Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
Í983. oíctSSer T„ siombat ESZÄK-WAGTARORSZAG 3 Nem kongat a vészharang Ászé íy teáira sasszeg Ae aszály igencsak megviselte a szövetkezetét. Ugyai»- is bedobtak mindent: új technológiát, műtrágyák többlethatóanyagait, hagyományokat felrúgó agrotechnikát, s mégis voltak olyan napok, amikor úgy érezték, kárba veszett minden. Ma már PdL József, a hejőkc- resztúri Hejőmenti Termelőszövetkezet elnöke elégedettebbnek tűnik. El is mo- solyodott: — Nagy eredményekről aligha számolhatunk be. De nem is ez a fontos. A mi vidékünkön a homok, kavicstenger felett, ilyen aszályos körülmények között egynek örülhetünk, hogy elkerültük a „katasztrófát”. Ezt idézőjelben mondom, ugyanis csak azt akarom érzékeltetni vele, ha nem kezdünk valami egészen mást, valami újat, akkor a hagyományos termelés a csődöt jelentette volna a szövetkezetnek. Mi megváltoztattuk a növénytermesztés egész technológiáját — termelési rendszerhez kapcsolódóan a legkorszerűbb fokon —, megnöveltük, és nem kevés pénzért a tápanyag-utánpótlást, s ezeknek köszönhetően, ha aggódtunk is, jó hozamokat takaríthattunk be. A kockázat a miénk volt. mint ennek az eredménye is. Elvégre homokon gazdálkodunk. — Így csak az új technológiának köszönhető, hogy eredményesen zárja a növénytermesztés az évet? — Igen! Látva a kétkedést' az elnök, bővebben magyaráz: —^ Olyan 350—450 kilogramm közötti műtrágyadózisokkal alapoztuk meg a termést, amely közepes év esetén is öttonnés búzával, vagy nyolctonnás kukoricával fizetne. Nos, az idei év ettől rosszabb volt, s mégis 4,5 tonnás kenyérgabonarekord-, s közel 05 mázsás abrakterméssel számolhattunk. Igaz, .az aszály négymillió forinttal csökkentette a lehetséges árbevételünket, de még így is jövedelemmel zártuk a növénytermesztést. — Vagyis, bevált a kockázat? — Annyira, hogy elkerültük r. vészharang megkorr- ditását felettünk. Ahol az iparszerű technológiát alkalmaztuk, ott nem maradtak el az eredmények. Más táblákon? Mit mondjak példaként? A szárazságtűrőbbnek hitt dinnye a várható hozamnak egyharmadát, adta, s a napraforgó is az elmúlt évi termés alig több mint felével fizetett. — De akkor az aszály még így is csak kárral mérhető? — Természetesen. Igyekeztünk menet közben meghozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel csökkenthető ez az árbevételi kiesés, de hatásait még lemérni nem lehet. Ugyanis nem jött be a másodvetésünk. A nyáron vetett kukorica csak arasznyira nőtt meg, igy még zöldtrágyának sem jó. Az energiatakarékossági . intézkedések bár hoznak pár százezer forintos nyereséget, a növénytermesztés kiesését aligha tudják pótolni. — így nem maradt más, mint a kieső milliókat más ágazattal megtermeltetni. Az elnök: — Ezt mondani könnyű, megvalósítani nehéz. Az állattenyésztés iövedelmezősé- ge közismerten rossz. Hiába sikerült a tehenenként! tejtermelést. a négy évvel ezelőtti 2200 literről mintegy négyezer literre emelni, az ágazaton még mindig nincs nyereség. Most megpróbálkozunk egy új „húzással”. Nagyon jók a kapcsolataink a tőlünk messze magasabb szinten termelő Hejőmenti Állami Gazdasággal. Mivel nekünk méreteinkből adódóan csak veszteséges lehet a növendék- tartás, úgy határoztunk, hogy a kis súlyú állatokat továbbhizlalásra átadjuk nekik. Ugyanakkor a szerződés értelmében évente 25— 30 vemhes üszőt szállít s gazdaság hozzánk, hogy a tejtermelést növeljük. Tgy viszonylag gyorsan, s főleg gazdaságosan elérhetjük az 5000 literes termelést is. És mór feltétlenül gazdaságos. De sajnos, ez még a jövő zenéje... — Akkor mit lehet rmgüS, is szembehelysni az aszály- lyal...? Pál József nevet: — A sasszeget. Vagyis mell ék üzem ágai nkat. Ah ol ésszerű — hangsúlyozva, hogy ésszerű, s nem zsaroló, esetleg törvénybe ütköző módszerekkel — intézkedésekkel lehet a nyereségen javítani. Nekünk erre sok lehetőségünk van, ugyanis kezdettől fogva így alakítottuk ki ipari tevékenységünket, amit ezerhétszáz hektár területünk megenged. Soha nem kezdtünk olyan nagyméretű (száz dolgozót alkalmazó) vállalkozásba, amely ugyan nagy nyereség esetén kiváló szövetkezetté alakíthatná gazdaságunkat, viszont vesztesége mindent elvinne. A tíz-húsz fős részlegek még ráfizetés esetén sem veszélyeztethetik a gazdálkodás egészét. Mert közel tíz ilyen jellegű részlegünk van! Ha egyik megbukik, javít rajta a másik kilenc ... — Még sorolhatnám tovább. Mert a célunk az volt, hogy a melléküzemág nagyobb nyereségével eleve határozza meg a szövetkezet nyereségét, s nem az, hogy egyedül légyen meghatározó. Eleve óvakodtunk a nagy nyereségtől. Így a kicsik nem tehetik tönkre a termelőszövetkezetet. — Van erre példa? — Hogyne! Egy nagyobb üzem a fővárosban, Miskolcon vagy helyben elviheti a nyereségünket. Tgy viszont könnyen felszámoltunk nem egy részleget — öt-tíz dolgozót alkalmaztunk ezekben —, s a dolgozókat sem kell elbocsátanunk. Dolgozhattak például a gépműhelyben. Addig, erm'g egy újabb üzletre nem bőtönk szerződést. — De ennek mi ériéi- •me? Az. elnök" — Az, hogy resgaímets-an a jövedelemre törekszünk. Vagyis akár csiga tésztát gyártunk, akár vasszerkezetet ®zerefffitvk, * célunk változatlan : homokon, kavicságyon lecsökkenteni e mostoha adottságok, az aszály kártételét. Ami az kién négj’mifti'ő' forint. És négy és fél millió forint a célul kitűzött jövedelem. Az aszály kontra sas- szeg ügyben, ez a tét. a he- jőkeresztúri Hejőmenti Termelés zö vetkezetben. ;— kármán — Felü!vizsgáiják a vízgazdálkodási főműveket Viszonylag kevés víz van a folyók, a Bodrog és a Tisza medrében. Zátonyok, sót kisebb szigetek mellett haladnak el mostanában a hajók, a Hullám II. úgynevezett beutazóhajó is, amelynek a fedélzetéről ellenőrizték a múlt héten az árvédelmi védvonalakat, műtárgyakat. „Van itt víz, — mondják ilyenkor s hajósok —, csak széjjel van ...” Indulás előtt a bizottság tagjai, Szappanos Zoltán, az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztályának helyette* vezetője, Kiss József. hajózási főfelügyelő, Stefin Márton, tgazgsrtóHs- iyettes főmérnök, Padot Imre, m. árvízvédelmi osztály vezetője, Zemlényi István, hajózási felelős, valamint az érintett szakaszmérnökségek vezetőinek beszámolói alapján értékelték a múlt évben született intézkedések végrehajtását. Elhangzott, hogy az idén 33 millió forintot fordítanak a folyamszabályozási művek fenntartására és fejlesztésére. Miután, mint; hajóút, a Bodrog iránt nő az érdeklődés, az igazgatóság megteremtette a rendszeres hajózás feltételeit; jóváhagyásra került az úgynevezett hajókitűzési terv, elhelyezték a parti jeleket, bójákat, és r endsze rés en kar ban ta rt j á k ezt a hajóutat is. Bodrog- oigszi térségében kereszt- gátak létesítésével szűkítették a medret, hogy növekedjék a vízmélység. A jövőben a folyó általános szabályozási tervének megfelelően tovább keil javítani a hajózás feltételért. OlasxTrszka és Szegilong térségében továbbra is feladat az úgynevezett magaspart megerősítése, kővel való megtámasztása a községek védelmének érdekében, A jövőben nagyobb hosszúságban van szükség a i szakadópartok megvédésére ! Tiszatardos térségében is. A bizottság megállapította, J hogy fokozott gondot kell > fordítani a medrek tiszti- * fására, a bedőlt fák eitá- J volításárav A bizottság Sá- r rospataktól ellenőrizte a } Bodrog, valamint a Tissa i fővédmüveit Tiszalökig. Vesse Sándor, az igaaga- J to .-ág vezetője elmondotta, ■ hogy a vízgazdálkodási fő- j művek vizsgálata a téti, ta- t vasai védekezésre való fel- « készülést szolgálja. Ezzel J. kapcsolatos feladataikat as f, idén a terv szerint valósi- £ tották meg. Ezek a hajózási <i feltételek fenntartását, ax * árvízvédelmi töltések meg- óvását célozzák. A leiül- jj vizsgálatok tapasztalatait jj összegezik, értékelik, majd n meghatározzák azokat a J feladatokat is, amelyeket « még az idén az árvíz véd e- J lem területén meg kell va- , lósitaniuk. * n i • Képünkön a Bodrog torkolati szakasza látható, ahol a kőbánya rakodója fölötti szakaszon rendezik be a baják téli kikötőjét. Fenntartásra, fejlesztésre 33 millió forint Felkészülés a téli, tavaszi védekezésre A Mezőkövesdi városi Tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a város vezetékes gázzal való ellátásának ügyében. Pont került tehát a hosszas, gondos előkészítő munka végére. A határozat a 12 évre szóló program megvalósítása érdekében született. A témában ugyanis korábban döntöttek a város vezetői, mégpedig akként, hogy a vezetékes gáz bevezetése nem lür haladékot. Ennek a határozott döntésnek az eredménye, hogy elkészült a vezeték első, 3.7 kilométeres' szakasza, és készül már az Eper utcai fogadóállomás is. Kispál Pállal, a városi tanács elnökhelyettesével be- • szélgetlünk a mezőkövesdi gázprogramról. — Régen volt már ilyen hangulatú tanácsülés. A tanács minden tagja határtalan lelkesedéssel pártolja az ügyet. Megfogalmazódott, hogy á vízvezeték-hálózat kiépítése óla ez a legnagyobb vívmánya a városnak. A vállalatok, intézmények és a lakosság évente 6500 tonna fűtőolajat basznál el, tehát energiaracionalizálás szempontjából sem jelentéktelen a gáztűtésie való áttérés, mindamellett, hogy jelentős költségmegtakarítási is eredményez. A Közületi olaj ára 12 forint 80 fii ér kilogrammonként,, a közületi gáz kilogrammja l formt November 7-én kígyúl az első láng Vezetékes gázt kap Mezliivosii 60 fillér, A lakossági tüzelőolaj kilónkénti ára szállítás nélkül 4 forint, a. lakossági gázé pedig 2 forint. 38 fillér. A környezetvédelmi szempontok is a gázzal való fűtést igénylik. — Mennyibe kerül a hálózat kiépítése? — A mai árakon számolva 75—80 millió forintba. — Milyen, forrásokból teremtik elő ezt a nem kis összeget? — A városi tanács fejlesztési alapja, a megyei tanács támogatása, a gáztársulati befizetések, valamint a gazdálkodó egységek, intézmények hozzájárulása alkotja az utcai vezeték beruházási forrásai. Ezen felül számítunk e lakosság bizonyos formájú anyagi támogatására is. Az eddig elkészült, szakasz abból az összegből épült, amely a gazdálkodó egységek számára kibocsátott. kötvényjegyzésből befolyt. Huszonegymillió 700 ezer forint értékű .kötvényt jegyeztek évi 11 és fél százalékos kamatlábbal, zömmel a gázra pályázó vállalatok. Rajtuk kívüj néhány olyan gazdálkodó egység is, amely nem érdekelt közvetlenül a földgázvezeték első szakaszának építésében. Az évi 11 és fél százalékos kamat vonzónak bizonyult, A városi tanács eddig csupán 3 millió forintot invesztált a programba. Ebből fizettük ki a tervezési költségeket és a szentislvóni termelőszövetkezetnek- áz érdekeltségi hozzájárulást. Tőlük csatlakoztatjuk ugyanis a vezetéket. — A kerítésen belüli vezeték kiépítése már a fogyasztó feladata lesz? — Igen. A megépült fővezeték környékén már készítik is a belső vezetékeket. A vállalatok, intézmények azt az irányelvet követik. hogy a költségek 60 százalékát saját erőből fedezik. a fennmaradó 40 százalékot pedig hitelből teremtik elő. Energiaracionalizálás címén minden érdekelt megkapja a hitelt. Egyébként olyan jó ütemben haladnak a belső vezetékek építésével, hogy november 7-én a Matyó Tsz 1. számú telepén kigyúl az első gázláng. — Milyen terheket ró a lakosságra a fűtéskorszerűsítés? — Kétségkívül nagyobb terheket kell viselnie mindenkinek, mint 1970 és 1973 között a vízhálózat építésénél. Érdekeltségi hozzájárulást nemcsak az üzemeknek, intézményeknek, hanem e lakosságnak is fizetnie kell. Ez 15 ezer és 3 ezer forint értékű társadalmi munka. A társadalmi munka természetesen megváltható. Az utcai vezetékekről a gáz bevezetése a lakásokba — a jelenlegi árak mellett — 45—50 ezer forintba kerül. A lakosság erre korszerűsítési hitelt vehet fel az OTP-től 60 ezer forintig. Jó, ha tudják a bérlakások lakói, hogy a gázfűtésre való áttérés nem növeli a komfortfokozatot, tehát nem növeli a lakbéreket. —- A város minden részébe eljut a gáz? ., — A régi, szűk utcákba nem tudjuk bevezetni. Legalább 10 méter szélesnek kell lennie az úttestnek ... — Említette, hogy számítanék a lakosság egyéb anyagi támogatására is. — Igen, a tanácsülésen határozatot hoztunk lakossági gázkötvények kibocsátására. Ennek a határozatnak a végrehajtása a megyei tanács ■ vb jóváhagyásától függ. Reméljük, megkapjuk a jóváhagyást. Abban , az esetben 5 millió forintot kölcsönzőnk a lakosságtól. Ezer. háromezer, ötezer és tízezer forint értékű gáz- kötvényeket bocsátunk ki —. ötmillió forint értékben. A kötvényekre évente 9 százalékos kamatot fizetünk, tehát magasabbat, mint a legkedvezőbb OTP-kamat. Ezzel szeretnénk serkenteni a kötvényvásárlást A kamatokat minden évben kifizetjük, kamatos kamat nem lesz. A kötvények összegét viszont csak 5 év múlva fizetjük vissza. A névértékek visz- szafizetésének és a kamat kifizetésének fedezete a tanács fejlesztési alapja. Tehát egy tisztességes üzletről van sző. Gázkötvényt nemcsak a mezőkövesdiek jegyezhetnek, hanem bárki.' Gondolunk itt a városból elszármazottakra és olyanokra, akik szeretik a városunkat, és segíteni szeretnének nekünk. — Mikortól válthatók kötvények ? — Most az előkészítésnél tartunk. Ha megkapjuk a megyei tanács végrehajtó bízott ság ának jóváhagyása t, szórólapokat juttatunk el mindenkihez, az üzemekben, intézményekben kérdezz-fc- lelek összejöveteleket tartunk. A jövő év első hat hónapjában tervezzük a kötvénykibocsátásokét. Ameny- nyiben nagy lesz az érdeklődés, 1985-ben megismételjük az akciót. Szükségünk van a pénzre, minél előbb szeretnénk megvalósítani a programot. Szerencsésnek tartjuk, hogy a majdani üzemeltető, a TIGÄZ építi a hálózatot. Csak dicsérni tudjuk az eddigi munkájukat. így remélhetjük, hogy 1995-ig befejeződik a munka, és a 20 ezer lakosú város élvezheti a gázfűtés előnyeit — mondta a városi tanács elnökhelyettese. Lévay Györgyi I
