Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. szeptember 3., szombat Szuperhadgyakorlat Közép-Amerikában Nagy fenyő - másodszor Amerikai katonák szállnak helikopterre a San Pedro Sula-i támaszponton a hadgyakorlat egyik bevetésén. Az eddigi legnagyobb szabású közép-amerikai hadgyakorlat kezdődött meg augusztusban Hondu- rasban. Már a harci alakulatok felvonulása is hosszú heteket vett igénybe, maguk a manőverek pedig jó fél évig elhúzódnak és csak 1984 elején fejeződnek be. A páratlan méretű erődemonstrációban 6 ezen hondurasi és •— a legutolsó adatok szerint — mintegy 10 ezer amerikai katona vesz részt. Az amerikai vezetés már a hadgyakorlat kezdetekor megfélemlítő flottaíelvonu- lást rendezett. A Ranger repülőgép-anyahajóval az élen hét másik hadihajó, egy cirkáló, három romboló, egy fregatt, egy gyorsnaszád és egy üzemanyag- töltő hajó sorakozott’ fel Nicaragua csendes-óceáni parti vizeinek határán. A hadgyakorlatra a Karib- tengerre rendelték földközi-tengeri bázisáról a Coral Sea anyahajót’ is. Tucatnyi kísérőjéhez csatlakoznak a hondurasi flotta kisebb hajói. A földön, vízen, levegőben folyó ösz- szehangolt hadmozdulatok ürügyén amerikai szakértők felügyelete alatt a legmodernebb katonai infrastruktúra épül ki az ország több körzetében, köztük utak, távközlési hálózat, radarrendszer, leszállópályák. Reagan amerikai elnök beszédeiben ugyanakkor igyekezett csökkenteni az erőfitogtatás jelentőségét. Normális méretű „rutin- gyakorlatként” emlegette a „Nagy fenyő—2” fedőnevű manőversorozatot. Holott már a februárban megrendezett „Big Pine—1” is hatalmas erőket mozgatott meg, pedig akkor „mindössze” 7 ezer amerikai zöldsapkást irányítottak a térségbe. Ügy tűnik, a hagyományosan kiemelten kezelt Panama-csatorna övezete mellett az Egyesült Államok egyre inkább kulcsszerepet szán Hondurasnak közép-amerikai stratégiai terveiben. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ország Nicaragua és Salvador között, vagyis a robbanásveszélyes válsággóc középpontjában fekszik. Kiváló felvonulási terepnek kínálkozik tehát egy esetleges Nicaragua-ellenes agresszióra — nem véletlen az sem, hogy épp e hosz- szú és nehezen ellenőrizhető határvidéken építették ki a somozista ellenforradalmárok is bázisaikat. Innen a térség összes katonai mozgása nyomon követhető, legfőképp az, érkeznek-e fegyverszállít- mányok Nicaraguából a salvadori gerillák számára. Honduras politikai példát is kínál arra, hogyan kellene kinéznie Washington szája íze szerint egy közép-amerikai demokráciának. Hiszen Tegucigal- pában 1981-ben választásokat tartottak, s a fegyveres erők visszavonultak a kaszárnyákba. Igaz, a polgári elnök, Roberto Suazo Córdova és a nemzetgyűlés azóta is csak másodlagos szerepet játszik a szálakat a háttérből mozgató hadseregvezetés mellett. A polgári politikusok, még ha egyes esetekben nem nézik is igazán jó szemmel, hogyan válik az ország szinte megerősített katonai bázissá, végül mindig meghajolnak a tábornokok érvei előtt. A végeredmény: az USA-nagykövetség, a CIA-kirendeltség és a duzzadó létszámú tanácsadói gárda befolyása egyre nő, s lassan a panamai főparancsnoksággal vetekedő központ épül ki Közép- Amerika Haiti után leg- szeCTénvebb államában. Washington a karibi térség Kuba mellett fő veszélyforrásának kikiáltott Nicaragua megfélemlítését szolgáló gyakorlattal egy- ídőben igyekszik néha bé- külési hajlandóságát is demonstrálni. Ezért indult többször is tárgyalókörútra Richard Stone, az elnök különmegbízottja. S a Kis- singer-bizottság fontos diplomáciai eseményként beharangozott kinevezésére is nagyjából' a hadgyakorlatok kezdetét jelző flottafelvonuláskor került sor. Az egykori külpolitika-mágus vezetésével alakult csoport feladata egy hosszú távú és következetes közép-amerikai politika kidolgozása lenne. A Reagan-adminisztráció hangadói úgy állítják be a dolgokat, hogy erőfitogtatás nélkül lehetetlen haladást elérni a tárgyalóasztal mellett, lehetetlen Nicaraguát, Kubát és a salvadori gerillákat rákényszeríteni a párbeszédre. Közép-amerikai megfigyelők szerint viszont éppen Nicaragua foglyulejtése — ahogy a New Times karika- turistája a valódi amerikai célokat látja. ellenkezőleg, a közmondásos „furkósbot” meglenge- tése jelzi a washingtoni kormányzat valódi szándékait, vagyis azt, hogy lehetőleg katonai megoldást kényszerítsen ki a térségben. E fő cél mellett a tárgyalási próbálkozások szerepe csupán a figyelem elterelése, a törvényhozásban és az amerikai közvéleményben a fokozódó karibi elkötelezettség miatt jelentkező aggodalom csillapítása. Nemcsak Nicaragua, de a térség békéjének megőrzésében érdekelt más országok, így a Contadora- csoport tagjai is figyelmeztetnek azonban, hogy a „Nagy fenyő” provokatív hadmozdulatai veszélyes közelségbe hozhatják egy konfliktus kirobbanását Nicaragua és Honduras között, amely aztán ürügyet teremthet az USA közvetlen katonai beavatkozására. Amerikai katonai szakértő segíti a kiképzést a somozista eilenforradalmárok egyik hondurasi bázisán. Befeleződik a madridi találkozó? A madridi európai biztonsági és együttműködési találkozón a küldöttségvezetők pénteki, nem hivatalos ülése után mértékadó körök azt a véleményüket hangoztatták, hogy a Máltát is kielégítő kompromisszum lehetőségei lényegében kimerültek. A szigetország továbbra is ragaszkodik a Földközi-tenger biztonságának kérdéseivel foglalkozó szakértői konferencia összehívásához, elutasította a svéd kormány ezzel kapcsolatos áthidaló javaslatát is. Madridban 34 ország küldöttei azt a nézetet képviselik, hogy a találkozó — Málta különvéleményétől függetlenül — a külügyminiszteri szakasszal ténylegesen fejeződjék be. Vagyis" a jövő héten a részt vevő államok diplomáciai vezetői kormányuk nevében nyilvánítsák ki, hogy a záródokumentumot véglegesen elfogadják, és megkezdik az abban foglallak végrehajtását. (Málta ettől elhatárolja magát.) Továbbra is gondot okoz az, hogy Málta számára hogyan biztosítsák a közmegegyezéshez való csatlakozás lehetőségét. Az ügyrend szerint ugyanis a találkozót csak abban az esetben lehet formálisan is befejezni, ha az erre irányuló készséget mind a 35 állam kinyilvánítja. A szocialista országok és több más állam küldöttei el akarják kerülni, hogy a miniszteri találkozó után is az eddigi mederben folytatódjék a tanácskozás. A küldöttségek körében egyre határozottabban érezhető az a törekvés, hogy politikai realizmussal értékeljék hároméves tanácskozásuk pozitív eredményeit és a külügyminiszteri találkozó jelentőségét. Ennek szellemében készül a spanyol kormány a külügyminiszteri találkozó előkészítésére. Az eseményre a világ különböző országaiból több mint ötszáz újságírót várnak Madridba. Bejrúti íángosóva B ár a bejrúti rádió jelentése szerint sikeresen befejeződött a libanoni hadsereg akciója, a mohamedánok által lakott Nyugat-Bejrút megtisztítása a síita milícia tagjaitól, ezzel a libanoni feszültség aligha csökken. Ellenkezőleg, a hajdanában a Közel-Kelet gyöngyszemének tartott libanoni főváros újabb véres konfliktus kiindulópontjává válhat. Netán azzal a kockázattal, hogy — a több nemzetiségű erők révén — az összecsapások nemzetközi méreteket öltenek. Aggodalomra adnak okot azok a hírek, amelyek^ szerint Toulon kikötőjéből útnak indítják a Foch repülőgép- anyahajót, a kenyai Mombasából pedig újabb 1600 amerikai tengerészgyalogost vezényeltek Libanon partjaihoz. Meglehet, egyelőre ez a csapatkontingens csupán az erőfitogtatás eszközéül szolgál — készenlétben áll Bejrút kikötője közelében —, az már viszont csak technikai kérdés, hogy mikor adnak parancsot nekik a partraszállásra. Tankok csapatszállító páncélozott járművek, nagy kaliberű ágyúk is helyet kaptak a Libanon partjaihoz vezényelt amerikai flotta hajóin, amelyeket partra- szálló egységekkel erősítettek meg. A rendkívül érzékeny libanoni belső helyzetben a külföldi csapaterősítések aligha halnak megnyugtatóan. Egyre többen kérdezik: vajon a franciák, amerikaiak, britek és olaszok nem Libanon felosztásához nyújtanak-e segédkezet? Mitterrand francia elnök, valamint .az érintett országok több más politikusa határozottan cáfolta ezt a feltevést. A valóság azonban — a libanoni helyzet kétségkívül torz tü.krén át — mégis mást mutat. Bejrútban az elmúlt napokban-hetekben a több nemzetiségű erők elszenvedték első veszteségeiket. Eredeti rendeltetésüknek megfelelően a polgárháborúban semlegeseknek kellett volna maradniuk. Sajnos, nem így történt, hanem több alkalommal tűzharcba keveredtek, mégpedig — minő véletlen! — a baloldali fegyveres csoportokkal szemben. Valid Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke egy nyilatkozatában az amerikai tengerészgyalogosokat is felelőssé tette a bejrúti harcokban elesett polgári személyek haláláért. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben a több nemzetiségű erők nem őrzik meg semlegességüket, a baloldal fegyveresei harcba bocsátkoznak velük. Ami az utóbbi napokban Bejrútban történt, újabb adalék a közel-keleti feszültség szomorú, véres krónikájához. Aligha csillapodnak a szenvedélyek Bejrútban, a Suf-hegységben, a polgárháború tovább szedi áldozatait, miközben az amerikai segédlettel tető alá hozott libanoni —izraeli megállapodás még saját szűk keretei között is elveszíti jelentőségét, túlhaladottá válik. Bármily nehéz receptet adni a bejrúti feszültség feloldására, annyi bizonyos, hogy a partok közelében horgonyzó repülőgép-anyahaj ók, cirkálók és csapatszállítók, az amerikai, francia, brit és olasz felségjelű páncélozott járművek puszta látványa olaj a tűzre. Rendkívül lobbanékony a libanoni helyzet, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a konfliktus magasra csapó lángja túlontúl messzire veti a háború csóváját. Bella Miniszter Bidapeslei Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására, hivatalos látogatásra pénteken Budapestre érkezett Jean Goi, a belga miniszterelnök első helyettese, igazságügy-miniszter. A látogatás során a miniszterek tájékoztatják egymást a jogalkotás és az igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről, megtárgyalják a két ország közötti jogi és igazságügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A belga vendéget a Ferihegyi repülőtéren dr. Markója Imre fogadta, jelen volt Willy L. E. Tilemans, a Belga Királyság budapesti nagykövete. Határidő előtt Befejezték e nagyjavítást az ózdi durvalenpermííben Augusztus 22-én reggel 6 órakor leállt a termelés az Özdi Kohászati Üzemek hengermű gyáregységének durvahengerművében — hogy a terv szerint — 14 nap és 8 óra alatt lebonyolítsák a nagyjavítási munkálatokat. A nagyjavítást alaposan előkészítették, folyamatos munkarendben, v éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is dolgoztak. Ennek köszönhető, hogy az üzemfenntartási gyáregység szakmunkásai, valamint a durvahengermű dolgozói határidőn belül, tegnap befejezték a nagyjavítási munkálatokat. A 26 millió forintba kerülő munkálatok során kicserélték — többek között — a század elején üzembe helyezett gőzgép tartósorj főtengelyét, teljesen átépítették a 3-as számú mélykemencét, megjavították a mélykemence darupályáját, a blokksoron a munkagörgök központi olajozórendszerét, kicseréltek két. úgynevezett hengerműkocsit, valamint az elhasználódott villanymotorokat. Tegnap este 6 órakor megkezdték a berendezések pró- baforgatását. Holnap délután 2-től megkezdődik a durvahengerműben az üzemszerű termelés. Miután határidő előtt, jó minőségben és a tervezett költségszinten belül bonyolították le a karbantartók a nagyjavítási munkálatokat, a tervezett céljutatmon felül prémiumban részesül- teki A Mátraaljai Szénbányák géniizeme szabad kapacitással rendelkezik az alábbi gépekre: — BKO—50 típusú főtengelyköszörüre (megmunkálható legnagyobb átmérő: 500 mm, hossz: 1600 mm); — felrakóhegesztő célgépre (felrakható legnagyobb átmérő: 1200 mm, szélesség: 1000 mm): — hengerfúróra (megmunkálható legkisebb belső átmérő: 20 mm,legnagyobb belső átmérő: 330 mm; lökethossz: 630 mm). ÉRDEKLŐDNI: 3023 PETÖFIBÄNYA, GÉPÜZEM. ÜGYINTÉZŐ: KOVÁCS RÓBERT. Telefon: Lőrinci 4/274 Telex: 25 221 ' i
