Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. augusztus 10., szerda Panoráma Űj szobor a városává tóra Szenígotthárd 800 éves 111. Béla király szobor Szentgotthárdon Hazánk legforgalmasabb nyugati kapujá­ban, Szentgotthárdon szobrot kapott III. Bé­la király. A városalapító koronás fő, Ma­gyarország és Dalmácia uralkodója 1133- ban alapított apátságot a cisztercita szer­zetesek részére, a Rába és Rapines találko­zásánál a még kietlen vidéken. A célja az volt, hogy a mintaszerűen gazdálkodó cisz- terek bekapcsolják a vidéket az ország vér­keringésébe. Jól számított: a község — amit templomáról Szent Gotthárd tiszteletére ne­veztek el, már a 16. században mezővárosi rangot kapott. Az idén pedig, az alapítás 800. évfordulójának esztendejében városi rangra emelkedett. Alkotmányunk ünnepén avatják a városok közé. Ami a szobrot illeti: sikerült alkotás. A helyiek máris befogadták. Szentgotthárd vehetői körültekintően olyan művésznek ad­ták a megbízatást, áld ismeri az itt élőket. — Hogyan tudott megbirkózni Gömbös László a nyomasztóan nagy feladattal? — Kétkedve — feleli. — Először is ké­telkedtem abban, hogy ennek a nagy ál­lamművésznek a reális alakját feltámaszt­hatom. A korabeli egy-két centis iniciálé­figurák nem mondanak sokat. S az egyet­len hitelesnek vélt kalocsai királyi fejről pedig kiderítették: nem biztos, hogy őt áb­rázolja. Nem ismerhetjük tehát a nagyfor­mátumú embert, akinek személyében Euró­pa egyik legműveltebb fője került a ma­gyar trónra. Szerencsére, nem most kezd­tem vele foglalkozni, kedvenc korszakom az Árpád-ház kora. Az Árpád-házi embert akartam megmintázni, személyiségében, tar­tásában egyaránt. Négy hónapom volt a megmintázásra, amikor a végzetesnek hitt infarktusomból éppencsak felépültem. Fizi­kailag is megszenvedtem; a két méter har­minc centis alakhoz támasztott létrát, ki tudja hányszor kellett megmásznom, amíg az arcot és a palást apró mintázatát meg­csináltam. Közben kétszer is ágynak dől­tem. Kétkedve, abban is mind a kétszer, hogy felkelhetek és folytathatom. Vannak, akik gyorsan és könnyen dolgoznak, én nem szégyellem, hogy megkínlódtam minden változatot, amíg a végsőt átadhattam az öntőknek. — III. Bélának előzményei is voltaic; a Bakkhátas föld levett kalapú parasztjára és a Kitelántö mezítlábas asszonyára gon­dolok, amiket korábban ajándékozott a vá­rosnak. Aki így ismeri az itt élő embert, hogyan látja a várossá avatás perceiben? — Harmonikusnak, kiegyensúlyozottnak, ép testben ép lelkűnek. Ezen a vidéken, ahol minden csupa pázsit — az ország leg­csapadékosabb vidéke —, csakis ilyen egész­ségesnek láthatom. A szentgotthárdi ember mindig is városlakónak tudta magát. A szomszédos csörötneki kisgyerek, aki, mint én voltain egykor, a zsúptetos, petróleum­lámpás világból betévedve, itt látott elő­ször emeletes házat, vízvezetéket, villanyt, szobrokat, és itt fogadta meg hétévesen, hogy egyszer ő is átússza a Rábát. A szob­rom tehát hazahozott negyven év után Őr­ség-országomba, amelynek a kapujában áll. De a város is enyém kicsit, mert. itt szüle­tett anyám, itt nyugszik nagyapáin és egy ideig, a boldogabb időmben itt jártam gim­náziumban. Én a pesti mély vízben nem tu­dok igazán úszni, tehát ez a megbízatás többet jelent nekem egy szobornál. A föl­det adta vissza, amelyről Anteuszként ta­lán még dobbanthatok egyet. A sátoraljaújhelyi járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság az ipari és mező- gazdasági üzemekben kör­nyezetvédelmi vizsgálatot tartott, és megállapította, hogy ezek általában eleget tesznek a jogszabályokban megszabott kötelezettségeik­nek. Az Elzett Művek sátoralja­újhelyi gyáregysége például 10 millió, a Tejipari Vállalat üzeme ötmillió, a Gyümölcs- szeszipari és Üdítőipari Vál­lalat sárospataki üzeme 1,1 millió forintot fordított az utóbbi években különböző környezetvédelmi létesítmé­nyekre. Hasonló intézkedéseket tett ugyanilyen célból a Sátor­aljaújhelyi Húsüzem és az Agroker Vállalat harcsai ki- rendeltsége is. Nyitás előtt a In« Háromévi szünet után au­gusztus ‘20-tól ismét meg­nyitja kapuit a nyíregyházi Korona Szálló. A szabolcsi megyeszékhely patinás ven­dégfogadóját 1980-ban zár­ták be, s fogtak hozzá a 120 millió forintot meghaladó költségű felújításhoz. A helyreállítási tervek sze­rint beépítették a hajdani kerthelyiséget, s a főfalak meghagyásával több üzletet is kialakítottak az épület­ben. Az emeleti dísztermet a Műemléki Felügyelőség szakemberei az eredeti — Alpár Ignác alkotta — ter­vek alapján újították fel. A szállodai szárnyban bevezet­ték valamennyi szobába a központi fűtést és a hideg­meleg vizet. A felújítások során újjá­született épület földszintjén egy hagyományos és egy ön­kiszolgáló éttermet nyitnak, mellettük, az utcai szárnyon pedig egy Sörbár és egy Fi­nom falatok boltja kapott helyet, és itt található egy cukrászda is. A megújult Korona két­csillagos minősítésű, s au­gusztus MM átadását köve­tően alkotmányunk ünne­pén fogadhatja első vendé­geit. „Tini-határozat” ítét LeiÉvárosfeaii TARTALMASABB VITAKÖRÖK, DIÁKFÖRUMOK HOL LESZ AZ IDEI DIÁKCENTRUM? AZ ÖNKÉNTES MUNKA EREDMÉNYEI A leninvárosi diákok már megjelenése előtt hallottak a KISZ KB tizenévesekről szóló határozatáról. A kö­zépiskolai KISZ-vezetők me­gyei tanácskozásán, amely­nek helyszíne a Tisza-par- ti- város volt, már szóltak erről. Ennek ellenére akad­tak olyanok a városi diák- tanácsba delegált KlSZ-ta- gok körében, akik nem tud­tak róla. Szerencsére keve­sen. A többség értékelte és jónak tartotta a határozat­ban foglaltakat, bár össze­tettsége miatt nehéznek ta­lálták. Hogyan valósultak meg a kitűzött feladatok Le­nin városban? Az ifjúsági vitakörök és diákfórumok már korábban is működtek a város két kö­zépiskolájában. A hagyomá­nyos módszereket tartal­masabbá, gazdagabbá és szí­nesebbé tették, ezáltal je­lentősen megnövekedett a fiatalok érdeklődése az elő­adások, viták, diaporámás foglalkozások iránt. A szak­munkásképző intézetben például több olyan diákfó­rumot tartottak, amelyen várospolitikai és aktuális külpolitikai kérdésekről esett szó. Sajnos a diákok még nem elég kezdeményezőek a témaválasztásban. A ma fiataljainak meg­lehetősen hiányos ismerete van történelmi múltunkról. Éppen ezért volt nagy je­lentősége a marxista diák- akadémiának, amelyen a 'résztvevők Magyarország tör­ténetét es kapcsolatait dol­gozták fel 1945-től napjain­kig. Kiemelt témái voltak az akadémiának még a né­pi demokratikus forrada­lom győzelméről, az 1956-os ellenforradalom eseményei­ről, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséről, az új gazdasági mechanizmusról és jelen gazdasági helyzetünk­ről készült anyagok. A diák­akadémia sikeréhez hozzá­járult az is, hogy jó mun­kaformákat kidolgozó és al­kalmazó vezetőt választot­tak meg a foglalkozásokhoz. Így a hagyományossal el­lentétben, korántsem illet rá a jelző, miszerint „tanóra jellegű”. Az új alapszervezeti tit­károk felkészítésénél több éve gondot jelent már, hogy az építőtábori turnusok és a felkészítések ideje egybeesik, illetőleg a felkészítő táborok időpontja csak az építőtá­bori jelentkezések után is­meretes a fiatalok körében. A diákcentrumok létreho­zásához a leninvárosi KISZ- bizottság. időben megkezdte a felkészülést. Kérdőíveket osztottak ki, ám a hétszáz ívnek mindössze liz száza­lékára érkezett válasz. A munka ennek ellenére foly­tatódott. A KISZ Központi Bizottsága 13 ezer forintos támogatást adott ehhez. Sza­porodott az összeg az iíjú- ságpolitikai alappal, az Is­kolák anyagi hozzájárulásá­val és á tagsági Igazolvá­nyok árával is. Sajnos, meg­felelő terem hiánya nehezí­ti a diákcentrum létrehozá­sát. Hogy mégis Legyen, a diákok azt javasolták, az idén nyáron a jégpályát vá­lasszák a diákcentrum hely­színéül. Jó eredményeket értek <A a leninvárosiak az amatőr művészeti mozgalom terén. Mindkét középiskolában mű­ködik színjátszó kör, iro­dalmi színpad, a Kun Béla Gimnáziumban pedig isko­lai énekkar is, amelynek tagjai az idei sárospataki diáknapokon ezüstérmet nyertek. Számos fiatal tag­ja a Szivárvány Irodalmi Színpadnak, a képzőművé­szei) "körnek és a néptánc­csoportnak. A két iskola ré­szére az idei diákolimpiát külön rendezték meg. A di­ákok vélernenye az, hogy a jövőben a döntőt egy hely­színen kell megtartani. Von­zóbbá tétele erdőkében pe­dig igazi olimpiai elemek­kel — mint a láng, vagy a kategóriánkénti azonnali eredményhirdetés dobogók­kal — kell megszervezni. Az Ifjú Gárda zászlóalj tagjainak többsége a két kö­zépiskolából . kerül ki. El­múlt mozgalmi évüket ki­magasló munka jellemzi. Parancsnokukat az idén a KISZ KB dicsérő oklevéllel jutalmazta. Az építőtáborok­ba, ahová önként jelentkez­ne!': a diákok, jól szervezett, folyamatos munka és meg­felelő szabadidős program esetén, szívesen mennek. Emellett vállalnak társadal­mi munkát is. íg.V készült el a teniszpálya, mindkét tan­intézetben. A fiatalok vál­lalták továbbá az ifjúsági park felszereléseinek gondo­zását, karbantartását. (monos) Megyénkre vonatkozó törvényhelyek BÖNGÉSZÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMFLEN MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 14. KÖTETÉBEN „A szabad- cs bányaváro­soknak, valamint Beregszász­nak, Szöllősnek, Sárospatak­nak a. plébánosai száz forint jövedelem után két katonát lássanak el.” Erről intézkedik az 1545. évi XXV. törvény­cikk. Ilyen és hasonló adalé­kok sorakoznak a Borsod- Abaúj-Zempléri megyei Le­véltári Füzetek 14. kötetében, amelyet Borsod-Abauj-Zemp­lén megyére vonatkozó tör­vényhelyek mulatója 1000— 1949 címmel Seresné Szegőit Anna állított össze, s amely mostanában .került az érdek­lődők kezébe. A címbeli kél évszám csak­nem egy évezredet határol be, azonban az első évszázadok­ból írott törvények nem ma­radtak fenn. A kiadvány cél­ja, mint azt Seresné Szegőit Anna a bevezetőben írja, hogy a helytörténet kutatói számá­ra törvények használatához nyújtson segítséget. A kötet­ben az említett időszak tör­vényeiből a helytörténeti vo- rlatkozású anyagokat gyűjtöt­ték ki. Természetesen sok olyan törvény is forrás a hely- történet kutatói számára, pmely szövegében nem tartal­maz kifejezetten helyi utalá­sokat. ,A Bevezető részletes eligazítást ad a helytörténeti kutatók számára részben e segédkönyv mind jobb hasz­nosításához, részben a más források igénybevételéhez. A kötet döntő részét — a száz­húsz oldalból százkettöt! — a törvények jegyzéke tölti ki. Ebben előbb földrajzi egysé­genként, majd településen­ként lelhetők fél a mai Bor- sod-Abaúj-Zemplén területé­re vonatkozó törvények. Képtelenség lenne egy hír­lapi ismertetésben csak rész­ben is felsorolni a kötetben található törvényhelyeket, ám az utolsó lapokon található mutató megkönnyíti a kere­sést. Az egyes földrajzi egy­ségekre, településekre vonat­kozó törvények az adott idő­szak nagy fontosságú esemé­nyeit asszociáljak a böngésző­ben — túl a kutatói célokon — s egy-egy település törté­netével kapcsolatban értékes adalékokkal gazdagítanak. Például az 1870. évi XI. tör­vénycikk a miskolc—bánrévei vasúira, fordítandó rendkívüli kiadásokról, az ugyanabban az évben született XXXT1. pedig a bánréve—nádasdi göz- mozdonyú iparvasút kiépíté­se tárgyában intézkedett. Be­kecsen meg 1,647-ben rendel- . kezett úgy a XXX. törvény­cikk, hogy „Azokat a mező­városokat és falukat, amelyek - Őfelségénélc eddígelé semmi.-. taksát sem fizetlek; úgyszin­tén a végvidékeken lakó job­bágyokat és polgárokat, akik nem katonáskodnak, a vár­megyék róják meg adóval." Minden hegyaljai községnél előbukkan az 1908. évi XLVII. törvénycikk, amely a, tokaji borokra vonatkozó kü­lönleges rendelkezéseket tar­talmazza. Diósgyőrrel 1514-től kezdődően 114 törvény foglal­kozott, és ezekből a település fél évezredes története is ki­olvasható a koronaurad al­muktól, a „kihágó kapitá­nyok” és várbeli katonák el­leni. eljárásokon át, a diós­győri hengerde építési hite­lein keresztül, a helyközi vas­út átminősítését érintve, m húszas évek közepéig. Szinte a végtelenségig te­hetne sorolni, fél évezrede« át mely törvények, mükérrii irányították megyénk életé­nek változásait. Csak maga a törvényele jegyzéke a rövid tartalmi ismertetésekkel ér­zékletes történelmi áttekin­tést kínál további megisme­résre, kutatásra ösztönöz. A nem szakem bernek is tamil- sagos e kötet forgatása. Színházi előzetes Jóllehet, az 1983—84-es színházi évadra Miskolcon még csak a későbbiekben lehet majd bérletet váltani, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága már közzétette jövő évadi műsortervét, amely így, első áttekintésre mindenképpen figyelmet ér­demel. A nagy színházban válto­zatlanul hat bemutatót kí­vánnak tartani — amit évek óla kevesellünk — bérleti sorozatban, hetedikként be­mutatnak agy darabot olt a gyermekeknek, a továbbiak­ban — bérleten kívül — a Kamaraszínházban két, a Játékszínben ugyancsak két bemutató várható. A tizen­egy bemutató mellett színen tartanak az elmúlt évadból nyolc sikeres darabot, így.a miskolci színház látogatói gyakorlatilag tizenkilenc da­rabot tekinthetnek meg az évad során. (Más kérdés, melyiket hány előadásban, melyikhez hány néző jut­hat.) A nagyszínházi bérleti so­rozatban kívánja bemutatni a színház a Daliás idők cí­mű komikus tragédiát, ame­lyet Gáli József írt a ha- zánköan az elsők között fel­szabadult viharsarki község köztársasági mindennapjai­ról. E darab itt találkozik először közönséggel, ősbe­mutató lesz. Ugyancsak ős­bemutató keretében látható majd a Táncdalfesztivál ’66 zenés játék, amelyet Schwaj- da György, a színház dra­maturgja, ismert színpadi szerző és Szikora János, a színház rendezője írt. Utol­jára húsz évvel ezelőtt sze­repelt a miskolci színpadon Az ember tragédiája; most újra bemutatják IVIadách Im­re drámai költeményét, ki­elégítve részben a hazai klasszikusok műsoron tartá­sa iránti jogos igényt, rész­ben pedig tisztelegve at mű első bemutatásának száz­éves évfordulóján. Még egy halhatatlan klasszikus mű látható a bérleti program­ban; Shakespeare Rómeó cs Júlia című színműve. A szá­zadfordulón élt orosz író. Leonyid Andrejev 1916-ban irt, de csak halála (1919) után, 1922-ben bemutatott Aki a pofonokat kapja című köl­tői játéka is bérletben kerül színpadra. E sort teszi tel­jesebbé Lehár Ferenc nagy­operettje, a Cigányszerelem. A gyerekek részére a nagy­színházban bemutatják a Kipling-regényből — A dzsungel könyve — készült Maugli című mesejátékot. A Kamaraszínház Haltai Jenó vígjátékát A néma leventét és Arisztophanész komédiá­ját. a Madarakat kínálja, a ■ Játékszín meg Gyurlcó László A búsképű lovag című Don ’ Quijote-játékát és ősbemu­tató keretében Wedekind Lulu című tragikus játékát, zenével. Ez a tizenegy ú;i bemutató, a múlt évadról pedig a Peer Gynt, a Kol­dusopera. a Marien grófnő, a Mandragora, a Micimackói a Black Comedy, a MindcnJ kit megnyúzunk.' és A sziirl bin - nők elrablása látlvatA lovábbra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom