Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

ESZAK-MAGYÄKORSZÄG TO

1983. szeptember 3., szomKal

Jy, a Habsburg-csapatok altábornagya.

Kara Musztafa nagyvezír, a török hadak főparancsnoka

BenJ&mi ;

9 függőiét?-1 I I

r vízszi

dendő.) X! cézett n£ lom (fá; letta). 1*

17. Elsőáz éve: 1633 T j3 fordulat követ- ^ ‘ be Közép- és

Eneksfjpa történetétűk. 2óán haderő dön- edénv készült. A cél: íja Hatfcurg-Wjodalom vsának elro'gialái volt. J. török a XVII. század ..sodik felében túlaladta .latalma tetőpontját, belső nehézségekkel küzdőt ebben az időben még jlentős erőt képviselt. A harmic- éves háború (1618—1643) §y időre az ozmán birodaim hátrányára változtatta í eg a nemzetközi erőviszoyo- kat. A Habsburgokkal iva- lizáló XIV. Lajos franciaki- rály már nem volt annyi a érdekelt, hogy a Habsburgokkal szemben a törököket támogassa. A szultán mégis úgy érezte, hogy elérkezett a támadás ideje, mert azt tapasztalta, hogy a magyar feudális urak nagy része szembefordult a Habsburgokkal. IV. Mohammed szultán úgy döntött, hogy térdre kényszeríti Ausztriát.

1683. március 31-én a törökországi Adrianopelböl (ma: Edirne) 100 ezer fős ozmán hadsereg indult <d nyugatra. A szultán és Kara Musztáfa nagyvezír egész háremét is magával vitte. A nagyvezír' udvartartása szinte vetekedett a szultánéval. Belgrádban csatlakoztak a h£dh,oz a szövetséges csapa- ^|1'u\v'',erbiából, Boszniából, ■ő\. fiából és a Havasföld- T " iájus 13-án Zimonynál 1 . Mohammed szultán ^ímlét tartott egyesített apatai fölött, s átadta a

nagyvezérnek a próféta szent zászlaját. A mintegy negyedmilliónyi harcost és 60 ezer főnyi kiszolgáló, szállító személyt felölelő fősereg lassan nyomult előre Magyarország területén, közben nagy pusztítást hagyott maga után.

A várható török előrenyomulásról értesülve az európai hatalmak 1682 őszén védelmi szövetségi rendszert kezdtek kiépíteni. 1683 januárjában I. Lipót császár szerződést kötött a bajor Max Emannuellel, aki nyolcezer katonát biztosított számára. A koalícióhoz III. János György szász és Lajos Vilmos badeni uralkodó is csatlakozott. Lengyelországgal 1682 őszén kölcsönös védelmi szerződést kötöttek. 1683. április 21-én Lotharin- giai Károly herceget hadsereg-főparancsnokká nevezték ki. A császári hadsereg gyűjtőhelye Pozsony alatt volt, a mai Burgenland területén: 1683. május 6-án mintegy 22 ezer főnyi gyalogság és 14 ezer főnyi lovasság találkozott.

Röviddel az ellenség megérkezése előtt a tehetősebb bécsi polgárok — mintegy, harmincezren — elhagyták a várost, ugyanakkor a környékről és az elővárosokból menekültek tömege özönlött Bécsbe. A városban rekedtek számát mintegy 70 ezer személyre becsülik. Július

16-án Bécs teljesen be volt kerítve.

Július végén az ozmán csapatok elérték a külső védelmi árkokat. Minthogy elsősorban aknákkal akarták • ........

b

evenni a várost, arra törekedtek, hogy minél jobban megközelítsék. Augusztus 3-án a várfalak előtti árok háromszögletű erődítményeiben sikerült megvetniük a lábukat. A városban pánikhangulat lett úrrá, amit még fokozott, hogy július végén a hiányos egészségügyi ellátás következtében vérhasjárvány tört ki, amely sok áldozatot követelt.

A védők rakétajelekkel' igyekeztek jelezni a császári csapatok szorongatott helyzetét. Eközben Passaunál csak lassan gyülekezett a felmentő sereg. Elsőként Max Emannuel választófejedelem érkezett 11 ezer emberével. Augusztus 31-én a morva— osztrák határon, Dürnholz- nál a lengyel csapatok érkeztek Ausztriába. Röviddel ezután megtörtént az első találkozás Oberhollabrunn mellett a két főparancsnok, Lotharingiai Károly és III. Sobieski János lengyel király között. Szeptember 3- án Stetteldorfban nagy haditanácsot tartottak. Sobieski lett a főparancsnok, de minden csapat parancsnoka önállóan vezette saját egységét. A csapatokat a tulini dunai átkelőhelynél vonták össze: szeptember 7-én

együtt volt a felmentő hadsereg. A létszámra vonatkozó adatok eltérnek egymástól: általában 65—82 ezer főre becsülik. Kara Musztafa úgy döntött, hogy — a bevett stratégiai szabályok mellőzésével — két fronton veszi fel a harcot. Bécset

ostromló seregét 30 ezer janicsárral erősítette meg.

Szeptember 12-én, reggel megkezdődött a csata. Délután öt órára a szövetséges seregeknek sikerült benyo- mulniok az ellenséges táborba. Sobieski lovassága döntő áttörést hajtott végre. A védők a keresztény csapatok előrenyomulásáról értesülve úgy döntöttek, hogy a felmentő seregek segítésére megkísérlik a kitörést az oslromgyűrűből. A lengyel lovasok eközben az ozmán tábor szívéig törtek előre. A nagyvezír és Ibrahim pasa főparancsnok-helyettese sietve elhagyta a csatateret, a sereg ugyancsak kelet felé menekült. A csata mérlege: a szövetségesek mintegy kétezer, a törökök tízezer embert vesztettek.

Lipót császár, aki az ellenség közeledtekor egy dunai hajón elhagyta Bécset, ünnepélyesen bevonult a városba. A magyarok, akik többet szenvedtek a törököktől, nem vettek részt Bécs ostromában. A Habsburg- abszolulizmus ellen felkelő Thököly Imre serege Pozsonytól táborozott, készen arra, hogy csatlakozzék Sobieskihez, de a császár a győzelem mámorában elzárkózott a magyarokkal való együttműködés elől. Nem akart az ellene fölkelő magyarokkal osztozni a dicsőségben.

Kara Musztafa nagyvezír a Rába mögött vonta össze megtépázott seregét, majd hadbíróságot hívott össze. A hadbíróság a tatár kánt, aki idő előtt hagyta el a csatateret, leváltotta. Ibrahim pasát pedig lefejeztette. A nagyvezír ezután téli főhadiszállására, Belgrádba vonult vissza. Itt érte őt utol 1683 karácsonyán a szultán selyemzsinórja, amellyel a hóhér megfojtotta.

Az erdélyi fejedelem ételei

szakácskönyvek ma nép- k s. bbek, mint eddig bár- 5 mi Nemrég jelent meg a ,. Kri ion kiadásában az a

\; 300 éves szakácskönyv, < , amelyben I. Apafi Mihály er- c délyi fejedelem feleségének,

t Bornemissza Annának a szakácstudománya van leírva. [( Ezeket a recepteket használták az erdélyi fejedelmi ud- ü tórban. Apor Péter, a híres s ténetíró e könyvet „új mórnak nevezte, mert az er- i; i konyha megújulását in- ta el.

• ;mcsak. sokszázféle étel

.] izítési módját írja le ez

t 3nyv, hanem foglalkozik

t talok kezelésével, tároláí;> - ál is. Apor Péter írja, hogy

erdélyi urak csak ú.i bort :1 mert a rossz tárolás, a

15 Inem értő kezelés miatt

|7'ok megnyúlósodtak, ‘nlotlak, és az ilyen bor

már csak a cselédségnek jutott.

A pohárnok, szakács, étekfogó, udvari kapitány, konyhamester, ételkóstoló stb. feladatait és felelősségét is leírja a könyv. (Érdekességként említhetjük meg, hogy II. Rákóczi Ferenc udvari rendtartásában is megtaláljuk az 1700-as évek elején ezeket: esküvel kellett megfogadni az alkalmazottaknak, hogy megtartják az előírt rendelkezéseket, és hogy a fejedelem életét minden eszközzel védik a megmérgezéstől.)

Meglepő az ételreceptek bősége. Csak salátából 50-íéléli

sorol fel, de 83 ételt ajánl ökörhúsból, 59-et borjúból, 40-et vadkanból stb. Megtaláljuk benne a madarakat, csigát, rákot, zöldbékát, igen sokféle halat és tésztából 76- félét! Olyan állatok húsa is szerepel az ételválasztékban, amelyek ma már szokatlanoknak tűnnek nekünk, és vi- szoly ognánk elkégzí fésűktől, például sas, daru, hód, mókus, gém, rigó, pacsirta stb.

Az ételeket jellemzi a változatosság, sok a lé-féle. (Más lében főtt a hús. és más levet használtak alá, ha tálalták.) Szerették az erős fűszereket, sokféle természetes növényi fűszerező anyagot használtak. Kedvelték a főzésnél a bort, de szívesen használtak levesekhez, besűrítéshez kenyeret is. Sok disznóhúst és valamilyen házitésztát minden étkezésnél tálaltak. Házilag készítették az ecetet is.

Nem volt ismeretlen a tartósítás, a befőzés. A sört is maguk főzték, mindenki büszke volt a saját főzésű söre jó minőségére. A paradicsomot, kukoricát, paprikát, burgonyát a receptkönyvben nem találjuk meg.

Mese az ismeretiemül, aki mindig azt mondja,

Volt egyszer, nem is olyan régen, és nem is olyan messze két jóbarát. Háromkereki faluban éltek, és éppen ezért mih- denki ismerte őket. A két jóbarát közül az egyiket Pufódnak, a másikat pedig Szöszmósznak hívták.

Pufóci a világ legéhesebb és legtorkosabb fiúja volt, míg Szöszmósz a világ leg- lustábbjának a hírében állt, de legfőképpen aludt.

A két jóbarát ezenkívül csak abban különbözött, hogy Szöszmósz Pufóci- nak, míg Pufóci ' Szösz- mósznak volt a barátja. Néha össze is vesztek, ezen, hogy ki kinek a barátja, de ez a veszekedés csak addig tartott, amíg Szösz- mószt el nem nyomta az álom, és ez igen rövid idő alatt általában be is következett.

így élt, éldegélt a két jóbarát Háromkerekiben.

Egyszer azonban az egyik éjjelen, amikor a hold mandulagyulladása miatt sápadtan bugyolálta be magát egy felhő csücskébe, Pufóci felriadt legmélyebb szendergéséből. De most nem az éhség gyötörte, mint általában, hanem félelmetes huhogást hallott.

— Ki az? — kérdezte reszketeg hangon Pufóci.

— Uhu — válaszolt az ismeretlen.

Pufóci sebtiben magára ráncigálta a kihízott ruháit, és elrohant, egyenesen Szöszmószhoz.

— Eressz be! Baj van! — rázogatta Pufóci a kilincset, ami nemkülönben az egész ajtót.

— Mi a szösz?! — hor- tyantott fel Szöszmósz, és a másik oldalára fordulva aludt tovább.

Szöszmósz egyenletes horkolását hallva Pufóci berohant, és rázogatni kezdte jóbarátjának a pizsamagallérját, minek következtében Szöszmósz busa feje ide-oda billegett a nyakán.

— Ide figyelj! Szöszmósz! Valaki huhog az ablakom alatt. És ha azt kérdezem tőle, hogy ki az, csak annyit mond, hogy uhu.

— Aha — toldotta meg

Szöszmósz. — Akkor az egy bögöly.

Pufóci szeme Iákerekedett az ámulattól.

— Gondolod?

— Na persze. Füles bögöly — jegyezte meg Szöszmósz, és akkorát ásított, hogy Pufócinak erősen bele kellett kapaszkodnia az asztal szélébe, nehogy beleszédüljön barátja mélységes gyomrába.

— Füles bögöly? —> ismételte Pufóci.

— Uhu — szólalt meg az ismeretlen.

Pufóci gondolkodott egy darabig, majd nagysokára újra rázogatni kezdte barátját.

— Te, Szöszmósz! Akkor ez az ismeretlen az, aki olyan szemtelen, mint a piaci bögöly?

— Nem. Az a piaci bagoly — riadt föl Szöszmósz, majd mérgesen rity- tyentett barátjára. — Hagyj már békén! Aludni akarok!

— Uhu — szólalt meg újra az ismeretlen.

— Ne huhogj Pufóci, hanem aludj! — könyörr gött Szöszmósz, és ebbe a könyörgésbe bele is izzadt.

— Nem én voltam — mondta sírásra görbült szájjal Pufóci —, hanem az az undok füles bögöly.

— Bagoly, te oktondi!

Pufóci ekkorra már zokogott.

— Most bagoly vagy bögöly?

A háromkereki templom tornya ebben a pillanatban Ütötte el az éjfélt.

Az ismeretlen rászállott Szöszmósz ablakpárkányára, bekacsintott .hatalmas szemeivel Pufócira, és mielőtt elröppent volna, csak annyit mondott, azt is búcsúzóul: UHU.

Sz. M.

Rejtvény:

Sorba,,sorba

írjátok be az alább felsorolt szavakat az ábra vízszintes soraiba úgy, bogy a középső függőleges oszlopba kerülő betűk ösz- szeolvasva híres Ázsia-uta- zónk vezetéknevét adják megfejtésül. (A három beírt szó a helyén marad.)

AROMA, BARNA, CSATA, KICSI, KOSÁR, POSTA. SZÖVÖ. TAKAR.

Beküldési határidő: szeptember 8. Kérünk benneteket. hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címere. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki.

A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése:

8 — 15 — 10 13 _ 11 — 9

12 — 14

Könyvet nyertek: Szenei! Tibor, Miskolc; Tóth Mónika. Miskolc; Girincsi Enikő, Gibárt: Bugóezi Gábor. Csobád: Kocsis Ildikó.

<

<

lüii

MM

IÁI

MM

>

E

L

©-B

B

►

*

<

>< S /

9

9

%

i

• .

^ \

s /

9

i

1

h

*

4

c

s

(0

G

A

9

V

«

9

i>

«

_

\ )

9

f

? \

►

k

<h

L

Á

(m)

P

A

»

<

«

rsnirn

^ \

Uns

*

Súly: Kiss Ágnes, Takta- harkány A könyveket postán küldjük el.