Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

ESZAK-MAGYÁRORSZAG 4 1983. december 14., szerda Felszabadulási emlékmű Szerencsen A szobor környéki teret tavasszal rendezik át Nem tudtak vigyázni • ezekre a betonpilonok­ra? Hiszed letört a sarkuk... vagy talán ... szó­val, ez nem is tört le... ér­tem már... — kerülgette több ember, imigyen mor­fondírozva magában a sze­rencsi fő téren felállított fel­szabadulási emlékművet, Szanyi Péter szobrászművész alkotását, aki Bodonyi Csaba építőművésszel fogott össze, hogy megvalósuljon több lel­kes szerencsi elképzelése. Évekkel ezelőtt — egy mű­velődési tábor csoportvezető- jeként — ismerkedett össze Szanyi Péter szobrászművész a szerencsi KISZ-esekkel. Az ötlet egy akkori baráti be­szélgetésen született, majd hamarosan elkészült az első terv is. Hosszan sorolhatnánk a megvalósítás útjának ne­hézségeit, de a megtorpaná­sokat mindig újabb és újabb nekirugaszkodás, nekivesel- kedés követte, bizonyítva, hogy egy nem mindennapi feladatot csalt tettekkel lehet megoldani. A művész műtermében he­tekig állt a megmintázott agyag, majd gipszbe került és indulhatott Budapestre, a bronzöntöbe. Ez csak az egyik része volt a komplett emlék­műnek. A bimbózó virágo­kat stilizáló bronzöntvény mellé még hiányoztak a há­így készítene Szanyi Péter az öntőformát ború pusztítását szimbolizá- < ló, megtört betonpilonok. Erőt, monumentalitást álmo­dott a művész és ehhez mér­hető előre, összefogásra volt szükség, hogy elképzelése meg is valósuljon. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat sietett végül is segítségre, és a vállalat vasbeton előre­gyártó üzemében Lukács Já­nos vezette szocialista bri­gád vállalkozott a különle­ges feladatra. Égy darab lk tonnás es Két darab, közel öttonnás betonpilont öntöt­tek le, gőzöltek, szárítottak, majd nekirugaszkodtak a ha­talmas daruk, elindult a kü- lönléges szállítmány Sze­rencsre, ahol millimétemyi pontossággal kellett helyükre illeszteni az óriási tömege­ket. Akrobatika, összponto­sítás. fegyelmezett munka . .. úgy is mondhatnám: a mun­ka művészete ötvöződött a munkások mozdulataiban. Hajtotta őket a tudat: Sze­rencs város felszabadulási évfordulója december 13-án van. tehát akkorra állni fog az emlékmű. És az emlékmű a helyén áll! Itt most nagyon hosszú lis­tát kellene felsorolni, kik is vettek részt ebben a munká­ban ... szakmunkások, segéd­munkások, a szerencsi nagy­községi Szépítő Egyesület agi­lis titkára, Uyrai Imre, a te­lepülés KISZ-esei, akik az ötlet megfogalmazásától a kivitelezésig számos segítsé­get adtak, a tanács dolgo­zói ... hivatalos személyek és egyszerű drukkerek... A szerencsiek nézegetik, méregetik, körbejárják az emlékművet. Barátkoznak vele. ízlések, vélemények üt­köznek, de abban mindany- nyian egyetértenek, hogy az az erő, amit ennek az ország­nak adott a felszabadulás, benne van a szoborban, és benne van az élet törékeny­sége, az élet romhalmazok­ból is utat törő ereje. Hétfőn az utolsó simításo­kat végezték az emlékmű­vön ... Az alkotók teljesítet­ték, amit elképzeltek, jó szívvel hagyták a város kö­zönségére munkájukat... most már az övék, ahogy az övék mindaz, amit az emlék­mű jelképez. (szcndrci) Fotó: Főj tán László Kohófelújítás Ózdon Kilencvennapos nagyja­vítási és felújítási munkába kezdtek, november 26-án Özdon, a kohászati üzemek IX-es kohójában. A hetven- millió forintra tervezett mun­kák során kicserélik a nagy- olvasztó páncélzatát, tűzálló falazatát, és több helyen a vasszerkezetet. Jelenleg — előre be nem tervezett munkaként — a kohó ku­polájának cseréje zajlik. A felújítás csúcsidejében a ko­hászat üzemfenntartási, szol­gáltató és kohászati gyár­egysége mellett a KGYV, a Csőszer és a VÍV szakem­berei dolgoznak majd együtt Magyar Területi Színház A harmincadik születésnap 1 A dél-szlovákiai Ko­6 má romban (Komárno) harmincéves fennállá­sát ünnepli a Magyar Terü­leti Színház. Ez idő alatt 220 művet mutatott be, 700 elő­adást tartott, s ezeket több mint 3 millió néző tekintet­te meg. Tizennégy évvel ez­előtt testvérszínpada létesült, a kassai Thália Színház. E számok és tények mögött a színház egész együttesének rendkívül igényes- munkája áll. Előadásaival Szlovákia igen távoleső vidékeire, a legkisebb falvakba is eljut. Mivel a lakosság túlnyomó többsége itt mezőgazdasággal foglalkozik, gyakran mutat be falvak problémáival fog­lalkozó műveket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szín­ház repertoárja egyoldalú. — Színházunk elsőrendű feladata az — mondja Ta- káts Emil igazgató —, hogy a Csehszlovákiában élő ma­gyar nyelvű nézőkhöz köze­lebb hozza a kortárs szlovák, cseh, magyar és szovjet színműveket, valamint a klasszikus drámairodalom legkiemelkedőbb alkotásait. Együttesünk arra törekszik, hogy elvhű és elkötelezett művészi munkát produkál­jon, a bemutatott művek közvetítésével minden kor­osztályhoz szóljon, s öregbít­se a jó szíművészet hírnevét. —, A Magyar Területi Színház sikerekben gazdag utat tud maga mögött, amely­ben minden egyes évadnak saját arculata van. Milyen volt az elmúlt évad az igaz­gató szemével nézve, s mivel gazdagítja nézőit a színház az 1983—84-es szezonban? — A múlt szezonban a be­mutatott darabok változatos­ságával, a drámai szöveg és a színrevitel sokrétűségével akartuk magunkra felhívni a riézők figyelmét. Dramatur­giai tervünkben egyaránt szerepeltek kortárs szovjet, szlovák és cseh darabok, de ugyanúgy klasszikus és mai magyar szerzők művei is. Az új évadban a magyar drámai művek közül Vörösmarty Mi. hály: Czilleiek és a Hunya­diak, Mészáros László: Tanu- beidézés, Kertész Ákos: Név­nap című művét mutatjuk be. Színre visszük Ivan Bu- kovcan szlovák szerző mű­vét, a Mielőtt a kakas szól című darabot, valamint Gol­Az elcsendesült szentlélek! turistaház Pihenő ház Az ajtón rács és lakat. Lakatok. A @ teraszon még ott sorjáznak az asz­talok, székek, de nincs, ki bárme­lyiket is arrébb mozdítaná. A fák sem mozdulnak, a bokrok meg se rebbennek. A frissen huilott hóban egyetlen cipő­nyom sem látszik. De nem látszanak erdei vadak nyomai sem. Az emberek már nem jönnek ide, madarak, nyulak, rókák, özek meg még nem fogadták el ezt a csendes­séget, kerülik a házat. Az egykor nagyon is kedvelt házat. Volt idő, amikor a miskolciak és a környék­beliek legfelkapottabb turistaházaként, ki­rándulóhelyeként tarthatták számon a szentlélekit. Az év minden szakában jöt- tek-mentek itt főként a bakancsos turis­ták, sokat letanyáztak a hangulatos ház­ban. Közel esik a városhoz, télen különö­sen szép ez a táj, síelésre, szánkózásra alkalmatos részekkel. A szentlélek! ház most pihen. Nem, mintha bármikor is szokása lett volna a pihenés, de egyelőre nemigen látni: mikor is oldódik a jelenlegi süket csendesség, üresség, mert ez nem az a bi­zonyos erdei csend. A házat gazdája, a Bükkvidéki Vendéglátó bezárta. Annak idején, amikor átvette (egyik vállalat sem fogadta ezt a megbízatást valami nagy lel­kesedéssel), ötmillió forintot költött a ház rendbehozatalára. Szennyvizderítés, köz­ponti fűtés, mellékhelyiség, új faház stb. vitte a pénzt a ház, de nemigen hozott. Az említetten kívül még 3 millió forint a ráfizetés. Most pedig a közeli üdülő Amit az ide érkezők mindig megnéztek: a kolostor romjai szennyvízderítőjére kellene rácsatlakoz­niuk. Űjá'bb pénzekért persze. A Bükk­vidéki úgy látja: nem megy. Sokat költött ; már a házra, nem vállalja az újabb ki- || adásokat. Remény persze mindig van a megoldás­ra, hátha sikerül majd az egyezkedés! A ház egyelőre pihen, mintha téli álomba merült volna. Nem tudható persze, hogy áz ilyen öreg épületnél, a téli álom nem nyúlik-e át más évszakokba is. Kép és szöveg: |i (priska) Felvették Darvas József nevét Tiszaladányban emlékün­nepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy tíz éve halt; meg Darvas József. Bé- nyei Miklós tanácselnök mél­tatta a neves kommunista író, publicista és politikus tevé­kenységét, s azt a kapcsola­tot, amely a 30-as évek vé­dőmtől A legyezőt, Brecht- től a Koldusoperát, Jan Jilelc cseh szerzőtől a Szép Borbá­lát. A Magyar Területi Színház az előadott darabok kéthar­madát vendégjáték formájá­ban mutatja be, a többit a komáromi és a kassai szín­házban. E két színház falu­járó jellege nagy követeimé- 1 nyékét támaszt a színpad- technikai megoldásokkal szemben, az együttesnek mindig talpraesetten kell rea­gálnia az adott feltételekre. Tekintettel arra, hogy a szép magyar színpadi beszéd igen fontos, a színház egyre job­ban fejleszti kapcsolatait a budapesti Színművészeti Fő­iskolával, valamint a pozso­nyi Művészeti Főiskolával. Igen nagy* segítséget jelent számunkra a győri és a mis­kolci színházzal fenntartott baráti kapcsolat. A komáro­mi és kassai bemutatók nagy részét e két testvérszínház rendezői tanították be. I A Magyar Területi Színhá­zat tevékenységéért, a 30. születésnapom kitüntetéssel jutalmazták. gétől haláláig a községhez fűzte. A megemlékező rendezvé­nyen, amelyen a Kossuth- díjas író nevét viselő általá­nos iskola énekkara is szere­pelt, a helybeli honvédelnji klub közgyűlését szintén megtartották. Budai Béla klubtitkár beszámolt a 94 ta­gú társaskör elmúlt két és fél évi munkájáról, majd be­jelentette: az MHSZ Orszá- gos Központja engedélyezte, hogy a klub felvegye Dar­vas József nevét. Fehérvári István százados, a honvédel­mi szövetség megyei ütkór- helyettese átnyújtotta a fő­titkár által adományozott ki­tüntetést, ill'etve oklevelet a klub hét legaktívabb tagjá­nak. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom