Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
ÉSZAK-MAG YARORSZAG 4 1983. december 2., péntelc ett vei Az eimúH é*ekben rendszeressé váltak a vendégszereplések a Miskolci Nemzeti Színház és a Kassai Állami Színház között. A sor most a kassaiakon von, okik december 6-án lépnek fel a miskolci közönség előtt. Ezúttal nem operaelőadással szerepelnek a miskolci színházban; baletttársulatuk mutatkozik be. Az este 7 órakor kezdődő vendégjátékon két egyfelvonásoS balettel szerepelnek, Rimszkij- Korszakov, Seherézádé és Johann ^trauss, a Kadétok bálja című művét viszik színpadra. Mindkét balett koreográfusa és rendezője Stanislav Rornor. Képünkön egyébként a Kadétok bálja nők egyik jelenetét tóthatják. A vendégjátékokat wfndtg nagy érdeklődés kíséri. így von ez »nőst ts. már csak azért rs, mert a miskolci szin. pádon ritkán van alkalom balettelőadást bemutatni. A Kas. sai Állami Színház balett- együttesének vendégjátéka így kuriózumnak is számít. Katonák iskolapadban : Egy oszifso vizsga lapaszlalaíai Egy kétszer másfél éves kísérlet részese a dolgozók miskolci általános iskolája A kísérletben, amely már a második félidejében jár, olyan sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalokat vontak be, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A Magyar Néphadsereg és a Művelődési Minisztérium együttes munkálkodása, hogy a sorkatonai szolgálat ideje alatt általános iskolai tanulmányokat is folytatnak ezek a fiatalok. Elvileg és gyakorlatilag olyan fiatalok vannak a miskolci, a kísérletben részt vevői,;., laktanyában, akik legalább az általános iskola három osztályáról érvényes bizonyítvánnyal rendelkeznek, s napi nyolc órai tanulással, azaz 160 órás tanfolyamokon sajátítják el a soron következő általános is- Imolái osztály tananyagát. ■ Sok szempontból, érdek« és hasznos ez a kísérlet. Mindenekelőtt óriási lehetőség a kísérletten résztvevőknek, de ha úgy tetszik, a társadalomnak is, hogy szervezett keretek között mintegy ^kénysaerítsük” őket tanulmányaik folytatására. Nyilván tanulságos lenne ezt is elemezni, hogy milyen okok játszottak közte annak idején eredménytelen, sikertelen tanulmányaikban. Szubjefctár okokat minden bizonnyal «gyanú gy találhatnánk, mint objektíveket. Ez azonban messzire vezet Sokkal inkább konkrét, kézzelfogható az, amiről a dolgozók általános iskolájának pedagógusai nap mint nap meggyőződhetnek: a tanulmányok félbeszakadása és azok újbóli megkezdése közötti időben Igen sokat felejtenek. Persze nemcsak felejtésről lehet itt szó, hanem az általános iskola egyfajta liberalizmusáról is, amely egjílk osztályból a másikba '^áthúzta” őket. így fordulhat elő, hogy ötödik osztályos bizonyítvánnyal az írásolvasási készség szinte minimális, azaz nemcsak a hatodikos tananyag átadásával kell megbirkózni, de pótolni is azt, amit vagy sohasem tudtak vagy elfelejtettek. Manapság meglehetősen éles viták zajlanak a felnőttoktatásról, annak is a tartalmáról. Pró és kontra vélemények hangzanak el, de viszonylag általánosnak tekinthető az, hogy a társadalmi megítélés síkján nem tekintik egyenrangúnak a nappali tagozaton szerzett bizonyítvánnyal. Formálisan és hivatalosan egyenértékű a végbizonyítvány. Ebbe se ' menjünk azonban most be' I le. Azért nem, mert bár két- ! sógtolmül van abban nagyon sok igazság, hogy a felnőttoktatás tartalmi követelményei mások, mint a nappali tagozaton és ezért nyilvánvalóan a távlatokban ezen is szükséges majd változtatni, egyvalami egészen világos: a felnőttoktatásról sokáig nem mondhatunk még le, többek között azért, sem, mert a mai általános iskola mintegy újratermeli az általános iskolát el nem végzettek népes seregét. Ugyanakkor az is tapasztalható, és ezt a jelenséget sajnos erősíteni látszik a gazdasági egységek helyzete, hogy a felnőttoktatás iránti érdeklődés csökken, egyre kevesebben érzik önszántukból szükségesnek a tanulást. Ezért is használhattuk a kényszerítés kifejezést, azaz így olyan társadalmi nyomást gyakorolhatnak a fiatalokra — biztosított ellenőrzés mellett —, amely akár akaratuk ellenére is a tankönyv mellé kényszeríti őket Tekinthetjük ezt — bár meglehet, hogy vitát vált ki — a társadalom védekező gesztusának is. Persze az is igaz, hogy a katona tanulók egy része menet közben ráérez arra, ho-^y a társadalmi érdek egyúttal az ő saját érdeke is. Erről győzhették meg az újságírót azok a vizsgafeleietek is, amelyeket a minap hallgathatott meg -az osztályozó vizsgákon. Sem tanulónak, sem pedagógusnak lenni nem könnyű itt. És nyilvánvalóan nagyon sokat számít az, hogy a katonák felettesei átérezték ennek a kísérletnek a jelentőségéi:, saját felelősségüket. Mondottuk már, hogy a kísérlet lassan végéhez érkezik, s így rövidesen értékelésére, tanulságainak megvonására is sor kerül. Nem kétséges, ez a társadalmi érdeket szolgáló kísérlet nagy áldozatot és felelősséget ró minden résztvevőjére. A miskolci tapasztalat az, hogy egy nagyon eredményes forma ez, talán a legeredményesebb valamennyi felnőttoktatási forma közül. Az első másfél évben például jó néhány fiatalt magánvizsgán is fölkészítettek a nyolcadik osztályos anyagból, a legjobbakat persze, mert a hivatalos menetrend szerint már csak ezt az osztályt nem járták ki katonai szolgálatuk alatt. Sőt arra is volt példa, hogy más vidékről elkerült fiatal, aki természetesen. hazatért leszerelése után, náluk fejezte be az általános iskolát- Vannak tehát pozitív eredmények. És ezek a pozitív eredmények nem kismértékben az iskola pedagógusainak rendkívül áldozatos munkáját tükrözik vissza. Ennek a munkának van egy nagyon reális alapja: az idő. Azt, hogy biztosan tudják, meddig kísérhetik Figyelemmel hallgatójuk előmenetelét, lehetőség van tehát akár személyre szólóan kidolgozni az oktatási-nevelési módszereket a tanuló tudásához „készített menetrendet”. S bár, mint mondottuk, ez nem kis áldozat, ezért lenne •jó, ha a kísérletből gyakorlat lehetne. Csutorás Annamária Megfestett mozgás Az oklevélen, amely bizonyítja a zánkai képzőművészeti táborban elért eredményét — lévén arany fokozatú — színes rajzok láthatók, jókedvű kavalkád. Egyébként maga a gyerek is csupa mosoly. — Mit szeretsz leginkább rajzolni? — Festeni szeretek főleg temperával. Persze rajzolni is. Sokalakosat, akkor lesz a kép mozgalmas, és olyat is, amin nagy állatok vannak. Medve, elefánt... Greguschik Eva a hatodik D-be jár a .szerencsi általános iskolában. A nyári táborozás számára külön feladatot is jelentett: képzőművészeti táborban volt. Szaktanárok vezetésével képzőművészeti filmeket néztek meg, és a nagy élmény: a Mak- risz Agamemnonnal való találkozás most, hónapok elteltével is frissen hat. — A művész szeret Zán- kára jómi, vannak ott szob-t rai is. A képek, amelyekkel Éva díjazott lett — tájképek. A második oklevelet is ezekkel nyerte a táborban. Három éve szakkörös az iskolában. Tóth Miklósné tanárnő vezetésével legutóbb fa- kérget és kettévágott kukoricacsutkát rajzoltak. Pontosan kellett, tussal. Most is pályázatra készül, szeretne újabb zánkai táborozást nyerni, és valami jó eredményt az országoson is. Nemcsak a játék, a fürdés, ami miatt visszavágyik. Sorolja az ott megismert mongol, kubai, osztrák gyerekeket, a többi úttörőt is, akikkel együtt festegettek. A szaktábor, valahogy más volt, mint amit korábban elképzelt, és bár igaz, tábortűz nem volt, mégis... — Azt még nem tudom biztosan, hogy miért szeretem, ha sok alak van a képeimen — tér vissza „művészi” elképzeléséhez ,—, de valószínűleg azok „mozgása” az, ami miatt szeretem ... — ke — Küfeläi Diák ✓ Jövőre összesem 140-Mle külföldi és csaknem száz hazai utat ajánl az érdeklődőknek a Budapest Tourist — hangoztatta csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Bózsik József, az utazási iroda igazgatója. Az ajánlatok között jó néhány új program szerepel, így például a csehszlovákiai és bulgáriai hétvégi túra, vagy az NDK-beK Berlin— Spreewald útvonal. Ugyancsak újdonság a myelvgya- k óriással egybekötött szovjetunióbeli program, illetve a 27 napos észak-európai körutazás. Különleges kínálat a skandináv országokat érintő, csaknem egyhónapos utazás, valamint a nyugat-európai. Becstől Bécsig körutazás, egyhetes spanyol tengerparti nyaralással. Orszáoos A város felszabadulásának évfordulóján nyílik meg — hagyományosán — a Miskolci Galériában a/, országos grafikai biennale. A sorrendben tizenkettedik grafikai seregszemlére — hiszen a grafika hazai képviselőinek, művelőinek jeles alkotói elküldik munkájukat ide — kerül most -sor. Idén 159 művész 369 grafikájából válogathatta ki a szakmai zsűri azt a 140 alkotást — ,03 művész munkáit —, amely e képzőművészeti ág elmúlt kétévi termését hivatott bemutatni, reprezentálni. Az országos grafikai biennale megnyitására egyébként december 3-án, délelőtt 11 órakor kerül sor a Miskolci Galériában. A kiállítást Németh Lajos művészettörténész nyitja meg, a díjakat pedig dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke adja át. A díjzsüri egyébként csütörtökön döntött a megyei és a Miskolc városi Tanács, a Művelődési Minisztérium, a Művészeti Alap, a KISZ KB, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. Kazincbarcika város Tanácsa. illetve a Volán 3. sz. Vállalata és a December .4. Drótmüvek áltál felajánlott díjak odaítéléséről. A megnyitón adják át a megyei tanács és a Képzőművészeti Szövetség Kondor-emlékérmét is A biennale hagyománya, hogy az előző évi nagydíjas és egy kollektíva kiállítása is kapcsolódik hozzá. A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében a Pécsi Grafikai Műhelv anyagából láthatnak válqgatást az érdeklődök, a Borsod-Mis- kolci Múzeum Kossuth utcai épületében pedig Swierkia« telez Róbert kamarakiállítá- sa nyílik meg. Az országos biennale anyaga — és a kapcsolódó kiállítások is — január 8-ig tekinthetők meg. Dzsesszíórum Az amatőr budapesti dzsesszzenészek bemutatkozásának előmozdítására dzsesszfórumot rendez december 17-én, szombaton az Almássy téri Szabadidő Központ. A jelentkező szólisták és együttesek szakmai zsűri — Babos Gyula, Szakcsi Lakatos Béla, Berki Tamás — és közönség előtt lépnek színpadra. A dzsesszfórumot koncert zárja, amelyen a Sa- turnus és a Test együttes, a Berki-team és a fórumon legsikeresebben szereplő zenészek lépnek fel. ÉS a Keletben Nem tudom, az Élet és Irodalom hány száma fogy el hetente Miskolcon és Borsodban, de ha az 50 000 példányban megjelenő, és az ország egyik vezető irodalmi lapja olvasóinak aránya nincs mélyen alatta más vidékek átlagának, akkor e tájegységen Is feltehetően több százan veszik kézbe és olvassák el iietente a lapot, hogy tájékozódjanak a fejlécen ígért Élet és Irodalom mai kérdéseiben. E rövid eszmefuttatásra az adott okot, hogy a 27. évfolyamába lépett lap szőkébb szerkesztősége, Bata Imre fő- szerkesztő, Alföldy Jenó rovatvezető és Váncsa István kritikus most, első ízben látogatott el műhelybeszélgetésre Miskolcra és ez az esemény az itt élő olvasók számára jó lehetőséget adhatott volna a találkozásra, gondolatcserére. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban a Kelet rendezésében megtartott találkozóra azonban a mintegy 15 tagú csoport tagjain kívül alig néhány „irodalmon kívüli” olvasó vett részt, így a találkozó a Kelet sorrendben immár 12. műhelybeszélgetése szó szerint is műhelybeszélgetésként zajlott le. Egy-egy ilyen találkozó sikerét vagy sikertelenségét A megállítótáblák már 0 régóta hirdetik Miskolc utcáin, hogy december 2-án és 3-án 10. alkalommal rendezik meg a városi sport- csarnokban az országos formációi táncbemutatót. Ez a kétévenként _ megrendezett esemény mindig nagy érdeklődést és közönségsikert hozott Miskolcon. Ami az érdeklődést illeti, abban most sincs hiba, már a szerencsések se igen jutnak belépőhöz, a szombat esti gálára biztosén nem. Mára már együtt van a for- mációs táncosok mezőnye, az első bemutatóra, a nyitásra este 19 órakor kerül sor. A bemutató holnap, szombaton délután 3 órakor folytatódik a sportcsarnokban, a gálaműsor a legjobbak részvételével este fél 8 órakor kezdődik... Az országos . bemutatót területi selejtezők előzték meg, ezeken válogatták ki a szakemberek a legjobb koMától Miskolcon: Országos fernációs íáiöentali reográfiákat, ezeket láthatja majd a klubok bemutatáséban á közönség. Sok ismerőssel lehet majd találkozni: a szarvasiak és a szóm-* bathelyiek (ők felnőtt és ifjúsági csoporttal érkeztek) mellett itt lesznek a győri, a dunaújvárosi, gyomaend- rődi, kecskeméti, budapesti, debreceni táncklub tagjai és természetesen a miskolci Ködmön is. Bemutatót tart Rimányi Judit és Pál László „csúcs" osztályos táncosok (régi ismerősök Miskolcon), s a hazai klubok mellett a „küzdőtérre táncolnak” majd a Dániából és a Csehszlovákiából érkezett formád 6s táncklubok ia Ez a felvétel két évvel ezelőtt készült; a „Savaria" táncklub ismét itt tesz Miskolcon,.. Fotó: Fojtom természetesen nem lehet minősíteni csak a megjelentek számával, annak a mérhető eredménye a fejekben rögződik. És a több mint kétórás, nemritkán sistergő hőfokú eszmecsere igen fontos kérdéseket vetett fel a mai kulturális életünkről, irodalmunkról, az írói mesterség problémaköréből és az író—olvasó viszonyról, kapcsolatrendszerről. Elég csak annyit megemlíteni, ezen aa estén mérlegre került a pályakezdés, a folytatás mai gondja, a debreceni költőtalálkozó tapasztalatai, a magyar líra helyzete, a kritika és értékmérés problé-> mái, az irodalomra gyakorolt hatások sorozata és azok karaktertorzító hatásai. Néhány mondatban természetesen lehetetlenség visszaadni egy hosszú beszélgetés eleven lüktetését, de a megfogalmazott, a summázott vélemények már alkalmasak arra, hogy képet adjanak egy izgalmas, érdekes gondolatcseréről. Ebben a legfontosabb ta-j Ián az, m»t tud felvállalni egy lap, mondjuk az ÉS a maga lehetőségeivel, abból a gondolatkörből kiindulva, hogy a jelen korszak problémáit helyesen értelmezve, a kérdések sorrendje szerint vesse fel. Fontos továbbá az író1 szerepvállalás, decentralizálás folyamata, az, hogy ne csak a fővárosban, hanem a kisebb városokban és településeken is éljenek, kötődjenek az írás, az Irodalom művelői, függetlenül a megszerzett írói rangtól, mert a helyben élés részt vállalás is egyben, az ottani szellemi élet kialakításából. Ebben a folyamatban a beszélgetés jelenlevői külön-külön is fontos pályát futnak be, és igen fontos maga a közösség is. Az egész estét betöltő beszélgetés végül Bata Imre főszerkesztő elismerő szavaival zárult, aki igen hasznosnak, jónak ítélte u műhelybeszélgetést, az irodalmi alkotócsoport eddigi tevékenységét kiemelve, summázta, nagyon jó. hogy a Kelet együtt van, mert közösség, találkozási és vitafórum egyben, de mint mondta, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az irodalomban ma is kinek-kinek egyedül boldogulva kell bejárni az utat és mesterem-! leni a maga alkotói világát.’ H. G.