Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
?TUG PROLETÁRJAI, EGYES0UETE10 Osszeszőtt miSliók m • -sí. AZ MSZMP EíORSmi AJjAII.'ZITMPI P’N MBCSTBI Bl »OTTS AGGNAK LAPJA X.VXIX, évfolyam. 279. szám ---------------------------,------S zombat, iflK". november üfí. as munka mellett M ég élnek bennünk téves képzetek a lelnöttoktá. tásról, sokan tartják azt a tialalokat oktató iskola gyenge változatának, ahol az ifjúkorban elmaradt vagy elszalasztott tanulási lehetősé, geket pótolják. A felnőttek iskoláiban szerzett bizonyítványnak sokak előtt kevés a becsülete, mert — mint mondják — a papír mögött nincsen fedezet, vagyis igazi tudás. De hát hogyan is volna, teszik hozzá leereszkedő megértéssel, hiszen o felnőttoktatásba a nappali tagozatról kimaradt gyenge tanulók kerülnek, akiket munka után, amikor már fárádtak, rövid idő alatt kellene megtanítani mindarra, aminek elsajátítására a nappalin több esztendő jut. Von némi igazság az ellenvetésben, de a sommás megítélés mégiscsak . helytelen, mert nem differenciál az iskolafokozatok szerint, és nincs tekintettel a dolgozók élet- és termelési tapasztalataira, amelyek rendszerint megköny- nyítfk az ismeretek megérté^ sét és elsajátítását. Megítélésünk szerint a felnőttoktatás alacsony színvonalában a gyerekek tanítása során kialakult módszerek mechanikus átvétel ének is non szerepe. (Jjabbon a téma tudományos kutatói arra intenek, hogy az elmarasztalás legna. gyobb hibája a felnőttképzés területének indokolatlan ősz- szeszűkítése, hiszen ide tartozik a dolgozók szakmai-pofi- likai továbbképzése, a tudományos ismeretterjesztés, az idegertnyetv-tamdás fs. Ráadásul cnwg számos országban új utakat keres a felnőttek oktatása, továbbképzés®, addig nálunk ennek a területnek nincs gazdája. Maróti Andor, az ELTE professzora írj a: „...a felnőttképzés egészével senki sem törődik, A felnőttoktatásnak sem szakmai lopja, folyóirata, sem rendszeres könyvkiadása, sem szakmai képzése, sem kutató' Sí bázisa nincs." Pedig nálunk Is elodázhatatlan az új utak keresése. Ezt sürgeti az iskolarendszerhez kapcsolt felnőttoktatásban résztvevők nagy száma is. Ebben az esztendőben a dolgozók általános iskoláiba 17 ezer ember jár, a középfokú iskolákba 101 ezren iratkoztak be, a felsőfokú tanintézetek felnőtt hallgatóinak a száma pedig 131 ezer. Vagy. is negyedmillió dolgozó ül be az iskolapadokba, egy egész hadsereg, s ők a biztosítékai társadalmi átrétegeződés folyamatosságának. A hazai felnőttoktatás Jövőképének kidolgozása a tudományos kutatókra vár, akik ez idő tájt — összhangban más országok, például a Szov. jetunió, Anglia, Ausztria idevágó próbálkozásaival — az integrált felnőttképzés kiépítése mellett törnek lándzsái. Persze akiig ez megvalósul, addia sem tétlenkedhetünk. Az iskola sem, s maguk a felnőttek sem. Hogy mit tegyen az iskola a továbbképzés érdekében, arra könnyű válaszolni. Legalábbis elviekben. Nos, először is teljesitményképes tudással vértezze föl az esti és a levelező hallgatókat, különben az itt szerzett oklevél értéke tovább devalválódik. Olyan színvonalat kellene elérni az iskolákban, hogy az itt szerzett oklevél vitán felül álló ajánlólevél legyen a munkavállaláshoz, tanúskodva az illető szívósságáról, nem apadó energiájáról, hivatástuda. tóról. Ha majd ezek a tulajdonságok rejlenek e diploma mögött, akkor ér csak többet a nappalinál. Mindennapos gond a dolgozók iskoláiban a hallgatók eltérő tudásszintje, amihez o tanárok egy része úgy igazodik sok éve már, hogy a követelményeket lejjebb szállít, ja. Azokbon az iskolákba« járnak e) helyesen, ahol a pedagógusok az első heteket- hónapokot o tanítás kezdő szakaszánok tekintik, amikor is a tananyog tudóskodó előadása helyett előbb a kommunikációs készség fejlesztésére, az alapfogalmak megismertetésére. a tan- anyogszerkezet Jellegzetes - ségeinek felismertetésére és o tanulási technikák gyakorlására törekszenek. Hiszen így lehet csak a tanulást megszerettetni, a hallgatók kellő motiváltsága pedig közismerten nélkülözhetetlen a sikerhez. Kétségteken, fcogy manapság a halfgatői: jelentős vésze azért iratkozik be az iskolába, mert a munkahelyen a személyzetis kmek-kirvek tudomására hozza: beosztásához ilyen vagy olyan végzettség szükséges. Csodo-e, ha sokon csupán a papírért tanulnak? Nemcsak a hallgatók hibáztathatok az esetleges kudarcokért. Felelős az otthoni, o munkahelyt környezet, vagy akár oz iskola is, orrúkor magukra hagyjö őket, ahelyett, hogy támogatást nyújtana, például a tanulási készség fejlesztésében. Hiszen sokan a tanulás technikáját, sikerre vezető fortélyait sem ismerik. felnőtteknek nem ke. nyelük a rendszeres tanulás, a legtöbben csak a vizsga előtti napokban kezdenek elmélyedni a tananyagban. Pedig hát kampányokkal nem lehet tudást szerezni, csak kitartó, szívós munkával, szorgalommal. Ezt kell tudatosítani. S azt is, hogy a tanulás öröm, de sok szenvedéssel is jár, megköveteli a korábbi életforma megváltoztatását: a többi közt le kell mondani a szórakozásról, és mindent a tanulásnak kell alárendelni, omi idősebb kor. bem már korántsem könnyű. Nemcsak elszántság kell hozzá, hanem akaraterő, ami a szándékot tettek sorává. ío. lyoniatos cselekedetté nemesíti. meiepzés Abdel Halim Haddaro szériái és Szaud al-Fejszal szaúd-arábiai külügyminiszter közös damaszkuszi sajtóértekezletén pénteken bejelentették, hogy a közvetítő tárgyalások eredményeként megállapodás született az Eszak-Libanonban kirobbant palesztin testvérharc beszüntetéséről, az állandó és szilárd tűzszünet életbeléptetéséről és arról, hogyTri- poliból és környékéről két héten belül kivonják az egj'mással szemben álló palesztin fegyvereseket, Jász- szer Arafat híveit es ellenfeleit, A tűzszünet ellenőrzése és a kiürítés megszervezése a Rasid Karami volt libanoni miniszterelnök által irányított helyi koordinációs bizottság feladata lesz. Közös érdekek hozlak léire o Pamulnyomóipari Vállalói és a szendroi Szabad Föld Termelő- szövetkezel bérmunkaszerzödése révén egy új szövöüzemet Szuhogyban, Alig egy esztendeje, hogy a frissen épült üzemcsarnokban beindult az első 40 szövőgép. Azóta a gépek és dolgozók száma is megszaporodott, s ennek az első kísérleti évnek a tapasztalatairól lesz sző abban a riportban, amely a 3. oldalon olvasható lapunkban, ____ Ö sszehívták az országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése Január 1-től új városok: Encs és Szerencs Péntek«?« ülést tartod á Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1983. december 22-én, csütörtökön 10 órara összehívta. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az alkotmány mádosrt&sáró!, továbbá az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint az 1984. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatokat. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a nagyközségi la- nácsok pályázatait, amelyben (Folytatás a Z, oldalon) Pártunk egyetért a szovjet nyilatkozattal Országos szövetkezeti konferencia Havasi Ferenc előadása Pénteken délelőtt Debrecenben megkezdődött a második országos szövetkezeti konferencia. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Agrártudományi Egyesület által rendezett kétnapos lanácskozáHidraulikus emelők A Mezőgép Vállalat meiöcsáti gyáregységében a mezőgazdasági pótalkatrészek gyártása mellett, nyolctonnás, hidraulikus outóemelöket is készítenek. Korszerű, tágas és világos üzemcsarnokban történik a termék gyártása. A képen; Kállai Géza lakatos szakmunkás a készülő nyolctonnás, hidraulikus emelő hengereiben a tömitök behelyezését végzi. sem a három szövetkeze*® ágazat két es fél millió tagjának képviseletében több mint hatszáz szövetkezeti szakember vesz részt. A konferenciát SzlameJ niczky István, az OSZT so-j ros elnöke, a SZÖVOSZ ei-f nöke nyitotta meg, majd He-j vasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkává tartott bevezető előadást. Elismeréssel szólt a szövetkezetek tagjainak, dolgozóinak munkájáról, amely- lyel jól szolgálták és szolgálják a párt által kitűzött politikai és gazdasági fejadatok megvalósítását. A szövetkezeti mozgalmon belüli változásoknak, így az elmúlt évtizedben végbement centralizációnak az eredménye, hogy a szövetkezetek erősebbek lettek, sikeresen'' lépést tartanak a műszaki-technikai haladással, javult a szakemberképzés színvonala, de. van hátránya is a centralizációnak! lazább a tulajdonosi közérzet, gyengültek a demokratizmus szálai. A teendőkről szólva Havasi Ferenc elmondotta,' hogy a fogyasztási szövetkezetekre megkülönböztetett feladat vár a falusi 'lakosság ellátásában, az ipari szövetkezeteknek nagyobb részt kell vállalniuk a lakásfelújításokból. vagy a városre- konstrukciókból. több figyelmet kell fordítaniuk a lakossági szolgál tálasokra. A Központi Bizottság lit-' kára ezután hazánk gazdasági helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések nyomán sikerült megőrizni az ország- lizetűkéoesséeél, megállítottuk az eladósodási, s kedvező tendenciák tapasztalhatók a külkereskedelmi mérlegünk alakulásában is, (Folytatás a 2. oldalon)
