Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

ÉSZAK» MAGYARORSZÁG 4 t?S3. szeptember 14., szerelő Folytatta tanácskozását az írótábor Vita a családról r A népességszaporulat csök­kenése, az egyke gyermekek nevelésének gondjai, szemé­lyiségjegyeik átalakulása, a j civilizációs értékek veszélye, a párkapcsolatok átalakulá­sa, az individuum szerepe a családban, az alkoholizmus, a bűnözés, a öngyilkosságok befolyása a családi életre, a harmónia felbomlása, a lelki próbatételre való felkészü­letlenség, az állami gondo­zottak problémái, a család és a nemzeti tudat alakulá­sának összefüggései, a ci­gány családok élete, az apa­ság szerepének, felelősségé­nek kérdései, a politikai ve­zetés és a család intézmé­nyének kapcsolata ... Sorol­hatnánk még a címszavakba tömöríthető témákat, melyek terítékre kerültek a tokaji írótábor tegnap folytatott ta­nácskozásán. Felkért előadóként kor- referátumot mondott Varga Domokos író, B. Juhász Er­zsébet irodalomtörténész és dr. Czeizel Endre genetikus főorvos, kiknek gondolatai élénk vitát, egymást erősítő, kiegészítő és egymással szem­beszegülő véleményeket vál­tottak ki. Nagy felelősségérzettel át- hatottan szóltak az írók, amikor tényekkel, adatok­kal, tapasztalatokkal bizo­nyítva, és nem utolsósorban már megjelent írásaik vissz­hangjait is továbbgondolva figyelmeztettek: huszonöt éve csökken népünk repro­dukáló képessége. És nem­csak az egyszerű, számszerű adatok, hanem az élet át- I örökítésének minősége is el­gondolkoztató változásokon ■ ment keresztül az elmúlt év­tizedekben. A jövő, a meg­születendő generációk félté­se csengett ki több felszóla­ló, gondolatából, amikor napi életünk pazarlásait vették számba. Sok szálon, sokféle közelítésben vitatkoztak a családban végbemenő embe­ri, etikai, erkölcsi, gazdasá­gi, kulturális, szórakozási változásokról, de — Fekete Gyula szavaival, abban egyetértettek, hogy: — „Az emberi értékek átörökítésé­nek fő műhelye a család”. Ha nem is más szemlélet­tel, de más szemszögből kö­zelített a vita tárgyához dr. Czeizel Endre. Az emberi örökségek genetikai, etiló- giai és szociokulturális hár­mas egységéből kiindulva elemezte az anya és az apa átstrukturálódott feladatait, hangsúlyozva — az írókhoz csatlakozva —, hogy napja­inkban különösen az apa szerepe került előtérbe, mi­vel az apaság funkciói jóval nagyobb változásokon men­tek át és mennek át, mint az anyáé. Szakmai gyakor­latának tapasztalataira hi­vatkozva, figyelmeztetett a terhesség alatti alkoholiz­mus rendkívül kártékony ha­tására, amely nem csupán egy-egy család életét, a meg­született gyermekek egészsé­gét veszélyezteti, hanem hosszú távon társadalmi problémák forrása is. A családi együttélés, a párkapcsolatok kulturáltsá­ga, az örömök, a boldogság forrása egyik alapeleme a szexuális kultúra növelése, melyben számos tévútra té­vedtünk az elmúlt eszten­dőkben — hangzott el töb­bektől. A családot, a jövő generációit érintő valameny- nyi kérdésről szóló vitát dr. Cseh-Szombathy László zár­ta le, kimondva, hogy a csa­lád intézményének problé­mái a társadalmunk egészé­ben jelentkező gondok tük­re, vetülete, tehát ezekkel foglalkozni társadalmi ösz- szefüggésekben kell. Az írótábor ma Szabolcs- Szatmár megyébe látogat, ahol Vásárosnaményban fel­idézik a korábbi táborok egyik vezetőjének, szervező­jének, Fábián Zoltán írószö­vetségi titkárnak az emlé­két. (szendrei) Heine-összkiadás Gyógyító iskolák Az NDK Akadémiai Ki­adójának gondozásában lát napvilágot az eddigi legtel­jesebb Heine-összkiadás. A közelmúltban jelent meg az 50 kötetes sorozat 33. darab­ja. Az előkészítés és a sajtó alá rendezés munkáját a weimari Klasszikus Német Irodalmi Kutatóintézet éd a párizsi Centre National de la Recherche Scientiíique — Országos Tudományos Kuta­tóközpont — munkatársai végzik. Heinrich Heine (1797— 1856) 1831-től francia emig­rációban élt és alkotott. Munkásságának francra vo­natkozásai tehát igen jelen­tős időszakot ölelnek fel. Ezért az összkiadásban 7 kötet Heine francia nyelvű munkáit tartalmazza. Érde­mes megjegyezni, hogy né­met kiadó első ízben jelen­teti meg Heine Franciaor­szágban, francia nyelven írt műveit. A szerkesztő bizottság né­met vezetője, dr. Hahn és francia társa: dr. Grappin e vállalkozás célját — egyebek között — abban látja, hogy Heine művei szöveghű alak- • ban kerüljenek az olvasók kezébe. Néprajzi folyóirat Gyulán megjelent az Iz- vorul (A forrás) című román néprajzi folyóirat idei első száma. A Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének néprajzi lapja ez­úttal négy tanulmányt és há­rom kisebb adatközlést tar­talmaz. Az Izvorul első száma ta­valy jelent meg, s mostantól évente kétszer jelentkezik — az idei második szám az év végén lát napyilágot. Rémei szarkofágot talállak Pécsett Pécs római kori elődje — Sopianae város — emlékei ke­rültek napvilágra a belvá­rosban folyó közműépítkezés során. A Geisler Eta utcában dolgozó munkások több he­lyütt régi építmények ma­radványaira bukkantak. Mint a régészek megállapították, ezek részben ókori, rész­ben középkori eredetű­ek. A legjelentősebb le­let égy római szarkofág. A díszített kőkoporsóval — a jelek szerint — kétszer te­mettek: először az elkészíté­se idején, ami a római ura­lom korai időszakában lehe­tett, majd á késői római kor­ban újra felhasználták ko­porsónak. A szarkofággal együtt napvilágra kerültek a másfél ezer évvel ezelőtt meghalt római polgár csont­maradványai is. A körülbelül két tonna súlyú mészkőfarag- ványt daruval emelték ki a közműárokból és a Széche­nyi térre szállították, ahol a római kőtárban helyezték el. A szandanszki egészségügyi iskola Ha a gyerek néhány- 0 szór tüsszent — a leg­több szülő már aggód­ni kezd. Ha pedig komoly beteg és kórházba kell fe­küdnie, azonnal pánikba esik. Még altkor is, ha az orvosok biztos gyógyulást ígérnek, a kérdések egész serege tolul fel a képzeleté­ben. Mennyi tanulási időt veszít a gyerek, nem ma­rad-e el a tanulásban kor­osztályától? Mindebben az úgynevezett egészségügyi is­kolák nyújtanak segítséget a bolgár szülőknek. 1963-ban 26 volt, 1983-ban már 47 ilyen működik a különböző üdülőközpontokban, ame­lyekben több mint 6000 gye­rek tanul és gyógyul egy­szerre. Az egészségügyi isko­lákba a gyermekeket díj­mentesen, teljes ellátással veszik fel. A tanintézetekbe kórházból vagy szanatórium­ból jönnek a fiúk és a lá­nyok. A cél a betegség kö­vetkezményeinek leküzdése, és a tanulási lemaradás pót­lása. Az oktatási program könnyített. A tanórák idő­tartamát 10 perccel csökken­tik, a szüneteket meghosz- szabbítják. A pedagógusok feleltetés helyett inkább be­szélgetnek, megvitatják az anyagot. Figyelmet érdemel az a gyakorlat is, hogy a növen­dékek megfelelő szakoktatás­ban részesülnek. A haszko- vói gyógyfürdők melletti is­kolában például, ahol szív-, ér- és reumatikus megbete­gedéseket kezelnek, közgaz­dasági technikum működik. A varseci egészségügyi isko­lában cukorbetegeket, szív­ós érbetegeket, reumásokat gyógyítanak. Szintén közgaz­dasági technikum nyílt. A szandanszki üdülőközpont is­kolájában allergiás megbe­tegedésekben szenvedő gyer­mekeket kezelnek. A felso­rolást sokáig lehetne foly­tatni. Egy dolog azonban mindenhol közös: ezekben az iskolákban rátermett szak­emberek gondoskodnak a gyermekekről. Közel hatszáz tanár odaadó munkája segí­ti a növendékeket betegsé­gük leküzdésében és tanul­mányaik folytatásában. Pályázati felhívás újságíró-stúdióba való jelentkezésre Az Észak-Magyororszóg szerkesztősége 1983. októberé­től 10 hónapos stúdiófoglalkozósokat szervez az újság­írópálya iránt vonzódó tehetséges fiatalok részére. Új­ságíró-stúdiónkba olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik mór elvégeztek valamilyen főiskolát, egyetemet, esetleg most járnak valamely felsőfokú oktatási intézmény natj- pali, esti vagy levelező tagozatára. Várjuk továbbá azok jelentkezését, akik már kapcsolatban állnak valamely sajtószervvel: üzemi, napilappal és ott írásaik, tudósítások (fotóik) jelentek meg. Korhatár: 30 év. Stúdiónk foglalkozásait kéthetenként tartjuk, csütörtöki napokon a délutáni órákban, általában 2, esetenként 3 órás elfoglaltsággal a Sajtóházban (Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszjry út 15. sz.). A 10 hónapos oktatásban való rész­vétel díjtalan, csak a jegyzeteket kell megvásárolni. A stúdió nem képez kész újságírókat, csupán előképzést ad ahhoz, hogy az arra alkalmas fiatalok valamely Ionnál pályakezdő gyakornokként elhelyezkedjenek és az újság­író-iskolára felvételt nyerjenek. Azt, hogy végül is kiből lesz újságíró, a szorgalom, az igyekezet, mindenekelőtt a tehetség dönti el. Ennek előzetes felméréséhez a je­lentkezőknek pályamunkát kell készíteniük. Minimum két-, maximum négyoldalas (oldalanként 30, összesen 120 gé­pelt sor) tudósítást, riportot, kritikai elemző írást, publi­cisztikát kell szerkesztőségünkbe, kézzel írt, részletes ön­életrajzzal együtt beküldeniük. A pályamunkák konkrét helyhez, vagy eseményhez, nevekhez, jelenségekhez kap­csolódjanak. Akiknek pedig e műfajban már valamilyen írása, fotója vagy fotóriportja megjelent, kérjük, azt küldje be pályamunkaként. (Cím: Észak-Magyarorszóq szerkesztősége, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.) A borítékra kérjük írják rá: „Újságíró-stúdió". Felhívjuk a jelentkezők figyelmét, hogy az irodalmi mű­fajban (vers, novella, regény) írt pályamunkákat nem fo­gadjuk el, és nem vesszük figyelembe. A pályamunkákat 1983. szeDtember 25-ig kérjük be­küldeni. A pályázat eredményéről és a stúdiófoglalkozá­sok kezdetéről levélben értesítjük a pályázókat. Észak-Magyarország szerkesztősége Mit kell tudni az önköltséges SZOT-lieufalásolíré!? A szakszervezeti üdülők­ben a vendégek egy része valamilyen ok miatt később érkezik, vagy előbb távozik. De esetenként még az is megtörténik, hogy közvetlen indulás előtt közbejött aka­Selmeci lexikon Igen értékes, forrásanya­gul is szolgáló vaskos köte­tet adott közre a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem Központi Könyvtára. Dr. Zsámboki László szerkeszté­sében jelent meg A Selmec­bányái akadémia oktatóinak lexikona, 1735—1918. A miskolci egyetem köz­tudottan jogutódja és mun­kássága folytatója az egyko­ri selmeci Bányászati és Er­dészeti Akadémiának.', mél­tán büszke a két és fél év­százados hagyomáhyokra, ápolja a jogelőd emlékeit — lásd a nagyhírű Selmeci Könyvtárat Miskolcon —, s ennek a hagyományápolás­nak, ennek a folyamatosság­nak nevében született ez a kö­tet. A lexikon előszavában dr. Takács Ernő egyetemi tanár, a bányamérnöki kar dékánja és dr. Sulcz Ferenc egyetemi tanár, a kohómér­nöki kar dékánja arról ír, hogy az ősi selmeci bányász- kohász alma mater egykori oktatóinak közel két évszá­zados szakirodalmi munkás­ságát és életrajzi adatait ve­heti most kézbe a bányá­szat, kohászat, erdészet tör­ténete iránt érdeklődő olva­só. Az akadémia múltja azonban szélesebb vonatko­zásban is -figyelemre méltó lehet mind a tudomány és szakterületek vonatkozásá­ban, mind pedig földrajzi értelemben. Szellemi kisugár­zása ugyanis túlmutatott az említett három fő szakterü­leten, földrajzi értelemben pedig átlépte az ország ha­tárait. Ez az akadémia több mint egy évszázadon át a Habsburg nagyhatalom egyet­len bányászati-kohászati fel­sőoktatási intézménye volt, tanárai és hallgatói nemcsak Magyarországról, hanem a soknemzetiségű és soknyel­vű birodalom távoli bánya­vidékeiről kerültek ki. A kincstári bányászati-kohá­szati szervezet mérnökeinek és hivatalnokainak összetar­tozását, szellemi központját az ősi bányaváros, Selmec­bánya jelentette. A?, 1867-es kiegyezés után a hazai bá­nyászat, kohászat és erdé­szet a magyar állam kezébe került, az alma mater is ma­gyar intézménnyé vált. Köz­tudott, hogy 1918 decembe­rében megkezdődött az in­tézmény Selmecbányáról va­ló elszállítása, és 1919-től Sopronban működött. A ko­hómérnöki kar 1952-ben, a bányamérnöki 1959-ben ke­rült át Miskolcra. Két év múlva, 1985-ben lesz a 250. évfordulója a Sel­mecbányái akadémia alapítá­sának, így a Nehézipari Mű­szaki Egyetem bányászati­kohászati felsőoktatásunk 250. évfordulójára készülve, és egyben az, erdészeti szak­oktatás idei 175. évforduló­ján is tisztelegve adja köz­re A selmecbánvai akadémia oktatóinak lexikonét, hogy ezzel is hozzájáruljon a szak­terület múltjának teljesebb megismeréséhez. A vaskos kötetben, ame­lyet igen sok kép is illuszt­rál, megtaláljuk a forrás­munkák felsorolását, ahon­nan az adatokat merítették, a mai két utódintézmény — Nehézipari Műszaki Egye­tem és Erdészeti és Faipari Egyetem (Sopron) —, fejlő­déstörténetének főbb évszá­mait és természetesen az év­számokhoz fűződő eseménye­ket, az 1735-ös alapítástól, amikor III. Károly király bányatisztképző iskola föl­állítását rendelte el Selmec­bányán, és az iskola első ta­nára Mikoviny Sámuel volt, addig az 1980-as adatig, amíg megalakítják Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem negyedik karaként a jogi in­tézetet, amely éppen a na­pokban lett jogi karrá; meg­találjuk a tanszékek fejlő­dési táblázatát, a tanszékek személyi mutatóit. Ezt köve­tően a magyarországi bányá­szati, kohászati és erdészeti felsőoktatás történetének vá­logatott bibliográfiáját. A kötet minden bizonnyal leg­érdekesebb és természetesen legterjedelmesebb része Az oktatók életrajza és szakiro­dalmi munkássága című fe­jezet, amely 200 oldal terje­delemben mutatja be az 1735 és 1918 között Selmec­bányán működött oktatók életét és tudományos mun­kásságát, nem szorítkozva kizárólag az akadémiai mun­kájára, hanem érintve az egyéb tudományos tevékeny­ségét is. Mindezt gazdag bibliográfiával. Valamennyi fejezet, a kötet egésze ma­gyar, német, angol és orosz nyelven is olvasható. Ez az új egyetemi kiad­vány nemcsak egy szűkebb szakmai kör érdeklődésére tarthat számot, az egyetemes magyar kultúrtörténet iráni | érdeklődő olvasó is igen sok- ismeretet nyerhet belőle, érdekes és értékes tudomány- történeti adalékokkal gazda­godhat. (benedek) dály miatt egyáltalán nőm tudják igénybe venni az üdü­lést, és a beutalót már nem tudják másnak átadni. Az átmenetileg üresen maradt szobákat önköltséges alapon igénybe vehetik a szakszer­vezeti tagok, függetlenül' at­tól, hogy abban az évben már kedvezményesen üdül­tek. Az üdülőben a tagságot a szakszervezeti könyvvel kell igazolni. I. kategóriájú, összkomfortos üdülőkben na­pi 170 forint. II. kategóriá­jú, komfortos elhelyezésnél 150 forint, komfort nélküli üdülőkben 130 forint a térí­tési díj. Kétéves kortól 20 éven aluli családtagoknál* valamennyi kategóriában egységesen napi 120 forint. De gyermek csak azokba az üdülőkbe vihető, amelyek­ben családos a beutalás. Az utóidényben nyitva tartó, mintegy 110 üdülő közül 30- ba vihető gyermek. A téríté­si díj a szállás és a napi há­romszori étkezési költséget, valamint a kedvezményes beutaltakat is megillető egyéb szolgáltatásokat tartalmazza. Gyógyüdülőkben csak a SZOT saját fürdőmedencéié vehető igénybe. Az egyéb gyógy szolgáltatások külön te­rítendők. Akik pern szakszervezeti tagok, azok is igénybe vehe­tik az átmenetileg üresen álló szobákat de nekik a teljes önköltséget a komfort- fokozattól függően, napi 300, 250. illetve 200 forintot kell megtéríteniük. így például egy olyan házaspár, ahol csak a férj szakszervezeti tag. az összkomfortos kate­góriában összesen naponta 470 forintot fizetnek (a férj 170. a feleség 300 forintot). Az önköltséges beutalás évente akár többször is igénybe vehető. A/ üdülők kéthetenként általában szer­dai vagy csütörtöki indulás­sal fogad iák a beutaltakat. Ezért az érkezési követő na­pon célszerű telefonon érdek­lődni a szabad szobák iránt. Az üdülőt f elhívhatja a szak­szervezeti bizottság, a7 üdü­lési felelős, de maga az igénylő dolgozó is. fcű) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom