes módon, a vevők talán nem is annyira az árusítás körül­ményeivel, és az úgynevezett személyi feltételekkel foglal­koztak, s mondtak róluk vé­leményt, sokkal inkább ami­att aggódnak: vajon sikelül- e továbbra is megőrizni az ellátás egyenletességét, jövő­re is kielégítő lesz-e az alap­vető cikkek választéka. A jó kezdeményezéseknek ugyan­is csak akkor van visszhang­ja, ha a polcokon ezután éppúgy megtalálhatók lesz­nek azok az áruk, amelye­ket megszoktunk, megszeret­tünk. Az eredmények tárháza ennek ellenére is igen bősé­ges, szép számmal akadnak követésre méltó kezdemé­nyezések. Sok helyütt javul­tak a kiszolgálás higiénés feltételei, megszűntek, de legalábbis visszaszorultak a fogyasztóknak ellenszenves vonások. A jó tapasztalatok mellett felszínre kerültek olyan kérdések is, amelyek valójában nem hatnak az új­donság erejével, mégis: így csokorba gyűjtve viszontlát­ni őket, nem kellemes olvas­mány a szakmáért felelőssé­get érzők számára. A vásár­lókat. például felettébb bosz- szantja, ha egy áruról nem derül ki, mennyibe kerül. Ennél már csak az bosszan­tóbb, ha egyszerre több ár­cédulát is találnak ugyan­azon terméken. Év végi „előzetes” Bőcsrői ,. ________ , ........................................................................................................................................................................................................... A bocsi Haladás Ter­9 melőszö vetkezet ben már javában folynak a zárszámadási előkészületek. A növénytermesztés „mérle­ge” lényegében már el is ké­szült. A tervezetthez viszo­nyítva búzából-. 241 vagonnal, tavaszi árpából 64, kukoricá­ból 200 vagonnal, összesen 505 vagon gabonafélével ter­mett kevesebb. Mindez mint­egy tízmillió forintos árbe­vételi kjcjsésL jelent; és saj­nos elesnek a másfél millió forintnyi gabonaprémium- tól is. A Haladás Tsz-ben, a me­gyei aszály sújtotta gazdasá­gainak egyikében, a zárszám­adást, a várható nyereséget illetően, mégis bizakodó a hangulat. Néhány esztende­je, amikor még nem alakult ki a közös gazdaság mai „szerkezete”, amikor még csak keresték a hatékony­sághoz vézető utat, hasonló elemi károk, ilyen mértékű „kiesések” óhatatlanul a veszteség oldalára billentet­ték volna a mérleget. Viszont az idei 4,3 tonnás búza, a 3,4 tonnás tavaszi árpa és az 5.4 tonnás kukorica átlagtermés ' akkoriban még jónak számí­tott volna. Csakhogy az idén búzából már jóval 5, árpá­ból 4 és kukoricából 7 tonna feletti termésátlag volt a reális célkitűzés. Az elmúlt négy esztendőben ugyanis ehhez „szoktak hozzá” a bé­csiek. 1 Ha a gazdálkodás egészét most is zömében csak a nö­vénytermesztés határozná meg, az aszálykárok alapo­san megrendítették volna a Haladás Termelőszövetkeze­tet. Nem is beszélve arról, hogy aranyaiban sokkal na­gyobb lenne a kiesés. — A tavalyi 18,5 millió nyereség után az idén szeret­tünk volna még többet elér­ni. A tavaszi hónapokig, amikor a májusa termésbecs­lések idején búzáink még 5.5—ti tonna közötti rekord­termést ígérlek, és csupán az esőkön múlott, hogy a ha­tár minden nővén ve jól te­remjen. megalapozott volt ez a. tervünk — mondja Krak- kai Béla tsz-elnök. — Az évet azonban még így is a terve­zett körüli nyereséggel zár­juk, s ami ugyancsak fontos: jól alapoztuk a jövő év gaz­dálkodását is. — Mivel sikerült ellensú­lyozni, pótolni az aszály okoz­ta kieséseket? — Először is az alaptew kenység másik ágazatát, sí állattenyésztést kell említe­nem. Ennek produktivitás:, árbevétele jelentősen nőtt, . mindez az eddiginél jobb. v karékosabb módszerekkel. Több hízómarhát, bárányt, és tejet sikerült értékesíti nünk. s az állomány olyan szinten van, hogy áruterme­lése és nyeresége jövőre to­vább növelhető. — Mivel az aszály a ta-\ kormányokat sem kímélte, lesz ehhez elegendő' takar­mánya a gazdaságnak — Mindent elkövettünk, hogy'zavartalan legyen a ta­karmányellátás. Bár az ászáé miatt nem lehettek jók .» másodvetéseink, de az a 10:7 hektárnyi silókukorica es más takarmánynövény így is sokat javított a takarmány mérlegen. Sokat tudunk pó­tolni a melléktermékek hasz nosításával is. így például a kukoricaszárat, a zúzalékot i- felbáláztuk. s leletétjük. So­kat jelent, hogy új falkor: silóinkban kevesebb lesz veszteség és jobb így a si­lónk minősége, tápértéke k — Összességében az jdét 23 millió forintot megjiala dó árbevételt vártunk az ál­lattenyésztéstől. Az év^öz intézkedésekkel legalább i millióval több árbevételt biz­tosít at ágazat. — És mit jelentenek az idén az utóbbi, esztendőkben kialakított melléküzemágak? — Sokban hozzájárulnak a pozitív „mérleghez”, a nye­reséges évzáráshoz. A kor­nyéken levő 9 termény- és takarmányboltunk például nemcsak a háztáji állattar­tást segíti jól, de azzal, hogy a tervezett 10 millióval szemben 12 milliós forgalmat bonyolítanak le, némi nyere­séget is hoznak gazdaságunk-- nak. Jól működött építőipa­ri szolgáltatásunk, a miskol­ci szakipari részleg, de a legtöbbet a forgácsoló üaena hozza számunkra. Ezt sike­rült az idén bővítenünk. Au-’ tomata forgácsoló gépeké^1??: munkába állítottunk, s 'eáéto három műszakban, folyama­tosan termelnek. Mezőgaz­dasági gépalkatrészeket műié kálunk meg, de gyártunk generátor-alkatrészeket és házgyári magasított csavar­anyákat is. nagy szériákban. — -Igyekszünk minden munkát elvállalni, ami kies nyereséget biztosit gazdasá­gunk számára. Persae a messzemenő takarékosság­nak és a költségekkel való szigorú gazdálkodásnak it. nagy szerepe van abban hogy eredményes évzárást* készülhetünk. (P- *>J (ttotúc S*. Gyá Nem véletlen, hogy az év végi számvetéskor nem csu­pán az elvégzett munkaórák számával mérik a Cement­ipari Gépjavítóban dolgozók teljesítményét. Munkájukat akkor ítélik jónak, eredmé­nyesnek, ha a cementipar is sikerrel oldja meg termelé­si feladatait. A megfelelően előkészített és elvégzett tervszerű nagyjavításokkal minimálisra csökkenthető a váratlan üzemzavarok szá­ma, több idő jut a folyama­tos termelőmunkára. Az idén alkatrészgyártásra 160 ezer munkaórát, szere­lésre pedig 830 ezer munka­órát fordítottak a Cement­ipari Gépjavítóban. A szám­adatoknál azonban sokkal többet mond az a tény, mi­szerint várhatóan teljesíti éves termelési tervét a ha­zai cementipar. — Az üzemeltetőknek és a karbantartóknak tevéke­nyen együtt kell működniük a zavartalan, ütemes terme­lés biztosítása érdekében — jegyzi meg Lestár Mihály, a Cementipari Gépjavító igaz­gatója. — Az volna a jó, ha az év 365 napjából legalább 320 napot üzemelne évente egy-egy klinkerégetó ke­mence. Nem véletlenül emlí­tem éppen a kemencéket, hi­szen ezek a cementgyártás súlyponti részei. — Hazánkban milyen az átlag, hány napot üzemelnek évente ezek a kemencék? — Az átlag helyett inkább azt mondanám, hogy van Magyarországon olyan klin- kerégető kemence, amely már több ízben is elérte az évi 320 napos üzemelési időt. Például szolgál erre a bere- mendi cementgyár. EZ a tel­jesítmény már nemzetközi összehasonlításban is megáll­ja a helyét. Az üzemelte­tőkkel együtt törekednünk kell arra. hogy a többi he­lyen is megnyújtsuk az üze­melési időt. — Hol volt a legnagyobb szükség az idén a gépjaví­tásokra? — Mindenütt. Elvégeztük a tervszerű nagyjavításokat. Beremenden 2, Lábatlanon 5 klinkerégetó kemencesor nagyjavítása volt a felada­tunk. Vácott cementmalmo­kat, , mészkemencéket és egyéb kiszolgáló berendezé­seket javítottunk. Segítet­tünk továbbá a bélapátfalvi cementgyárban adódott mű­szaki problémák megoldásá­ban. Hejőcsabán befejeztük az I-es kemence nagyjavítá­sát, és ki kellett' cserélnünk a kemence köpenyének egy szakaszát is. Sajnos, négy napot késtünk a munkával. A kemeneeszakasz pontos beállítása több napot vett igénybe, mint ahogy elter­veztük. Amikor terveinket elkészítjük, be kell kalkulál­nunk az esetleges nem vár üzemzavarokat is. Sajnos, az idén sok váratlan hiba adó­dott. A miskolci központban es a kirendeltségeken összesen nyolcszázhúsz gépjavítós dol­gozik. Kevesebben vannak a tervezett létszámtól, hatvan munkás hiányzik jelenleg is az üzemből. A munka viszont sok, van amit ennyien már akkor sem tudnak elvégezni, ha túlóráznak. Ezért hatá­rozták el, hogy gazdasági tár­sulásokat hoznak létre. Ed­dig négy ilyen munkaközös­séget alakítottak: kettőtMist- kolcon, egyet-egyet pedig Lá­batlanon és Vácott. A négy gmk sokat segített a felada­tok megoldásában. A négy gmk összegen 22 ezer mun­kaórát teljesített. Nem tit­kolják azt sem. hogy a több­letkereset feltétele az inten­zív munkatempó, ugyanis a műszaki osztály által megál­lapított norma szerint kell dolgozniuk a gmk-soknak is. Ismeretes az is, hogy a ce­mentipari gépek többsége importból származik, s im­portalkatrészekre van szük­ség a javításukhoz is. Az importköltségek csökkentése érdekében az év elején a gépjavító műszaki gárdájá­nak dolgozó kollektívájának a segítségét kérte a vállalat vezéri gazga tó j a. — Valamennyi importot sikerült megszüntetnünk — jegyzi meg Lestár Mihály. — Megtakarítottunk összese:: hárommillió 130 ezer deviza forintot azzal, hogy mi gyár­tottuk le a HCM számára a; úgynevezett mélycellás sert illetve a kemenceégőt. Déváid Hedvig t Gépjavítók a ceieniípar tükrében A bocsi Haladás Tsz „melléküzemágának", a forgácsolóüzemnek büszkeségei, a három műszakban termelő korszerű, automata esz­tergagépek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom