Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

T983. szeptember 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 AZ ÜVEGET „KISZERELTÉK" Miskolcon, a Vörösmarty utcai ABC mellett levő alul­járót — gondolom, az ismert okok miatt — alig használ­ják a járókelők. A korlát üvegbetéteiből viszont már egy darabot „elhasználtak”. Nem törték ki, mert üveg­törmeléknek nyoma sincs! Egyszerűen csak kiszerelték. Valaki, vagy valakik. A baj viszont az, hogy így egy ve­szedelmes rés tátong a he­lyén. A minap egy kislány — úgy kétéves lehetett — az anyukától elszabadulva, ne­vetve integetett valakinek, s közben az üres keretbe ka­paszkodott. Hátborzongató volt látni, hiszen, ha le­esik ... De erre még gondol­ni is rossz. Jó volna, ha sürgősen pó­tolnák a korlátüveget addig, amíg valami tragédia nem történik itt, hiszen már több mint két hete figyeltem fel az ezen a forgalmas helyen még ma is látható balesetve­szélyre. Nyíri Kálmán, Miskolc, MÁV-telep 136. sz. MISKOLCON CSAK EGY HELYEN Az Észak-Magyarország au­gusztusi számában olvastam, hogy külön üzletben árusít­ják Székesfehérvárott a liszt­érzékeny gyermekek táplál­kozásához használható készít­ményeket. Az ALBAKER Élelmiszer Kereskedelmi Vál­lalat, a KÖJÁL segítségével felkutatta az összes lisztér­zékeny gyereket, és levélben hívta fel a figyelmet az új szolgáltatásra. Sajnos, nekünk is van Ilyen problémánk, ugyanis 3 éves unokánk lisztérzékeny, és nem tudjuk, hol lehetne számára beszerezni a szük­séges élelmiszert. Bár a kór- -házban közölték velünk né­hány miskolci élelmiszerbolt címét, de hiába. Végigjártuk ugyanis Miskolc majd min­den élelmiszerboltját, és ku­koricaliszten kívül semmit nem kaptunk. Szeretnénk tájékoztatást kapni az illetékesektől, hogy a lisztérzékeny gyermekek részére hol lehelne igénybe venni ezt a szolgáltatást. Orosz Józsefné, Szerencs, Hidegvölgy u. 34. A megyei kórház gyermelc- egészségügyi központjának dietetikusától kértünk tájé­koztatást, aki elmondta, hogy a Miskolci Sütőipari Vállalat 3. számú szakbolt­jában (Miskolc, Győri kapu 44.) kapható Coelipán ke­nyérpor, de például a Pátria ABC-áruházban is előfordul néha glutenmentes száraz- tészta, amit nyugodtan fo­gyaszthatnak a lisztérzékeny gyerekek. (Tekintettel arra, hogy vá­rosunkból, megyénkből sokan fordultak hozzánk, bővebb felvilágosítást kérve, lapunk­ban rövidesen részletesen foglalkozunk majd e témá­val.) GYŐZNEK A SZÚNYOGOK? Nagyon dicséretes volt az a kezdeményezés, hogy a köztisztasági vállalat égisze alatt Miskolcon és Sárospa­takon ez évben két alkalom­mal is végeztek repülőgépes szúnyogirtást. Az viszont egy kicsit el­gondolkoztató, hogy . miért kímélték meg a szúnyogokat Mályiban és a tó környékén? Bizonyára köztudott, hogy a szúnyogok nagyon kedve­lik a vízparti területeket, s az is, hogy a Mályi-tó egyre látogatottabb, egyre közked­veltebb kirándulóhely. Na­gyon sokan töltik itt hétvégi pihenőjüket, szabadságukat, sőt egj're többen vannak olyan családok is, akik a nyári időszakban örömmel laknak kint Mályiban, s in­nen járnak be dolgozni Mis­kolcra. Nagyon kíváncsi vagyok — s bizonyára rajtam kívül még sokan — arra, hogy ez az üdülőkörzet mjért maradt ki a „szórásból”, hiszen eb­ben a kellemes környezet­ben valósággal háborút kell vívni a szúnyogokkal. Talán mondanom sem kell, hogy minden esetből a szúnyogok a győztesek. Barna János, Mályi LESZ-E TAJHÁZ CSERÉPVÁRALJÁN? Äz Észak-Magyarország is beszámolt egyik számában arról, hogy községünkben, Cserépváralján társadalmi munkában — mintegy me- mentóként — helyreállítot­tunk egy barlanglakást, em­lékeztetve rá: ilyenben él­tek szüléink, őseink. Akkor — abban a. cikkben, majd később pedig egy rádióri­portban — kértük az illeté­kesek támogatását a barlang- lakás berendezéséhez, s táj­házként való „üzemeltetésé­hez”. A riportoknak volt ha­tása, mert felkerestek ben­nünket a Herman Oltó Mú­zeumtól, a megyei tanácstól. Megnézték a barlanglakást, tetszésüket nyilvánították, örültek, hogy majdnem kész, s a befejező munkákhoz minden segítséget megígér­tek. Azóta — bár több hó­nap telt el — segítség nem érkezett. Közben mi a köz­ség lakóival összefogva, igye­keztünk összegyűjteni a régi edényeket, tárgyakat, búto­rokat, s e gyűjtés eredmé­nyeként ma már nem áll teljesen üresen a barlangla­kás. Azonban még ma sem teljesen kész, és mi szeret­nénk, ha a tájházunk ügye végérvényesen rendeződne. Hogy mi kellene ehhez? Tisz­teletdíjat kellene fizetni an­nak az embernek, aki. a gondnoki, takarítói, esetleg karbantartói munkákat elvé­gezné. És néhány további tárgy megvásárlására is szük­ség lenne, hogy hiánytala­nul berendezhessünk minden helyiséget. Ehhez várják a váraljaiak a „külső” segítsé­gei! Czcglédy Lajos, iskolavezető, Cserépváralja KERÁNÍIAKIÁLLÍTÁS TOKAJBAN A Tokaji Galériában szep­tember 10-ig látható a Zila- hy György Művészetbarátok Körének rendezésében Bakó- Hetei Rozália keramikusmű­vész, a Hollóházi Porcelán- gyár fiatal tervezőművészé­nek kiállítása. Az erdélyi Szék községben született, és 1981 óta Magyarországon élő keramikusművésznek több kolozsvári egyéni kiállítás után (Korunk Galéria, Filó Galéria, Művészeti Galériai ez az első hazai önálló ki­állítása. A tokaji bemutatko­zást megelőzően több csopor­tos kiállításon vett részt. A paraszti fazekasság és az iparművész művészete telje­sen egyéni ízlés- és forma­világban, egységben jelent­kezik Bakó-Hetei Rozália művészetében. A hagyományos kerámia­kultúra napjainkban élő té­nyező. Bakó-Hetei Rozália viszont nem a népi fazekas­ság modernizált hagyomány- örzetének kísérletével foglal­kozik. Művészete a száza­dunk végére mindinkább jel­lemző tudományos-technikai forradalom állandóan válto­zó korszakának érthetően modern kerámiaművészete. A felesleges formák elhagyásá­val, gondolat és forma, sze­mélyiség és mű, teljes egy­ségben van művészetében. Alkotásaiban az anyaggal nem játszik — hanem a köz­lés gazdagságával, a tűnődő, meditáló ember számára erős kapcsolatot teremt mai élet­érzéseinkkel. A kiállított 26 kerámiaké­pén és a 20 dísztán5rérján a színek sokféle változatban izzanak és keverednek. Ugyanúgy megfigyelhetők az emberi kultúra ősi emlékei és formái mint a modern XX. század ízlés- és forma­világa, valamint ősi hitvilá­gunk maradandó nyomaként régi kultúránk emlékei. Ki­állításának darabjai közül Bakó-Hetei Rozália egyéni, sajátos művészetére legin­kább a fajansz és porcelán kisplasztikák jellemzőek. A kiállítás szeptember 10- ig tekinthető meg, hétfő ki­vételével, 10—12 és 14—18 óra között. Várhelyi Gyula. Tokaj Számítógépek a szállítás segítésére Egyre szélesebb körben al­kalmazzák a személy- és áru- fuvarozással, foglalkozó Vo­lán-vállalatok a Volán-elekt­ronika számítógépeit, prog­ramjait, felismerve hogy a korszerű termelési folyama­tokat csak korszerű, haté­kony módszerekkel lehet irá­nyítani. A Volán-elektronika egyik legfőbb feladata a Volán­vállalatoktól beérkező adató!; feldolgozása. Havonta nyolc- százezer bizonylat érkezik be, itt tárolják az összes jármű, gépkocsivezető adatait. és ezekből készülnek a vállala­tok számára legfontosabl .adatfeldolgozások, elszámolá­sok. az árufuvarozásban pél­dául a menetlevelek alapján készítik el a számlákat, a gépkocsivezetők bérének számfejtését. Ugyancsak itt történik az autóbusz-menet­levelek elszámolása, a me­netrendszerűség elemzése, a járatkimaradások figyelése. Az anyagkönyvelésben és a raktárgazdálkodásban is nagy segítséget nyújtanak az elekt­ronika számítógépei: 1000 raktár, 320 ezer árucikk ada­tait regisztrálják, elemzik, s naprakész információkat szol­gáltatnak. Az utóbbi időben néhány vállalatnál helyben helyez­tek el kis számítógépeket, melyekkel több, sepciális szá­llítást lehet elvégzeni. A Vo­lán I. Vállalatnál például tervvariánsokat készítenek a számítógép segítségével az op­timális gazdálkodás feltéte­leinek meghatározásához. A 20-as számú Volánnál egye­bek között a műszaki szak- szolgálat munkáját segíti a számítógép, ugyanis jármű­venként nyilvántartja a mű­szaki állapot pillanatnyi helyzetét. Egyelőre hat Vo­lán-vállalatnál alkalmaznak számítógépet a speciális he­lyi feladatok megoldására; a gépeket és a programokat a Volán-elektronika bocsátja rendelkezésükre. A tervek szerint tovább szélesítik ezeknek a gépeknek az alkal­mazási körét, az elektronika szakemberei keresik azokat a területeket, amelyeken a le­hető leghatékonyabban hasz­nosíthatók a vállalati számí­tógépek. Betétszövet a gumiabroncsokhoz Ai Albertfalvai Cérnázógyárb an évente mintegy 400 millió forint értékben készülnek a gumi­abroncs betétszövetek és egyéb, a gumiiparban feldolgozandó szövetek. A mezőgazdasági gu­miabroncsok iránti növekvő kereslet és az importalapanyag drágulása miatt a szövőgépeken — vetülékcsévélö és váltó aut omatákkal - növelték a termelékenységet, és szinte teljesen ki­küszöbölték a hulladékképzödést. Barcikai fél év Javuló sgsszsisff szolgálat Sok a kisvállalkozó A kisvállalkozások iránti igény Kazincbarcikán az or­szágos átlagnál nagyobb volt. Ennek oka elsősorban a város gyors fejlődésének, illetve annak köszönhető, hogy a korábbi években, a nagyipar mellett Kazincbar­cikán szinte teljesen hiá­nyoztak a kevés dolgozót foglalkoztató, rugalmasabb munkavégzésre képes gaz­dálkodó egységek. Az új vállalkozási formák bevezetése óta eltelt több, mint másfél esztendő alatt kialakult a vállalkozások lé­tesítésének gyakorlata. Ka­zincbarcikán a legnagyobb érdeklődés a vállalati gaz­dasági munkaközösségek iránt nyilvánul meg. Álta­lános tapasztalat, hogy a munkaközösségek általában megkapják a vállalat veze­tésétől az alakuláshoz, illet­ve a működéshez a szüksé­ges támogatást. A kisvállalkozások tagjai­nak többletjövedelme havi 500—4000 forint között in­gadozik, de esetenként en­nél kevesebb, illetve na­gyobb jövedelemre is adódik példa. A vállalati gazdasági munkaközösségek a legtöbb területen hiánypótló terme­lést végeznek, az előállított termékeik esetenként im­portárut pótolnak. Sajnálatos viszont, hogy a kisvállalkozások lakossági szolgáltatást csak igen kis mértékben végeznek, ami­nek oka elsősorban arra ve­zethető vissza, hogy a ma­gánkisipari engedélyek meg­szerzése egyszerű, s a ma­gánkisiparosok az engedély- lyel együtt nemritkán adó- mentességet is kapnak. A jól működő vállalati gazdasági munkaközösségek­be mind több dolgozó sze­retne belépni, ám ettől a munkaközösségek általában elzárkóznak. Mindezek elle­nére, mint a napokban a városi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén megálla­pították, a gazdasági mun­kaközösségek által elvégzett munkáknál a minőségi prob­lémák a minimálisra csök­kentek. Ugyanezen az ülésen a végrehajtó bizottság tagjai jelentést hallgattak meg az egészségügyi osztály mun­kájáról is. A jelentés sze­rint a városban ■ sikerült a lakosság egészségügyi alap­ellátását biztosító körzeti or­vosi, körzeti gyermekorvosi, illetve fogorvosi szolgálat­hoz szükséges létszámot megteremteni. Az üzemi egészségügyi szolgálat haté­konyságának növelése érde­kében több, a korábban nem teljes elfoglaltságú üze­mi orvosi szolgálatokat ösz- szevonva, sikerült megoldani főfoglalkozású üzemi orvos alkalmazását. A rendelőintézeti szakellá­tás színvonala viszont el­maradt a kívánatostól, első-; sorban az orvoshiány miatt. Figyelmet érdemlő a javu­lás az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem területén. Folyamatosan javultak A bölcsődei ellátás feltételeid Jelenleg a bölcsődei he-' lyek összhangban állnak az igényekkel. Emelkedett a szo­ciális tevékenység színvona­la, javultak az öregek nap­közi otthonának tárgyi fel-J tételei, akárcsak a házi szo­ciális gondozás is. Nyugdíjban? Ügyes amatőr fotót tesz az asztalra. A te­levízió képernyőjéről megörökített pillanat­kép idézi a Magyar Vöröskereszt VI. kong­resszusát, amikor a kitüntetettek között át­vette a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Skarbinecz Györgyné, mezőkövesdi bölcső­devezető. A fotót a férje készítette idehaza a tv előtt, amikor a közösségért végzett munká­jáért a feleség átvehette ötödik kitünteté­sét. — Nagyon szép pillanat volt — emléke­zik egy kicsit megh.uottan, aztán huncutul villan a szeme. — De milyen is lehetne...? Annyira friss nyugdíjas, hogy hivatalosan szeptembertől számolhatja; másfajta minő­ségben fog ugyanannyit dolgozni, mint ed­dig. — Nem tudok munka nélkül meglenni — mondja. — Az életem mindig úgy alakult, hogy tennem kellett másokért, mert szük­ségük volt rám. Vöröskeresztes tevékeny­ségem 1951-ben kezdődött. A mezőkövesdi járásban 1956 óta dolgozom, Szentistvánon kezdtem. Neveltem a fiamat és számon tar­tottam azokat is, akiknek nem jutott olyan szép családi élet, mint az én gyermekem­nek. A bölcsődében is arra kellett leginkább gondot fordítani, hogy az a pici gyerek harmonikus, kiegyensúlyozott legyen, ha gond volt a szülök életében, segíteni kel­lett. Ez természetes volt. Mint ahogy az is. hogy a bölcsödében dolgozók továbbképez­zék magukat, hogy minél többet tudjanak lenni szakmailag a gyerekekért. A közel­múltban — amikor még aktív vezetője vol­tam a mezőkövesdi I. számú bölcsődének — munkatársaim közül öt fiatal szerzett szakképesítést, vagy tett érettségi vizsgát. Barátságos lakása alig pár háznyira vari a bölcsődétől, ahová bátran jöhet bárme­lyik fiatal kollégája tanácsért, segítségért. — Hivatásos pártfogó is vagyok, ezt A nyugdíj mellett most már nagyobb oda­adással tudom végezni — tervezi a továb­bi napokat, éveket. — Tíz éve látogatom, gondozom az apró gyerekeket, segítem rév­be kerülésüket. Mezőkövesden 1967-ben lett vöröskeresz­tes titkár, 1971-ben megkapta a „Vöröske­resztes Munkáért” kitüntetés bronz foko­zatát, majd 1976-ban az Egészségügyi Mi­nisztérium dicséretét, 1981-ben a Vöröske­reszt centenáriumi emlékérmét, ugyaneb­ben az évben a „Közösségért” kitüntetés arany fokozatát, az elmúlt évben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, — A gyerek csodálatos kis lény — vall életét eddig kitöltő munkájáról. — Nevelé­sük igényes munkát kívánó feladat, amit a család nélkül nem lehet megoldani. Min­den tevékenységem, ami az eddigi mun­kámhoz kapcsolódott, a rendezett, harmo­nikus családi élet elősegítése érdekében tör­tént. Ezt célozzák a vöröskeresztes munka egészségnevelési feladatai, a különféle pat- ronálások, a rendszeres kapcsolattartások. Több, mint harminc év munkájáról beszél­getünk, és ne tartson szerénytelennek, de jólesik az eredményeinket emlegetni. Kis zökkenőket átélő családokat rendes kerék­vágásba teríteni, ha néha fájdalmas „mű­téttel”, de mégis kimenteni gyerekeket zű­rös körülmények közül, idős embereknek segíteni, kisebb-nagyobb közösségeket ko­vácsolni ... Ugyannyit fog dolgozni, mint eddig: — Szép nyaram volt, itt voltak az uno­káim. velem volt és van a családom — fo­tókat. rajzokat, gyermekjátékokat mutat. — A nyugdíjasságom pedig segít abban, hogy velük és. a pártfogoltjaimmal is sokat tud­jak foglalkozni. Köpcczi Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom