Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
T983. Oktober 5., sxeráe ES2Ä3C.MAGYARORSZÄG 5 Maiak a törvéayíervezetről Elekben a napokban kezük meg a népfron tbizottsá- gok a választási törvénj'ter- vezet társadalmi vitájában elhangzottak összefoglalását országszerte- Tegyük hozzá, az országos párbeszéd tapasztalatainak összegzése sok munkát ad a mozgalomban tevékenykedőknek, hiszen megyénkben is, ugyanúgy, mint másutt, lakóhelyi, munkahelyi kollektívák, intézményi közösségek mondták el véleményüket a lehetséges változásokról, egészítették ki azokat saját elképzeléseikkel. Ha most, a vitában elhangzottak összegzése ideién még a legutóbbi véleménynyilvánító gyűlések egyikét idézzük, annak egyetlen oka van: a felsőzsolcaiak figyelemre érdemes gondolatokkal bővítették a felvetések tárházát. Felsőzsoleán nem hangzik éjként a többes jelölés emlegetése, hiszen mind a tanácsi, mind pedig az országgyűlési képviselőválasztások során többször is markánsan nyilatkozott meg a nagyközség lakossága. Ezt. tükrözték a szenvedélyes hangulatú jelölőgyűlések és a választások idején leadott megoszló voksok is. A napokban megtartott gyűlésen Csarni János nyugdíjas arra kért választ, jelölhet-e bárkit a választásra jogosultak közül, Szilágyi János, a nagyközségi pártbizottság titkára pedig azt javasolta, hogy ha lehet központi kiemelt jelölőlista, legyen helyi is, hogy a tanácselnöki, elnökhelyettesi és egyéb fontos tisztségeket azok lássák el a jövőben is, akik felkészültségüket, alkalmasságukat bizonyítani tudják, jól szolgálják a közösséget, a választókat. — Meddig hordozzuk még magunkkal az első számú jelölt, az első helyen megválasztott képviselő, tanácstag: külön presztízsének jelentőségét, és meddig a kevesebb szavazathoz jutók sajnálatát, amikor ezt nyilvánvalónak fogadhatnánk el? — kérdez te Orosz János. — A jelölés is a megtiszteltetés, a bizalom jele a közösség részéről, és ha ebben az adott közösség minden tagja nem osztozik, még nem ok semmiféle sértődöttségre. Veréb Miklós szakoktató a kettős jelöléssel kapcsolatban fejezte ki véleményét arról, hogy a szavazólapon szereplő nevek sorrendje sokaknak fontossági 1 sorrendet jelent mind a mai napig, amit valamilyen módon ki kellene már iktatni. — A megadott keretszámon belül, a helyi tanács döntsön a tanácstagok számáról! — javasolta Kun Attíláné pedagógus. Szót kért a vitában a nagyközségi tanács vb-titkára, Nagy József 'is, aki a választási törvénytervezet ismeretében arról szólt, hogy a változások alkalmasak a nép- képviseleti és önkormányzati szerep növelésére. Megtiszteltetés a tanácstagi megbízatás és egyben feladatok sokaságát is hozza magával Ennek Ismeretében olyan jelöltekre lesz szükség, akik szívesen vállalják az önzetlen fáradozást a közösségek érdekében. Az országgyűlési képviselők jelöléséről szólva Gergycl Julianna tanítónő a következőket mondta el: ha több település jelöl egy képviselőt, úgy jelöltet a legnagyobb település állítson. Hozzátette: nem ártana viszont szabályozni a képviselők beszámolási kötelezettségét a választók felé. A nagyobb munkahelyek képviselő-jelölési lehetőségével szemben Laczfcó Ernöné postai kézbesítő azt javasolta: maradjon ez a lakóhelyek, lakóhelyi közösségek joga. A felszólalások, javaslatok, kérések sora nem ért véget Laczkóné véleményének közreadásával. A leírtak és a gyűlésen elhangzottak kivétel nélkül részei az országos vitának. így azokat mind mérlegelik majd az összegzést követően az új törvény megalkotásakor. Nagy József A flfogerpaprtka v+9 lágforgalma ma évente 24—33 ezer tonn« között ingadozik. Ebből a tetemes mennyiségből Spanyolország mintegy húszezer, Magyarország pedig tízezer tonnával részesedik. A magyar fűszerpaprika külföldi piaca a huszadik század fordulóján épült ki, s elsősorban az Osztrák—Magyar Monarchiára, az Egyesült Államokra és Németországra terjedt ki. A fűszerpaprika minőségi követelményei, országonként eltérőek. Az USA- ban igen szigorú élelmiszertörvény szabályozza a forgalomba kerülő őrleményeket. Előírás például, hogy 25 gramm paprikaőrleményben legfeljebb 75 darab mikroszkóplkus méretű tavar- és 11 darab rágcsálószőr lehet. E követelmény betartása egyáltalán nem egyszerű dolog. A rovar- és rágcsálószőr- maradvány mértéke a megfelelő raktározási körülmények mellett, nagymértékben függ az őrlés módjától is. A hagyományosnak tekinthető kövön őrlés során ezek a szennyeződések összesodródnak, összeállnak, és így viszonylag könnyen eltávo- líthatók az őrleményből. Magyarországon évente 15—17 ezer tonna őrleményt állítanak elő az ennél hatszor nagyobb paprikatermésből. Az egy hektárra jutó paprikatermeié* 8—8,5 tonna körül van. Ebben az átlagban 1—2 tonnás “hektáronkénti termés éppúgy van, mint 20 —21 tonnás. Az őstermelői feldbtgozás első fázisában a paprikákat. — a képen látható módon — felfűzik, s a házak napos oldalára, lehetőleg az eresz alá, akasztva, jól kiszárítják. Cseresznye-, meggy- és 9 vadkörtefák szegélyezte út visr. a varázslatos tájon Pusztafaluba. Esőfelhők gomolyognak a csúcsokon, pompás hátteret kap a füzért vár. A faiu utcái is kanyargósak, dim- bes-dombosak, akár a völgyek. A meredek utca végén, fenn a tetőn „dongakalitkák”, a három pusztafalui kádár egyikének portájára érkeztünk. — A műhelyéül — invitál egy alacsony fészerbe Farkas Gyula. Riadt tyúkok menekülnek kifelé, egyiknek a csőrében tojás. — Le kell már vágni ezt a kannibált — nevet a kádár —, már régóta ide jár tojni, de azon nyomban meg is eszi a tojását. A mtennyezeten fecskefészek. Üres. — Három napja költöztek el, sajnos, vége a nyárnak. Szeretem őket, öt éve, hogy beköltözött egy fecskepár. A műhelyben a tölgyfa kellemes illata. Kisgépek, szerszámok, abroncsok és félkész hordók. Szezon van, hordószezon. — Szezon előtt és utána is ilyen a műhelyem, folyamatosan dolgozom. A Felsőhegyköz Tsz kádára vagyok. Hetvennégytől működési engedélyem van munkaviszony melletti ipargyakorlásra is. így aztán tsz- tag is vagyok és kisiparos is. — Ügy tudom, három kádár él Pusztafalun. Szőlőket pedig nem igen látni errefelé. — Itt, a Hegyközben valóban kevés szőlő terem. Legfeljebb a kerti lugasokban egy kevés Izabella és Delavári. De nézzen csak körül, milyen szép erdeink vannak! Ezért van sok kádár mifelénk. A nagyapám is kádár volt, az apám is, én sem bántam meg, hogy eltanultam tőlük a mesterséget. — Hány hordót készít évente? — Ügy száz körül. Többnyire a téesznek. Virágedényt is készítettem 180 darabot az idén. Kisiparosként kevés új hordót csinálok, inkább káposztás dézsákat, kármentöt, puttonyt, léhót. No és néhány eperfa- hordót pálinkának.' Javítani való van mindig. — Miért kell kiégetni a hordót? — A jól kezelt hordót nem kell kiégetni, csak azt, ami stichet kapott. Aki ért a hordó kezeléséhez, annál 25—30 évet is megér a hordó, a hanyag gazdánál 3—4 év alatt tönkremegy. Az égetés is csak annál a hordónál használ, amit azonnal kiégetünk, nem várunk vele hosszú hónapokat. Az elhanyagolt hordókra azt Szoktuk mondani mi, kádárok, hogy vasig kell égetni, magyarul, megsemmisíteni. — Melyik „állása” jövedelmez jobban? — Főállásos kisiparos is lehetnék, a többiek is azok, de én nem szeretem a bizonytalanságot. Amikor a téesz mellett döntöttem, a gyerekeink iskolások voltak. A kisiparral évente mindössze 15—20 ezer forintot keresek, ami persze több lenne, ha egész nap azzal foglalkoznék. A téesz- től öt-hatezer forintot, ka- / pok havonta, a teljesítménytől függően. — Milyen áron adják ma a hordót? — Minél kisebb a hordó, annál drágább a literenkénti ára. Az öt ven literesét literenként 21 forintért, a 200 litereset pedig 15—16 forintért adjuk. A téesz a 100 literes hordóért 350 forintot fizet, mert az anyagot ő adja. Az áramot, a gépet én adom. Éppen egy ötvenliteres hordó készül Farkas Gyula műhelyében. — Milyen pontossággal készülnek a hordók. Ez az ötvenli teres valóban ötven- li teres-e? — Két-hánom literes eltéréssel tudom elkészíteni a hordókat. Ennek megvan a jól bevált szabálya. Ennél a hordónál 48 centiméter magasságúra vágtam a dongákat, a fenék átmérője 42 centi. A donga ívét a módii segítségével határozom meg, tetszés szerint. Nézze csali, ha a 2-esre állítom, akkor a hordó hasas lesz... Ezzel a mércével meg literre meg tudom állapítani a hordó űrtartalmát. A termelőszövetkezetnek készült hordókat egyébként Sárospatakon hitelesítik. Boltokba csak hitelesített edények kerülnek. — Régóta foglalkozik • téesz hordókészítéssel? — Először úgy tíz évvel ezelőtt próbálkozott vele, de akkor nem volt kifizetődő. Három évvel ezelőtt ismét hozzáfogtunk, jó mostanában a bortermés, keletje van a hordónak is. A műhely elől — dwabto- tőn vagyunk — gyönyör* panoráma tárul elénk. — Hát ezért sok ebben s kicsi faluban a kádár —, mutat körbe Farkas Gyula. — Tölgy, bükk, gyertyán, fenyő és nyír borítja a hegyeket. Hordóhoz csakis aa évszázados, szép, görcsnélküli tölgyfa jó. Ugye, szép a mi vidékünk? Velünk szemben van az Órita, az as Őrhegy, amott a Magas-, hegy, odébb a Tolvaj-hegy, ott meg a Harsas magasodik. Ismerem mindegyiket^ mint a tenyeremet, gyerekkoromban igen sokat baj lyongtam a határban. — Mit teremnek még M erdők? — Minden évben sok a ti-; nóru, bár az idén nem termett az aszály miatt. Szederből viszont sokat szüreteltek a környékbeliek. Volt olyan asszony, aki naponta 300—400 forint értékű szedret adott el. Szépek a vadak is, erősek, hiszen meredek hegyen élnek. Egy héttel ezelőtt kezdődött nálunk a szarvasbőgés. Esténként, de főleg reggel, nagy koncerteket hallgatunk. Lévay Györgyi 1 Hajdúszoboszlón 1925-ben rendkívüli gyógyhatású vizet találtak, ide épült hazánk legmodernebb és legkorszerűbb gyógyfürdője. Évente mintegy kétmillió ember gyógyulását, pihenését szolgálja. Idegenforgalmi jelentősége a folyamatos fejlesztéssel állandóan növekszik. A képeken: gyógyfürdő (bal oldali kép). A strandfürdő (középső kép). Gyógytorna (jobb oldali kép).
