Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

Í983. oíctSSer T„ siombat ESZÄK-WAGTARORSZAG 3 Nem kongat a vészharang Ászé íy teáira sasszeg Ae aszály igencsak megvi­selte a szövetkezetét. Ugyai»- is bedobtak mindent: új technológiát, műtrágyák többlethatóanyagait, hagyo­mányokat felrúgó agrotech­nikát, s mégis voltak olyan napok, amikor úgy érezték, kárba veszett minden. Ma már PdL József, a hejőkc- resztúri Hejőmenti Termelő­szövetkezet elnöke elége­dettebbnek tűnik. El is mo- solyodott: — Nagy eredményekről aligha számolhatunk be. De nem is ez a fontos. A mi vidékünkön a homok, ka­vicstenger felett, ilyen aszá­lyos körülmények között egynek örülhetünk, hogy elkerültük a „katasztrófát”. Ezt idézőjelben mondom, ugyanis csak azt akarom ér­zékeltetni vele, ha nem kez­dünk valami egészen mást, valami újat, akkor a hagyo­mányos termelés a csődöt jelentette volna a szövetke­zetnek. Mi megváltoztattuk a növénytermesztés egész technológiáját — termelési rendszerhez kapcsolódóan a legkorszerűbb fokon —, meg­növeltük, és nem kevés pénzért a tápanyag-utánpót­lást, s ezeknek köszönhetően, ha aggódtunk is, jó hoza­mokat takaríthattunk be. A kockázat a miénk volt. mint ennek az eredménye is. El­végre homokon gazdálko­dunk. — Így csak az új techno­lógiának köszönhető, hogy eredményesen zárja a nö­vénytermesztés az évet? — Igen! Látva a kétkedést' az el­nök, bővebben magyaráz: —^ Olyan 350—450 kilo­gramm közötti műtrágya­dózisokkal alapoztuk meg a termést, amely közepes év esetén is öttonnés búzával, vagy nyolctonnás kukoricá­val fizetne. Nos, az idei év ettől rosszabb volt, s mégis 4,5 tonnás kenyérgabona­rekord-, s közel 05 mázsás abrakterméssel számolhat­tunk. Igaz, .az aszály négy­millió forinttal csökkentette a lehetséges árbevételünket, de még így is jövedelemmel zártuk a növénytermesztést. — Vagyis, bevált a koc­kázat? — Annyira, hogy elkerül­tük r. vészharang megkorr- ditását felettünk. Ahol az iparszerű technológiát alkal­maztuk, ott nem maradtak el az eredmények. Más táb­lákon? Mit mondjak példa­ként? A szárazságtűrőbbnek hitt dinnye a várható ho­zamnak egyharmadát, adta, s a napraforgó is az elmúlt évi termés alig több mint felével fizetett. — De akkor az aszály még így is csak kárral mér­hető? — Természetesen. Igye­keztünk menet közben meg­hozni azokat az intézkedé­seket, amelyekkel csökkent­hető ez az árbevételi kiesés, de hatásait még lemérni nem lehet. Ugyanis nem jött be a másodvetésünk. A nyáron vetett kukorica csak arasz­nyira nőtt meg, igy még zöldtrágyának sem jó. Az energiatakarékossági . intéz­kedések bár hoznak pár százezer forintos nyereséget, a növénytermesztés kiesését aligha tudják pótolni. — így nem maradt más, mint a kieső milliókat más ágazattal megtermeltetni. Az elnök: — Ezt mondani könnyű, megvalósítani nehéz. Az ál­lattenyésztés iövedelmezősé- ge közismerten rossz. Hiába sikerült a tehenenként! tej­termelést. a négy évvel ez­előtti 2200 literről mintegy négyezer literre emelni, az ágazaton még mindig nincs nyereség. Most megpróbál­kozunk egy új „húzással”. Nagyon jók a kapcsolataink a tőlünk messze ma­gasabb szinten termelő He­jőmenti Állami Gazdaság­gal. Mivel nekünk mérete­inkből adódóan csak vesz­teséges lehet a növendék- tartás, úgy határoztunk, hogy a kis súlyú állatokat továbbhizlalásra átadjuk ne­kik. Ugyanakkor a szerző­dés értelmében évente 25— 30 vemhes üszőt szállít s gazdaság hozzánk, hogy a tejtermelést növeljük. Tgy viszonylag gyorsan, s főleg gazdaságosan elérhetjük az 5000 literes termelést is. És mór feltétlenül gazdaságos. De sajnos, ez még a jövő zenéje... — Akkor mit lehet rmgüS, is szembehelysni az aszály- lyal...? Pál József nevet: — A sasszeget. Vagyis mell ék üzem ágai nkat. Ah ol ésszerű — hangsúlyozva, hogy ésszerű, s nem zsaro­ló, esetleg törvénybe ütkö­ző módszerekkel — intézke­désekkel lehet a nyereségen javítani. Nekünk erre sok lehetőségünk van, ugyanis kezdettől fogva így alakítot­tuk ki ipari tevékenységün­ket, amit ezerhétszáz hek­tár területünk megenged. So­ha nem kezdtünk olyan nagyméretű (száz dolgozót alkalmazó) vállalkozásba, amely ugyan nagy nyereség esetén kiváló szövetkezetté alakíthatná gazdaságunkat, viszont vesztesége mindent elvinne. A tíz-húsz fős rész­legek még ráfizetés esetén sem veszélyeztethetik a gaz­dálkodás egészét. Mert közel tíz ilyen jellegű részlegünk van! Ha egyik megbukik, javít rajta a másik kilenc ... — Még sorolhatnám to­vább. Mert a célunk az volt, hogy a melléküzemág na­gyobb nyereségével eleve ha­tározza meg a szövetkezet nyereségét, s nem az, hogy egyedül légyen meghatározó. Eleve óvakodtunk a nagy nyereségtől. Így a kicsik nem tehetik tönkre a ter­melőszövetkezetet. — Van erre példa? — Hogyne! Egy nagyobb üzem a fővárosban, Miskol­con vagy helyben elviheti a nyereségünket. Tgy viszont könnyen felszámoltunk nem egy részleget — öt-tíz dolgozót alkalmaztunk ezek­ben —, s a dolgozókat sem kell elbocsátanunk. Dolgoz­hattak például a gépmű­helyben. Addig, erm'g egy újabb üzletre nem bőtönk szerződést. — De ennek mi ériéi- •me? Az. elnök" — Az, hogy resgaímets-an a jövedelemre törekszünk. Vagyis akár csiga tésztát gyár­tunk, akár vasszerkezetet ®zerefffitvk, * célunk válto­zatlan : homokon, kavics­ágyon lecsökkenteni e mos­toha adottságok, az aszály kártételét. Ami az kién négj’mifti'ő' forint. És négy és fél millió forint a célul kitűzött jöve­delem. Az aszály kontra sas- szeg ügyben, ez a tét. a he- jőkeresztúri Hejőmenti Ter­melés zö vetkezetben. ;— kármán — Felü!vizsgáiják a vízgazdálkodási főműveket Viszonylag kevés víz van a folyók, a Bodrog és a Tisza medrében. Zátonyok, sót kisebb szigetek mellett haladnak el mostanában a hajók, a Hullám II. úgyne­vezett beutazóhajó is, amelynek a fedélzetéről el­lenőrizték a múlt héten az árvédelmi védvonalakat, műtárgyakat. „Van itt víz, — mondják ilyenkor s ha­jósok —, csak széjjel van ...” Indulás előtt a bizottság tagjai, Szappanos Zoltán, az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi és folyam­szabályozási főosztályának helyette* vezetője, Kiss Jó­zsef. hajózási főfelügyelő, Stefin Márton, tgazgsrtóHs- iyettes főmérnök, Padot Imre, m. árvízvédelmi osz­tály vezetője, Zemlényi Ist­ván, hajózási felelős, va­lamint az érintett szakasz­mérnökségek vezetőinek beszámolói alapján érté­kelték a múlt évben szü­letett intézkedések végre­hajtását. Elhangzott, hogy az idén 33 millió forintot fordítanak a folyamsza­bályozási művek fenntartá­sára és fejlesztésére. Mi­után, mint; hajóút, a Bod­rog iránt nő az érdeklődés, az igazgatóság megterem­tette a rendszeres hajózás feltételeit; jóváhagyásra került az úgynevezett hajó­kitűzési terv, elhelyezték a parti jeleket, bójákat, és r endsze rés en kar ban ta rt j á k ezt a hajóutat is. Bodrog- oigszi térségében kereszt- gátak létesítésével szűkí­tették a medret, hogy nö­vekedjék a vízmélység. A jövőben a folyó általános szabályozási tervének meg­felelően tovább keil javí­tani a hajózás feltételért. OlasxTrszka és Szegilong térségében továbbra is fel­adat az úgynevezett ma­gaspart megerősítése, kővel való megtámasztása a köz­ségek védelmének érdeké­ben, A jövőben nagyobb hosszúságban van szükség a i szakadópartok megvédésére ! Tiszatardos térségében is. A bizottság megállapította, J hogy fokozott gondot kell > fordítani a medrek tiszti- * fására, a bedőlt fák eitá- J volításárav A bizottság Sá- r rospataktól ellenőrizte a } Bodrog, valamint a Tissa i fővédmüveit Tiszalökig. Vesse Sándor, az igaaga- J to .-ág vezetője elmondotta, ■ hogy a vízgazdálkodási fő- j művek vizsgálata a téti, ta- t vasai védekezésre való fel- « készülést szolgálja. Ezzel J. kapcsolatos feladataikat as f, idén a terv szerint valósi- £ tották meg. Ezek a hajózási <i feltételek fenntartását, ax * árvízvédelmi töltések meg- óvását célozzák. A leiül- jj vizsgálatok tapasztalatait jj összegezik, értékelik, majd n meghatározzák azokat a J feladatokat is, amelyeket « még az idén az árvíz véd e- J lem területén meg kell va- , lósitaniuk. * n i • Képünkön a Bodrog torkolati szakasza látható, ahol a kőbánya rakodója fölötti szakaszon rendezik be a baják téli kikötőjét. Fenntartásra, fejlesztésre 33 millió forint Felkészülés a téli, tavaszi védekezésre A Mezőkövesdi városi Ta­nács legutóbbi ülésén hatá­rozatot hozott a város veze­tékes gázzal való ellátásá­nak ügyében. Pont került te­hát a hosszas, gondos elő­készítő munka végére. A ha­tározat a 12 évre szóló prog­ram megvalósítása érdeké­ben született. A témában ugyanis korábban döntöttek a város vezetői, mégpedig akként, hogy a vezetékes gáz bevezetése nem lür haladé­kot. Ennek a határozott dön­tésnek az eredménye, hogy elkészült a vezeték első, 3.7 kilométeres' szakasza, és ké­szül már az Eper utcai fo­gadóállomás is. Kispál Pállal, a városi ta­nács elnökhelyettesével be- • szélgetlünk a mezőkövesdi gázprogramról. — Régen volt már ilyen hangulatú tanácsülés. A ta­nács minden tagja határta­lan lelkesedéssel pártolja az ügyet. Megfogalmazódott, hogy á vízvezeték-hálózat kiépítése óla ez a legna­gyobb vívmánya a városnak. A vállalatok, intézmények és a lakosság évente 6500 tonna fűtőolajat basznál el, tehát energiaracionalizálás szempontjából sem jelenték­telen a gáztűtésie való át­térés, mindamellett, hogy je­lentős költségmegtakarítási is eredményez. A Közületi olaj ára 12 forint 80 fii ér kilogrammonként,, a közüle­ti gáz kilogrammja l formt November 7-én kígyúl az első láng Vezetékes gázt kap Mezliivosii 60 fillér, A lakossági tüze­lőolaj kilónkénti ára szállí­tás nélkül 4 forint, a. lakos­sági gázé pedig 2 forint. 38 fillér. A környezetvédelmi szempontok is a gázzal va­ló fűtést igénylik. — Mennyibe kerül a há­lózat kiépítése? — A mai árakon számol­va 75—80 millió forintba. — Milyen, forrásokból te­remtik elő ezt a nem kis összeget? — A városi tanács fejlesz­tési alapja, a megyei tanács támogatása, a gáztársulati befizetések, valamint a gaz­dálkodó egységek, intézmé­nyek hozzájárulása alkotja az utcai vezeték beruházási forrásai. Ezen felül számí­tunk e lakosság bizonyos formájú anyagi támogatá­sára is. Az eddig elkészült, szakasz abból az összegből épült, amely a gazdálkodó egységek számára kibocsá­tott. kötvényjegyzésből be­folyt. Huszonegymillió 700 ezer forint értékű .kötvényt jegyeztek évi 11 és fél szá­zalékos kamatlábbal, zöm­mel a gázra pályázó válla­latok. Rajtuk kívüj néhány olyan gazdálkodó egység is, amely nem érdekelt közvet­lenül a földgázvezeték első szakaszának építésében. Az évi 11 és fél százalékos ka­mat vonzónak bizonyult, A városi tanács eddig csupán 3 millió forintot invesztált a programba. Ebből fizet­tük ki a tervezési költsége­ket és a szentislvóni terme­lőszövetkezetnek- áz érdekelt­ségi hozzájárulást. Tőlük csatlakoztatjuk ugyanis a ve­zetéket. — A kerítésen belüli ve­zeték kiépítése már a fo­gyasztó feladata lesz? — Igen. A megépült fő­vezeték környékén már ké­szítik is a belső vezetéke­ket. A vállalatok, intézmé­nyek azt az irányelvet kö­vetik. hogy a költségek 60 százalékát saját erőből fe­dezik. a fennmaradó 40 szá­zalékot pedig hitelből terem­tik elő. Energiaracionalizálás címén minden érdekelt meg­kapja a hitelt. Egyébként olyan jó ütemben haladnak a belső vezetékek építésé­vel, hogy november 7-én a Matyó Tsz 1. számú telepén kigyúl az első gázláng. — Milyen terheket ró a lakosságra a fűtéskorszerű­sítés? — Kétségkívül nagyobb ter­heket kell viselnie mindenki­nek, mint 1970 és 1973 kö­zött a vízhálózat építésénél. Érdekeltségi hozzájárulást nemcsak az üzemeknek, in­tézményeknek, hanem e la­kosságnak is fizetnie kell. Ez 15 ezer és 3 ezer forint értékű társadalmi munka. A társadalmi munka természe­tesen megváltható. Az utcai vezetékekről a gáz bevezeté­se a lakásokba — a jelen­legi árak mellett — 45—50 ezer forintba kerül. A la­kosság erre korszerűsítési hitelt vehet fel az OTP-től 60 ezer forintig. Jó, ha tud­ják a bérlakások lakói, hogy a gázfűtésre való áttérés nem növeli a komfortfoko­zatot, tehát nem növeli a lakbéreket. —- A város minden részébe eljut a gáz? ., — A régi, szűk utcákba nem tudjuk bevezetni. Leg­alább 10 méter szélesnek kell lennie az úttestnek ... — Említette, hogy számí­tanék a lakosság egyéb anya­gi támogatására is. — Igen, a tanácsülésen határozatot hoztunk lakossá­gi gázkötvények kibocsátá­sára. Ennek a határozatnak a végrehajtása a megyei ta­nács ■ vb jóváhagyásától függ. Reméljük, megkapjuk a jóváhagyást. Abban , az esetben 5 millió forintot kölcsönzőnk a lakosságtól. Ezer. háromezer, ötezer és tízezer forint értékű gáz- kötvényeket bocsátunk ki —. ötmillió forint értékben. A kötvényekre évente 9 száza­lékos kamatot fizetünk, te­hát magasabbat, mint a leg­kedvezőbb OTP-kamat. Ez­zel szeretnénk serkenteni a kötvényvásárlást A kama­tokat minden évben kifizet­jük, kamatos kamat nem lesz. A kötvények összegét vi­szont csak 5 év múlva fizetjük vissza. A névértékek visz- szafizetésének és a kamat kifizetésének fedezete a ta­nács fejlesztési alapja. Te­hát egy tisztességes üzletről van sző. Gázkötvényt nem­csak a mezőkövesdiek je­gyezhetnek, hanem bárki.' Gondolunk itt a városból el­származottakra és olyanok­ra, akik szeretik a városun­kat, és segíteni szeretnének nekünk. — Mikortól válthatók köt­vények ? — Most az előkészítésnél tartunk. Ha megkapjuk a megyei tanács végrehajtó bízott ság ának jóváhagyása t, szórólapokat juttatunk el mindenkihez, az üzemekben, intézményekben kérdezz-fc- lelek összejöveteleket tar­tunk. A jövő év első hat hónapjában tervezzük a köt­vénykibocsátásokét. Ameny- nyiben nagy lesz az érdek­lődés, 1985-ben megismétel­jük az akciót. Szükségünk van a pénzre, minél előbb szeretnénk megvalósítani a programot. Szerencsésnek tartjuk, hogy a majdani üzemeltető, a TIGÄZ építi a hálózatot. Csak dicsérni tudjuk az eddigi munkáju­kat. így remélhetjük, hogy 1995-ig befejeződik a mun­ka, és a 20 ezer lakosú vá­ros élvezheti a gázfűtés elő­nyeit — mondta a városi ta­nács elnökhelyettese. Lévay Györgyi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom