Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
WÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! || egújulós. Ez o szó hangzik el ma a leggyakrabban, HWj mert ez fejezi ki a legmarkánsabban mindazok *'* gondolatát, véleményét, igényét, akik a szocialista munkaverseny mai helyzetéről, jövőjéről, egyáltalán a ié- léről cserélnek eszmét. Mindazok, akik a megújulást elkerülhetetlennek tartják, s ennek útját-módját keresik, abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy a dolgozók öntevékeny munkamozgalmaira nemcsak a gazdasági-társadalmi fejlődés korábbi szakaszában volt szükség, de ma és a jövőben sem lehetünk meg nélküle. Ezzel az állásponttal ellentétben sokan képviselik azt a véleményt, hogy az idő eljárt a munkaverseny felett, hogy o gazdasági fejlődés intenzív szakaszában elvesztette lét- jogosultságát, vagy jelentősége a minimálisra csökkent. Mások azt vetik fel, hogy a termelés mennyiségének növelésére szerveződött, és ebben a gondolatkörben és gya. korlatban nevelődött mozgalom napjainkra kiüresedett, formálissá vált. A mozgalmat körülfonó bürokratizmus és formalizmus kiölte, kiöli az emberekből az ambíciót. Felvetődtek olyan gondolatok, hogy nem bűn-e munkaversenyt szervezni azoknál a vállalatoknál, amelyek a piaci versenyben alul maradtak, gazdaságtalan vagy eladhatatlan termékeik révén a csőd felé közelednek? A munkaversenyről folyó eszmecseréket szenvedélyes vita, érvek és ellenérvek összecsapása jellemzi. De más is. Sok helyütt éppen a téma mellőzése, a csend a jellemző, a bizonytalanság, a tisztázatlanság és valamiféle csodavárás. Pedig időközben néhány jelentős, a tisztázást, a megújulást segítő esemény történt. Az idén tavasszal ült össze a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása. Részvevői nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy meghatározzák: mi a helye, szerepe, feladata a munkaversenynek, s főként a szocialista brigádmozgalom- nak a gazdasági fejlődés mai szakaszában, a sok tekintetben megváltozott új igényeket, új követelményeket támasztó körülmények között. Csupán emlékeztetőül: ezen a fórumon a másfél milliónyi részvevőt tömörítő mozgalom képviselői mindenekelőtt hitet tettek amellett, hogy a mozgalom él, kitörölhetetlenül jelen van a termelés és a gazdálkodás minden szférájában, noha egyesek megkongatták felette a vészharangot. Kifejtették, hogy a mozgalom létjogosultságának nem mond ellent a gazdasági fejlődés új iránya, s hogy o nehezebb hazai és világgazdasági körülmények egyenesen nélkülözhetetlenné teszik a moz. golomban rejlő erő kiaknázását. Valaki így fogalmazott: „Megbocsáthatatlan bűn lenne lemondani a szocialista munkamozgalomról egy olyan időszakban, amikor kiemelkedő jelentőséget kapnak oz emberi tényezők, az alkotó erők felszabadítása akár a munka hatékonyságáról, a minőség javításáról, vagy az innovációs folyamatok meggyorsításáról van szó". Tisztázódott: az idő valóban eljárt az országos „kihívásokon", o „központi irányelveken” alapuló, uniformizált, versenyformák felett. Mai felfogásunk a munkaversenyt mindenekelőtt üzemi kategóriának minősíti, öntevékeny helyi mozgalomnak, amely nem túri d a részletekbe menő központi beavatkozást, mert mélyen a helyi feltétetekhez, irányításhoz, érdekeltséghez kapcsolódik, s mert mindenütt együtt változik o változó feltételekkel, célkitűzésekkel. Ezt a felfogást erősítette meg az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése is. Németh Károly szavaival szólva: „A szocialista munkaverseny akkor válhat nagyobb hajtóerővé, ha céljai a munkahelyeken szoroson kapcsolódnak a legfontosabb gazdasági feladatok megoldásához. Meg kell szabadítani a munkoversenyt és a szocialista brigádmozgalmat a formalizmus béklyójától, mert a látszatmegoldások, a kirakatmódszerek politikai cinizmust szülnek és erősítenek, különösen a fiatalok körében.” Ma tehát már nem oz a kérdés, hogy ketl-e a mtmko- verseny, vagy sem, hanem a megújulás hogyanja, mikéntje köré csoportosulnak a gondolatok. A vita is ebben oz irányban folytatódik tovább. Vannak, akik a megújulás legfőbb feltételéül jelölik meg o vállalati belső mechanizmus korszerűsítését, s ezzel szoros kaocsolatban a munkamozgalmak formáinak, módszereinek és tartalmának megújítását. Ebben a gondolatkörben hangzik el, hoqy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a vállalati tervezés és a munkaverseny között, mindkettőnél teret adva a rugalmasságnak. A legnagyobb táboruk a vitában, és a gyokorlotban is azoknak van, akik a munka és a munkaverseny anyagi és erkölcsi ösztönzésének új, hatásosabb formáit keresik. A tapasztalatok is azt igazolják, hogy a munka és a verseny között keletkezett szakadékot a vállalati érdekeltségi rendszer hiányosságai idézték elő, oz a tény, hogy a teljesítmények és a bérek sok helyütt teljesen elszakadtak egymástól, s ez nemcsok a versenyt, de magát a munkát is visszaveti. E kérdés körül különösen a kisvállalkozások és főként a vállalati gazdasági munkokö. zösségek szaporodásával igencsak felforrósodott a vita. Az egyik fórumon így fogalmazódott meg a probléma lényege: „Ha meg lehet fizetni az embert munkaidőn túl, lehessen megfizetni munkaidőn belül is". Más szóval: „Ha meg tudja szedni magát egy jó szakember egy kisvállalkozásban, akkor ugyanannyi munkával, ügyességgel szedhesse meg magát a nagyvállalkozásban, a szocialista nagyüzemben is.” Aliqha lehetne tagadni ennek az igény, nek a létjogosultságát. Azok a vélemények viszont, amelyek szembeállítják egymással a munkoversenyt és a vállalati gazdasági munkaközösségeket, tévútra vezetnek. M indazok, akik a helyesen értelmezett vállalkozói magatartás és gondolkodásmód hívei, érthetően azt vallják, hogy az ütőkéoes, o oiaci versenyben helytálló vállalkozás legfőbb színhelyéül a szocialista nagyüzemet kell tenni. S ebben a vállalkozásban helye van a munkaversenynek, hiszen a versenyképesség eayik döntő faktora oz emberi szaktudás, a pontos, o hibátlan, a lelkiismeretes munka, a konkurrenciának, a vetélkedésnek a szeretete. Abban az öldöklő harcban, amely napjaink piaci helyzetét jellemzi, növelni kell a szocialista nagyüzem esélyeit, s kedvel, buzdítást, já fettételeket, s anyagi és ' erkölcsi megbecsülést adni azoknak a dolgozóknak, akik beszállnak ebbe a versenybe. r. i. AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPt.EN MEGYEI BIZOTTSÁG AN AK I. APIA XXXIX. évfolyam, 269. szám Ära: 1,40 Ft Kedd. tns.'J. november 15. Hazánkfia' érleli! az osztrák kancellár Az ÉÁÉV kivitelezésében Gázbetongyár épül Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására november 15-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Fred Sinowatz, osztrák szövetségi kancellár. Dzseotajel mégsem utazott Szíriába Törékeny tűzszünet Tripoliban Bizonytalan időre elhalasztották Amin Dzsemajel libanoni elnök hétfőre tervezett damaszkuszi hivatalos látogatását. A SANA Szíriái hírügynökség vasárnap későn este megerősítette, hogy Hafez Asszad sziriai elnököt vakbélgyulladással kórházban ápolják. Dzsemajel első ízben lá-t togatott volna a sziriai fővárosba azóta, . hogy tavaly szeptemberben Libanon államfője lett. Az elnököt a genfi nemzeti megbékélési konferencián bízták meg azzal a feladattal, hogy utazzék Damaszkuszba és ott a májusban kötött libanoni— izraeli megállapodásról, ezen belül is arról tárgyaljon, hogy miképpen lehetne véget vetni az izraeli erők dáliába nőni megszállásának. Abdel Halim Haddam Szíriái külügyminiszter, aki vasárnap telefonon értesítette Dzsemajelt Asszad megbetegedéséről, közölte, hogy ő maga csütörtökön Bejrutba utazik. Az utazás célja a libanoni államfő későbbi damaszkuszi látogatásának előkészítése. Megfigyelők szerint tehát nem „diplomáciai megbetegedésről” van szó, és így Dzsemajel látogatásának elhalasztása nem a két ország kapcsolatai újabb lehűlésének a jele. Bejrúti hivatalos források szerint Donald Rumsfeld, az amerikai elnök új közel-keleti különmegbízottja vasárnap este Párizsból Bejrutba érkezett, ahol fogadta őt Dzsemajel elnök. Személyében egy év leforgása alatt a harmadik magas rangú amerikai küldött tevékenykedik majd a térségben. A bejrúti állami rácRő >e- Jentése szerint vasárnap es«e — az utóbbi napokhoz hasonlóan — amerikai F—14- esek több hullámban is felderítő berepüléseket hajtottak végre Bejrút fölött. (Folytatás s 2. ofdaioni Az Észak-magyoforszögi Állami Épitöipari Vállalat Visontán, u Gagarin Hőerőmű közelében épiti a Mátra Gázbetongyárat, mely évente 563 000 köbméter szifikát falazóanyaget fog gyártani. A fővállalkozó, oz ÉÁÉV, jelenleg a gyártócsarnok építésen dolgozik. A 1O0. számú Szakmunkásképző Intézetben Nagy-Britannia: Pályaválasztási kiállítás Megérkeztek a robotrepüőgépek Michael Reseltme brit hadügyminiszter hétfőn, az alsóházban bejelentette, hogy a délelőtt folyamán a ' Londontól nyugatra fekvő Green- ham Common-i légitámaszpontra megérkeztek az első amerikai Tomahawk-mintá- jú robotrepülőgépek. A miniszter azt mondtat, hogy az új nukleáris fegyvereket a NATO 1979-es határozatának megfelelően ez év végéig hadrendbe átlátják. A tervek szerint _ a brit földre szánt 160 Tomahawk- ból az idén 16 darab kerül telepítésre. A személyzet kizárólag amerikaiakból áll, Nagy-Britannia nem gyakorol közvetlen ellenőrzést a rakéták fölött. A parlamenti bejelentés után kérdésként elhangzott, hogy a Tomahawk-ok Nagy- Britanniába ■ érkezése nem vel-e véget a genfi szovjet— amerikai tárgyalásoknak? Hengerdei blokksor, a nagy k o vács műhelyben talál- liató sajtoló, és ellenütős kalapács kicsinyített mása, ön- tő-formázó eszközök, ezüst színű höálló ruha, az ívfényes kemence rajza, vasszerkezeti elemekből összeállított „ hidak, csarnokok plakettje, gépi forgácsoló szerszámok és még sok-sok egyéb látványosság fogadta azokat az általános iskolásokat, akik tegnap ott voltak a miskolci 100. számú Szakmunkásképző Intézetben rendezett pályaválasztási kiállításon. Á megnyitót Rábai István, a Lenin Kohászati Művek Az új gyógyszertár és 12 tanácsi rendeltetésű lakás kap helyet hamarosan a képen látható épületben, amelyet Eefelé r»y központjában építettek célcsoportos beruházásként, mintegy 12 millió forintos értékben. A lakások nagy része egyébként szolgálati jellegű, mert otthont kapnak itt többek között gyógyszerészek, orvosak és pedagógusét iÁ. személyzeti és szociális igaz-’ gatója mondta, felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére, a kohászat olyan gyár, melyben számos területen igen szép jövőt és értelmes munkát tudnak biztosítani a még iskolapadokat koptató fiataloknak. December 10-ig várják a kiállításra a kisdiákokat és az LKM gondoskodik az utazás megszervezéséről is. Mit kínálnak az érdeklődőknek? Azok a tizénévesek, akik kovács, öntő. olvasztár, hengerész és forrasztár szakmákat választanak a tanulmányaik megkezdésekor háromezer forintot, majd társadalmi tanulmányi ösztöndíj kötése alapján havi ötszáz forintot kapnak a vállalattól. Ezt még meg lehet toldani egy kiegészítő szerződéssel is. melynek révén ha vonta további ötszáz forintot tesz takarékba a vállalat a fiatalnak, amit a végzés után kap meg egy összegben. Vállalja továbbá a gyár a kollégiumi elhelyezés és egyéb költségek ki égvén ütését és a szakmunkásvizsga megszerzése után a szerződöttek ötezer forint pályakezdési segélyben részesülnek. Megtudhattuk még a megnyitón. hogy számítanak arra a nevelői, oktatói munkára, melyet a pedagógusoknak. szülőknek kell ellátniuk a pályaválasztás nem könnyű időszakában. Ehhez, a döntéshez igyekeztek segítséget adni a gyár és az intézmény dolgozói.
