Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

A7 MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam. 236. szám Ara: 1.40 Ft Csütörtök, 1983. október 6. Uj szovjet indítványok Nagyüzemi textiltisztítás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! A korszerű nagyüzemi mosodákban a szennyes egyenletesen halad előre a rendszerré kapcsolt gépek egész során. A folyamatos­ságot csák egyetlen műve­let. a mángorlás, illetve a vasalás szakítja meg. Eb­ből is a legnehezebb fel­adat az ing- és blúzvasa­lás. A tiszta fehérnemű először az ingtörzsvasaló gém-e kerül, amire bábu­kat szerelnek fel. s az ol­dal- és mellrészükön levő légzsákok segítségével va­salják ki a különböző mé­retű és típusú ingeket, blúzokat. A gépet rendkí­vül gyorsan lehet átállíta­ni új tínusra vagy mérel- re. A simítást gőzfűtésű, tökéletesen sima vasalóla­pok végzik, amelyeket át­állás esetén sem kell cse­rélni. Ezután következik a gallér- és kézelővasalás *gy műveletben. A rugós Troianavszkij beszéde az EKSZ-közgyíiíés ülésszakán alátámasztásé, önbeálló présfejek teljes felületükön illeszkednek a felső prés- lejekhez, így egyenletes lesz a préselési nyomás. A harmadik állomás az ugyancsak gőzfűtésű ujja- vasalógép. Itt a bábukon levő légzsákokat meleg le­vegő fújja fel. azok felve­szik a rájuk helyezett ing­ujjak formáját. Egyszerűbb a helyzet, ha nem kényes, alakos fehér­neműket — ingeket pizsa­mákat. blúzokat, munka­köpenyeket. stb. — kell vasalni, hanem sima és ki­teríthető darabokat (pár­nahuzatot. lepedőt, pap­lanhuzatot stb.). Ilyenkor a mángorlógép. Illetve an­nak korszerűbb változata, a fűtött, hengerekkel mű­ködő mángorlósor is meg­teszi. Képünkön egy ilven — NDK gyártmányú mán- gorlósort láthatunk. Oleg Trojonovsikij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselöje a vi­lágszervezet szónoki emelvényén. A Szovjetunió kedden újabb kezdeményezésekkel lépett az ENSZ-tagországok elé a nukleáris háború sú­lyosbodó veszélyének csök­kentése érdekében. Oleg Tro- janovszkij szovjet állandó 12NSZ-képviselő. aki ebben az évben — Andrej Gromiko külügyminiszter kényszerű távoilétében — a Szovjet­unió fő szónoka volt az ál­talános vitában, ■ három in­dítványt terjeszthet elő be­szédében. A Szovjetunió egyebek kö­zött javasolta a nukleáris fegyverek gyártásának, fej­lesztésének és telepítésének teljes befagyasztását a nuk­leáris hatalmak által. A szovjet nyilatkozatterve­zet, amely Gromiko külügy­miniszter Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz intézett le­velének mellékleteként ke­rült nyilvánosságra, a hasadó anyagok katonai célú gyár­tásától az új rakéták fejlesz­téséig a nukleáris arzenál növelésének minden fázisá­ra kiterjed. Mint Trojanovsz- kij jelezte, a Szovjetunió a többi nukleáris hatalmaknak való példaadás céljából arra is kész, hogy a befagyasztást először kétoldalú alapon az Egyesült Államokkal valósít­sa meg. A második szovjet javaslat szerint az ENSZ külön nyi­latkozat formájában nyilvá­nítaná az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekmény­nek a nukleáris háború ki- robbantását. Ezt a nyilatko­zattervezetét a szovjet dele­gáció szintén „sürgős és fon­tos kérdésként” terjeszti elő megvitatásra. A tervezet ér­telmében a világ országai bűncselekménynek nyilvání­tanak „minden olyan politi­kai és katonai doktrína vagy koncepció kidolgozását, elő­terjesztését és propagálását, amelyek a nukleáris háború kirobbantásának jogosultsá­gát hivatottak megalapozni”. A szovjet ENSZ-nagykövet emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió korábban egy harmadik fontos javaslatot is a közgyűlés figyelmébe ajánlott. A tervezett szerző­dés a világűrben tiltaná meg az erőszak alkalmazását, és a világűrből a Föld ellen végrehajtható erőszakcselek­ményeket. Trojanovszkij sze­rint különösen időszerű len­ne a mühold-elharító fegy­verek betiltása, amelyről a Szovjetunió kész közvetlen tárgyalásokat is folytatni az Egyesült Államokkal. Trojanovszkij kedden este saját szavai szerint azzal a céllal lépett az ülésszak szó­noki emelvényére, hogy „is­mét teljes hangerővel állást foglaljon a béke megóvásá­nak halaszthatatlan szüksé­gessége mellett. . .” A nemzetközi helyzet elem­zésében abból indult ki, hogy „A Föld már szinte meg­rokkan a felhalmozódott fegyverek súlya alatt”. Sú­lyosbítja a dolgot az, hogy erősen fokozták tevékenysé­güket azok az erők, amelyek saját beteges ambícióik ne­vében tovább rontják u nem­zetközi légkört. Trojanovszkij rámutatott, hogy az Egyesült Államok nukleáris erőinek minden láncszemét erősíti vagy korszerűsíti. Az MX- rakéták telepítési vitájában egy újabb rakétarendszer építését is elhatározták. A B—1 bombázókról folytatott vita közepette született meg a döntés még újabb típusú hadászati bombázók építésé­ről. „A féktelen fegyverkezés igazolására háborús pszichó­zist szítanak és a legdur­vább provokációktól sem ri­adnak vissza” — folytatta a szovjet küldött. Rámutatott, hogy szovjet részről elvszerű értékelést adtak a dél-koreai repülőgép katasztrófájáról. A Szovjetunió kifejezte sajná­latát az áldozatul esett em­berek élete felett. Ugyanak­kor úgy véli. hogy „diverzió történt a béke ellen, a mili­tarista politika és a katonai költségvetések további duz­zasztása nevében”. A Szovjetunió állítólagos „túl fegyverkezésével” kap­csolatos állításokra Troja­novszkij azoknak a tények­nek az idézésével válaszolt, amelyek szerint a NATO és a Varsói Szerződés között (Folytatás a. 2. oldalon) Szerencsi diósgyőriek Az é* elejétől a Diósgyőri Gépgyár yc. • lonrennyi szivattyúját a szerencsi gyár­egységben állítják elő. A néhány éve még gondokkal birkózó üzemben megtalál­ták a hatékony munkavégzés módszereit és tyi eredmények sem maradtak cl; me m&i viselhetik a Kiváló gyáregység címet. Felvé­telünkön Kosét József egy légszivattyút sze­rel. Cikkünk a 3. oldalon. Számítógép a mezőgazdaságban Számítógép a mezőgazda­ságban címmel kétnapos ta­nácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten, a tudomány és a technika házában. Az esz­mecsere több mint kétszáz résztvevője a mezőgazdasági számítástechnika helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről tárgyal. Villányi Miklós MEM-állanuitkár bevezető előadásában elmondotta, hogy a számítástechnikát valami- lyea módon igénybe vevő vállalatok száma napjaink­ban alig száz, holott ma már az elektronikus eszközök, számítógépek széles körű el­terjesztésén is múlik a ho­zamok növelése, az anyag-, energia-, takarmánygazdál­kodás költségeinek csökken­tése. Számítógépes progra­mozással — kiiktatva az öt­letszerű félhasználást, vásár­lást, feldolgozást — évente mintegy 1,8 milliárd forint megtakarítást érhetne el a magyar gazdaság. Ezt az eredményt csak javítaná a kereslethez való tudatosabb alkalmazkodás, a gyors in­formációszerzés előnye- A* igény melleti jelzi, hogy egy­re több állami gazdaság es tsz tervezi számítógép vásár­lását, de a korszerű technikai berendezések választéka szüle, ugyanakkor magas a> szolgál tolások ■ ára. Keresni kell tehát a megvalósítás gyors és olcsó lehetőségét, s olyan átfogó alkalmazási rendszer kialakítására kell törekedni, amely különböző célú: a termelésirányítási) tervezési, pénzügyi, elszámo­lási, elemzési modulokból épül fel. A tanácskozáson szót kér-} tele azoknak a gazdaságok-! nak a vezetői, ahol máé komputer segíti a termelést) a készletgazdálkodást, egy- egy ágazat termelésprogra- mozását. Egyöntetű volt a megállapításuk, hogy a je­lenlegi gazdálkodási körül­mények sürgetik a számításé technika meghonosítását. A tanácskozás alkalmából a technika házában kiállítás nyílt a hazai és a külföldi számító- és híradástechnikai ipar termékeiből. Az 1983. évi nyári egyetemek munkája Jövőre az ideinél több — 24 nyári és egy téli — egye­temet szervez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Kurzusokat indítanak 1984 nyarán Veszprémben a szo­ciálpolitika és a közigazga­tás kérdéseiről, Budapesten a termálvizek hasznosításá­ról. Keszthelyen pedig téli vadászati egyetemét rendez­nek — jelentették be szerdán a nyári egyetemi tanácsnak a TIT székházában tartott ülésén. Idén ,23 nyári egyetemet szervezett a TIT. ezeken több mint 2700-an vettek részt. Az előadásoknak mintegy 1200 külföldi hallgatója volt; a meghirdetett progra­mok 40 országból vonzottak érdeklődőket — mondotta beszámolójában a TIT nyári egyeiemi tanácsának elnöke. Nádor György. A magyar résztvevők között sok volt a fiatal szakember és szép számmal akadtak pedagógu­sok is a beiratkozottak so­raiban. Figyelmeztető adat, hogy 1983-ban mintegy 400-zal ke­vesebben jelentkeztek á tan­folyamokra. mint tavaly. En­nek az is oka lehet, hogy a programok egy részét mái* nem találják eléggé vonzó­nak az érdeklődök, épp ezért néhány nyári egyetem tema­tikáját felfrissíteni kívánják! A szállással, áz ellátással ál­talában .elégedettek voltak a kurzusok tagjai, ám több külföldi hallgató nehezmé­nyezte az elhelyezés módját. A jövőben pontosabb tájé­koztatásra törekednek, fel­tüntetve. hogy több nyári egyetemen csak intemátusi elhelyezésre van lehetőség. A tapasztalatok szerint kevés az olyan szinkrontolmács, aki a szakmai nyelvet is jói ismeri. így — az elhangzot­tak hiányos átültetése miatt — néhány előadás veszített értékéből. Örvendetes, hogy az. egyes kurzusokon évről évre főbb külföldi szakember tart elő­adást. Több nyári egyetem helyszínén kamarakiállítás- sal. kulturális cikkek — könyvek, hanglemezek. nét>- művés/.eti tárgyak — árusí­tásával is bővítették a szol­gáltatások körét a szervezők! E: az új kezdeményezés 91 hazaiak és a külföldiek ki>- rében is kedvező visszhangra talált. fiz NOB és Magyarország A KGST-országok Nemzet­közi Beruházási Bankjának múlt évi tevékenységéről szá­mol be a Vnyesnyaja Tor- govlja című folyóirat leg­újabb számában A. Belicsen- ko. a bank igazgatóságának elnöke. Megállapítja, hogy a bank továbbra is a tagálla­mok gazdasági növekedésé­nek elősegítését tekinti leg­főbb feladatának. Ennek ér­dekében új termelési eszkö­zök létrehozásához, a megle­vő kapacitások rekonstruk­ciójához és növeléséhez nyújt beruházási hiteleket. Tevé­kenysége elősegíti a nemzet­közi szocialista hitel szere­pének növelését, a transzfe­rábilis rubel alkalmazási te- rülelének kiszélesítését. Cikkében A. Belicsenko ki­tér a bank é.s Magyarország kapcsolataira is. A Nemzet­közi Beruházási Bank a KGST-országok hosszú távú közlekedésfejlesztési célprog­ramjával összhangban, 1982- ben újabb hitelt adott a Ma­gyar Államvasutaknak. Eze­ket az eszközöket a Budapest —Pécs vasútvonal villamosí­tására használják fel. A kor­szerűsítés eredményeként (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom