Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
1953. rwrmp&er TŰ,, ctfKSrlSk ESZAK-MftGYÄROffSTÄO 9 Mapszlsnos mésziszap - falajiavílásliaz A Debreceni Agrártudományi Egyetem Kqrcagi Kutató intézete, a tiszavárkonyi MagnexH- ipari Művek és a bábolnai IKR kísérletet folytatnak a magnezittartalmú mésziszap mezőgazdasági hasznosítására. Az eddigi eredmények ugyanis ezzel a mésziszappal kezelt földeken jelentős termésnövekedést jeleztek. A laboratóriumi kísérletekkel egy időben mórt már a nagyüzemi kísérleteket is megkezdték a mésziszap hasznosítására. A képen: ■ hatásfok laboratóriumi ellenőrzése. • A hazaíias-iienvÉdeini nevelő munkája OTARAPODÖ SAJÖKAZA Az elmúlt évek munkája 1983. évre érett be, s a nehéz gazdasági körülmények ellenére is tudtunk olyan eredményeket elérni, amely a lakosság nagyobb részének elismerését vívta ki. Tudni kell, hogy a megépült létesítmények előkészítése már több évvel ezelőtt megkezdődött. Az úgynevezett can- kói rész tavasszal kapott egy 280 négyzetméter a lapterii- letű üzletet, s a tanácstagok szervezte társadalmi munkával szép, rendezett lett a környéke is. Régi jogos igény volt a község lakói részéről a. korszerű, jól felszerelt új gyógyszertár és posta. Igaz, a beruházó.« kissé elhúzó dott, de ez év szeptemberében új épületbe költözött a két intézmény is. A lakosság hozzájárulásával közművesí- tcttünk is. Elkészült 400 méter ivóvízvezeték, így a Szabadság és a Tél utca lakói már jó minőségű ivóvizet fogyaszthatnak. Többen építenek családi házat a Szabadság úton, számukra biztosítottuk a villamos energiát, száz méter kisfeszültségű villanyhálózatot építettünk ki. Nem feledkeztünk meg az óvodás korosztályról sem. A megye százezer forintos támogatását megtoldottak a saját karbantartó csoportunk munkájával, valamint 170 ezer forinttal, s így kialakíthattunk egy óvodát, ahová huszonkilenc gyerek járhat. A Kazincbarcikai városi Tanács segítségével pedig felújítottuk a sólyom-telepi óvodát is, amely 800 ezer forintba került. A községi tanács által biztosított anyagból 450 folyóméter járdát készített el a lakosság társadalmi munkában. Régi igény a ravatalozó bővítése, aminek költségéhez a lakosság önkéntes felajánlással járult hozzá. Összességében elmondhatjuk, hogyha szerényen is, de gyarapodik Sajókaza. Eredményeket viszont csak úgy tudunk elérni, ha támaszkodunk a falu lakosságára, s igényeljük segítségüket. Amikor arról van szó, hogy saMint már megjelenésekor hírt adtunk róla, született egy könyv a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetről, melyet lapunk munkatársa: Hajdú - Gábor irt. Kánaán, merre vagy? —tette fel a szerző a kérdést szociográfiája címében, és a most megrendezett találkozón is főleg e Kérdés mögé sorakoztatható jövendöl mérlegelték mindazok, akik témául szolgáltak a könyvhöz. Varga Csaba író, szociog- ráfus a pályatárs szemével és értékrendjével közelített a műhöz, ami alkalmat adott arra is, hogy a MÉSZÖV, a TESZÖV és az észak-magyarországi írócsoport közös rendezésében szervezett találkozón szót ejtsenek a magvar falu szociális, gazdasági. politikai kérdéseinek, a jövő alakulásának lehetőségeiről. Milyen is ez a jövőkép? Hogyan fejlődhet tovább a magyar falu? Kimondatott. hogy az elkövetkező évtizedek minőségét alapvetően meghatározza, mekkora önállóságot kapnak a falvak, és ezen belül mekkora erőt tud tartalékolni az önszerveződés alappillére, a csalód, miként alakul a második gazdaság tartalma? Mindehhez növelni kell az egvéni önállóság szerepét a politikában. a kultúrában, hogy ellensúlyozni tudták azt a sokféle erővonalat, melyek napjainkban még széthúzzák a falu tradicionális értékeit. A jövő másik alapja a Vermelőszövetkezet, ami kőjét környezetüket ketl »sebbé, csinosabbá tenni, az emberek szívesen vállalnak társadalmi munkát. Ezt bizonyítja, hogy ez év október 15-ig az egy főre jutó társadalmi munlca értéke közel 500 forint, s ismerve községünk lakóinak segítőkészségét, bízhatunk abban, ho(/y a jövőben is tenni akarnak községük gyarapodása, fejlődése érdekében. Dr. Proczner Vilmos. szakig, szerv vezető Sajókaza társadalmi munkával... Igen jelentős beruházási feladatát végezte el november elsejére a Hejőbábai községi Közös Tanács. Hejő- bábán, s a társközségekben — Hejőpapin és Nemes- bikken — befejezték a ravatalozók építését. A beruházás értékét növeli, hogy a költségvetésben csak egy ravatalozó építéséhez volt elegendő pénz. A tanács vezetősége azonban másként döntött, hogy mindhárom községben megvalósuljon a ravatalozók építése. Az 1982- es falugyűlésen ismertették elképzeléseiket a lakossággal, majd a tanácstagok és a HNF bizottsági tagok választókörzetenként felkerestek minden családot, feljegyezték az építésre felajánlott összegeket. Így Hejőbá- bán 2G5 ezer, Hejőpapin 179 ezer, Nemesbikken 224 ezer forintot tett ki a felajánlott összeg. E számok igazolták a tanács vezetésének azt a reményét, hogy a lakosság támogatja az ésszerű, a közösség érdekeit szolgáló elképzeléseket és segít túljutni a gazdasági nehézségeken. Mindhárom községben a* a vélemény alakult ki, hogy ez valóban kollektív munka volt, a társadalmi összefogás igazi formája, mert ebben a lakosság csaknem száz százaléka részt vett. Szerencsére csak nagyon kevesen voltak olyanok, akik nem tettek felajánlást, vagy nem tettek eleget vállalt kötelezettségüknek, hiszen a befolyt ösz- szeg Hejőbábáról 228 500 forint, Hejőpapiról 139 ezer runkra már nem csupán gazdasági egység, hanem a szó klasszikus értelmében társa- óalomszervező erővé vált Mindehhez még társítani keli a;: individuumokban végbemenő egészséges fejlődést, melynek révén növekszik a közösségi tudat és közös cselekvés igénye, új értékrendek születhetnek mindamellett, hogy olyan hagyományos motívumokat is őrizni kell. mint az emberek egymás iránti megbecsülése, a szeretet-késztetés és a kultúra iránti magasabb igény. Napjainkban az anyagi szemlélet eluralkodása gátolja mén eme értékek tiszta létét, de a szülőföld, a falu történetébe való beilleszkedés, az identitás-érzés minden terüieten való kialakulása növeli a kisebb közösségekbe való beilteszkedés kényszerét, ami gyümölcsöA telex-előfizetők számánál; növekedése és az,időközbeni egyéb változások szükségessé tették, hogy új névsort jelentessen meg a Magyar Posta a telex-előfizetőkről. (Az előző névsor 1981 decemberében jelent meg.) Az 552 oldalas, Telex ’83 elnevezésű könyv lartalmazforirrt. Nemes bikkről WI7 ezer forint volt. A jelentős lakossági összefogással új, nagyon szükséges létesítménnyel gazdagodtak községeink. Köszönet ezért mindazoknak, akik tettek érte. Veres László Hejőbába LEVELEKBŐL — RÖVIDEN — Az öregek hete alkalmából, a hét minden napjára jutott esemény a martin- telepi 4. számú öregek napközi otthonában. Kedves műsorral köszöntötték az otthon lakóit óvodások, iskolásolc, eljött a debreceni szociális otthon kultúrcsoportja, s a Miskolci Nemzeti Színház tagjai is, hogy köszöntsék, s örömet szerezzenek a munkában megfáradt idős embereknek. Köszönetét szeretnénk ezért mondani — írja levelében az otthon lakói nevében Homonnay Imre és Kocsis Péter — mindazoknak, akik fáradságot nem ismerve, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy szebbé tegyék életünket, s itt igazi otthonra találjunk. — Miskolcon, a Hunyadi utca 34. számú ház udvara elrettentő példája lett a sokat emlegetett „környezet- védelem”-nek. Itt ugyanis akkora szeméthalom díszeleg, ami a ház lakóinak már nemcsak a jóízlését sérti, de még az egészségét is veszélyezteti. Hónapok óta tart ez a helyzet, de hiába jelent- getjük az „illetékeseknek", senki nem intézkedik. Már undorral megyünk ki az udvarra, arról nem is szólva, hogy — mivel az utcán nagy a járműforgalom — a gyerekek kénytelenek ennek a szemétkupacnak a tövében játszani. Szántsák et végre a szemetet — kéri a ház lakóinak nevében is Vnzáry Eteméroé. zőleg hathat a jövendőre. Ehhez a folyamathoz segíthet hozzá & könyv — hangzott el mind a szakmai (irodalmi, szociográfusi), mind a könyv anyagául szolgáló tsz- tagok véleményében. Szóba került még a településfejlesztés számos torzulása, a Budapestre koncentrált kulturális, szociális források elszívó hatása, az 'a munka, ami minőségében és mennyiségében is meghatározza ma még a falu ál- iampi .iparainak életmódját, életformáját, és nem utolsósorban: életszínvonalát. Hogy ez miképp fog alakulni Bor- sodszirákon, az még a jövendő kérdése, de létezik egy adalék, ez a könyv, ami igyekezett olyan társadalom- rajzot adni a faluról, amire lehet és kell építeni. za az előfizetők névjegyzékét a helységek betűrendjében és a kapcsolási számok sorrendjében, valamint az idegen nyelven szereplő előfizetőle névsorát, továbbá a legfontosabb tudnivalókat, a közérdekű hívószámokat, az igénybe vehető külön szolgáltatásokat és azok díjait is. A közelmúltban Miskolcon, a BM Határőrkerület Parancsnokság pártbizottsági ülésen értékelte a hazafias-honvédelmi nevelő mun- Jaa, a határőrség tömegkapcsolatának helyzetét. Az ülésen részt vett Kun István ezredes, az MSZMP határőrségi bizottságának első titkára, a megyei, az érintett városi-járási pártbizottság és KlSZ-bizottságok képviselői, a megyei rendőr-főkapitányság vezetői is. A napirend előadója Birke Miklós alezredes, a Miskolci Határőr- kerület Parancsnokság politikai osztályvezetője szerkesztőségünk kérésére az alábbiakban összegezte a pártbizottsági ülés megállapításait. — A BM Határőrség feladatai eredményesebb végrehajtásának feltétele volt és marad a jövőben is a személyi állomány hazafias- honvédelmi nevelése, tömegkapcsolatának erősítése a határterületen, illetve működési területünkön — mondotta bevezetőül. — Értékeléseink alapján megállapítható, hogy az állomány nevelése és a tömegkapcsolataink erősítése terén végzett munkánk az elmúlt években eredményesen járult hozzá az állam- és közbiztonság védelmét erősítő, az államhatár biztonságos őrizetét szolgáló sokirányú munka tartalmas végzéséhez. A határőrség élvezi népünk, a határterületi lakosság bizalmát és megbecsülését. — A határőrségnél a hazafias-honvédelmi és a proletár internacionalista nevelő munkát két irányban végezzük. Egyrészt a személyi állomány körében, másrészt, a megye területén levő fegyveres erőkkel, testületekkel, a szomszédos csehszlovák határőrizeti szervekkel, és a kerületünkön működő párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervekkel, tömegmozgalmakkal. Kiemelten törekszünk arra. hogy a hivatásos és a sorkatonáit, a polgári alkalmazottak cselekvő megvalósítói legyenek az állam- és közbiztonság erősítésének, a határőrizeti tevékenységnek. Emellett azonban azt is tudjuk, hogy feladataink végrehajtásában meghatározó tényező tömegkapcsolataink erősítése, fejlesztése. A határőrségnél folyó tömegkapcsolatok építéséről, fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy a határőrség a társ fegyveres szervekkel és testületekkel, valamint a lakosság tömegeivel együttműködve képes feladatait maradéktalanul végrehajtani. A napi munka szerves részévé vált a területi kapcsolatok fejlesztése, a lakosság honvédelmi ismereteinek növelése, az államhatár őrizetében való részvételre történő mozgósító, szervező és nevelő munlca. Erősödött a lakosság honvédelmi tudata és készsége, a határőrizetért érzett felelőssége és tettre- készsége. A határőrség tevékenységét segítő emberek köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendenek. Végeredményben a terClletpo- rancsnokság betölti helyét és szerepét a lakosság honvédelmi nevelésében; a személyi állomány aktív részese a megye politikai, társadalmi és közéletének. — Ezért a pártbizottság állásfoglalása megerősítette azt eddig alkalmazott formák és módszerek szükségességét, emellett azonban a mai helyzethez igazodó új formák és módszerek igényét is felvetette — folytatta a politikai osztály vezetője. — A társ fegyveres szervekkel, testületekkel együttműködésünket a különböző szintű parancsok szabályozzák, a /jövőben is ezt a gyakorlatot követjük, de magasabb szintre emeljük. Ugyanígy fontos követelmény, hogy a határterületi lakosság körében folyó honvédelmi, állam- és közbiztonsági felvilágosító ■munka minőségét is javítsuk. Az együttműködés néhány területéről szólva kiemelte, hogy a határterületi ifjúság nevelésében, KlSZ-bi- zottságok, -szervezetek szorosan együttműködnek a területi KISZ-bizottságokkal, úttörőelnökségekkel, az ifjú- és az úttörőgárda területi parancsnokságokkal. Kapcsolataik továbbfejlesztése politikai jelentőségű, indokolt, hogy együttműködésüket hosszú távon tegyék szervezetté és koordinálttá. — A határőrközség-mozga- lom — folytatta az alezredes —, az elmúlt időszakban kiszélesedett, megerősödött, A határmenti terület két városa. 24 községe és 68 csatolt községe közül egy város, 11 község és 29 csatolt község rendelkezik már e megtisztelő címmel. E településeken a lakosság széles tömegei ás a hstáröneés személyi állomány köaött gyümölcsöző együttnafileödé* alakult ki. A határőrköwée- mozgalom egyben jói agiö e települések politikai, társadalmi, kulturális és sportéletének fejlődését is. A mozgalomban most a minőségi fejlesztés a fdadart. A jövőben az eredményes monks érdekében továbbra is szükséges az önkéntes hu- tárőrcsoportok létszámának növelése, munkájuk javttá- sa. Az önkéntes határőr- mozgalom révén ■» rmwhhá vált a határőrség és a ta-t kosság kapcsolata, őszintét)-! bé vált a határőrség iránti tisztelet, növekedett a bűnözők elleni harc társadalmi bázisa, a határőrséget atgt-1 tők száma. — A csehszlovák határ őrizeti szervekkel vaá6> együttműködésben növekedett az aktivitás és a kezdeményező szerep — emelte ki. — Ez segíti a határőrizetig a határforgalmi, a politikai és a kiképzési feladatok hatékonyabb végrehajtását, állományunk internacionalista szellemű nevelését, népeink barátságának elmélyülését. Ennek a kapcsolatnak a további erősítése reális igény-- ként fogalmazódik meg. Birke Miklós alezredes kü-* lön megemlítette a határőrkerület és a Borsodi Szénbányák Vállalattal kialakult kapcsolatukat. Ez a vállalat adományozta ennek a magasabb egységnek a csapatzászlót. Sokoldalú kapcsolatot építettek ki, amelyet az évek folyamán egyre erősítenek. A tömegkommunikációs eszközökkel, a sajtóval; a rádióval tervszerű, sokirányú együttműködésük vanj ugyanakkor azt is elmondotta. hogy a lehetőségek ezen a téren nincsenek még teljes mértékben kihasználva,’ — Szeretném felhasználni az alkalmat arra — mondotta befejezésül —. hogy paJ rancsnokságunk párt-. KISZ- és szakszervezeti bizottsága nevében ezúton mondjak köszönetét a társ fegyveres szervek és testületek, a határterületi párt-, állami, a tömeg- és a társadalmi, valamint a gazdasági szervek mindazon tagjainak. akik noli ti kai el köt e’ ezettséggel biztosították és biz+osftiák egviittműködésünk következetes megvalósítását, s ezzel elősegítik 1 ö m rak a nesol áfáink erősítésé* Találkozás a témával — szendrei — A telex-előfizetők új névsora
