Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

1933. október 6., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fonói íüüeuR Ai AMIM centrifugál vízszivattyúk legújabb A centrifugai-szivattyúk síivóoldalának fetpn­változatának illesztését Révész Lajos végzi. kolósa Hegedűs Ferenc feladata. A szivattyúgvártás úí gazdái Szerencsi diósgyőriek Jövőre huszonöt esztendeje lesz, hogy Forró község kez­deményező kedvű kisiparosai megalakítottak a Bernád- menti Építőipari Szövetkeze­iét. 1959. február 4-én volt az alakuló közgyűlés. — Nehéz, küzdelmes évek voltak — emlékezik vissza Szemén Lajos elnök, az egy­kori ács szakmunkás, akit italai korban ért az a meg­tiszteltetés. hogy rábízták az elnöki tisztséget. — Kezdet­heti sokan gúnyos mosollyal vették tudomásul megalaku­lásunkat. Ma ott tartunk, hogy számottevő tényezővé vált szövetkezetünk. Az encsi járásban lakóházakat, köz­épületeket, iskolákat építet­tünk és építünk. Már az alakulás esztende­jében — 1959-ben — több mint kétmillió forint terme­lési értéket hoztak létre. A növekvő termelés alapot te­remtett a munkafeltételek korszerűsítésére. Gépeket vá­sároltak, s 1971-ben módjuk nyílt egy nagyobb beruházás megvalósítására is. A fejlesz­tésre százhetvenmillió forin­tot fordítottak. Ezután már nagyobb munkák elvégzésére is vállalkozhattak. Megren­deléseknek nem voltak híján — - a negyedik ötéves terv­időszakban a szövetkezetre bírták az encsi járás beru­házásait. Nagy értékeket hoztak létre, nem ritkán 50 —60 millió forintos megren­deléseket kaptak. A megbí­zatásoknak igyekeztek a leg­jobb tudásuk szerint eleget tenni. Hiba nélkül dolgoz­tak, a vállalt határidőket mindig teljesítették. A fejlődésnek, a szövetke­zet gyarapodásának számos Az új utakat kereső Bor- sodnádasdi Lemezgyár fej­lesztési tervében többek kö­zött egy horganyhulladék feldolgozását végző üzem kialakítása is szerepel. Erre azért lenne nagy szüksége a vállalatnak, mert a jelenleg alkalmazott technológiával csali kis szemnagyságé hor­ganyhulladékot tudnak fel­dolgozni. A tervezett beruházás két ütemben valósul meg, s elő­reláthatólag 30—40 millió forintba kerül. Az első ütemben — amit 1984-ben fejeznek be — horganyhul- ladék-előkészítő részleget építenek meg, amely ada- golhatóvá, osztályozhatóvá teszi az ország minden ré­A nyersanyagforrások apa­dása, a kitermelési költsé­gek növekedése jellemzi a világgazdaságot. Ilyen körül­mények között napjainkban mind nagyobb jelentőséget kap a hulladékok és másod- nyersanyagok ' ismételt fel- használása. Hazánk nyersanyagok ban szegény ország, ugyanakkor az ipar termelési költségei­nek közel 70 százaléka anyagköltség. Ezért kénysze­rítő feladat országunkban is a hasznosítható hulladékok és melléktermékek megmen­tése és visszajuttatása a termelés folyamatába. Eel­ismerve ennek fontosságát, ez a tevékenység a VI. öt­éves terv kiemelt feladatai közé került és a terv hul­ladék- és másodnversanyag- hasznositási programjában nyert megfogalmazást. A program végrehajtása széles körű társadalmi összefogást feltételez. E célokért a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkársága 1983-ban or­jele van. Ma már valóban korszerű körülmények között dolgozhatnak. Gyarapodásu­kat bizonyítja példám az autószerviz, a korszerűen fel­szerelt lakatosüzem, a mo­dern szociális létesítmény is, hogy csak a fontosabbakat említsük. A lakatosüzemben érdemes körülnézni. Itt a munkához szükséges gépi és személyi feltételek egyaránt adottak. Tőkész Ferenc, a lakatos­üzem vezetője örömmel új­ságolja : — Ma már mindenki szak­munkás a részlegben. Az utánpótlásban sem lesz hi­ány, ugyanis az itt dolgozók közül sokan a gyerekeiket is erre a szakmára irányítják. Az én legnagyobb fiam is la­katosnak készül, most har­madéves szakmunkástanuló. Munkának soha nem va­gyunk híján, ezért a kerese­tekre sincs okunk panasz­kodni. Sőt, legálisan, mel­lékjövedelemre is szert te­het az a szövetkezeti dolgo­zó, aki szabad idejében is dolgozni akar. Ilyenkor a szövetkezettől kell működési engedélyt kérni. Ezt bárki megkaphatja. Vissza csak ak­kor vonják, ha valaki vissza­él a bizalommal, azaz: kon­tármunkát végez. A szövetkezetben jelenleg kétszázhatvanöten dolgoz­nak. Munkájuk során boltok, szolgáltatóházak, iskolák, la­kóházak készültek el. ök építették fel a szikszói kór­házat is. Jó munkával akar­ják emlékezetessé avatni a jubileumi esztendőt is. B. L szóból összegyűjtött hulla­dékot. A következő lépcső­ben egy korszerű horgany- átolvasztó készül, ami ter­melékenyebb és környezet- védelmi szempontból is elő­nyösebb paraméterekkel ren­delkezik a most alkalma­zott technológiánál. A beru­házás megvalósítása mellett szól az is, hogy a horgany- hulladék-feldoigozó megépí­tése után, nem kell a tőkés piacról beszerezni az alap­anyagot, s az üzem a bein­dulást követően a vállalat teljes horganyszükségletét kielégíti majd. A lemezgyári szakemberek óvatos becslése szerint a beruházás két-három év alatt megtérül. szagos gyűjtési akciót hir­detett. Az évente rendszere­sen szervezendő gyűjtőakci­ók eredményességének fo­kozására az abban részt ve­vő népfrontbizottságok és MÉH-vállalatok, kirendelt­ségek, továbbá társadalmi aktívák és szakemberek te­vékenységének ösztönzésére és elismerésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Anyag- és Ár­hivatal, az Országos Tervhi­vatal egyetértésével és anya­gi támogatásával — az idén első ízben — gyűjtési felhí­vást ad közre. A gyűjtőakció megyei éves eredményének összeg­zése után értékelik a nép­front megyei bizottságai és a közreműködő MÉH-válla- latok munkáját. A kiemel­kedő eredményeket a követ­kezőképpen jutalmazzák: a megyei és a budapesti nép­frontbizottságok elismerésére az első helyezettnek egy­millió, a második helyezett­nek 800 ezer, a harmadik helyezettnek 700 ezer forint Termel a bnrpnya- feldolsozó Megkezdte első teljes ter­melő évét az ormánsági Vajszlón épült burgonya­feldolgozó üzem, amelyet az idei tavaszon avattak fel. Gazdája a „Solanum” bur­gonyatermelési rendszer ve­zető gazdasága: a Szentlő- rinci Állami Gazdaság. A jövő nyárig folyamatosan, azaz éjjel-nappal és szom­baton, meg vasárnap is mű­ködő üzem kétezer tonna kiváló minőségű burgonya- pelyhet állít eló. A dél-baranyai Ormánság nem tartozik hazánk hagyo­mányos burgonyatermő tá­jai közé. A feldolgozóüzem Vajszlóra telepítését az in­dokolta, hogy a Szentlőrinci Állami Gazdaság az általa alkalmazott korszerű terme­lési technológia eredménye­ként az országos átlagot többszörösen meghaladó bur­gonyahozamot ér el a föld­jein immár évek óta. A pá­lyázat alapján nyert és épí­tett burgonyafeldolgozó az első igazán modern üzeme az iparban szegény Ormán­ságnak. Többnyire olyan fa­lusi asszonyok és lányok kaptak munkát benne, akik háztartásban vagy más ke­véssé produktív ágazatban dolgoztak eddig. A feldolgozóüzem szom­szédságában elkészült a 25 ezer tonna befogadóképessé­gű hűtőtároló, amelyben ká­rosodás nélkül eltartható az alapanyag a melegebb hó­napokban is. A feldolgozás­ra kerülő burgonyát a Szentlőrinci Állami Gazda­ság termelte meg félezer hektárnyi vetésterületén. A saját termésű kitűnő minő- ségű alapanyagnak köszön­hető, hogy a vajszlói bur- gonyapehely felveszi a ver­senyt ízletességben bárme­lyik hasonló külföldi ter­mékkel. Naponta 7,3 tonna készül belőle. A sütőipar a krumplis kenyérhez, a hűtő- ipar pedig a krumplis tész­tákhoz vásárolja a burgo- nyapelyhet, mig a Compack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat 250 grammos ada­gokat csomagol a lakossági fogyasztás számára. A burgonyapehelyből min­denféle krumplis élei ké­szíthető, s a diétások és a lisztérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják, ezért állan­dóan keresik a termék fel- használásának újabb módo­zatait Evégett együttműkö­dés is jött létre a Szentlő­rinci Állami Gazdaság és a Csongrád megyei Gabona- l’orgalmi és Malomipari Vál­lalat között egy új burgo­nyás termékcsalád kialakí­tására. Kísérleteket folytat­nak — többek között — bur­gonyapehelyből készülő po­gácsa- és lángospor előállí­tására. jutalmad adnak ét. Az or­szágosan három legeredmé­nyesebb település (város, község, kerület) elismerésé­re 500—500 ezer, tehát ösz- szesen másfél millió forintot fordítanak. A megyei elismerést az élenjáró megyei települések kapják meg. Nem részesít­hető ebből az összegből az országosan elismert három település. A legeredménye­sebben dolgozó MÉH-válla- latnak egy 400 ezer forint értékű, önrakodós tehergép­kocsit juttatnak. A legjobb gyűjtőket is megjutalmazzák, továbbá a „Kiváló hasznosanyag-gyűj- tő” kitüntetést adományoz­zák. Az ötven legszorgalma­sabb gyűjtőt részesítik eb­ben a kitüntetésben. Az elismeréseket a Haza­fias Népfront Orszógos Ta­nácsának titkársága és az Országos Anyag- és Arbiva- tal ftéli oda 1983 decembe­rében. Néhány évvel ezelőtt még kellemetlen hírek keringtek a Diósgyőri Gépgyár szeren­csi gyáregységéből. E hírek alapja az volt, hogy a járá­si székhelyre települt üzem­ben nehezen alakították ki az ipari termelés körülmé­nyeit, a felvett dolgozók tel­jesítménye elmaradt a kívá­natos szinttől, a terveket nem teljesítették és időnként zavarok mutatkoztak a mun­kamorálban is. Mindezek együttesen az ipartelepítés gyermekbetegségeinek mu­tatkoztak, mely hiányosságo­kat sikerült az idők során megszüntetni és tavaly át­vehette a szerencsi kollektí­va is a „Kiváló Gyáregység” kitüntetést. Vagyis: Szeren­csen egészséges irányba for­dult a termelés, a hangulat. — A kezdet valóban na­gyon nehéz volt — motndja Várhegyi János gyáregység- vezető. 197'6-ban 15 millió forint volt a termelési ér­ték tervünk, és hogy mek­kora változáson mentünk ke­resztül bizonyítja, hogy ta­valy a 250 milliós tervet si­került túlteljesítenünk. Be­szélhetnénk a berendezések, a gépek állapotáról, az ipa­ri termeléshez nem szokott munkások emberi, szakmai nehézségeiről, ám mára el­mondható, hogy Szerencsen egy összeforrt, szakmailag kvalifikált munkásközösség végzi a dolgát. — 19S0-ban befejeződött itt egy beruházás. Ez meny­nyire változtatott a korábbi feladatokon? — A kétszázmillió forint értékű beruházás valóban 1980-ban fejeződött be. Fel­épült a nagjr csarnok és a lei szolgáló épületek. Közben folyamatosan telepítették ki a gépeket Diósgyőrből, ám az is igaz, hogy új gépeli te­lepítésére már nem futotta a keretből. Jelenleg már a mi gyáregységünk gyártja a D1GÉP valamennyi szivaty- tyúcsaládját. — A szép eredmények el­lenére, bizonyára maradtak még gondjaik ... — Tavaly még nagyonsok túlórát használtunk fel, amit sikerült csökkenten ünk, de még mindig lehet ez alacso­nyabb is. A munkánk el­végzésének viszont egyik alapfeltétele, hogy jó minő­ségű öntvényt kapjunk, hi­szen szivattyúkat nem lehet öntvények nélkül gyorsítani. Nos, ezen a téren a kelleté­nél több gondunk van, tö­mören fogalmazva: rendkí­vül rossz az öntvények kiké­szítése és emiatt az öntvény- javítás az összes termelési ér­tékünk négy százalékát te­szi ki. — Milyenek az idei ered­ményeik? — Célunk volt, hogy sta­bilizáljuk az elmúlt évi eredményeket, vagyis hogy kevesebb ráfordítással érjük el a tavalyi szintet. Elmond­hatom, hogy az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva a termelési értékünk növekedett, mind a tavalyi azonos időszak tervéhez, té­nyéhez, mind az egy mun­kásra eső érték vonatkozá­sában. Csökkent ugyan a lét­számunk valamelyest, de a feladatok maradtak. Egyet­len adat: az egy munkásra jutó, anyagmentes termelés 23,8 százalékkal jobb, mint tavaly. Valamennyi havi ter­vünket túlteljesítettül-:, ami­hez nagymértékben hozzá­járult, hogy’ a DIGÉP vala­mennyi területén áttértek a dekád-elszá molásró! a napi elszámolásra. Ha ki kellene választanom, mi volt a vál­lalat legnagyobb eredménye, feltétlenül erre szavaznék. Megszűnt a dekád- és hóvé­gi hajrák kora. Minden nap hajrázunk! Az órák, a per­cek is meghatározzák már a terveink teljesítését. Mit je­lent ez a munkások, vezetők napi tevékenységében? Jó­val egyenletesebbé vált a termelés, nincsenek hullám­zások, ciklusok, okosabban, hasznosabban tudja beoszta­ni erejét a munkás, a veze­tőknek viszont, az eddigiek­nél figyelmesebben, nagyobb koncentráltsággal kell össze­fogni a feladatokat. Mind­ehhez még hozzájárult az is, hogy a szerencsi embe­reket nagyon nagy mérték­ben inspirálta a diósgyőri­ek sikerei, munkastílusa, és szerettek volna méltónak bi­zonyulni az anyavállalat ha­gyományaihoz. — Ügy tudom, új szivaty- iyúk gyártását is tervezik és ennek érdekében felvették a kapcsolatot az NSZK-beli KSB céggel. — Valóban... Ez a nyu­gatnémet cég behálózza a világot, 11 leányvállalata van. Tárgyalásokat folytat­tunk tiszta vizes alacsony és magas nyomású, forróvt- zes és vegyipari szivattyúk licencének megvásárlásáról. A honosítási folyamatot is hamarosan beindítjuk és amennyiben meglesz az önt­vény és gyártóeszköz-kapa­citásunk, 1985-ben elkezdőd­het az új szivattyúcsaládok gyártása. Elsősorban a ha­zai és szocialista piacot sze­retnénk ellátni ezekkel, de remélhetőleg lehetőség lesz harmadik piac felkutatásá­ra is. Egyelőre az importki­váltás is nagy nyereség ezek­kei a linoencekkel. Szót kell még ejtenünk a DITEK ten­gelykapcsolókról is, melyek gyártása már jövőre beindul. A termeléshez szükséges gé­peket éppen a napokban fog­juk megkapni. Ez a tengely­kapcsoló is új termékünk. — Mit jelent negyven ici- lomcterre lenni az anyavál­lalattól? — Olyan ez, mintha két családunk lenne. Mi itt va­lóban diósgyőrieknek érez­zük magunkat, de szerencsi­ek maradtunk. A járás leg­nagyobb ipari üzeme ez, és mivel a politikai, társadalmi életben ennek nagy súlya van, mind a nagyközség, mind a járás életében szer­vesen részt veszünk. A kez­deti botladozások idején sok segítséget kaptunk a gyártól és a járástól is... Most a „visszafizetés" is vezérel minket, vagyis nem szeret­nénk adósak maradni a jó munkával. Szén drei Lőrinc , lelő: I'ojtáa László J Irány, bt állomás! Gardag Miklós torgoncokeielő pakolja a kész szivattyúkat a teherautóra. A fejlesztési terv tartalmazza HerpiiffeSÉíiozó épül a lemezgyárban Jutalmazzák a haszuosanyag-gyííjtőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom