Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

ESZSfc^GTÄRORSZÄG * WS3, eklober 21 „ péntek W* 'fP&fotttt&s «ss 2. oidalriS® 1 to~rék£nyRégéró?. Megállapí- ;-tóttá, hogy a XXXVI. ülés­szak óta eltelt idő alatt a , KGST-tagállamokban megfe- , szított munkát végeztek a fo­lyó ötéves időszak feladatai­nak teljesítése és a felmerült problémák megoldása terü­letén. Űj lépést tettek előre társadalmi-gazdasági fejlődé­sük útján. A rosszabbodó kül­ső feltételek, a nyersanyag- és energiatermelés megdrá­gulása ellenére elérték a nem­zeti jövedelem további növe­kedését, nőtt a termelés az iparban, különösen a tudo­mányos-műszaki fejlődés meggyorsítását biztosító ága­zatokban. és a mezőgazdaság­ban, emelkedett a dolgozók jóléte. A KGSfr-tagáHamok együtt­működésében erősödött a leg­nagyobb horderejű, a nép­gazdaság fejlesztése, anyagi erőforrásokkal való ellátása szempontjából elsőrendű je­lentőségű problémák megol­dására történő orientáció. Az egymás közötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a KGST-tagállamok teljes áru­csere-forgalma. Alapjában véve befejeződött a hoSszú távú együttműködési cél­programokban előirányzott kérdésekkel kapcsolatos egyezmények aláírása. Folyik 9 műszaki haladás.meggyor­sítására irányuló azon nagy horderejű egyezmények meg­valósítását célzó munka, amelyek — elsősorban az erő­forrás-takarékos technikai eszközöket, rádióelektronikai termékeket, ipari robotokat, vegyi termékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tar­talékok állnak rendelkezésre st KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos- műszaiki együttműködés to­vábbi elmélyítéséhez. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta a végrehajtó bi- •sottság és az egyéb KGST­szervek tevékenységét »7, együttműködés szervezése te­rületén. Intézkedéseket irá­nyozott elő az országok erő­feszítéseinek a kiemelt tudo­mányos-műszaki problémák megoldására való összponto­sítása érdekében. Az elmúlt időszak alatt kö­zös munkákat végeztek szá­mos hatékony gép és beren­dezés, korszerű technológiai eljárások létrehozása, a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása területén. E terü­let tartalékainak teljesebb kihasználása céljából az ülés­szak megtárgyalta és jóvá­hagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és nyersanyagforrások — a má­sodlagos erőforrásokat is be-, leértve — megtakarítására és ésszerű felhasználására irá­nyuló együttműködése bőví­tésének fő irányait. Az ülésszak előirányozza a kooperáció fejlesztését az energia- és anyagtakarékos berendezések gyártásában, a félvezetőtechnika, az energia- fogyasztás ellenőrzésére és automatikus szabályozására szolgáló műszerek és készü­lékek gyártása bővítését, az improduktív veszteségek csökkentését, az élen járó tapasztalatokról szóló köl­csönös tájékoztatás bővítését, a népgazdaságba való gyor­sabb bevezetésük céljából. Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező években és a következő ötéves terv­ben megvalósítandó intézke­déseken túlmenően, a KGST- szervekben dolgozzák ki az e téren való együttműködés 2000-ig szóló programját. Az ülésszak megbízta a ta­nács szerveit, hogy a KGST- tagállamok 1986—1990. évi népgazdasági terveinek koor­dinálása során biztosítsák az erőforrás-takarékosság terén való együttműködésre és a lakosság élelmiszer-ellátásá­nak javítására irányuló, jó­váhagyott intézkedések meg­valósítását. Hangsúlyozták a KGST- tagállamok és a JSZSZK kö­zötti együttműködés eredmé­nyes fejlődését, Finnország­gal való gazdasági kapcsola­taik tartósságát! Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagálla­mainak prágai politikai nyi­latkozatában és a szocialista országok párt. és állami ve­zetőinek moszkvai közös nyi­latkozatában 1983-ban tett külpolitikai kezdeményezések fontos jelentőségét. Megerő­sítették a KGST-tagállamok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nemzetközi politikai és gazdasági kap­csolatok rendezésére irányu­ló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan ér­tékelte a madridi találkozón létrejött megállapodásokat, amelyek új lehetőséget te­remtenek az államok kölcsö­nösen előnyös, többi között gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez, a világbéke és' az európai kontinens békéje megszilárdítása érdekében. A KGST-tagállamok kül­döttségve?« tői határozottan elutasítják az imperialista köröknek a nemzetközi fe­szültség további élezését, a normális politikai és. gazda­sági kapcsolatok aláásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok kül­döttségvezetői megerősítettéle, országaiknak változatlan az az irányvonala, hogy fej­lesszék a kereskedelmi-gaz-, dasági kapcsolatokat minden olyan állammal, amely kész egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös alapon együttműködést folytatni á gazdasági fejlett­ség szintjétől és a társadal­mi-gazdasági rendszertől füg­getlenül. Kiemelték a KGST fejlő­dő országokkal való egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködésének további bővítését és elmélyítését. A KGST-tagállamok hangsú­lyozták a leszerelés és a fejlődés összefüggésének fon­tos jelentőségét és megelége­désüket fejezték ki annak kapcsán, hogy e kérdésre vo­natkozó álláspontjuk egybe­esik az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának pozíció­jával. Kifejezték azon eltö­kéltségüket, hogy velük együtt fognak harcolni a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért és a leszerelésre való áttérésért, annak érde­kében, hogy a felszabaduló eszközöket számos olyan gaz­dasági probléma megoldásá­ra használják fel, amelyek a világ országaiban, a fejlődő­ket is beleértve, felmerülnek. A tanács ülésszaika kine­vezte Vjacseszlav Szicsovot, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa titkárává. Az ülésszak felmentette Nyikolaj Faggyejevet a tanács titkári tisztsége alól, nyugdíjba vo­nulására vonatkozó kérése alapján és köszönetét mon­dott neki a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában hosszú ideig végzett és gyü­mölcsöző munkájáért. A KGST XXXVII. ülés­szakán a‘ Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége kormányai­nak képviselői sokoldalú egyezményt írtak alá a Szov­jetunió területén oxidált ér­ceket dúsító Krivoj Rog-i kombinát építésében való együttműködés megszervezé­séről. Az egyezményt magyar részről Falu végi Lajos, mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke látta el kézjegyével. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a tel-1 jes kölcsönös megértés lég­körében folyt le. A tagállamok kormányfőinek nyilatkozata w % Bolgár Népköztársaság, m Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköz­társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége, és a Viet­nami Szocialista Köztársaság kormányfői, akik a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXVII. üléssza­kán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű fel­adatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek tart­ják, hogy kifejezésre juttas­sák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különö­sen a nukleáris fegyverkezés további fokozódásának ve­szélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetsége­sei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a ka­tonai fölény elérésére törek­szenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció to­vábbi élezésére. Erősödik a katonai—ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai ország­ban megkezdik az új, közép- hatótávolságú amerikai raké­ták telepítését. A kormányfők ezért Euró­pa és a világ valamennyi ál­lamának kormányához for­dulnak, hogy felhívják fi­gyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos követ­kezményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa' veszé­lyének növelése, komoly ki­hatással lenne a népek gaz­dasági és szociális helyzetére, súlyos -teherként nehezedne a nemzetközi gazdasági kap­csolatokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az államok katonai ki­adásainak további jelentős növelését, és még nagyobb anyagi és szellemi erőforrá­sokat von el improduktív cé­lokra, a népek életszínvona­lának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket a vi­lág sok országa él át, újabb akadályokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami nega­tívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverke­zési hajsza ütemének növe­lése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét, hogy ha­tékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, ame­lyekben az emberiség három­negyede él. Társadalmi-gaz­dasági fejlődésük során ezek az országok sokkal .nagyobb akadályokba ütköznének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség további éleződése, a> nukleáris háború veszélyé­nek fokozódása elkerülhetet­lenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gaz­dasági rend' kialakításának perspektívájára, s az emberi­ség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcso­latok torzulásai és bizony­talanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együtt­működni Európa és a világ valamennyi államával, az ösz- szes békeszerető erővel, a fegyverkezési hajsza további eszkalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink leg­fontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határo­zottan és következetesen áll­nak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a le­szerelés mellett. Minden erő­feszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egész emberiség igazi boldo­gulásához. A kormányfők hangsúlyoz­zák a Varsói Szerződés tag­államai 1983. január 5-i, prá­gai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i, moszkvai közös nyilatkozatában megfo­galmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javasla­tok a nukleáris háború ve­szélyének elkerülésére, a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetésére, a le­szerelésre és az enyhülésre irányulnak. Kijelentik, hogy a szocialista országok politi­kája e célok elérését szolgál­ta és fogja szolgálni a jövő­ben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más országok olyan javaslatait, amelyek' megfelelnek a béke és a né­pek biztonsága érdekeinek. A kormányfők azzal a nyo­matékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATO-íagállamokhoz, hogy a legkomolyabban mér­legeljék azokat a veszélyes következményeket, amelye­ket az űj közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták Európá­ba telepítése idézne elő, s hogy törekedjenek az európai és a világbéke érdekeinek megfelelő megállapodás eléré­sére. Az ilyen megállapodás­nak elő kell irányoznia az űj közép-hatótávolságú nukle­áris rakéták európai telepíté­séről való lemondást és a meglevő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését, miközben a csökkentésre kerülő rakétá­kat megsemmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvén kell alapulni, hozzá kell járulnia a katonai- stratégiai helyzet stabilizálá­sához és az erők egyensúlyá­hoz. A kormányfők kifejezik re­ményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nukleáris fegyve­rek Európában való korláto­zásáról folytatott — tárgya­lások sikeréhez. Meggyőződésük, hegy még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyaláso­kon, Ha azonban ez év végé­ig nem jutnak megegyezésre, akkor folytatni kell a tárgya­lásokat a megállapodás elé­rése céljából, azzal a felté­tellel, hogy az Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetsége- sei lemondanak az új közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítésére, saját ma­guk által kitűzött határidő­ről. Ezzel összefüggésben a kormányfők hangsúlyozták, hogy a tárgyalások sikeres be­fejezése előfeltételeinek meg­teremtéséhez jelentős hozzá­járulás a Szovjetunió .készsé­ge. hogy ilyen feltételek mel­lett továbbra is fenntartja a területe európai részén tele­pített közép-hatótávolságú rakétaeszközei egyoldalú be­fagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, ame­lyet e befagyasztás bevezeté­sével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedel­meskednie kell. A világbékéi, a népek biztonságát és együtt­működését kell választani. s * Lázár György miniszterel­nök vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből a ma­gyar küldöttség, amely részt vett a Kölcsönös Gazdasági •Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán. A delegáció tag­jai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képvi- selője és Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnö­ke — miniszterelnök-helyette­sek —, Nagy János külügyi államtitkár. Csikós-Nagy Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A Ferihegyi repülőtéren a delegációt Sarlós István mi­niszterelnök-helyettes. dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter és több más állami vezető fogadta. Történelmi tudat és ismeretterjesztés A z utóbbi fél évtized jellemzője egyértelműen az, hogy a történelmi ismeretek iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt. Az iskolákban erhelkedell a történelem óra­száma, ismét érettségi tárgy lett, sőt, a gimnáziumokban, megindult a fakultációs képzés. Egyes iskolatípusokban, ahol ma sincs történelmi képzés, vagy csak igen alacsony óraszámú, a tanulók történeti tudati nevelését egyre rend­szeresebben és tervszerűbben ismeretterjesztő előadások, il­letve előadássorozatok segítségével igyekeznek megolda­ni ...” Az idézet abból a jelentésből való, amely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének a történel­mi szakosztályban végzett elmúlt ötévi munkáját taglalja. Amiből egyértelműen következik, hogy csak egy szeletét vizsgálja annak, amit ma általában történelmi ismeretter­jesztésnek nevezünk, hiszen az általánosba,, az egészben a népfront honismereti mozgalma is erős súllyal esik a lat­ba^ s a történelmi ismeretek bővülését, a történelmi tudat fejlesztését segítik a rádió és a televízió e témakörben fo­gant sorozatai, sőt a filmművészet, az irodalom, a tudo­mány alkotásai is. Csak példaként lehet említeni a könyv­kiadás bestsellerré vált, ide vágó műveit, a szépen szapo­rodó történelmi sorozatokat, a gyermekekhez szóló, képes kiadványokat. De a megnövekedett érdeklődést húzza «alá az is, hogy a történelmi ismeretterjesztő .folyóirat, a História egyértelmű közönségsikert aratott, vagy hogy a Hazafias Népfront belső terjesztésű folyóirata a Honismeret nagyobb példányszámú, előfizethető, újságárusoknál megvásárolható orgánummá változott. Az általánosítás nem pontos, talán nem is egészen sze­rencsés. Mert tény — igen erőteljesen érzékelhető tapasz­talat — a történelem iránti érdeklődés nem általában nőtt meg, hanem bizonyos korszakok felé fordult. így vetődött, s \ vetődik fel különösen hangsúlyosan a hazafiság, a szocia­lista • történelmi tudat, a nemzeti értékek megbecsülésének kérdése, s ezzel párhuzamosan a fel-felbukkanó nacionalis­ta tendenciák leküzdése. Magyarán szólva; a történelmet firtató kíváncsiság e századi történelmünk eseményeit ku­tatja, ami természetszerűleg is adódik abból, hogy min­den generáció magának is értékeli a történelmi eseménye­ket, levonja azokból a mának és a jövőnek szóló tanulsá­gokat. Az újraértékelés igénye természetes igény — nyilván ez az érdeklődés egyik motiváiója. A másik az a felisme­rés, hogy a társadalom építése, a jövő szempontjából — utaljunk csak most a társadalmi demokratizmus jelentő­ségére — sem közömbös, hogyan alakul a nép történelmi tudata. A jelentés elemzésekor hangzott el például, hogy a szakmai múlt megismerésére is milyen nagy gondöt for­dítanak például Japánban, ahol közismerten rohamléptű gazdasági fejlődés ment végbe. Ez éppúgy része a nagy történelemnek, mint mindaz, amit hagyományosan is oda­sorolunk. Mindaz, ami évezredek, évszázadok vagy éppen évtizedek alatt egy nép történelmét adták össze, valamiképpen hagyo- mányozódnak — mondjuk hagyatékként — egy nép jele­nében, akár úgy, mint továbbvivendő, értékes örökségek^ vagy amelyeknek következményeit le kell bírniuk,' de ame­lyeket mindenképpen ismerni kell ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk velük. A történelmi múlt ismerete nélkül nincs jelen, legalábbis olyan jelen nincs, amely egyrészt előre mutat, másrészt ki­kerülheti a buktatókat. Ezért is kellett revideálni az olyan intézkedéseket, amelyek az érettségi tárgyak sorából törölte a történelmet, erőteljesen visszaszorította óraszámát. Nem mint­ha a történelmi ismeretterjesztés, a történelmi tudat kialakí­tása kizárólagosan oktatáspolitikai kérdés volna. Koránt­sem. De alapozó, összefoglaló, meghatározó jelentőségű eb­ben a történelemoktatás maga. Éppen ezért furcsa például, hogy jóllehet az alsó tagozatos olvasmányok már történel­mi szemelvényeket is tartalmaznak — a tanítóképzésben nincs történelemtanulás és tanítás. Ugyanígy hiányzó lánc­szem a történelem a szakmunkásképzésben — így tényle­ges jelentősége van annak, hogy az ismeretterjesztés e „fehér foltok” felé is fordul. És igen erőteljesen az if­júság felé. A TIT égisze alatt működő történelem baráti körök (a miskolci Földes Gimnáziumban alakult az első) egyre eredményesebben dolgoznak. Jelenleg 11 működik megyénkben, s több igen színvonalas felolvasó ülést tud­hatnak maguk mögött. Országosan is itt folyik az egyik leg­jobb munka. A történelmi szabadegyetemek ugyancsak sikeresek a me­gyében — 1978-hóz viszonyítva tizenegyszéresére nőtt. a hallgatók száma. 1982-ben például 41 előadáson 5765 hall­gató vett részt. A történelmi Ismeretterjesztés . fontosságát aligha lehet megkérdőjelezni. Éppen ezért lenne nagyon nagy szerepe annak, ha e munkába nagyobb arányban kapcsolódnának be a történelemtanárok. A történelmi tudat kialakítása sokrétű folyamat ered­ménye. Sok összetevője van. Éppen ezért fontos meg­állapítás — nein az a lényeg, hogy a TIT,*-a népfront vagy a Történelmi Társulat égisze alatt szerveződnek-e dz előadások. Az a fontos, hogy a történelem sorsfordító kér­déseiről nyíltan, őszintén, nemzeti önbecsülésünk és más nemzetek becsülése szellemében beszéljünk. Csulorás Annamária IiiÉinányss ülés Ézéíi Tudományos ülésre kerül sor Ózdon, a Pártoktatók Há­za tükörtermében ma, 14 órai kezdettel. A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Fül-orr-gége Klinikája és az Űzd városi Tanács V. B. Kórház-rendelő­intézeti Egység által rende­zett konferencia elnöke dr. Lampé István professzor egyetemi tanár, az orvostudo­mányok kandidátusa lesz. A színvonalasnak ígérkező program keretén belül orszá­gos szaktekintélyek tartanak előadásokat az említett téma egy-egy területéről, például a nyelőcső, a gége, a fül sérü­léseiről, s foglalkoznak a/, em­ber és a Zaí kapcsolatával is. Ilyen jellegű tudományos ülés még nem volt Ózdon. de tény. hogy mindig gyümölcsö­ző egy nagy hírű budapesti intézmény, és egy vidéki egészségügyi egység közeledé­se, hiszen szakmai kérdések megvitatásán kívül lehetősé­get ad a helyi adottságok vizsgálatára, ebben az eset­ben egy iparváros gyógyító munkáiába való betekintésbe is. I'. M. • --

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom