Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

WÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! || egújulós. Ez o szó hangzik el ma a leggyakrabban, HWj mert ez fejezi ki a legmarkánsabban mindazok *'* gondolatát, véleményét, igényét, akik a szocialista munkaverseny mai helyzetéről, jövőjéről, egyáltalán a ié- léről cserélnek eszmét. Mindazok, akik a megújulást el­kerülhetetlennek tartják, s ennek útját-módját keresik, ab­ból a meggyőződésből indulnak ki, hogy a dolgozók ön­tevékeny munkamozgalmaira nemcsak a gazdasági-társa­dalmi fejlődés korábbi szakaszában volt szükség, de ma és a jövőben sem lehetünk meg nélküle. Ezzel az állásponttal ellentétben sokan képviselik azt a véleményt, hogy az idő eljárt a munkaverseny felett, hogy o gazdasági fejlődés intenzív szakaszában elvesztette lét- jogosultságát, vagy jelentősége a minimálisra csökkent. Mások azt vetik fel, hogy a termelés mennyiségének nö­velésére szerveződött, és ebben a gondolatkörben és gya. korlatban nevelődött mozgalom napjainkra kiüresedett, formálissá vált. A mozgalmat körülfonó bürokratizmus és formalizmus kiölte, kiöli az emberekből az ambíciót. Fel­vetődtek olyan gondolatok, hogy nem bűn-e munkaver­senyt szervezni azoknál a vállalatoknál, amelyek a piaci versenyben alul maradtak, gazdaságtalan vagy eladhatat­lan termékeik révén a csőd felé közelednek? A munkaversenyről folyó eszmecseréket szenvedélyes vi­ta, érvek és ellenérvek összecsapása jellemzi. De más is. Sok helyütt éppen a téma mellőzése, a csend a jellem­ző, a bizonytalanság, a tisztázatlanság és valamiféle cso­davárás. Pedig időközben néhány jelentős, a tisztázást, a megújulást segítő esemény történt. Az idén tavasszal ült össze a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácsko­zása. Részvevői nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy meghatározzák: mi a helye, szerepe, feladata a munkaversenynek, s főként a szocialista brigádmozgalom- nak a gazdasági fejlődés mai szakaszában, a sok tekin­tetben megváltozott új igényeket, új követelményeket tá­masztó körülmények között. Csupán emlékeztetőül: ezen a fórumon a másfél milliónyi részvevőt tömörítő mozgalom képviselői mindenekelőtt hitet tettek amellett, hogy a moz­galom él, kitörölhetetlenül jelen van a termelés és a gaz­dálkodás minden szférájában, noha egyesek megkongat­ták felette a vészharangot. Kifejtették, hogy a mozgalom létjogosultságának nem mond ellent a gazdasági fejlődés új iránya, s hogy o nehezebb hazai és világgazdasági körülmények egyenesen nélkülözhetetlenné teszik a moz. golomban rejlő erő kiaknázását. Valaki így fogalmazott: „Megbocsáthatatlan bűn lenne lemondani a szocialista munkamozgalomról egy olyan időszakban, amikor kiemel­kedő jelentőséget kapnak oz emberi tényezők, az alkotó erők felszabadítása akár a munka hatékonyságáról, a mi­nőség javításáról, vagy az innovációs folyamatok meg­gyorsításáról van szó". Tisztázódott: az idő valóban eljárt az országos „kihí­vásokon", o „központi irányelveken” alapuló, uniformizált, versenyformák felett. Mai felfogásunk a munkaversenyt mindenekelőtt üzemi kategóriának minősíti, öntevékeny helyi mozgalomnak, amely nem túri d a részletekbe me­nő központi beavatkozást, mert mélyen a helyi feltétetek­hez, irányításhoz, érdekeltséghez kapcsolódik, s mert min­denütt együtt változik o változó feltételekkel, célkitűzé­sekkel. Ezt a felfogást erősítette meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutóbbi ülése is. Németh Károly szavaival szólva: „A szocialista munkaverseny akkor vál­hat nagyobb hajtóerővé, ha céljai a munkahelyeken szo­roson kapcsolódnak a legfontosabb gazdasági feladatok megoldásához. Meg kell szabadítani a munkoversenyt és a szocialista brigádmozgalmat a formalizmus béklyójától, mert a látszatmegoldások, a kirakatmódszerek politikai cinizmust szülnek és erősítenek, különösen a fiatalok kö­rében.” Ma tehát már nem oz a kérdés, hogy ketl-e a mtmko- verseny, vagy sem, hanem a megújulás hogyanja, miként­je köré csoportosulnak a gondolatok. A vita is ebben oz irányban folytatódik tovább. Vannak, akik a megújulás legfőbb feltételéül jelölik meg o vállalati belső mecha­nizmus korszerűsítését, s ezzel szoros kaocsolatban a munkamozgalmak formáinak, módszereinek és tartalmának megújítását. Ebben a gondolatkörben hangzik el, hoqy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a vállalati tervezés és a munkaverseny között, mindkettőnél teret adva a ru­galmasságnak. A legnagyobb táboruk a vitában, és a gyokorlotban is azoknak van, akik a munka és a munka­verseny anyagi és erkölcsi ösztönzésének új, hatásosabb formáit keresik. A tapasztalatok is azt igazolják, hogy a munka és a verseny között keletkezett szakadékot a vál­lalati érdekeltségi rendszer hiányosságai idézték elő, oz a tény, hogy a teljesítmények és a bérek sok helyütt teljesen elszakadtak egymástól, s ez nemcsok a versenyt, de ma­gát a munkát is visszaveti. E kérdés körül különösen a kisvállalkozások és főként a vállalati gazdasági munkokö. zösségek szaporodásával igencsak felforrósodott a vita. Az egyik fórumon így fogalmazódott meg a probléma lé­nyege: „Ha meg lehet fizetni az embert munkaidőn túl, lehessen megfizetni munkaidőn belül is". Más szóval: „Ha meg tudja szedni magát egy jó szakember egy kisvállal­kozásban, akkor ugyanannyi munkával, ügyességgel szed­hesse meg magát a nagyvállalkozásban, a szocialista nagyüzemben is.” Aliqha lehetne tagadni ennek az igény, nek a létjogosultságát. Azok a vélemények viszont, ame­lyek szembeállítják egymással a munkoversenyt és a vál­lalati gazdasági munkaközösségeket, tévútra vezetnek. M indazok, akik a helyesen értelmezett vállalkozói ma­gatartás és gondolkodásmód hívei, érthetően azt vallják, hogy az ütőkéoes, o oiaci versenyben helyt­álló vállalkozás legfőbb színhelyéül a szocialista nagyüze­met kell tenni. S ebben a vállalkozásban helye van a munkaversenynek, hiszen a versenyképesség eayik döntő faktora oz emberi szaktudás, a pontos, o hibátlan, a lel­kiismeretes munka, a konkurrenciának, a vetélkedésnek a szeretete. Abban az öldöklő harcban, amely napjaink pia­ci helyzetét jellemzi, növelni kell a szocialista nagyüzem esélyeit, s kedvel, buzdítást, já fettételeket, s anyagi és ' erkölcsi megbecsülést adni azoknak a dolgozóknak, akik beszállnak ebbe a versenybe. r. i. AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPt.EN MEGYEI BIZOTTSÁG AN AK I. APIA XXXIX. évfolyam, 269. szám Ära: 1,40 Ft Kedd. tns.'J. november 15. Hazánkfia' érleli! az osztrák kancellár Az ÉÁÉV kivitelezésében Gázbetongyár épül Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára november 15-én, kedden hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik dr. Fred Sinowatz, osztrák szövetségi kancellár. Dzseotajel mégsem utazott Szíriába Törékeny tűzszünet Tripoliban Bizonytalan időre elha­lasztották Amin Dzsemajel libanoni elnök hétfőre ter­vezett damaszkuszi hivata­los látogatását. A SANA Szí­riái hírügynökség vasárnap későn este megerősítette, hogy Hafez Asszad sziriai elnököt vakbélgyulladással kórházban ápolják. Dzsemajel első ízben lá-t togatott volna a sziriai fő­városba azóta, . hogy tavaly szeptemberben Libanon ál­lamfője lett. Az elnököt a genfi nemzeti megbékélési konferencián bízták meg az­zal a feladattal, hogy utaz­zék Damaszkuszba és ott a májusban kötött libanoni— izraeli megállapodásról, ezen belül is arról tárgyaljon, hogy miképpen lehetne vé­get vetni az izraeli erők dál­iába nőni megszállásának. Abdel Halim Haddam Szí­riái külügyminiszter, aki va­sárnap telefonon értesítette Dzsemajelt Asszad megbete­gedéséről, közölte, hogy ő maga csütörtökön Bejrutba utazik. Az utazás célja a libanoni államfő későbbi damaszkuszi látogatásának előkészítése. Megfigyelők szerint tehát nem „diplomá­ciai megbetegedésről” van szó, és így Dzsemajel láto­gatásának elhalasztása nem a két ország kapcsolatai újabb lehűlésének a jele. Bejrúti hivatalos források szerint Donald Rumsfeld, az amerikai elnök új közel-ke­leti különmegbízottja vasár­nap este Párizsból Bejrutba érkezett, ahol fogadta őt Dzsemajel elnök. Személyé­ben egy év leforgása alatt a harmadik magas rangú ame­rikai küldött tevékenykedik majd a térségben. A bejrúti állami rácRő >e- Jentése szerint vasárnap es«e — az utóbbi napokhoz ha­sonlóan — amerikai F—14- esek több hullámban is fel­derítő berepüléseket hajtot­tak végre Bejrút fölött. (Folytatás s 2. ofdaioni Az Észak-magyoforszögi Állami Épitöipari Vállalat Visontán, u Gagarin Hőerőmű közelében épiti a Mátra Gázbetongyárat, mely évente 563 000 köbméter szifikát falazóanyaget fog gyártani. A fővállalkozó, oz ÉÁÉV, jelenleg a gyártócsarnok építésen dolgo­zik. A 1O0. számú Szakmunkásképző Intézetben Nagy-Britannia: Pályaválasztási kiállítás Megérkeztek a robotrepüőgépek Michael Reseltme brit hadügyminiszter hétfőn, az alsóházban bejelentette, hogy a délelőtt folyamán a ' Lon­dontól nyugatra fekvő Green- ham Common-i légitámasz­pontra megérkeztek az első amerikai Tomahawk-mintá- jú robotrepülőgépek. A miniszter azt mondtat, hogy az új nukleáris fegy­vereket a NATO 1979-es ha­tározatának megfelelően ez év végéig hadrendbe átlát­ják. A tervek szerint _ a brit földre szánt 160 Tomahawk- ból az idén 16 darab kerül telepítésre. A személyzet kizárólag amerikaiakból áll, Nagy-Bri­tannia nem gyakorol közvet­len ellenőrzést a rakéták fö­lött. A parlamenti bejelentés után kérdésként elhangzott, hogy a Tomahawk-ok Nagy- Britanniába ■ érkezése nem vel-e véget a genfi szovjet— amerikai tárgyalásoknak? Hengerdei blokksor, a nagy k o vács műhelyben talál- liató sajtoló, és ellenütős ka­lapács kicsinyített mása, ön- tő-formázó eszközök, ezüst színű höálló ruha, az ívfé­nyes kemence rajza, vasszer­kezeti elemekből összeállított „ hidak, csarnokok plakettje, gépi forgácsoló szerszámok és még sok-sok egyéb látvá­nyosság fogadta azokat az általános iskolásokat, akik tegnap ott voltak a miskol­ci 100. számú Szakmunkás­képző Intézetben rendezett pályaválasztási kiállításon. Á megnyitót Rábai István, a Lenin Kohászati Művek Az új gyógyszertár és 12 ta­nácsi rendeltetésű lakás kap helyet hamarosan a képen lát­ható épületben, amelyet Eefe­lé r»y központjában építettek célcsoportos beruházásként, mintegy 12 millió forintos ér­tékben. A lakások nagy része egyébként szolgálati jellegű, mert otthont kapnak itt többek között gyógyszerészek, orvo­sak és pedagógusét iÁ. személyzeti és szociális igaz-’ gatója mondta, felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a jelen­legi nehéz gazdasági helyzet ellenére, a kohászat olyan gyár, melyben számos terü­leten igen szép jövőt és ér­telmes munkát tudnak biz­tosítani a még iskolapadokat koptató fiataloknak. Decem­ber 10-ig várják a kiállítás­ra a kisdiákokat és az LKM gondoskodik az utazás meg­szervezéséről is. Mit kínálnak az érdeklő­dőknek? Azok a tizénévesek, akik kovács, öntő. olvasztár, hengerész és forrasztár szak­mákat választanak a tanul­mányaik megkezdésekor há­romezer forintot, majd tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díj kötése alapján havi öt­száz forintot kapnak a vál­lalattól. Ezt még meg lehet toldani egy kiegészítő szer­ződéssel is. melynek révén ha vonta további ötszáz fo­rintot tesz takarékba a vál­lalat a fiatalnak, amit a vég­zés után kap meg egy összeg­ben. Vállalja továbbá a gyár a kollégiumi elhelyezés és egyéb költségek ki égvén üté­sét és a szakmunkásvizsga megszerzése után a szerző­döttek ötezer forint pálya­kezdési segélyben részesül­nek. Megtudhattuk még a meg­nyitón. hogy számítanak ar­ra a nevelői, oktatói mun­kára, melyet a pedagógu­soknak. szülőknek kell ellát­niuk a pályaválasztás nem könnyű időszakában. Ehhez, a döntéshez igyekeztek segít­séget adni a gyár és az in­tézmény dolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom