Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-12 / 190. szám
6SZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. augusztus 12., pénfsk őszi ankét előtt Eredmények és gondok a mozgássérültek rehabilitációjában Az emberiség kezdetétől szinte napjainkig hatott az a szemlélet, hogy a testi fogyatékosság vagy más maradandó betegség miatt munkaképességükben gátolt emberek nem lehetnek a társadalomnak teljes értékű tagjai. A tudomány fejlődése, a szociális szemlélet kibontakozása e nézeteket nemcsak megcáfolta, hanem számos példával bizonyította is, hogy rehabilitációval és a megfelelő munkafeltételek megteremtésével ezek az emberek is hasznos tagjaivá válhatnak a közösségnek. Ez a felismerés a társadalom érdekeit és az érintett személyek testi-lelki gyógyulását is szolgálja. Két esztendővel ezelőtt, a rokkantak nemzetközi éve hazai rendezvényeinek középpontjában állt e kérdés megvitatása, s a Magyar Nemzeti Szervező Bizottság már országa világ előtt megnyugtatóan jelenthette, hogy ha e téren még vannak is hiányosságok, a kérdés alapvető rendezésének feltételei hazánkban adottak. A SZÜLETÉS PILLANATÁTÓL Az alkotmány szellemének megfelelően hazánkban mái- a születés pillanatában megkezdődik a testi fogyatékosok szervezett gondozása. Állami feladat a velük összefüggésben jelentkező minden egészségügyi nevelési tevékenység. A gondoskodás életkornak megfelelően tagolt. A magyar’ gyógypedagógia intézményrendszer 162 különböző típusú iskolát és nevelőotthont, 409 általános iskolai keretben működő speciális tagozatot, illetve osztályt ölel fel. A gyógypedagógiai iskolák az általánosan fejlesztő és művelő feladataik mellett előkészítenek a foglalkozási habili- tációra is. Miután a rehabilitációs nevelés eredményessége attól is függ, hogy az érintettekről az iskolaköteles koron túl miként gondoskodnak, egyben fejlődőben van hazánkban az érintett iskolarendszer és a felnőttvédelmi szociális gondoskodás közötti rendszeres kapcsolat. FEJLŐDŐ HÁLÓZATI MUNKA i ~ A felnőtt korban levő megváltozott munkaképességűek rehabilitációját a kormány 1967-ben kiadott átfogó rendelete szabályozta. A Szociális Intézetek Központja irányításával megalakultak a speciális szakmunkás- képző intézetek és átképző műhelyek, s így lehetőség nyílik a megfelelő szakmai képzés- ! re, munkára felkészítésre is. A rendelet nyomán számos vállalatnál kü- j Bn részlegek létesültek, egyebek között a ! mozgásukban korlátozottak foglalkoztatására. Megszervezték az országos mozgásszervi í rehabilitációs hálózatot, amelynek első fel- I adata volt, hogy 19 megyei kórházban létre- ! hozzák a rehabilitációs fekvőbeteg-osztályo- ! kát. A jelen korszak feladata, hogy a fekvő- I beteg-osztályokhoz kapcsolódóan minden ! megyében megszülessék a speciális járóbeteg- I osztály is, amelynek feladata — az üzemorvosokkal karöltve — a munkába irányítás ! szakszerűsége és a rászorulók gyógyítása, megfelelő gyógyászati segédeszközökkel történő ellátása. A gyógyászati segédeszköz-ellátás jó megszervezése fontos része a gondozásnak, miután az ilyen ellátás — az egészséggondozási általános elveknek megfelelően — állampolgári jogon illeti meg a rászorulókat. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakmunkástanulók, valamint az üzemi balesetet szenvedettek, a foglalkozási megbetegedések miatt gyógyászati segédeszközre szorulók éppen úgy ingyenes szolgáltatásban részesülnek, mint azok is, akik különlegesen drága segédeszköz, mint például a bioelektromos felső végtag használatára szorulnak. Az állam tehát sokoldalúan segíti a beilleszkedésbe azokat, akik megváltozott munkaképességük következtében speciális gondozást igényelnek. A munkahelyi rehabilitáció továbbfejlődését jelenti, hogy a pénzügyminiszter és az egészségügyi miniszter közös javaslatára a közeljövőben tovább javítják a foglalkoztatás gazdasági feltételeit. E rendelkezésre azért is szükség van, mert az új módszerek kibontakozásával, a vállalatok gazdaságos termelési igényeinek növekedésével, sok esetben nincsenek szinkronban a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának feltételei. GONDOK A SEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁSBAN Ugyancsak a fokozottabb gazdaságosságra való törekvés okoz gondokat különböző egészségügyi segédeszközök ellátásában is. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára ugyanis, sokirányú állami támogatás mellett, ugyancsak nyereségéi'dekeltségű vállalat. E tény és a gondozásra szorulók igényei azonban sok esetben ellentétes irányba hatnak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége — amely már az ország minden részében rendelkezik a mozgássérültek érdekeit védő helyi szervezettel — ez év őszén a megoldatlan problémák megvitatására olyan széles körű ankétet szervez, ahol valamennyi érdeklt hatóság — minisztériumok, egészségügyi szervezetek, pénzügyi intézmények — részvételével kívánja felvetni tagjainak általános problémáit, s keresi az együttes megoldás lehetőségét. ORSZÁGOS FELHÍVÁS A most folyó előkészítő munka során az országos központ felhívással fordult a megyei tagszervezeteihez, hogy széles körű véleménycserével segítse a mozgássérültek mindazon problémáinak megismertetését, amit az őszi ankét napirendjére kívánnak tűzni. E napokban folyik a beérkezett észrevételek rendezése, összesítése. A panaszokból, javaslatokból úgy tűnik, hogy az érdekeltek felismerve a kérdés személyüket is érintő fontosságát — nagy aktivitással kapcsolódnak az őszi ankét előkészítésébe. K. Z. Szabad idő — csatá — művelődés Pályázati felhívás f Ä Magyar Nők Országos Tanácsának és a Magyar Népművelők Egyesületének elnöksége pályázatot hirdet a családok művelődése témakörben. A pályázat célja, hogy elősegítse a családok művelődési helyzetének és lehetőségeinek javulását. A pályamunkáktól a meghirdetők azt várják, hogy képet kapjanak a családok művelődés! szokásairól, igényeiről. Szeretnék, ha a pályamunkák bemutatnák azokat a már élő, bevált programokat, amelyeket a művelődési Intézmények szerveznek a családok számára. Szívesen fogadják a továbblépést segítő javaslatokat, ötleteket fe!. Nincs tematikus megkötés, de különösen érdeklődésre tarthatnak számot ilyen kérdések: Milyen alkalmak és formák nyújtanak segítséget a családok művelődési szokásainak . kialakításában és fejlesztésében? — Családi klubok, családi rendezvények a műve- lődéái intézményekben. — Együtt a család. — Munkahelyi művelődés és a családok művelődése. — Hogyan segíthetnek a művelődési intézmények a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek szabad idejük kulturált eltöltésében? — „Házasok leszünk”, „Gyermeket várunk”, „Kisbabánk van” című témák megjelenése a* ifjúsági és más rétegklubok programjaiban. A pályázaton részt vehet bárki. Kollektívák is pályázhatnak. A pályázat terjedelme legfeljebb 5—10 oldal. Beküldési határidő: 1983. december 1. A pályázatokat név, cím, foglalkozás, munkahely feltüntetésével a Magyar Nők Országos Tanácsa címére küldjék: 1391 Budapest VI., Népköztársaság útja 124. Eredményhirdetés: 1984. március 8-án. Első díj ötezer, második díj háromezer, harmadik dij ezer forint, de a pályázat. meghirdetői több első, második és harmadik díjat kívánnak kiadni.------------ - - ------ -/ Ma éjjel a képernyőn: Tűi messze vagy Aki a mozgalmasnak és változatosnak ígérkező ma esti programot az első műsoron — angol krimifolytatással, kvízjátékkal, rockszinházi produkcióval dúsítva — végignézte, s még további műsorokra kiváncsi, 22.35-töl éjfél utánig nézheti a Túl messze vagy című amerikai tévéfilmet, amelyet John Updike novelláiból Fielder Cock rendezett, s amely egy-egy egymást alapjában szerető, de féltékenységtől vezérelten egymás életét örökké mérgező házaspár történetét kínálja. Képünk: a film egyik kockája. Kimozdul a holtpontról? A Magyar Ortodox Egyházi Gyűjtemény ügye Jó másfél évtizeddel ezelőtt, még a hatvanas évek vége felé indult el egy kezdeményezés Miskolcon, amely azt célozta, hogy a nagy hírű Deák téri templom egyház- és iparművészeti műkincseire alapozva, itt szülessék meg a Magyar Ortodox Egyházi Gyűjtemény. Az akkori Művelődésügyi Minisztérium vállalta a gyűjtemény installálását, azaz a teljes kiállítási berendezését, a megyei tanács a személyzet és fenntartás költségeit, a városi tanács pedig a helyiség biztosítását, ami a templomudvaron levő épületekben mintegy négy lakás felszabadítását jelentette. E kezdeményezés a hetvenes évek második felében mozdult lényegében előre, ide irányult az érdekelt szervek figyelme, ekkor rendezte meg a Herman Ottó Múzeum a Görög kereskedők Miskolcon című, máig is emlékezetes, nagy értékű kincseket is bemutató kiállítását, amely úgy kapcsolódik az egyházi gyűjteményhez, hogy e görög kereskedők voltak elsősorban a miskolci görögkeleti templom hívei, ők alapították és életük, kultúrájuk c templomtól elválaszthatatlan. A Magyar- • országon levő görögkeleti egyházközségek három csoportra oszlanaik, nyolc közülük, köztük a miskolci. is, a moszkvai patriarchához tartozik, és e nyolc egyházKöz- ség kezelésében levő műkincseket már felmérték, elvileg együtt állt a gyűjtemény. Miskolc város Tanácsa is felszabadított több lakást, azonban a hetvenes évek végén a gyűjtemény szervezésének ügye különböző — a helyi tanácsi és múzeumi szervek hatáskörén kívül eső — okok miatt sajnálatosan megfeneklett. Pedig van iránta igény, hiszen a miskolci görögkeleti templom, illetve az ortodox egyházközség kincsei iránt folyamatos az érdeklődés, s mind több turista is felkeresné, hogy a csodás ikonosztázt, a templom egyéb kincseit, valamint az egyházközség birtokában levő egyéb értékeket megismerje Az elmúlt másfél évtizedben a megismerés lehetősége igen változó, de mindenkor nagyon szűkös volt. A hajdani parochus, Popovics Konstantin, nagy híve volt annak, hogy az egyház műkincsei a közművelődés, az ismeretterjesztés szolgálatába kerüljenek, készséggel állt mindenkor a látó»«* tők rendelkezésére, ám őt. több mint egy évtizede elragadta a halál, azóta e műkincsek a köz számára alig-alig elérhetők. Ezért kellenfe a már említett gyűjtemény ügyének előbbre mozdulnia. Értesülésünk szerint két hónappal ezelőtt a Művelődési Minisztérium és az Ortodox Egyház között megállapodás jött létre, amelynek keretében a Magyar Ortodox Adminisztratúra, s annak képviseletében dr. Berki Feriz esperes-adminisztrátor újra kifejezte azt a szándékot, hogy Miskolcon szeretnék megvalósítani a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumot országos jelleggel. Érdemes a névre felfigyelnünk: nem gyűjteményt, múzeumot akarnak. Az egyházi tulajdonban levő tárgyak — a tulajdonjog fenntartása mellett — minden kikötés nélkül állami letétbe kerülnek és a múzeum fenntartója, a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság lesz. Ez igen kedvező fordulatnak látszik, a továbbiakban még egy lakás ügye tisztázandó, a megyei és a városi tanács pedig felméri a költségeket és lépéseket tesz azok biztosítására. A Borsod megyei Múzeumi A Kőbányai Porcelángyár Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat boldogi üzemében kézimunka- igényes elektromos alkatrészeket gyártanak. Az tizemben 120 asszony dolgozik, é 30-fajta terméket készítenek. Belföldi kél nagy megrende- „öjüknek, a Videotonnak és az Orionnak a televízió gyártó Igazgatóság, mive! a korábban elkészült tervek az ármozgások mialt alapos korrekcióra szorulnak, azok ár- kalkulációjára adott megbízást az illetékes szerveknek. Ha a múzeum kialakítási munkálatait a közeli időkben, lehetőleg még az ősz beállta előtt meg lehet kezdeni. úgy várhatóan 1984 őszén, a múzeumi hónapban, de legkésőbb 1985 tavaszán megnyílhatna Miskolcon az országos jellegű és vonzerejű Magyar Ortodox Egyházi Múzeum, s mert addigra a Tokaji Múzeumban már látható lesz a Béres Béla adományából létesülő, ugyan- csali ortodox egyházi műJ kincseket bemutató gyűjteményi anyag, a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság két olyan műkincsegyüttest tud a látogatóknak bemutatni. amely szinte páratlan,' és amely mind Miskolc éa Tokaj görög kereskedőinek! gazdag múltjára, mind az egyetemes egyház- és kul-j túrtörténetre ráirányítja az érdeklődést. És igen sok ér-; téli megismerésének lehető-j ségével igyekszik azt ki is elégíteni. Benedek Miklós sóhoz szükséges ferrit hangoló magokat, URH-tekercseket:, ■'Z NSZK-beli Braun- és a Bosch-céeeknek pedig' foitó- ‘ fikercsekel és zavarszűré esv- 'ésalkatrészt készítenek, 'vénünkön: a valamikor néc--'*e- letéről híres boldosi asszonyok ma már 'rironikáhnz szükséges alkatrészeket! a vártának. Népviseletien az eleltronilához
