Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

T983, október 25„ kedd ÉSZAK-RAGYARORSZÁG 5 Mór a halágyban fajtánként válogatják síét a halat. A tógazda méri le a halat. Őszi lehalászás Hatgazdálkodás Tokajban Az elmúlt néhány cvben sok minden megváltozott a tokaji Tiszavirág Halászati Szövetkezetben is. Az új ha­lastavak a tógazdaság szint­jére emelték az itt folyó te­vékenységet. A lehalászás sem a tavakban történik már, hanem a tavak közös halágyaiban, amelyek tulaj­donképpen óriási betonböl­csőhöz hasonlíthatók. A ha­lastóból szivattyúval eltávo­lítják a víz nagy részét. A halak nyugtalan viselkedését nem valami „előérzet” vált­ja ki, hanem az az egyszerű jelenség, hogy a víz nyomá­sa sokkal kisebbé válik. Mi­kor a zsilipet megnyitják, a tóból a halágyba ömlik a .víz a halak tonnáival együtt. Az elmúlt héten az I. szá­mú tavat halászták le. Ide tavasszal — mint ezt a tó­gazdaság vezetője, ifj. Kiss Ferenc elmondotta — 16 300, 20—23 dekás, kétnyaras pon­tyot, 4200, 10 dekagramm átlagsúlyú, kétnyaras amúrt és 3800, 30 dekás fehér bu­sát telepítettek. Közel húsz harcsát is közéjük engedtek, amit a Tiszából és a Bod­rogból fogtak ki, űzőhalnak, hogy egyrészt a ponty „ne zsírra hízzon”, másrészt a gyengébb egyedeket táplá­lékként kiválasszák. Átlago­san a ponty és a busa 120 dekásra, az amur 100 dekás- ra hízott; a lehalászás ered­ménye ebből a tóból több mint 230 mázsa hal. A há­rom termelő tóból 500 má­zsa halra számítanak. A halgazdálkodás nagy szakértelmet kíván. Csak így lehet, szabad'most dolgozni. A gazdaság yezetője mérnök. jA nagy tapasztalatú tógazda, .......... M olnár József olyan fiatal halászmestereket irányít, mint Nagy Gyula és Major Miklós, aki a tatai szak­munkásképző iskolán kapott oklevelet. A lehalászás ma is kemény, egész embert kö­vetelő munka. Megfelel en­nek a követelménynek Tró­feán József halász, de a kise­gítők, Suhajda András, Mar- czi István és Szabó Miklós is. Ügynevezett tacsi ruhát viselnek, amelynek a nad­rágja gumírozott anyagból készül és mellig ér, a felső része is hasonló védelmet nyújt a víz és a hideg el­len. A hosszú szárú gumi­csizma nélkülözhetetlen, hi­szen sokszor derékig dolgoz­nak a vízben. A 120 méter hosszú és 4 méter magas kerítőháló sem könnyebb a halágyban, a méter magas vízben, mint annak idején a tóban, de könnyebb bán­ni vele. A háló két végén az apacsfák segítségével csúsz­tatják a halágy betonfene­kén, a háló egyre kisebb ellipszis alakot vesz fel, egy­re közelebb kerülnek egy­máshoz a halászok. A halak szabadulni szeretnének, ver­desnek, ugrálnak. Az isza­pos víz szinte pezseg, a pi­ros farkuszonyok vadul vil­lognak ... A halászok szaporán sze­dik a halakat a kék mű­anyag edényekbe, és már itt fajtánként szétválasztják, először a pontyot, aztán az amúrt és a busát. A speciá­lis mérlegnél — amelyet az országban csak egy kisiparos készít — a tógazda áll, le­méri a zsákmányt, aztán be­írja a füzetbe: 45 kilogramm ponty. A halak élnek, tátonga­nak. Az egy- és kétnyaras halak továbbtenyésztésre ke­rülnek, a telelőtóba szállít­ják a kis tehergépkocsival. Itt télen is lesz munka, hi­szen lékelni kell majd a je-r get, és friss vizet is kell ide biztosítani. A hét telelőtó- ban, amelyben összesen 1500 köbméter víz van, fajtán­ként helyezik el a halakat. De ide kerülnek azok a ha­lak is, amelyeket a piacra szánnak. Ugyanis a saját ha­lászcsárdájukon, keszegsütői- kön kívül a kereskedelem­nek is szállítanak. A halágyból való lehalá­szásnak — mondja a tógaz­daság fiatal vezetője — szá­mos előnye van a tőből való lehalászással összehasonlítva. Ez a technológia gyorsabb, kevesebb munkaerő kell hoz­zá és kisebb a veszteség. Ezek a tényezők kedvezően hatnak a hallermelés önkölt­ségére. A következő lépés itt még a jövő feladata. Szeret­nék megvalósítani a gépesí­tett halágyat. A két ősi foglalkozás, a vadászat és a halászat ko­runkban egyre inkább gaz­dálkodássá válik. Ahogy a szakemberek mondják, a ha­lászat elsősorban racionális — cél- és szakszerű — okok miatt ökonomikus, gazdasá­gos kényszerpályára kerül, így válik gazdaságossá. A halászok pedig közben köz­gazdává is képezik magukat. Nem csoda, hogy a halászat­tal kapcsolatos romantika már csak a dalokban, a nó­tákban, a mondákban, a le­gendákban, a mesékben él tovább __ S zöveg; Oravec János Kép; Fojtán László taimisla mralol a BVK-ban Társadalmi mun ka »kerék kezdődtek hétfőn a Borsodi Vegyi Kombinátban, mint­egy 40 szocialista brigád 500 tagjának részvételével. A kommunista műszaksoroza­tot a gyárban úgy szervez­ték meg, hogy az részben kapcsolódjék a PVC—III. gyár most befejeződő nagyjavítá­sához, részben pedig a részt­vevők a különféle beruhá­zási munkák ütemének gyorsításán, továbbá más te­rületeken is dolgoznak majd. A szocialista brigádok a vállalásaikat úgy tették meg, hogy egy-egy csoport a vál­lalt 8 órás munkaidőt 2x4 órában dolgozza le a szabad­napjain, azon a területen, amely a szakképzettségéhez a legközelebb áll, és ott, ahol a munkájára a legnagyobb szükség van. A kommunis­ta műszaksorozat a tervek szerint november 15-én fe­jeződik be. A mostani mű- szaksorozat jövedelmét a szocialista munkacsapatok a megyei vérellátó központ, a Nemzeti Színház és a KISZ lakásépítések támogatására ajánlják fel. Sikeres Mntolo az Avason Az elmúlt hét végén Mis­kolc egykori híres borterme­lő hegyén, az Avason meg­rendezett szüreti nap válto­zatos, gazdag programsoro­zatából a legnagyobb érdek­lődés kétségtelenül a kister­melők borainak bemutatóját, a borok nyílt bírálatát kí­sérte. Eseményhez méltó környezetben, az avasi Bor­tanyán 28-féle fehér, vö­rös és gyümölcsbor került a szakemberekből álló zsű­ri asztalára. A dr. Urbdn András, a Kertészeti Egye­tem tanára vezette bíráló bizottság valamennyi mintá­ról részletes értékelést mon­dott a bírálaton jelenlevő kistermelőknek. Tehát a bo­rok erényéiről éppúgy szól­tak, mint a hibákról. Egy­ben felhívták valamennyi kistermelő figyelmét a kö­vetkező időszak borkezelési tennivalóira is. A bemutató jelentősége egyébként éppen ebben rejlett, hiszen ehhez hasonló, a termelőknek a helyszínen konkrét tanácso­kat adó borbírálatot már nagyon régen tartottak Mis­kolcon. A nyílt borbírálat persze, verseny is volt, hi­szen a legkiválóbbnak ítélt borokat arany-, ezüst-, bronzéremmel jutalmazta a zsűri, s ízléses ajándékok­kal a program rendezőszer­ve, a városi Művelődési Köz­pont. Maliit a Uafelsibb Irtai Ki a felelős a vasúti karambolért? Súlyos baleset történt két évvel ezelőtt Kiskundorozs- ma vasúti állomáson. A Szeged,és környéke Vízgaz­dálkodási Társulat munkagé­pe a felső villanyvezeték oszlopa és a biztosítóberen­dezés műszerszekrénye kö­zé került. Mielőtt a gép ke­zelője a veszélyhelyzetet megszüntethette volna, be­futott egy személyvonat és összeütközött a géppel. A karambol következtében töb­ben megsérültek, a szerel­vény és a pálya, valamint a munkagép megrongálódott. A történtek miatt a gépke­zelőt súlyos testi sértést oko­zó, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkö­vetett vétség és jelentős kárt okozó rongálásért el­ítélték. A karambol miatt a MÁV- nak 644 ezer 803 forint ká­ra keletkezett, ezért ennek az összegnek megfizetéséért a Szeged és környéke Víz­gazdálkodási Társulat, vala­mint a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat ellen pert indított. Mint a bíróság megálla­pította; a ' társulat a saját gépével a vállalat részére földtoló munkát végzett. A gépkezelő, aki betanított szakmunkás volt és nehéz- gépkezelői képesítéssel nem rendelkezett, ő mint a tár­sulat alkalmazottja volt. A szakképzettség hiányáról azonban a vállalat nem tu­dott. Az egyik munkaterületen végeztek, majd a vállalat fő­gépésze a kezelővel közölte: a munkát másutt kívánják folytatni, de a gép elszállí­tására járművel nem rendel­keznek. A kezelő kijelentet­te: a gép „lábon” történő el­szállítását segítő személyzet nélkül is vállalja. El is in­dult és eközben történt a karambol. A Szegedi Járásbíróság majd fellebbezésre a Szege­di Megyei Bíróság részitéle- tében — az összeg megha­tározása nélkül — a társu­lat kártérítési kötelezettsé­gét megállapította, míg a vállalattal szemben a kere­setet elutasította. A dönté­sek indokolása szerint, a társulat volt a gép üzemben tartója, tehát a felelősség is őt terheli. A társulat állás­pontja azonban más volt és az építő vállalat ellen kár­térítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy az üzem­ben tartó nem ő, hanem a vállalat, volt és ha annak irányító dolgozói a gép út­nak indításakor nem járnak el gondatlanul, a karambol nem következik be. Ez a per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. Az iteiet megállapította: a Jöldlolc gép kezelője, iizem- •vr. tartója a társulat voll, meri a személyzetet, az üzemanyag-ellátást, a kar­bantartást és a rendeltetés- szerű használatot neki kel­lett biztosítania. Alkalma­zottja: a gépkezelő, utasítás nélkül és szabálytalanul szál­lította a gépet. Ezt megelő­zően azonban a társulat dolgozóinak nem lett volna szabad engedéllyel nem ren­delkező; betanított szakmun­kást gépkezelésre ulasíta- niok, és erről a vállalatot nem tájékoztatni. Ezek olyan súlyos mulasztások, amelyek miatt a társulat a kár vi­selését még részben sem há­ríthatja át a vállalatra. Két­ségtelen, a vállalat fögépé- szének meg kellett volna til­tania a gép „lábon” törté­nő elszállítását. Az elindu­lásról azonban nem tudott, tehát felelősség sem terhe­li. A karambol — mint a büntetői rátok is tanúsítják — kizárólag a gép helyte­len vezetésének következmé­nye ve1 * SPORT E223B sSPORT Csúcsjavítás Ar elmúlt szombaton rendezték meg Diósgyőrött a Magyaror­szág B—Lengyelország B válogatott csapatmérkőzést, amelyet a vendégek meglepő biztonsággal nyertek meg 7-3 arányban. A képen: Golik, aki az 56 kilós súlycsoportban a szakításban 1*3 kilóval új lengyel csúcsot állított lel. Golik egyébként az ősz* szetettben is nyert a leninvárosi Hornyák előtt 262,5 kilós ered­ménnyel (Fotó: Mák József) Kosárlabda BSE—Miskolci EAFC 91-67 (46-33). Miskolc, egyetemi csarnok, 200 néző. Vezette: Halmos, Molnár. A hazaiak meglepően jól tartották ma­gukat Ezúttal bejöttek tá­voli dobásaik és ziccereiket is megfelelően használták ki. Lelkesen és nagy akarással kosaraztak, a sokszoros baj­nokcsapattól elszenvedett 24 pontos vereségük minden­képpen tisztesnek mondha­tó. A MEAFC kosarait Sza­bó és Járdánházi (20—20), RichlOc (10), Marusák (8), Veres (6), Lantosné (2) és Lugosi (1) szerezték. Miskolci EAFC—Debreceni Sportiskola 116-69 (59-28). Miskolc, NB IL, férfi. Ld.: Meskó (20), Gallyas (19), Szeghalmi (17), Balázs (14), Mitnyik (15), Lőrincz (12), Zékány (10). Diósgyőri VTK—Garta­MÁVAG 71-66 (34-43). Bu­dapest, NB I„ női. Vezette: Gergely, Farkas. A szünet- után huszáros hajrát vágott ki a DVTK, és vesztett hely­zetből fordította meg a ta­lálkozó állását. Ld.: Med- gyesi (35), Papp, Árotrné (12 —12). Röplabda Miskolci VSC—Mezőkövesd Sri (S, a, 7). Miskolc, NB IL, női. Jók: Molnár, illetve Bóta. Miskolci ÉMTE—He jócsabai Ce­ment SE 3:2 (14. —6, 7, —£, 8). A MÉM TE győzelme meglepetés! Jók: Horkai, Répási, Almási, Szabó, illetve a HCM-ből senkit sem lehet kiemelni. Kazincbarcikai Vegyész—Szol­noki TITASZ 3:0 (9, 12. l). Ka­zincbarcika, NB H., férfi. Kü­lönösen az első két játszmában alakult ki izgalmas játék. A Ve­gyész megérdemelten győzött. Jók: Nagypal, Kiss, lgnócz, Gye- nes. Nyíregyházi Tanár képző—Ka­xincbarcikai Főiskolai SC 3:2 (17, —4, — lrL 13, ll>. Kazincbar­cika. NB II., női. 110 perces küz­delmes találkozón a szerencsé­sebb csapat győzött. Jók: Fehér (a mezőny legjobbja), Grenkus. Sátoraljaújhelyi Spartacus ME- DOSZ MÁV—Mátészalka 3:0 (10, l. 2). Sátoraljaújhely, NB II., férfi. A hazai gárda könnyöt szerezte meg a győzelmet. Átla­gon felüli teljesítményt egyik új­helyi játékos sem nyújtott. Tiszavasvári—Sátoraljaújhelyi Spartacus MEDOSZ MÁV— 3:2 (—16, 7, 12, —10, 12). Sátoralja­újhely, NB II., női. Nagy küz­delemben dőlt el a győzelem sorsa. A döntő szettben labda- biztosabbak voltak a vendegek. Az újhelyiek közül senkit sem lehet kiemelni. Miskolci Spartacus—Salgótarjá­ni Róna 3:0 (6. 9, 1). Miskolc, NB n., női. A szövetkezetiek: könnyen nyertek a gyenge já­tékerőt képviselő vendégekkel szemben. Jók: Hegedűsné, Já­vor kúti. Borsodi Bányász—Debreceni Ki­nizsi 3:1 (11, —9, 13, 9). Ózd, NB II., férfi. A tavalyi bajnokot nagy küzdelemben győzte le a Bányász. Jók: Lévai. Szaniszló, Nagy P. Kézilabda Özdi Kohász—Szegedi Vo­lán 35-31 (21-12). Ózd, Ko­hász sporttelep, 2000 néző. Vezette: Brecska, Soltész. Ózd: Tóth A. — Gráf 4, Fe­kete 4, Benei 2, Pribék 13, Cseri 7, Huszti 4. Csere: Bo- ezák, Nagy 1. Edző: Móró Gábor. Nagy iramú, színvo­nalas, gólokban bővelkedő, és helyenként látványos mérkőzésen az ózdiak már 12 góllal is vezettek, aztán kiengedtek, s feljött a ven­dégcsapat. Jók: Tóth A., Pri­bék, Cseri. Borsodi Bányász—Nyíregy­házi Volán 23-21 (9-11). Sa- jószentpéter, NB I. B, női. A szünet után belelendült a bajnokcsapat, és ha nehe­zen is, de megszerezte a győ­zelmet. Ld.: Jcddi (7), Fe- keténé (6). Jó: Feketéné. Kazincbarcikán, a helyi Kinizsi SE női tornát rende­zett. A végeredmény: 1. Bor­sodi Bányász ifi, 2. Debrece­ni Kinizsi, 3. Sajószentpéte- ri Üveggyár, 4. Kazincbarci­kai Kinizsi. A gólkirály Jed- di Mária (B. Bányász), a legjobb mezőnyjátékos Tóth Andrea (B. Bányász), a leg­jobb lfapus pedig Jónás Er­zsébet (SÜMSE) lett. Testvériség—Miskolci Spar­tacus 15-15 (9-7). Budapest, NB II., női. A szövetkezeti­ek a szünet után gólratö- rőbben játszottak és rászol­gáltak az egyik bajnoki pontra. Átlagon felüli telje­sítményt azonban egyik já­tékosuk sem nyújtott. Ld.: Demjén (6), Szabó. Bistey, Lukács (2—2). A Spartacus a hatodik helyet szerezte meg a bajnokságban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom