Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

1983. október 2., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 r Öt megye városaiban, or­szágútjain fut a 3. sz. EPFU 700 hagyományos és speciális játműve. Borsod és Heves, Hajdú és Szabolcs mellett —éz óv januárjával kezdő­dően — a Szolnok megyei vállalati és magán építkezé­sekhez is az egység dolgo­zó};; szállítják az anyagokat. Hógyan sikerült a nehezebb körülmények között eleget tépni á nagyobb feladatok­nak? Dr. Lén árt J ózsef igaz­gató.: ir*Az előzetes számítá­saink szerint az év 9 hónap- i jában időarányosan sikerül szigorú terveinket teljesíte­ni. Egyik legfontosabb mun­kánk a cementszállítás; -(eb- ből 4,5 százalékkal fuvaroz­tunk többet, mint a múlt év 1—Itt.' negyedévében. A. má­sikban, a házgyári elemek­nek az építkezésekhez vite­lében. Hl százalékkal nőtt a teljesítmény. Nyolc hónapi adat áll rendelkezésünkre, e szerint '3720 lakás elemeit, a tavalyitól 526-tal többet szál­lítottak trélereink. A jó eredményt piackuta­tás, szervezés előzte meg, s keményen végzett, olykor sok áldozatot is követelő munka kíséri. Azzal kezdő­dött, hogy tavaly valameny- nj'j partnerrel, s különösen a megyékben levő építőipari vállalatokkal tovább erősí­tették a kapcsolatokat, ösz- szehangollák, hangolják a munkát. Minden korábbitól rugalmasabban alkalmazkod­nak a változó igényekhez, körülményekhez. Fokozott figyelmet fordítanak a kisr lakásépítők igényeinek kielé­gítésére, s nekik rendszerint szombaton, ha kell vasárnap is fuvaroznak. Segítenek a betakarításban, s bármeny­nyire különösen hat, a szü­retelésben. is. Az Eger—Mát- ravidéki Borkombinát meg­bízásából, a puttonyos sze­relvényekkel mustot és bort is szállítanak. Sokatmondó szemléltető adat: 7,1 százalékkal növel­ték az 1 kilométerre eső fu­vardíj bevételt. No, ne ért­sük félre ez nem áremelés­ből, hanem látszólag kis munkák ból, piackutatásból, fuvarszervezésből, végzésből szaknyelven visszfuvarbói. származik. Ez előnyös a megrendelőknek, hamarább jutnak járműhöz, s az egy­ségnek is, hiszen a háromne­gyed év alatt a visszfuvai'- bevétel elérte a 15 millió fo­rintot. E cél, a hasznos ki­lométer arány növelése ér­dekében a fuvarszervezés­ben közreműködő kirendelt­ség vezetőket. menetirányító­kat, gépkocsivezetőket anya­gilag Ls érdekeltté teszi. Ta­lán ez is hozzájárult ahhoz, hogy — ez a szakmabeliek­nek mond sokat — túltel­jesítették árutonna/kilomé- ler tervüket. Az egységben mindenre kiterjedő intézkedési tervet is készítettek. Ebben egyik legfontosabb feladat: a ter­melési értékarányú költség­gazdálkodás. Ennek alapján a tervezett 40,6 millió forint­ról 39 millióra sikerült le­szorítani az anyag- és alkat­részek költségét. Ugyanakkor az üzemképes jármüvek arányát — a tavalyihoz mérten — 4 százalékkal nö­velték. örvendetesen keve­sebb a baleset is. — A jó eredményeik egyik fő forrása — mondja az igazgató — a dolgozóit, a ld- sebb-nagyobb kollektívák jó hozzáállása, különösen a szo­cialista brigádok vállalása, azok teljesítése. Az igazgató határozott vé­leménye; hogy — bár még bőven van kívánni, javítani való, de — előreláthatóan az 1983-as éves tervük lényeges és fontos mutatóit teljesítik. Ez többek között azt is je­lenti., hogy a termelési ér­tékben elérik, a 760 millió forintot, 50 millióval többet a múlt évitől. Abban is re­ménykednek, hogy talán si­kerül kiváló szintű ered­ménnyel zárná az évet. Csorba Barnabás A munka mellett jutott idő megyénk nevezetességeinek megismerésére is, FehrátoKiitk o ntexáklta. «esdi csoportról miskeld városnézésükön készüli. Kitűntek a jó munkával Lengyel eptemisiák iiikkalján A tenyészanyagtó! a végtermékig * Az állattenyésztési főága- raton belül ma a juhászat a legellentmondásosabb ága- zat.-yA napokban mi is be­számoltunk arról a geleji ta­nácskozásról, amelynek cél­ja a gondok, a nehézségek feltj&rása, a különböző — olyjtor bizony ellentétes — nézetek közelítése, összehan­golása volt. Ott Gele jen is leszögezték az érdekeli, szak­emberek: sok egyéb mellett a fejlődés egyik vagy gát­ja. |.o megye leromlott, el­öregedett juhállománya. Az elöíe lépéshez feltétlenül szükség lenne nem egy Üze­műinknél az állománycseré­re, Pa fiatalításra. Tudják is ezt az üzemek, ám tőkehiány miatt az egyébként megle­vő szándék eddig nem nyert realitást. Mondom, eddig... mert most, mintha kezdőd­ne valami pozitív változás a FOTK jóvoltából. A FOTK, a Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Me­zőgazdasági Termékforgal­mazó Országos Közös Vál­lalat rövidítése. E vállalat, — Debrecen székhellyel — ez év január elsejétől fog­lalkozik a juhágazat terme­lésének koordinálásával. A kis adminisztratív apparát- tal dolgozó cég 1-Iajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye után — az AGROCOOP ter­melési rendszerrel kooperál­va — megyénkben is meg­jelent, s néhány termelő­szövetkezette] már konkrét szerződéskötésekre is sor ke­rült. Hogy mit tartalmaznak ezek a szerződések? Többek között azt, hogy a FOTK te- nyészanyag kihelyezéssel se­gíti az élöregedett állomány felújítását. Ennek konkrét bizonyítéka a vállalat által már kihelyezett jerkeállo­mány. Szentistvánra 940, Csolcvaományba 434. Arié­ba 650, Bükkábrányba pedig 100. .részben már vemhesí- . tett jerkét szállított ki a vállalat. Ezekért a szövet­kezeteknek nem kell azon­nal . fizetniük, következés- UépŰ bankhitel felvételére sincs szükség. Fennálló tar­tozásukat csak a következő évben, s akkor is végter­mékkel egyenlítik ki a gaz­daságok. A FOTK ugyanis vállalta a szaporulat export­ját, ; s bármilyen tétel tejes­ét* pecsenyebárányt napra­készen felvásárol. A válla­lat egyébként Borsodban is tervezi — a másik két me­gyében már- jól bevált — bérhizlalási akció beindítá­sát,, amellyel a háztáji gaz- daságokat is be lehet vonni a hizlalásba, növelve ezzel az ágazat produktumát. A FOTK szakemberei egyéb­ként a minap Ariéban és Csokvaományban tett láto­gatásuk alkalmával hangsú­lyozták: úgy akarnak keres­kedni, hogy ezzel együtt a tenyésztést is segítik. Kö­vetkezésképp a szakmai fel­adatok megvalósítása érde­kében maximális együttmű­ködésre törekednek ' a me­gyénkben már szép ered­ményeket felmutató AGRO­COOP termelési rendszerrel. (haján L) Irányban, szintben A bányaművelés során fontos feladat hárul a bányainérökre is. A munkahelyeket előkészítő, feltáró vágatok készítése pontos mun­kát követel. Képünk a Borsodi Szénbányák Szuhavölgyi Bányaüze­mének feketevölgyi aknáján készült, ahol egy új front légvógató- nak kihajtásánál a bónyamérök teodolitlal és a képünkön látható, megviláaífott füanöánnd tűzik ki n váaat irányát. Lnczé József felv. T& twrjxm Í26 tengni egyetemista, főiskolás vett részt három bükkaljai ter­melőszövetkezet legnagyobb L őszi munkájában, a sok két- j| kézi munkást igénylő szőlő- szüretben. — Mégpedig elis­merést érdemlő jó munká­val — hallottuk mindhárom szövetkezet első számú veze­tőitől. A szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz-ben dolgozó 40 egyetemista mun­kájáról a közelmúltban ri­portban számoltunk be, így most elsősorban a mezőkö­vesdi Matyó és a bogácsi Hór völgye Tsz-ben dolgozó 40—40 lengyel diák munká­járól, itt töltött napjairól számolunk be. A szeptember IS-én érke­zett katowicei főiskolásokat, egyetemistákat Mezőköves­den a Zsóri-fürdő melletti BÁÉV-üdülöben, Bogácson az ugyancsak hőfördó mel­letti Mezőgép-üdülőben szál­lásolta el a két tesz. Ivö- vesden a tsz Egri út melletti szőlőjében a saszla cseme­geszőlő szűre telesében se­gédkeztek a kat.owiceíek, míg a bogácsi ísz-nél a szö­vetkezet szomolyai borszőlő ültetvényeinek betakarj tási munkáiban tüntették ki ma­gukat. szorgos munkával. Milóczld János, a bogácsi tsz elnöke például elmondta, hogy a tervezett hatórás munkaidő helyett a diákok maguk kérték, hogy dolgoz­hassanak fi—10 órát. Több­ségük napi 4—5 mázsás sze- dési teljesítményt is elért, s ez a teljesítmény a szövet­kezet dolgozóinak is dicsére­tére válik. A termelőszövetkezetek a munkafeltételek és a szállás biztosítósa mellett gondos­Cserépvórorjón, Sromolyórt, Mezőkövesden szorgolmes mwnVávaí tűntek ki a katowicei szüretelök kodtak a csoportok teljes el­látásáról, illetve a szabad­idős programok összeállítá­sáról. Kövesden és Bogácson is politikai fórumot rendez­tek számukra. Ezeken a len­gyel egyetemisták kérdéseire a szövetkezet vezetői vála­szoltak. A Matyó Tsz-ben vetélkedőre is sor került „Ki tud többet Magyarország­ról?” címmel. Ugyanitt mun­kaidő után a diákok min­dennap járhattak a Zsóriba. Természetesen ez a lehető­ség Bogácson is adott volt, s a csoport tagjai éltek is vele, gyakran felkeresték a helyi hőfürdöt. A helyi programok mellett alkalom nyílt a kör­nyék, Észak-Magyarorszóg megismerésére. A termelő- szövetkezetek autóbuszai több alkalommal vitték kirándul­ni a szüreti munkákban ki­tűnt katowiceieket, Pénte­ken poklául mindhárom cso­port — a cserépváraljai is —• Miskolccal ismerkedett. És voltak valamennyien Eger­ben is, hiszen az itt töltött 14 napból 4 nap kulturális sportprogramokkal telt, illet­ve megyénk megismerésével. A 120 katowicei egyetemista ma, október 2-án utazik ei megyénkből. Itt-tartózkodá- suk ideje alatt vezetőjüket, Antoni Kmiedket, a katowi­cei pártbizottság tudományos és kulturális osztályának he­lyettes vezetőjét fogadta Nagy Zoltán, a megyei párt- bizottság titkára és Juhász Péter, a megyei párt-vb tagja, a Mezőkövesdi városi­járási Pártbizottság első tit­kára is. (ha) Fotó: Laczó József Wilis® ianacsnns a aiaayei Éiwlan (Folytatás az 1, oldalról.) szociális otthonok viszonylag elkülönültek, . de kapcsolatot is kell tartaniuk egymással. Országos gond. hogy nincs olyan intézet, amely az idős elmebetegek nappali felügye­letét látná el, ez az öregek napközijének " egy speciális formája lehetne azok számá­ra, akik családban élnek, vagy nem jutnak be hely hi­ányában az elmebetegeket gondozó szociális otthonok­ba. Szélesíteni kellene a házi ápolás rendszerét is. Dr. Bodor Elvira főorvos, a Szociólpszichiátriui Szak­csoport elnöke már egy ilyen otthon több éves működésé­nek tapasztalatairól számolt be. A rehabilitáció csekély eredményéről beszélt. Elmon­dotta, hogy az elmebetegeket gondozó szociális otthonból hazaengedd tek hamarabb ei- haláloztak, mint az otthon­ban maradt hasonló korú társaik. Általánosságban is igaz, hogy a társadalom még nem fogadta el az elmebete­gek rehabilitációját, sőt. gyakran a családok sem vál­lalják. Több megyei előadó is sze­repeit a tanácskozáson. Dr. Szabó István főorvos, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője, a megye pszichiátriai ellátásának komplex rendszerét és fej ­lesztési feladatait ismertette. Dr. Guba Sándor főorvos, a megyei ideggondozó vezetője a területi pszichiátriai gon­dozás és a szociális gon­dozás együttműködésének helyzetével, problémáival ér a főbb tennivalókkal foglal­kozott. A tanácskozás témájához kapcsolódott Fehér Ernő fo­tókiállítása, amelyet a kór­ház kultúrtermében tekint­hettek meg a résztvevők. A tudományos ülés szom­baton délben dr. Haradi Ist­ván főorvos zárszavával éri végek

Next

/
Oldalképek
Tartalom