Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

1983. ra®«e*ih®r 9., szerda " ESZAK-MAGYARORSZAG 3 í .Barátságok a kábelek mentén F ÍShizni, az otthontól távol tamriim mindig izgalmakkal teli— régente úgy mondták: kalandos —, vállalkozás. A romantikus kalandokat ke­resték az egykori mesterlegé- »yek, akik számos országba oüjjUtva, sajátították el válasz- tett szakmájuk fortélyait, Hogy hazajőve új fogásokat, új eljárásokat vigyenek munkájúikba. Napjaink ván­dorai — talán nem a kora­beli romantikái keresve és találva, de mindenképp gazdagodva — térlek, térnek vissza hazájukba, gyárukba, műhelyükbe. A szerzett ta­pasztalatok évekre, gyakran egy egész életre meghatáro­zóak, gondolkodásra és cse­lekvésre késztetnek. Négy, a Diósgyőri Gép­gyárban dolgozó jelenkori vándorral beszélgettem, akik több-kevesebb időt töltöttek a Szovjetunió különböző vá­rosaiban, gyáraiban. Mivel foglalkoztak, milyen körül­mények között dolgoztak, bogyaús értették meg egy­mást: a szovjet munkásokkal, milyen élményekkel és ta­pasztalatokkal tértek haza, miiyen különbségeket érez­tek a magyar és a szovjet munkakörülmények, munka­stílus között, milyen barát­ságokat szőttek, nőst láttáit, rost tanultak... — sorjáz­tak és még sonaltozhatnának a kérdések, melyekre egy­mást kiegészítve, egymás, ta- p asztala tail 'kikerekítve adtak választ. —' 38n reié?; a hatvanas évek közepén, Leningrad mellett, Csudovóban dolgoz­tam ál hónapié agy vasbe­ton gyár üzembe helyezésén, majd onnan Ukrajnába tet­tek minket, altot egy tagsaa- olyen özemet. építettünk A?1 ps indítottunk be — nxjaisüa Damp József latort o« beigád- vezető. — A raw iegsaorosabí» éróeimóben nu&téreóJ rastoí- tumfc ... egy hatalmas sztyep­pe közepén, egy szűz prérin kezdtünk hozzá a munká­hoz ... eleinte cask a szsbad- ban mosakodtunk, majd ha­mar elkészültek a kommu­nális épületek, kialakult a szállásunk és iszonyait® tempóban épült a gyár. öriít- si .betonacél-szsliceseícfc ké­szültek, rázta a vitaSTsir az anyagot, mefegíteífcök a be­tont, amit, egy mástfc Ríp már szeletelt is a megfelelő méretekre ... percenként kö­vették egymást a négy so­ron a- betontömbök. Akkori­ban gyorsult fel a szovjet vasutak korszerűsítése, és ehhez kellett építeni a két vasbetongyárat, melyekben a kollégáimmal együtt a diós­győri gépek telepítését és be­üzemelését, valamint a mun­kások betanítását végeztük. A másik beszélgetőtársam már később és jóval hosszába ideig tartózkodott a Szovjet­unióban. Lerch Tamás a ke­reskedelmi főosztály előadó­ja 1D77- töl 1982-ig járta a hatalmas ország kábelgyára­it. A belorussziai Scsucsin- tól a távol-keleti Habarovsz­kig, Leningrádtól Ogyesz- száig közel harminc gyárban fordult meg. Hívták és ment mindenhová, ahol diósgyőri gépeket kellett beszerelni, vagy a garanciális javításo­kat elvégezni ... sőt — a jó kapcsolatok ápolása érdeké­ben — kisebb-nagyobb olyan munkákban is részt vettek, melyek nem tartoztak a szi­gorúan előírt feladatok Közé. — Különböző szélsőségek­kel találkozhattam, ahogy ez egy ekkora országban telje­sen természetes. Ahol ismer­ték a gépeinket: és íefkészül- ten foghattak hozzá a kiszol­gálásához, ott ment a mun­ka, mint a karikacsapás, de ftkadl: olyan üzem is, ahoi az alapoknál kellett kezdeni, körültekintően elmagyarázni minden részletet, megismer- tetni, bemutatni a gépeink tulajdonsa gáti! ... Meg kell mrmdwnotn, hogy mán dériből nagyon nagy figyelemmel és szeretettel fogadtak intake*. TObbször kaptunk olyan di­cséretet, hogy a magyar szakemberek nagyon kemé­nyek, következetesek, amit átgondolnak és célul tűznek ki maguk elé, azt a lehelő leggyorsabban és pontosab­ban akarják végrehajtani és végrehajtatni. Természetesen ezek a dicséretek nem tet­tek senkit: sem elbrzakodot- tá, hanem azon fáradoz­tunk. hogy a feladatainkat maradéktalanul hajtsuk vég­re. Sok mindent tanulhat­tunk a szovjet kollégáktól, de legalább ennyire nagy öröm az, hogy számos he­lyen éreztük a bálát és meg­becsülést a szakmai segítsé­günkért ... A munka nagyon jó barátokká is tett minket. Milyenek is a szovjet em­berek? Hogyan szövődnek a barátságok? Gyakran hall­hattuk, hogy a hatalmas or­szágban szinte nincs is olyan ember, aki ne megkülönböz­tetett szeretettel és figye­lemmel — ha úgy tetszik: a tolsztoji nagy lélekkel — fogadná a messziről jött ide­gent ... barátot. — Egyszerűen ki sem tud­tunk volna találni semmi olyat, amivel ne előztek vol­na meg — csatlakozott a be­szélgetéshez Meszticzky Ist­ván, az általános gyáregység villamos üzemének elektro­műszerésze. — Sítúrára vit­tek minket, eljutottunk a Kujbisev környéki hegyekbe, erdőkbe, meglátogattuk Sza­marát, láthattunk cirkuszi, színházat, a Lenin erőművet, amit még a Goelro idején építettek, és akkoriban a fia­tal szovjet állam legnagyobb erőmüve volt, Ipartörténeti jelentőségű üzem ez és még ma is annyi villamos ener­giáit teemel, ami iéi Mo- gyarországnak elegendő len­ne. — Amikor meghívott egy­est' munkás, mérnök, vagy amikor elkészültünk a nagy­frekvenciás kábelek sodrásá­ra és szigetelésére alkalmas gép telepítésével és beüzeme­lésével — mondta Skar- nóczhi Lassító művezető —, oly barátsággal és szeretet­tel köszöntöttek minket, min táia a legkedvesebb roko­nok lennénk. Ebben a jó ba­rátságban eivárták azt is, hogy megmondjuk x kriti­kánkat is. Az egyenes, tisz­ta beszédet igényük, nem is lehet másképp közelítem bod­zájuk. Aki nem így tesz, aet szinte meg sem értik. A négy .gépgyári »mmkús hosszú étákig mesélte és még mesélhette volna a tör­téneteket. meb"ek a munka, a kint töltött idő emlékei. A vállalkozás — így visszate­kintve ihm» is túlzás ezt mondani — valóban román- tikos és kalandos volt, a szó­nak abban aac értelmében, hogy mindem korban bátor­ságot és gazdálkodást jelent egy más közegben, más nép körében bebizonyítani: amit csinálnak, ahhoz értünk, amit tudunk: szívesen oszt­juk meg egymással. Szendrei Törin« Csendesebb granulálót S okféle óhajaink egyike: a diósgyőri sa­lakgranuláló legyen csendesebb. És kevésbé büdös. Miként a környezet­védelmi bizottság legutóbbi üléséről tudó­sítva (is) hírül adtuk, remény van ennek az óhajnak a valóra váltásához. Mennyire? A kohászat megpályázta a környezetvé­delmi alap bizonyos összegét, a salakteldol- gozó korszerűsítéséhez. Akik a környéken élnek — sok tízezer ember —, nagyon is jól tudják, érzik, mennyire időszerű lenng ennek a feldolgozónak a korszerűsítése, hi­szen az éjjel-pappal dolgozó granuláló ék­telen nagy zajával aludni, pihenni nem en­ged senkit. A városépítés sajnos, úgy ala­kult, hogy ehhez a hatalmas zajforráshoz — és por-, bűzíorráshoz — a Varga-hegyi házak, az avasi lakótelep, a Győri kapui lakótelep távolsága mindössze száz méterek­ben mérhető. Gyakorlatilag a város köze­pén bűzlik, füstöl, ratat.ázik a granuláló, de ezen már nem igen lehet változtatni, nyil­ván ott marad, ahol van, miként körötte a házak is. sőt. a házak még inkább épül­nek, például az Avason. A levegőt kénhid- rogénnel szennyezi, a salak ha Inán átfolyó víz pedig a talajvizet, és ezt magasan is tartja. A tervezett, korszerűsítés mindezt a szeny- nyezést — a zajt is beleértve — csökken­tené. Ráadásul a granuláláshoz használt vi­zet ütepítés után vissza is forgatnák, újra felhasználnák. A beruházás mintegy 78 mil­lió forintba kerülne, a kohászat 51 millió forint támogatást kér. A támogatás kért összegét részben a tanácsi környezetvédel­mi 'alapból, részben a központi környezet- védelmi alapból lehetne biztosítani. A bi­zottság el is fogadta ezt az elképzelést, és javasolja a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának a támogatás megszavazását. Más pályázatról is szó volt. az említett környezetvédelmi bizottsági ülésen. Kazinc­barcikán — erről is többször írtunk már — a városi tanács úgynevezett minivadon lé­tesítését tervezi. Körülbelül tízhektárnyi területen épülne ez meg, a Tardona völgyé­ben, ahol be tudnák mutatni a hazai nö­vényfajtákat, a meddőhányó mellett a már fásított területen környezetvédelmi szaktá­bort: létesítenének, esetleg csillagvizsgálóval üvegházzal, terpáriummal, akváriummal, la­boratóriummal, meteorológiai megfigyelő­vel, egyszóval az iskolai oktató-nevelő mun­kához’ nyújtana a minivadon minden bi­zonnyal hathatós segítséget. Érdekes, hasz­nos létesítmény lenne — nyilván lesz is majd — ez a vadonka. melyet mintegy 17 millió forintból lehetne kihozni. A barci- kai városi tanács ehhez is támogatást kér a környezetvédelmi alapból. Mint ismeretes, a környezetvédelmi alap pénze a bírságokból adódik. Üzemek, gyá­rak fizetnek bírságot, környezetszennyezésért: és ezt a pénzt — logikusan — szintén a bírságot, fizető gyárak, üzemek kaphatják vissza környezetvédelmi beruházások támo­gatására. A barcikai minivadon valahol ebből kilóg. S ok pénz. sehol sincs, elképzelhető, hogy a pályázatok elbírálásánál a megyei tanács vb mérlegel, esetleg valame­lyik támogatásáról le is mond. Szabadjon előzetesen megjegyezni: ia minivadon jó lenne, szép lenne, de enélkül még megle­szünk egy ideig. A granuláló viszont már régóta és mindennap vékonyítja az idege­ket. pusztítja a sejteket. Nagyon nehéz együttélni vele, akik tehetik, el is költöz­nek innen más tájékokra. Jó lenne, ha a granulálóra jutna a pénz. Mut« THmxt A szovjet gyártmányú Piator vágányíeiteUogéfi egy „fcogássar 2t méter Köss®« vágányt feitet I«, Pályakorszerűsítés Korábban mór besKátwjol- tunk arról, hogy részlege« pályakorszerűsítés kezdődött meg a Sajóecseg—Sajószent- péter közötti vasúti szaka­szon. Részleges, ment egye­lőre a pályának csak a bal vágányát korszerűsítik * MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak szakemberei. A több mint öffci lomét e- nes pályaszakasz felújítási munkálatai a befejezéséhez közelednek, a felvételeinken KíEfrató vágóny fektető brigád már Sajószentpóier halárá­ban dolgozik. SBankiijíakaít szovjet gyártásúm?«» Plater vágúnyfektetőgép .végi ti, arncíy egyszerre 23 méter hosszá vágányt hely«-, a tói- tésiie. A berendezés segítsé­géve? naponta 441 méter vá­gány kerül a helyére. Bwt köveit a vágányszabályozás, a szakemberek véleménye szerint a korszerűsítés az eredeti tervnek megfelelően november végér« befejező­dik. A pátyaíeüs'jPtá* é» -fcm»- nwerűsités — amely lebeiő­A vasalások «unkáját katonák « >ig>*. A M Ki brigád m, ponla W8 métewf'halad élői*. ■né tewwi * VOWrtokttafc eee* »* * Mswkote—özd körö-ttl * szaka««« » 100 ki lomé- Ksemóiy- és teherforgalmat, tere* óoánkéofi sebesség eA- F-1. érését M — &eaa akadálya»- Ftetw: László Körkéses <?tlet Érdekes vállalkozásba ken- dett a taktaszadai Üj Ba­rázda Termelőszövetkezet, hogy faüzemének kapacitá­sát teljesen lekösse. Mint jó •ötleteiknek zömére, a gyalu- készítés fontosságára is egy hiánycikk-kiállításon figyel­tek fel, ahol a termék gyár­tását szorgalmazták. De a gyártás beindítását megne­hezítette, hogy a hagyomá­nyos kéziszerszámokra nem volt olyan nagy igény, hogy nagy szériában gazdaságo­san lehetett volna gyártani. Éppen ezért pártfogolják az Alkotó ifjúság pályázat egyik sokat ígérő ötletét, amely a barkácsgyaluk szer­kezeti megoldását új ala­pokra helyezi. Ugyanis a ha­gyományos késmegoldás he­lyett — amelyet állandóan ütögetni kell, s tgv a gyalu gyakran megreped — egy kör alakú kést állít a szer­kezet központjába. A meg­oldásnak köszönhetően, egy csavar fellazításával, s új­bóli meghúzásával lehet ál­lítani a késen, s így a szer­Minden év első és utolsó negyedében kommunista mű­szakkal igyekeznek enyhíte­ni a szénellátás gondjain a borsodi bányászok. A Borsodi Szénbányák Vállalat most november 13-a és 27-e között hívja társa­dalmi munkára 18 ezres kollektíváját. Azért is fon­tos ennek az akciónak a si­kere, mert különböző várat- nehézségek miatt a vál­siümb *r.erke*«*át sveg Vehet óvni a rongálódásoktól. Az új szerkezeti megoldású gyalu viszont még ettől is többet tud. Lehet rajta ál­lítani a forgácsolás mélysé­gét, s szélességét, sőt olyan padokat terveztek hozzá, amely még az igényes bar­kácsolók figyelmét is felkel­ti. A szövetkezet üzemágá­ban legyártották az első kétszáz darabos tételt, s most már csak a KERMI engedé­lyére várnak, hogy az új terméket piacra dobják. Mivel a késektől kezdve, a szerszámfa megmunkálá­sáig minden munkafolyamat a gazdaság üzemében törté­nik. egyik legnyereségesebb termékükké válhat az űj szerkezetű barkáesgyalu. Ez azért is lényeges a termelő­szövetkezetnek. mert a szin­tén hiánycikk-kiállításról vett ötletre; a káposzta-, a tökgyaluk gyártására már nincs akkora igény, mint három évvel ezelőtt, amikor ezeket a termékeket, csak el­vétve lehetett megvásárolni. lalat elmaradt termelési elő­irányzatától. Amennyiben a várakozásnak megfelelő lesz a dolgozók részvétele, úgy a három szabadnapon közel 20 ezer tonna szén is kikerül­het a bányákból, amivel lé­nyegesen csökkenne a vál­lalat adóssága, s év végén alig maradnának el az 1983- ra tervezett 5 millió 50 ezer tenná* termelési tervtől. Borsod* részvétellel Termékbőrze és kiállítás A Kisiparosok Országé* Szervezete és a Kiskereske­dők Országos Szervezete kö­zötti együttműködés alapján, három megye — Szabolcs- Szatmár, Borsod-A baut* Zemplén és Hajdú-Bihar •- kisiparosai és kiskereskedői számára termékbörzét és ki­állítást rendeznek Nyíregy­házán, a megyei és városi művelődési központ kamara­termében. A ma, szerdán nyíló és 11- én befejeződő rendezvén: célja az, hogy jobb együtt­működés alakuljon ki a kis­iparosok és kiskereskedők között; hogy elősegítsék a kisiparosok számára a jóba munkaellátást és a jobb ér­tékesítési lehetőséget, illetvv a kiskereskedők számára . jobb áruellátást. A kisipara sok bemutathatják a már gyártott termékeiket, továb­bá azokat az árucikkeket, amelyekkel még csak kísér­leteznek, a kiskereskedők pe­dig továbbíthatják a lakos­sági igényeket. Ma délelőtt kerekasztal- beszélgetésre is sor kerül amelyen részt vesznek s KIOSZ és a K1SOSZ megye: szervezetei is, kézre adjál valamennyi illetékesnek ; kisiparosok és kiskereskedői eím&stáóát. Kommunisla műszakok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom