Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T083. elcfober 4., fceitfd A képernyő előtt Fehér rozsda r ZA tanári fizetésből az emberi lét alapjait nem lehet megteremteni" — fakadt ki a többiek helyeslésétől kísérve a csak éppen nem látható glóriát a feje fölött nem viselő Bottyán tanár úr abban a múlt csütörtöki televíziódolgozatban, amelyet Bertha Bulcsu írt és Zsurzs Éva kísérelt meg tévéfilmmé formálni. Tudom, pedagógus olvasóink bosszúsan szisszennek majd fel, ha tovább is olvassák kritikai jegyzetemet, de a szakmai elfogultság és az igazság szembesítése nemcsak ez alkalommal okozhat kínos ütközéseket. Ha már az áldozati szent szerepét játszó Bottyán tanár ár megállapításából indultam ki, el kell mondanom, hogy legalább ennyire nehéz az emberi lét alapjait megteremteni a mérnöki, a gyógyszerészi, a muzeológusi, tanácsi hivatalnoki és még sok egyéb értelmiségi pályán mozgó ember fizetéséből, de hozzá tehetném, hogy ez a nehézség nem pusztán az értelmiségé, mert ugyanilyen gondokkal küzd az esztergályos a gyárban, az üzemi lakatos, a könyvelő, vagy a kereskedelmi alkalmazott is. Ám maradjunk az értelmiségnél, sőt a pedagógusnál, hiszen Bertha Bulcsu írása és Zsurzs Éva filmje pe- dagógtiskörayezetben igyekszik bizonygatni, hogy a bérből az emberi lét alapjait megteremteni nem lehet, ezért aztán maszek kisiparosnál kell negyvenforintos órabérért különmunkát vállalni; saját autóban berendezett butik vámmentes cuccaival kell seftelni; jól kereső férjet kell kifogni; valami más módon árrá lenni a nehézségeken. Megállapítja a film, hogy a pedagógus kiszolgáltatott, mert a gimnáziumban az igazgatónő szolgaiélek, aki behódol a funkcionárius és butikos szülőknek; hogy e szülök gyermekei mind, kivétel nélkül elkényeztetett, égetnivalóan rossz teremtmények; hogy a KISZ-t képviselő táborvezetőről meg lehetne mintázni a vaskalapos butaság •szobrát; hogy az almaszedő táborban az agronómus követeli: „hajtsák meg a gyerekeket”, ugyanakkor maszekmunkát ajánl egy százasért, meg szerződéses sertéshizlalásra biztatja a tanárokat; Bottyán tanár úr meg nem tudja elmesélni a gyerekeknek az órán, hogy járt Tolsztoj házában, mert a diákoknak valami társadalmi megmozdulásban kell résztvenniük. És így tovább. Mielőtt a bevezetőben már említett szakmai sértődés még feljebb csapna, el kell mondanom: elhiszem, hogy a pedagógusok tele vannak magánéleti, megélhetési és szakmai gondokkal, csakúgy, mint más értelmiségiek. Azt is elhiszem, hogy a pedagógus munkája nagyon szem előtt van, s naponta gyerekek tömegeivel és igen gyakran elfogult szülők tucatjaival kell megvívnia. De nem hiszem el Bertha Bulcsu és Zsurzs Éva filmjét. Sőt filmnek is nehezen fogadom el. *•' Az író publicisztikába kívánkozó mondandóját most tant or- }, ténetbe fogalmazta. Felállított egy olyan tételt, amelynek a , hihetősége igen csekély, a látott szituációk ordítóan konstruál- ^ tak, s nem is egészen jóindulattal konstruáltak. Olyan alakokat teremtett, mint — egyik oldalon — Bottyán és neje, akik a, csupa pozitívum példatárból léptek ki a maguk mosolyta- lan, megkeseredett „valóságában”, vagy a szótlan, vélemény nélküli, láthatóan kényszeredetten táborozó tanárnők, a kiégett tanár, meg a dinamikus seftelő tanár, akiről el akarja hitetni, de meg is kérdőjelezi, hogy felesége gyógykezeltetésé- '(j nek megszerzése végett kufárkodik, másrészt ott van a funkci- t!»gyerek, a gyűlöletes Glück, a világ minden rossz tulajdonságának megtestesítője, akinek a papája ugyan mérnök, de párt- .,„bizottsági tag, barátja bizonyos Halász elvtárs fia, a mamája buta boltos, aki nem értékeli a Pragmatica Sanctio ismeretének fontosságát, s ez a sátáni funkcigyerek, amikor visszataszítóan arrogáns viselkedése miatt Bottyán tanár úr képen vágja, megígéri, hogy kitöri a tanár úr nyakát. S a film befejezésével az alkotók sejtetik, hogy Bottyán tanár úr nemcsak nem utazhatott fel Pestre hét végi masaekolásna, mert Glücköt és társait kellett keresni, s emiatt nem kapja meg a lakásbeugróhoz hiányzó pénzt, hanem az előbbi összetűzés miatt a jövője bizonytalanná válik. íme, egy szegény, talpig ‘ becsületes tanárt így tesz tönkre az elkényeztetett funkcioná- ri us-butikos ivadék, aki ráadásul küllemében is annyira Glück, mintha csak a hajdani Magyar Futár uszító regényéből lépett volna át a Fehér rozsdába, hogy egy agyonkonstruált történet minden elképzelhető negatívumának hordozója legyen. A pedagógus-, vagy bármely értelmiségi pályán becsülettel dolgozó emberek életének valós nehézségein aligha segít, ha a csupagonoszra, rosszindulatra, ostobára és elviselhetetlenre feketített egyéb világgal áldozatként állítjuk őket szembe olyan dramatikus szituációkban, amelyet eljátszani sem tudunk, csak nagyrészt elmeséltetni. Benedek Miklós Számítástechnikai szakkörök a közéoiskolákhan Október elején kezdik meg munkájukat — az ország valamennyi középiskolájában — a számítástechnikai szakkörök. A személyi számítógépek kezelését, fel- használását oktató pedagógusok munkáját segíti az a sorozat, amelynek közlését ezen a héten kezdi meg az ÖTLET című hetilap. A Sorvezető címmel közölt Régészeti szenzációnak beillő felfedezés történt a Pécs közelében magasodó Jakab-hegyen, ahol a Kárpátmedence legnagyobb kiterjedésű kora vaskori városa maradt fenn napjainkig. A leletek tanúsága szerint mecseki feketeszenet használt halotti máglyáihoz a csaknem háromezer évvel ezelőtt élő ember. A jakabhegyi váanyagot Koltai Márta, a Budapesti Berzsenyi Gimnázium tanára írta, s húszegynéhány foglalkozást megtervezve jut el a gép kicsomagolásától az első programok megírásáig, a BASIC- programozás alapjainak elsajátításáig. Október 4-től tehát minden kedden azÖT- LET-ben: Sorvezető a számítástechnikai szakköröknek. ros a mai Pécs legrégibb ismert elődjének tekinthető, a halomsírokban talált kőszén pedig a mecseki bá- nyászkodás kezdetét jelzi. Hazánk egyik legfontosabb őskori ásatása folyik a 602 méter magas Jakab-hegy fennsíkján. Az óriási földvár és a hozzá csatlakozó fellegvár mintegy félmillió négyzetméternyi területet foglal el. Ajándék Etiópiákéi (Folytatás az 1. oldalról.) kötetelőkészítő munkához kapcsolódva — a megye népművészete lett. Ezt követően került jtoc kitüntetések és díjak átadására. A művelődési miniszter Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazta Kárpáti László muzeuológust, és Valent Ede múzeumi fotóst, hatan kapták a Kiváló Munkáért, illetve Miniszteri Dicséret kitüntetést. Az Ist- vánffy Gyula néprajzi és honismereti gyúj tőpályázaton az ifjúsági kategóriában az első díjat a sárospataki Rákóczi Gimnázium néprajzi szakköre nyerte, a harmadik díjat Bertha Laura. Pénzjutalomban részesült két szakkör, egy alkotó hármas, valamint három további pályázó. Könyvjutalmat öt, oklevelet további öt munkáért adtak ki. A felnőtt kategóriában az Istvánffy-dij és -plakett kitüntetést kapta, valamint első díjat nyert Viktor Gyula; ugyancsak első díjat nyert Siska József es eszmei első díjat Nagy Gazdaságpolitikai, küzgnmdasági fórumokon és írásokban az elmúlt években talán leggyakrabban emlegetett fogalom a megújulás. A dolog természetéből eredően ez a folyamat nem lehet eredményes, illetve nem maradhat meg csak a gazdaság területén. A gazdasági megújulásnak a politikai, ideológiai területekre, a tudományos életre is át kell sugároznia. A gazdasági megújulás ilyenformán a szocializmuskép, a társadalom szerveződésének kérdéseit is érinti, s kikényszeríti az értéksorrend újrarendezését. A megújulás tehát a társadalmi, gazdasági élet minA megújulás szükségességét legjobban azoknak a gondoknak, feszültségeknek a bemutatásával lehet Indokolni, amelyek súlya, összefüggései, mélysége és szer- teágazása a gazdaság fejlődését alapvetően befolyásolja. Gazdasági életünk részben belső, részben külső okokból eredően súlyos problémákkal terhelt. A cserearányok romlása, és a dollárvi- szonylatú adósság miatti kamatok fizetése kilenc év alatt mintegy 500 milliárd forint veszteséget okozott. Nemzeti jövedelmünk — 1973. évi árakon — a potenciálisan elérhetőnél 10 százalékkal kisebb. Az adósságtörlesztés teljesítése miatt ennek a „kisebb’ nemzeti jövedelemnek teljes mértékű belső felhasználása sem lehetséges. A világkereskedelemben való térvesztésünk tovább tart. Részesedésünk Károly. Második díjat kapott dr. (dinárt Béla, Zele- nák István, Joó Vendel. Eszmei második díjat dr. Kovács Károlyné és Bárdos Istvánná. Harmadik dijat kapott dr. Szabó Lajos, Demeter István, a bocsi Szabad föld honismereti szakkör és Szilvágyi Irén. Eszmei harmadik díjat Egersze- giné dr. Kurták Erzsébet, Balogh Gyula és id. Do- bosy László. (Az eszmei dijak nyertesei dijjutalmukat a korábban zárult, hasonló ózdi pályázaton már felvették, ám pályamunkájuk itt is ilyen elismerésben részesült.) A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének különdíját Kelemen Imre és Molnár Mihály nyerte eh Pénzjutalmat tizenhármán, könyvjutalmat hárman kaptak. A nyitóünnepség után tanácskozás kezdődött a honismereti és néprajzi gyűjtőmunkáról. Bevezető előadást A honismereti mozgalom Magyarországon címmel Halász Péter, a Honismeret című lap szerkesztője tartott. den lényegesebb elemét átható, olyan folyamatos minőségi változást jelent, ami a társadalom és a gazdaság számára a folyton növekvő követelményekkel való lépéstartást, a fejlődést biztosítja. A megújulási folyamat eredményessége és c készség erőssége végeredményben tehát nemzeti sors- kérdésként, a nemzet fennmaradását biztosító tényezőként is felfogható. 1970. évi 0.7 százalékos értéke napjainkra körülbelül 0,4 százalékra csökkent. Jelenlegi irányítási módszerünk kritikájaként elsősorban annak operativitását szokás szóvá tenni, pedig eredendő fogyatékosság van az elosztási oldalon is, ahol romlik a hatásfok. Ugyancsak romlik az eszközhatékonyság is, hiszen az egységnyi nettó állóeszközre jutó nettó termelés 1981-ben az 1971. évinek már csupán 84 százaléka volt. Egyre növekvő ellentmondás feszül a világgazdaság diktálta követelményszint és gazdaságunk teljesítőképessége, illetőleg a gazdaság jövedelemtermelő képessége és a lakosság fogyasztási igénye között. Az a célunk, hogy a megújulási folyamat eredményeként a magyar népgazdaság újból dinamikus fejlődésre képes gazdasággá váljék, s ez a fejlődés bizonyos nöA Sárospataki Tudományos Gyűjtemények nagykönyvtára felbecsülhetetlen értéke a hazai tudományos életnek. A mintegy 300 ezer kötetnyi könyvállomány a kollégium alapítása óta eltelt több mint 450 esztendő alatt, jórészt a pártfogók, egykori tanárok és diákok adományéból gyűlt össze. A hajdani tanárok és diákok külföldi útjaikról sohasem tértek haza anélkül, hogy a legfrissebb kiadású könyveket magukkal ne hozták volna a kollégiumi téka számára. Könyvadományozó diákjai ma is vannak a pataki nagykönyvtárnak. Ilyen módon régen és ma is — természetesen — elsősorban az európai és észak-amerikai könyvműhelyek kiadványai jutottak és jutnak el Sárospatakra. Olykor még néhány ázsiai könyv is kerül a kollégiumi nagykönyvtárba, de afrikai kiadványokat eddig hiába kerestek a pataki és az ország különböző részeiből Patakra ér. A Borsodi Vegyi Kombinátban szép hagyományai vannak a munkába állt fiatalok ünnepélyes köszöntésének. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetőinek közreműködésével tájékozódhatnak a kombinát életéről, eredményeiről, valamint a jövő feladatairól az ifjú szakemberek. A közelmúltban a Radnóti Miklós Művelődési Házban töltöttek él néhány kellemes és főleg hasznos órát a BVK leendő dolgozói. Tájékoztatást kaptak a fiatalok a BVK fejlődéséről és jelenlevekedést is magában foglal. A megújulási készség fokozódásának eredményeként el kell érnünk, hogy gazdaságunk alkalmazkodó, reagálási képessége a világ országai között átlagon felülivé váljon. Ez azért nagyon fontos, mert adottságainkból eredően nekünk sok más ország természetföldrajzi előnyeit is ellensúlyoznunk kell. Az emberi tényezők szerepének fokozódására is tekintettel kell lenni a megújulás folyamatában. Az egyéni képességek sokoldalú kibontakoztatását kell elősegíteni. Ez természetesen nem csupán gazdasági kérdés, és a szocialista viszonyokat nemzetközi mértékben is vonzóbbá teheti. A magyar népgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából. a nyitottságból eredően a világgazdasághoz való illeszkedés legalább olyan fontos, mint az irányítási rendszer továbbfejlesztése. Az illeszkedés ugyanis egyA gazdaság fejlődésének, növekedésének ezekben az években történő új pályára állításának nagy jelentősége van a magyar gazdaság történetében. Az úi fejlődés'' pálya jegyei: a növekedés' energiát a hatékonyság fokozódásából meríti, keresletvezérelt, exportorientált és innovációközpontú. Az exportorientáció nem szorul kező kutatók, ilyeneket tiení találhattak. Annál értékesebb tehát aa az ajándékcsomag, amelyet » napokban kaptak Addisz- Abebából. Két, Etiópiában a TESCO megbízásából már ötödik éve dolgozó volt pataki diák: dr. Obzsut József agrárközgazdász és felesége, dr. Truskovszky Erzsébet növényvédelmi szakmérnök az ajándékozó. Olyan könyveket küldtek az egykori alma materük iránti tiszteletük és hálájuk jeléül, amelyek főképp a kilenc évvel ezelőtti forradalmat követő etiópiai földosztással és az ottani szocialista mezőgazdaság fejlődésével foglalkoznak. Ezenkívül az Addisz-Abebá- ban angol és amhara nyelvőr» megjelenő napilapok egy-egr sorozatát is elküdték, köztük: olyan példányokat is, amelyekben fényképes beszámoló olvasható Losoncéi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének 1980 szeptemberében tett etiópiai látogatásáról, ottani baráti fogadtatásáról. gi helyzetéről. A kombinát 6700 dolgozójának több, mint a 40 százaléka harminc éven aluli, így megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fiatalok munkájára, beilleszkedésére. Szakmai és politikai téren egyaránt képezhetik magukat a vállalatnál dolgozók. A munka utáni kikapcsolódást jól szolgálják a kulturális, a sportolási és az üdülési lehetőségek. A fiatalok választ kapta a felmerült kérdéseikre, majd megtekintették a BVK fejlődését bemutató archív filmet. szerre, s egybefonódva, de két síkon jelenik meg, s a végrehajtás nem csupán vállalati, hanem közpónti feladat is. Az utóbbi évek felgyorsult eseményei is igazolják, hogy a gazdasági diplomáciára fontos szerep hárul. A világgazdasági Illeszkedést az államnak úgy kell elősegítenie, hogy ezáltal a vállalatoknál támogassa a versenyképesség növekedését is. ahol erre szükség van. Az ilyen gazdaságooli- tika jellegzetessége, hogy egységben szemléli és kezeli a termelést közvetlenül befolyásoló tényezőket, valamint az azt megelőző kutató-fejlesztő és piackutató. Illetve szállítási, értékesítési és vevőszolgálati rtevékenységet. A tapasztalatok szerint sok esetben lökés kankurrenseink áruival azonos műszaki színvonalú, korszerű termékünk alulmarad a versenyben, mert az említett egyéb tényezőkben hátrányban vagyunk. különösebb bizonyításra. Az innovációközpontúság lényege, az emberi tényezők felértékelődése. Ennek a megújulási készség folytonosságában ás megerősödésében a tevékenységek szellemi tartalmának növekedésében, a gazdaság rugalmasságának, versenyképességének fokozódásában kell elsősorban ki-' fejeződnie. Az új növekedési A megújulás szükségessége A megújulás feltételrendszere A hagyományokhoz híven Pályakezdőket köszöntöttek a BVK-ban 0 gazdasági megújulás Régészeti szenzáció Kontaktus..; Megnyílóik a múzeumi hónapot
