Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T983. szeptember 11., vasárnap * Emberáldozat az aranyért I In-tó Issei Egyiptomi gyerekek. Félnek a gyilkostól Titokzatos gyermekgyil- kosságokról terjedtek el hí­resztelések Egyiptomban. Még szemtanúk is akadtak, akik a kairói Bulak El-Duk- rur városnegyedben állító­lag nyolc fej nélküli gyer­mekholttestet láttak. A dél­kairói rendőrállomáson iz­gatott falusiak arról beszél­tek, hogy Isbat El-Munib- nál százával raboltak el és gyilkoltak meg fiúkat és lá­nyokat. Egy képviselő a . parlament elnökétől kért ■féívilágosítást „a védtelen ifjúság elleni szörnyű gaz­tettekről”. A környék lakói hosszú idő óta rettegésben élnek a titokzatos ügy mi­att. Elterjedt, hogy mindez a gonosz szellemek műve, akik 1500 gyermek véráldo­zatát követelik bizonyos mondabeli aranykincs fejé­ben, amelyet a fáraók állí­tólag a FaijUm-oázisnál, a Karun-tó fenekén rejtettek el. A vészhír futótűzként ter­jedt el Felső-Egyiptom si­vatagvidékein. „Tiszta őrü­let!” — panaszkodott Hú­széin Szamaha, az állambiz­tonság főfelügyelője az idegháborúról. A szülők fél­tik gyermekeiket a gonosz szellemektől, az óvodák né­hol kiürültek, sok szünidei kirándulás elmaradt. „Há­roméves Szalvámat két he­te nem engedem az utcára” — mondja Umm Farid há­ziasszony a kairói Subra szegénynegyedben. Egyiptom népe már a fá­raók ideie óta rendkívül ba­bonás. Sokan hisznek ab­ban. hogy az elhunvt csa­ládtagok szelleme tovább tevékenykedik a földön és lehetséges velük kapcsola­tot teremteni. A babonák még a legfelsőbb körökben is elterjedtek. Néhány éve a mezőgazdasági miniszter irodafőnöknőjétől a férje azért vált el. mert kakas­vérrel átitatott textil-taliz­mánnal akarta belőle kiűz­ni a rossz szellemet. Egy másik példa: az l!)67-es há­ború után valóságos nép- vándorlás indult Matarija kairói elővárosba, ahol állí­tólag Szűz Mária megjelent A zarándokok között egy­formán voltak keresztény koptok és hithű mohamedá­nok. Ugyanabban az évben országszerte pánikszerűen kiürültek az iskolák. Elter­jedt ugyanis, hogy az állam elhatározta: kiszívják a ta­nulók vérét, hogy így aka­dályozzák meg az ország túlnépesedését. Sok iskolát kénytelenek voltak bezárni. „Hogyan lehetséges, hogy az egyiptomiak bedőlnek ilyen értelmetlenségnek?” — tették fel a kérdést a kairól Ain-Samsz-egyetem szociológia tanszékén. Gib- rijal Murkusz professzor szerint „a krónikus szegény­ség és az évezredes álom, hogy valahogy és valaha egyszer eljön a nagy sze­rencse — ez a táptalaja a különböző tévhiteknek”. Szociális kutatók bizonyít­ják, hogy egy évtizede Egyiptom legszegényebb tartományaiból, Szuhagból és Kanából terjesztettek ha­sonló híreket elrejtett arany­kincsről, amit a Nílus fene­kén véltek megtalálni. A gonosz szellemek akkor is emberáldozatokat követel­tek az aranyak fejében. A kairói belügyminisztérium végül is kénytelen volt hi­vatalos nyilatkozatban szembeszállni a hisztériá­val: „Egyetlen gyermekrab­lás sem történt az ország­ban” — jelentette ki a mi­niszter. A közlemény vala­mennyi újságban megjelent. A hatóságok dolga persze távolról sem könnyű. A ka­rún! aranykincs -ügyét sem zárta le a cáfolat, sőt idő­közben a Faijum-oázis go­nosz szellemei már emelték a kincsek árát: az újabb verziók szerint a gyerme­keken kívül már 100 terhes anya és 100 teve holttestét is követelik. Hazaérkezett Madridba! dr. Várkinvi Péter Pénteken, a késő éjszakai órákban hazaérkezett Budapestre dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Madridban az euró­pai biztonsági és együttműködési találkozón vett részt. Szovjet vétó a BT-fecp flndrej Gremiko Fraiciairszágban tárgyalt Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió ENSZ-nagykövete pénteken a Biztonsági Ta­nácsban „teljesen kieg-ensú- lyozatlan és elfogadhatatlan okmányként” elutasította az Egyesült Államok által kez­deményezett határozati javas­latot. A javaslat — bár név szerint nem említi — a Szov­jetuniót tenné felelőssé a dél-koreai repülőgép kataszt­rófájáért. A szovjet ENSZ-nagykövet az ülés után újságírókkal kö­zölte, hogy a Szovjetunió el­lene szavaz majd a javaslat­nak, amely ily módon nem Szombaton Becsbe érkezett II. János Pál pápa. Az egy­házfő az osztrák katolikusok országos találkozóján vesz részt; keddig tartózkodik Ausztriában. A repülőtéren Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök köszöntötte a pápát, akinek üdvözlésére megjelent Fred Sinowatz kancellár és a kormány tagjai. Jóllehet a pápa az osztrák egyház ven­dégeként tartózkodik Auszt­riában, államfőnek kijáró emelkedhet határozat erejé­re. A Szovjetuniónak, mint a tanács állandó tagjának vétó­joga van. Az ülést hétfőig el­napolták. A Fehér Ház pénteki beje­lentése szerint az ENSZ-köz- gyűlés tíz nap múlva kezdő­dő ülésszakán nem Shultz külügyminiszter, hanem Reagan elnök beszél az Egye­sült Államok nevében. Reagan beszéde szeptember 26-án, az általános vita első napján hangzik el. A Fehér Ház sze­rint Reagan fellépését „az ál­talános nemzetközi helyzet követeli meg”. külsőségek közepette fogad­ták. XI. János Pál közvetlenül megérkezése után Bécs köz­pontjában, a Helden Platzon lépett először a nyilvánosság elé. Az .ünnepségeken egyéb­ként Lékai László érsekkel az élen a magyar püspöki kar nyolc tagja is részt vesz és sok magyar hívő is érkezett az osztrák fővárosba. A pápa látogatása alkalmá­ból rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket léptettek életbe. A hivatalos munkalátoga­táson Franciaországban tar­tózkodó Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, külügyminiszter pénteken ta­lálkozott Francois Mitterrand francia köztársasági elnök­kel. Megbeszélésükön kitér­tek a nemzetközi politika alapvető fontosságú problé­maira, valamint a Szovjetunió és Franciaország közötti kap­csolatok fejlesztésének elvi kérdéseire. Gromiko felhívta a figyel­met azokra a szovjet javasla­tokra, amelyek a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, a nemzetközi feszültség csök­kentésére és a világfáké meg­őrzésére irányulnak. A Szov­jetunió jóindulatát tükrözi az az úi szovjet kezdeményezés, amelv arra hivatott, hogy elő­mozdítsa a megállaoodást az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. A kezdemé­nyezésről Frnnciaorszáeot Jurij Andropov üzenetben tá­jékoztatta. Andrej Gromiko pénteken tanácskozott Clavde Cheysson francia külügyminiszterrel is. A szovjet—francia politikai párbeszéd folytatása jegyé­ben véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint a két­oldalú kapcsolatok egyes kér­déseiről. A tanácskozás középpont­jában az európai helyzet állt, különös tekintettel a nukleá­ris fenyegetés növekvő ve­szélyére Európában. Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió építő jellegű és rugalmas álláspontra helyez­kedik az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról Géniben folytatott szovjet— amerikai tárgyalásokon. A francia fél figyelmét felkel­tette a Jurij Andropov által előterjesztett új szovjet kez­deményezés; ez tükrözi a Szovjetuniónak azt a készsé­gét, hogy amennyiben az Egyesült Államok lemond ra­kétáinak európai telepítésé­ről, és kölcsönösen elfogad­ható megállapodás jön létre, a Szovjetunió felszámolja az európai területen állomásoz- tatolt rakétáinak a megálla­podás értelmében csökken­tendő hányadát, köztük jelen­tős mértékben SS—20-as jel­zésű rakétákat. A szovjet erő­feszítések nyomán a genfi tárgyalásokon most megvan az alap ahhoz, hogy megálla­podás jöjjön létre bármelyik fél érdekeinek csorbítása nél- * kül. A megbeszéléseket, ame­lyek tárgyszerű légkörben zajlottak le. a feleknek az a törekvése jellemezte, hogy felkutassák a kölcsönös meg­értés területeit. * Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminisz­ter párizsi munkalátogatásá­nak befejeztével szombaton visszatért Moszkvába. A papa Becsbe érkezett Az izraeli csapatok befe­jezték a sokat vitatott át­csoportosítást; Libanonban ismét fellángolt a polgárhá­ború; a harcokba egyre in­kább beavatkozik a Bej rút ­ban állomásozó „békefenn­tartó erők” amerikai kon­tingense — ezek voltak a vezérszavak a hét libanoni válságjelentéseiben. A részleges izraeli visz- szavonulás, forma szerint, talán elégedettséget is kelt­hetne, hiszen 600 négyzet­kilométernyi területet el­hagytak a megszálló csapa­tok: Csakhogy 2R00 négyzet- kilométeren, Libanon terü­letének mintegy 30 százalé­kán maradtak, sőt hosszú tartózkodásra rendezkedtek be. A tartósnak ígérkező dél-libanoni izraeli jelenlét elkerülhetetlenné teszi a Szíriái csapatok észak- és kelet-libanoni állomásozá­sát, így maga a bejrúti kor­mány országa egyharmadán gyakorolhatja csak szuve­renitását. Ott viszont pol­gárháborús feszültség ural­kodik, mert egy olyan hata­lomról van szó, amely csu­pán a lakosság egy részét képviseli. Ezért lángoltak fel a harcok a magukat fe­nyegetve érző druzok, vala­mint a falangista milíciák között, s a libanoni hadse­reg nem túlságosan pártat­lan: általában a jobboldali­keresztény fegyvereseket se­gíti. (Az izraeli hadsereg egyébként éppen egy olyan területről vonult vissza, ahol várható volt a véres ellenségeskedések kiúju- lása.) A harcokba mindinkább belesodródik, sőt beavatko­zik a többnemzetiségű, úgy­nevezett békefenntartó erő, elsősorban az amerikai kon­tingens. Száztíz napja annak, hogy az amerikaiak közvet ít ésével létrejött a libanoni külön- alku. Mindent hozott, csak békét nem, s az amerikai katonai jelenlét kiterjeszté­sével új bonyodalmakkal fenyeget. Vannak egybeesések, ame­lyekről nehéz feltételezni, hogy puszta véletlenek len­nének. Caspar Weinberger közép-amerikai szemleutat tart, s ezzel egy időben le­mondták egy amerikai kül­ügyminiszter-helyettes ni- caraguai látogatását, viszont súlyos provokációk érték a haladó politikát folytató or­szágot. Nicaragua ellen eddig is rendszeresek vol­tak az ellenforradalmárok, a „contrák” betörései, igaz, ezek elakadtak a határtér­ségben, a résztvevők véres fejjel voltak kénytelenek visszamenekülni kiinduló bázisaikra, hondurasi terü­letre. A héten azonban több légitámadással kísérleteztek Managua, Rio San Juan és Corinto ellen. Az öt beha­toló gépből hármat meg­semmisítettek, de a Nicara- gua-ellenes „légiháború” felveti a kérdést, vajon honnan és hogyan jutottak az ellenforradalmárok har­ci repülőgépekhez. Nicara­guában hangsúlyozzák, hogy az Egvesült Államok köz­vetlenül. illetve egyes szö­vetségesein keresztül jutta­tott ren ülőgéneket a volt so- mozista egységeknek. Jellemző közjáték lehetett, hogy a contrák egyik Ma­nagua felé szálló gépe azt a lakóneevedet bombázta, ahol D’Escoto külügymi­niszter is lakik. A külügy­miniszter — aki ellen már elkövettek merényletet — azonban „házort kívül” volt. Epnen Panamavárosban tár­gyalt a négyes Contadora- csoport képviselőivel (Pa­nama. Mexikó, Kolumbia, Venezuela) a közép-ameri­kai válság békés megoldási lehetőségeiről. Változatlanul feszült a helyzet Libanonban. Képünkön: ameri­kai tengerészgyalogosok tüzeiőállásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom