Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
1983. szeptemiíer 2., pérííek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gazdasági per a sörgyár és a tsz között ári víz? A miskolciak ivóvizét is veszélyezteti Az 1'981-es alapvizsgálatot ■követően, immár második alkalommal foglalkoznak a Borsodi Sörgyár környezet- védelmi tevékenységével a népi ellenőrök. A napokban, éppen a téma fontosságára való tekintettel, a sörgyárban tartotta soron következő ülését a Miskolci városijárási Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület ismételten felhívja a felettes szervek és érdekeltek figyelmét a bocsi „ügyre”, amely megszűnik lassan bocsi ügy lenni, mert már nem „csak” egy község lakosságának környezetét veszélyezteti. A Borsodi Sörgyár 1 [Hűitől 1973-ig épült, olyan időben, amikor még hazánkban nem volt környezetvédelmi törvény, nem voltak a maihoz hasonló szigorúságé környezetvédelmi előírások. Ha nem is voltak: felháborító, hogy a korszerű gyár néhány év múlva a környék legnagyobb környezetszeny- nyezője lett. A sörgyár zaja nem szűrődik ki a gyárból, a fejtőüzemek dolgozói egyéni zajszűrő készülékkel védekeznek. Az árpa és maláta tisztításakor keletkezett port filterekkel igyekeznek fölfogni, ám már ezek a porleválasztók sem mindenben felelnek meg a mai előírásoknak. Csupán azoknál az üzemrészeknél megfelelőek a levegő tisztaságát védő berendezések, amelyek a legutóbbi időkben, néhány éve épültek. A hulladékelhelye- zést megoldotta a gyár, az üvegcserepet például már exportálni is tudja. A folyékony élesztővel egyelőre még nem tudnak mit kezdeni, egy szárítóberendezés tudná csak véglegesen megoldani ennek az anyagnak a megnyugtató elhelyezését. A kép eddig olyan, mint akárhány borsodi ipari üzemnél. Az ipari szennyvíz az, melynek hullámai kicsaptak már a tűrhetőség medréből. Ügy tervezték annak idején a Borsodi Sörgyár ipari vízelvezető műtárgyait, hogy a szennyvizet — mivel tartalmaz bizonyos szerves anyagot és egyéb növényi tápanyagot — elsődlegesen a mezőgazdaság, így a bocsi Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet hasznosítsa, másodsorban pedig — «menynyiben és amikor erre szükség van — szűrőmezön ülepítsék. A Haladás Tsz és a sörgyár annak idején szerződést kötött a vízhasznosításra. a vízelvezető műtárgyak közös üzemeltetésére szól az engedély is. A szerződést a termelőszövetkezet felbontotta, nem fogadja az ipari szennyvizet. Többek között azért, mert birtokába jutott egy olyan szakvéleménynek, mely szerint a Víz öntözésre alkalmatlan. Azóta a 37 hektáros szűrőmezőre folyik a nagy mennyiségű, a napi 4—6 ezer köbméter ipari szennyvíz. A nagy megterhelés következtében az amúgy is korszerűtlen — bakhátas — szűrőmező leromlott, nem képes ellátni a feladatát. A szennyvíz tehát a Hernádot veszélyezteti. A Hernádot és a folyóra épülő sajóládi vízmüvet, tehát Miskdic ivóvizét! A bocsi kutak már sajnos, régóta szennyezettek, a csecsemők taszkokban kapják a vizet, a község gyermekintézményeinek pedig' a sörgyár szállítja palackokban az egészséges ivóvizet. A sörgyár 1974 óta 21 millió 80 ezer forintot fizetett a Haladás Tsz-nek öntözési kö 1 tséghozzájárulásként. Meg kell említeni, hogy az idei első fél évben is kifizette az esedékes 2 millió 70 ezer forintot, noha n termelőszövetkezet nem öntözött. És természetesen bírságot is fizet a sörgyár a környezet- szennyezésért. Tavaly 55 ezer forintot. Az idei évre kivetett 634 ezer forint bírság ellen fellebbezett az Országos Természetvédelmi Hivatalnál. Az indoklás: nincs még ítélet: abban a gazdasági perben, amelyet a sörgyár kezdeményezett. Az ítélettől azt várja a gyár, hogy a termelőszövetkezet ismét megköti a szerződést, tehát öntözésre használja a szennyvizet. Mert a Borsodi Sörgyár birtokában viszont olyan szakvélemény van, amely öntözésre alkalmasnak minősíti a szennyvizet! Fellebbezési indok továbbá, hogy a Borsodi Sörgyárban — esedékes hiteltörlesztések miatt — 1985-ig nem képződik fejlesztési alap, nem tud hozzáfogni újabb szennyvízkezelési, szenny vízhasznosítási eljárásokhoz. , Hosszú István gyárigazgató beszámolt a Népi Ellenőrzési Bizottságnak azokról az intézkedésekről, amelyeket a legutóbbi vizsgálat óta foganatosítottak. A gyár csökkentette az utóbbi időben a szennyvíz mennyiségét, egyrészt úgy, hogy a vízfelhasználását is csökkentette, mivel ott Uhol lehet, megszervezte a víz másodlagos hasznosítását;. A mosószereknél központi adagolást vezet be, hamarosan, még az idén átadnak egy palackmosó tartályrendszert, amely a kevesebb mosószer hatékonyabb hasznosítását eredményezi. Elkészült időközben egy ív- szürő is, amely a szilárd anyagokat távolítja ei a vízből. Ezzel egyidejűleg megrendelt egy tanulmánytervet a szennyvíz optimális elhelyezésére, kezelésére. A Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem szakemberei dolgoznak a témán. Még nem tudni, milyen megoldás születik, milyen módszert találnak a legalkalmasabbnak a hozzáértők. Az azonban máris bizonyos, hogy a beruházást önerőből nem tudja megvalósítani a Borsodi Sörgyár, 1985 után is csalc részben tudja állni a költségeket. És maguk a munkálatok is hosszú időt vesznek majd igénybe. Bírósági ítélet, fellebbezés, támogatós, kivitelezés — évek és évek. A szennyvíz meg folyik a kutakba, a folyóba... Lévay Györgyi Az őszi vetés alá A bajnai Alkotmány Tsz-ben az idén 164 hektáron termesztettek mustármagot, amelynek helyén most tárcsázással készítik elő a talajt az őszi búza alá. MféioMÉ mmí mvM! Fontos feladatnak tekintet* ték a Borsodi Vegyi Kombinátban az idén is az anyaggal és energiával való takarékoskodást. Ebben az esztendőben elsősorban az importanyagokkal való jobb gazdálkodást szorgalmazták, amely során eddig egy most elkészült jelentés szerint, az elmúlt évihez viszonyítva, mintegy 50 millió forinttal csökkentették a tőkés országokból behozott alapanyagokat. Ugyancsak javultak az első fél évben a bázisidőszakhoz képest a fajlagos anyag és energia felhasználásának értékei is. Bár a jelentés kritikusan megjegyzi, hogy ezen a téren még további javításokat kell szorgalmazni. Jól sikerült viszont az importanyaggal való takarékoskodás mellett a termékszerkezet átalakítása során elért energia- és anyágmegtakarítás is. amely egyértelműen javította a vállalat eddigi ez évii gazdálkodását. A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat szakemberei két, egyenként 36-kamrás kokszolókemencét építenek Hollandiában, összesen mintegy 3,7 millió nyugatnémet márka értékben. A kemencéket NSZK-beli és holland tervek alapján, tűz- és kopásálló anyagokból építik fel. Ez igen gondos munkát igényel, mert a. kemencék falazatának kialakításakor egy milliméteres hézagot sem hagyhatnak. A berendezéseknek 30 évig zavartalanul, leállás nélkül kell működniük. A Hőtechnika szakemberei nemrégiben fejezték be az első kemence falazását, a másodikkal pedig szeptember közepéig végeznek. Munkájukkal a megrendelők elégedettek, s újabb kemencék építésére kaptak ajánlatot NSZK- beli partnerektől. Sáros,patakon, a Művelődés Házában e héten rendezték meg a II. megyei bor- és üdítőital-bemutatót, amelyre 77 bormintát és 29 fajta üdítőt küldtek be q gazdaságok, szövetkezetek, szeszipari vállalatok és kistermelők. — Immár hagyomány, hogy a kétévenként megrendezésre kerülő megyei, illetve országos borverseny között, megyei bemutató keretében tájékozódunk a termelők készleteiről — hangsúlyozta megnyitójában Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. — E bemutatónak az a célja, hogy megismerkedjünk az alapborok, a „jövő borainak” milyenségével. A rendezvény lehetőséget kínál a 'javasolható technológia megbeszélésére, a minőségjavítás kérdéseinek megbeszélésére. A minőség kiemelt szerepet kapott a II. bor- és üdítőitalbemutatón. s nem véletlenül. A népgazdaságot, a világot érintő gondok ebben az ágazatban is jelentkeznek. Folyik a harc a piacokért, az új értékesítési lehetőségek megteremtéséért. Gondjainkat a bőség zavara is fokozni látszik, hiszen az előzetes term-sbecslések szerint idén is a tavalyihoz hasonló nagy szőlőtermés várható, amely mintegy százezer tonna szőlőt jelent. A megnövekedett készletek az értékesítés fokozását sürgetik, ami . azonban — a nyugat-európai országok szőlő és bor túltermelése miatt — egyesi egyedül csak a minőség javításával kivitelezhető. Teremtsük meg az érdekeltség és a minőség összhangját! Ezt emelte ki a sárospataki bemutatót követő értékelőjében ár. Ásvány Ákos, az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhelyettese, a zsűri elnöke is. — A minőség javításának valamennyi lehetőségét meg kell ragadnunk mind a szőlőtermesztésben, mind pedig a borászkodásban. E bemutató is felhívta jó néhány meglévő, égető gondra, teendőre a figyelmet. Miként a gazdálkodás többi ágában, a hírnevet itt sem adják ingyen. Azt meg kell szerezni, és ami még ennél is nehezebb, meg is kell tartani. Ezt pedig csak nagyon jó minőséggel lehet. Ennek érdekében az egyik elsőrendű feladat: a Munkában a borbemutató zsűrije minőség és az érdekeltség összhangjának megteremtése! Ha ugyanis az ösztönzéssel, a mennyiségi szemlélet érvényesülését segítjük, rontjuk borvidékeink, boraink hírnevét, ázsióját. A II. megyei bor- és üdítőital-bemutató végén a zsűri különdíjjal jutalmazta a legeredményesebben borász- kodó gazdaságokat, kistermelőket, illetve az üdítőital- 1 gyártásban legkiemelkedőbb eredményt elért vállalatot. A megyei tanács különdíja- it: a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát. az Eger-M átravídéki Borgazdasági Kombinál, a sályi Bükkalja Tsz. Kcsmárky Emil mádi kistermelő és a Borsod megyei Gyümölcsszesz- és Üdítőipari Vállalat kapták. A TESZÖV különdijai- val a hodrogkeresztúri Béke Szakszövetkezet, a tiboldda- róci Rákóczi Tsz és Hofmann János hercegkút! kistermelő példamutató borászati tevékenységét jutalmazták. (hajdú i.) Fotó: V. J. Fülte térié Energiatakarékosság, importkiváltás, exportnövelés. Mindhárom fogalom konkrét gazdasági célkitűzésként szerepel az ELZETT Művek ez évi programjában. Most: egy olyan beruházást szeretnének megvalósítani, amely egyidejűleg tenné lehetővé az import helyettesítését és az energiával való takarékoskodást. Az akciót az úgynevezett „ROTO-prog- ram” elnevezéssel jelölik. Arról van szó, hogy vállalkoznának olyan ablakvasalatok gyártására, amelyet eddig külföldről kellett beszereznünk. A terméket az ELZETT Müvek Soproni Gyárában gyártanák, s ami a tervezetből megyénket közvetlenül is érintheti: a termékhez szükséges valamennyi présöntött alkatrészt az ELZETT Sátoraljaújhelyi Gyárában készítenék. Minderről, egyelőre, még csak feltételes módban nyilatkoznak a szakemberek, ugyanis azt, hogy végül ki lesz a ROTO-abiak- vasalatok hazai gyártó gazdája, majd a meghirdetett versenytárgyaláson döntik el. Annyi bizonyos: az ELZETT Művek nem kevés eséllyel indul a versenyen, hiszen korábbi nagy feladataik kapcsán számos olyan feltételt már megteremtettek, amely e termék gyártásában is jó szolgálatot, lehet. Kétféle búvárszivattyú Növekszik az igény a miskolci Mezőgép egyik új terméke, a búvárszivattyúk iránt. A miskolci gyárban kétféle, egy hazai konstrukciójú és egy közös Mezőgép —EMU gyártású búvárszivattyút készítenek. A közös konstrukciójú búvárszivaty- tyú licencét a miskolciak a nyugatnémet gyártól vásárolták meg. Ebben az évben a vállalat felsőzsolcai üzemében összesen mintegy 2300 darab szivattyú készül el, amelyet a nagy mélységben lévő kutakban a víz fel nyoma fására használhatnak fel. A berendezések többségét a gyár a hazai igények kielégítésére szállítja, de az EMU típusból mintegy 170 darabot a megállapodás értelmében exportra csomagolnak be, még ebben a hónapban. Bár ezeknek az igen kedvező tulajdonságú berendezéseknek idehaza is akadna vásárlója, hiszen a gyárban úgy tudják, hogy az ilyen típusú szivattyúkra az igény messze meghaladja a gyártott mennyiséget. Telepítés, pels a kiskertek bee A most kezdődő őszi időszak a legkedvezőbb a gyümölcs, szőlő telepítésére, pótlására. A kiskertek e fontos, hozzáértést követelő munkáihoz kértünk szaktanácsokat a Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembereitől. Az első. amire felhívják a figyelmet, a telepítés előtti szakszerű trágyázás fontossága, mert ezzel lehet a fő gyökérzónába juttatni a tápanyagokat. Ez azért is lényeges, mert az ültetvények hosszú ideig egy helyben maradnak, és a megfelelő tápanyagszintre való feltöltés esetén a termőre fordulás után már csak a termésekkel elvitt tápanyagot kell majd pótolni, fenntartó trágyázással. Az egyes, ilyen álló kultúrák (szőlő, gyümölcs) telepíthetőségének elbírálását, a talaj tápanyag-állapotának jellemzését, az esetleges talajjavítás. így például a meszezés szükségességét a legbiztosabban talajvizsgálattal lehet eldönteni Az ilyen talajvizsgálatok elvégzését kistermelők részére is szívesen vállalja az agrokémiai állomás Talajvizsgálat hiányában, tájékoztató adatként azt javasolják a szakemberek, hogy amennyiben mélyforgatás végezhető a területen, úgy a forgatás elölt 100 négyzetméterenként 5—6 mázsa szerves trágyát, 25—30 kiló szu- perfoszfátot és 30—35 kiló kálisót adagoljanak a kötött talajokon. Forgatás hiányában ültetőgödröt kell készíteni, és ebbe kell a trágyaféléket kijuttatni. Egy- egy ültetőgödörre 5—6 kiló szerves trágyával, 25—30 deka szuperfoszfáttal és 30—35 delta kálisóval lehet számolni. A szerves trágyát az ültetőgödör aljára kell tenni, míg a műtrágyákat á talajjal összekeverve kell vissza- tölteni. Ajánlatos talajfer- tőtlenitést is végezni, egy- egy gödörbe 3 gramm Basu- din 5G adagolásával. Bogyósok telepítésénél az ajánlott dózisok kétharmadával kell csak számolni. A szakemberek külön felhívják a figyelmét a bogyósok klórérzékenységére. és ezért kálisp helyett lcáliumszulfát (kénsavas káli) felhasználását ja« vasolják.
