Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lefejeiit!!! a iiélcefesztivá! Pusztavacson XXXIX. évfolyam, 187. szám Ara: 1,10 Ft Kedd, 1983. augusztus 9. AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEIUPT.EN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK EAPJA A béke gondolatának je­gyében folytatódott vasárnap Pusztavacson, a Képes Üjság- íösztivál. Több tízezren írták alá az Or­szágos Béketanács és a Ké­pes Üjság sátrainál a békét, leszerelést követelő plakáto­kul, a fesztivál békekönyvét, s az ország minden tájáról százával érkeztek bckeüzene- tet tartalmazó táviratok a Képes Üjság szerkesztőségé­hez. Fiatalok, idősebbek küld­tek a jövő emberiségéhez ilyen és hasonló üzenetet: „Ti, akik száz évvel később él­tek, már ne ismer jétek a fegy­vereket. ne tudjátok meg so­ha, milyen a háború”. De nemcsak a jövőnek, hanem a mának is intézte valaki üze­netét: „Világnézettől, vallás­tól függetlenül, együttes erő­vel kell érvényesíteni akara­tunkat a békéért. Tegyük fél­re, ami elválaszt, keressük azt, ami összefog. Fogjunk össze, hogy meg tudjuk aka­dályozni a háborút”. A feszti­válra elküldték békeüzenetü­ket állami és tömegszerveze­ti vezetők, szocialista brigá­dok, szövetkezetek dolgozói, KlSZ-szervezetek, írók, . mű­vészek, egyházak képviselői és diákok. A békefesztivál délutáni bé­kedemonstrációját Gerencsért Jenő, a Képes Üjság főszer­kesztője nyitotta meg. s át­adta az összegyűjtött: békeüze­neteket Farkas Bertalan űr­hajósnak, majd .helikopterek érkeztek. A magasból kiugró ejtőernyősök békeüzenetet hoztak a fesztiválnak. Sarká­éi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára köszön­tötte ezután a béketalálkozót. Ezen megjelent Romos Csalid­ra, a Ééke-viiagtanács elnöke is, aki szabadságát Magyar- országon tölti. Üdvözölte a magyar fiatalokat, s beszédé­ben hangsúlyozta: „Ezekben az órákban, a hirosimai atom­támadás évfordulóján világ­szerte milliók tüntetnek, til­takoznak a nukleáris fegyver­kezés ellen, és ezek az embe­rek azt mondják, nem lehet­nek. amerikai rakéták Euró­pában, ne legyen több bom­ba. ne legyen több háború”. Ezt követően 'a tömeg eléne­kelte a békedalt, s békeme­netet alkotva elindult az ország közepén .felállított jel- toronyhoz; ahol a Himnusz el­hangzása után GerenCséri Jenő mondott ünnepi beszé­det. Majd a bronzkazetlába helyezett békeüzeneteket, táv­iratokat, az ejtőernyősök bé­kemondatát, a háború ellen tiltakozó aláírásokat befalaz­ták a jeltorony melletti be­tonoszlopba, azzal, hogy azt száz év múlva szabad felbon­tani. A kétnapos ünnepség záró­eseményeként a fesztivál te­rületén béket.üzel, gyújtottak, amelyen jelképesen elégették a háború szellemét és az em­beriség életét fenyegető atomf égy vereket. Valomikor híresek voltak a tardonai sajátos stílusú tornácos házak. Ilyet ma már alig találni m községben, helyette új családi házak sorakoznak a dombos utcákon, j mr ....................................................................,....-........................-1 ........................................... - ...................................... T iszthelyettes-avalás Békéscsabán Vasárnap Békéscsabán í»t- lották meg a Magyar Nép­hadsereg tiszthelyettes-avató ünnepségét. Az I. István ki­rály téren tízezres közönség előtt tettek fogadalmat dol­gozó népünk, szocialista ha­zánk szolgálatára a honvéd­ség hivatásos tiszthelyettesi iskoláinak végzős hallgatói. Á tiszthelyetteseket 1974 óta más-más városban avatják. Az idén a jelentős agrárszo­cialista és munkásmozgalmi hagyományokat őrző, s vá­rossá nyilvánításának 65. év­fordulóját ünneplő Békés­csabán. A .Tizedik alkalommal meg­rendezett aVatóünnepségen felolvasták a- honvédelmi miniszter díszparancsát, majd a fogadalom után Pacsek József.. altábornagy. . honvé­delmi miniszterhelyettes mondott beszédet. Köszön­tötte a fogadalmat tett tiszthe­lyetteseket, hozzátartozói kát, a vendéglátó megye lakossá­gát, s felidézte a Viharsa­rok népének sok évszázados forradalmi küzdelmét. A je­lenről szólva megállapította, hogy a magyar nép érti a világméretű küzdelemből rá háruló feladatokat, kötele­zettségeket, és a nehezebb körülmények között is biz­tosítja a fegyveres erők fej­lesztéséhez szükséges felté­teleket. s Ugyanakkor pár­tunk és népünk joggal vár­ja el a katonafiaitől, hogy megbízhatóan őrködjenek történelmi vívmányaink fe­lett. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival zárult, s az ifjú hivatásos tiszthe­lyettesek elindultak első szolgálati helyükre. Több milliós forgalom az első napon Nemcsak az időjárás hű­vösebbre fordulása jelzi a közelgő őszt, hanem a hol­tok kirakatában hétfőtől lát­ható árcédulák is. Amit a múlt héten még a megszo­kott áron vehettünk meg, az tegnaptól, hétfőtől már sze­zon végi cikként, olcsóbban szerezhető be. Újra itt van a nyár végi vásár, a boltok tele kíváncsi, áruk között válogató vásárlókkal. A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat a hét­fői boltnyitáskor — a közös üzemeltetésű üzletek készle­teit is ide számítva — csak­nem ötvenmillió forint ér­tékű árával várta a vásárló- kai a inegye 110 boltjában. Az önkiszolgáló üzletekben a kereskedők pénteken, szom­baton és vasárnap is dol­goztak, <gy ezekben a bol­tokban a polcokon már az új, az engedményes ár talál­ható a ruházati cikkeken, ami lényegesen meggyorsítja a forgalmat, hiszen nem kell a százalékot kiszámolni a kasszánál. Bariké Gyula, a vállalat értékesítési osztályának ve­zetője elmondta, hogy az engedmény mértéke általá­I ban harminc százalék, de a divatárukat, mint például a fürdőruhákat, strandcikke­ket, klumpákat, vászoncipö- ket, a női, férfi felső kötött holmikat negyven százalékos kedvezménnyel adják hétfő­től. A gyermek kötöttáruk, a szandálok és az Alföldi Cipő­gyár termékei, harminc szá­zalékos engedménnyel kap­hatók. Leninvárosban a Sajó Áruház 1,5 millió forint ér­tékű ruházati cikket kínál kedvezményes áron, de ha­sonlóan várta a szezon végi vásárt a kazincbarcikai Ka­zinc, az ózdi Piros telípew aruház is. A legnagyobb forgalom tegnap a 48 miskolci ruha- és cipöbelt közül az önki­szolgáló üzletekben, a Tuli­pánban, a Tip-top cipőbolt- ban. a Gólya áruházban, és az Ifjúsági Áruházban voll, de délig százak vásároltak a Sirály szaküzletben és az Ál­lóid! cipőboltban is. A kon- fekcióáruvai rendelkező bol­tokban a csehszlovák im­portból származó férfiöltö­nyök iránt mutatkozott na­gyobb kereslet. A nyári vá­sár augusztus 19-ig tart. Heizetkizi konferencia Budapesten Tizenegy év alatt 1631 millióról 2639 millió literre növekedett hazánkban az évi tejtermelés, s ma már az egy főre jutó tej- és tej­fi teljesíinények a Az ipar valamennyi ága­zatában meg kell küzdeni evente a sajátos, vagy az is­métlődő gondokkal annak érdekében, hogy a termelés folyamatos, zavartalan le­gyen, teljesüljenek a célki­tűzések. A miskolci pamut- fonodában a napokban érté­kelték az idei gazdasági ével, s meg kellett állapíta­niuk, hogy három kellemet­len tényező is nehezítette a munkát. Volt időszak, ami­kor nehézkes volt a készter­mék piaci elhelyezése, más­kor alapanyaghiánnyal küsz­ködtek és a munkaerő-lét­szám sem a tervezettnek megfelelően alakult. Ennek ellenére jó teljesít­mények születtek az év el­ső hét hónapjában. A mis­kolci fonónők teljesítették az éves terv időarányos ré­szét, sőt — a nehézségek el­lenére — 78 tonna fonalat gyártottak terven feiül. Mindezt úgy tudták elérni, hogy javítottak időközben a termelékenységen: 5 száza­lékos javulást tudnak fel­mutatni. A nyereségterv hét hónapra jutó részét is sike­rült realizálni a fonodában. Többféle módon igyekeznek csökkenteni a költségeket, többek között az energiata­karékossággal. Ily módon 250 ezer forintot takarítot­tak meg az elmúlt' hónapok során. Exportra is dolgozik a fo­noda. A múlt evben átadott orsó nélküli üzemben olasz megrendelésre gyártanak vastag fonalat. Ebből a fo­nalból Olaszországban far­meranyagot szőnek. A termelési sikerekhez hozzájárultak azok az iro-' dai alkalmazottak is, akik korábban fonónőként dol­goztak az ükemben: amikor szükséges szívesen vállal­nak termelési munkát egy­kori munkahelyükön. Máskor is, de a nyári nagy melegben különösen nehéz a fonónők munkája. .Ennek ellenére kéthónapos nyári munka versenyt írtak ki. A többlettermékért fo­lyik a verseny, ezt célozza a verseny idejére kidolgozott érdekeltségi rendszer. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában Szecskó lózsefné fo­nónő, az Ifjú Gárda brigád vezetője, az előfonó üzemrészben, az úgynevezett nyújtott szalagon, sZálösszckötési végez. A nyújtott sza­lagból készülő előíonal ebből az üzemrészből kerül a gyürüsfonó­ba, ahol korszerű gépek segítségéve! végfonal lesz (bal oldali kép). Elszállításra várnak a késztermékek a fonoda udvarán. A korszerű csomagolás kiválóan védi a fonalakat az időjárás viszontagságai­tól (jobb oldali kép). termékfogyasztás — vaj nél­kül — eléri a 175 kilogram­mot, szemben a tíz évvel ez­előtti 115-tel. A fejlődés hátterében elsősorban a ma­gyar—amerikai Holstein- program áll, melynek ke­retében amerikai Holstein- Friz szarvasmarhákat ke­reszteztek hazai fajtákkal. E tízéves együttműködés ér­tékelésére, s a továbblépés megvitatására kezdődött hét­főn háromnapos nemzetközi konferencia a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, és az amerikai Holstein Szö­vetség rendezésében Buda­pesten a Technika Házában. A tanácskozást Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium államtitkára nyitotta meg, majd Harry E. Bergold, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Zane V. Akins, az amerikai Holstein Szövetség titkára üdvözölte a vendéglátókat, valamint a 12 országból érkezett szak­embereket. Villányi Miklós emlékez­tetett rá, hogy a hatvanas években hazai tehénállo- mánynak még 90—95 száza­léka magyartarka fajta volt, s a vágómarha-termelésen, voll a hangsúly. Ez az álla- poí a hetvenes évekre már a belső tejigény kielégítését veszciyezleíte. 1972-ben a Minisztertanács hosszú táv­ra meghatározta a fejlesztés irányát, a tenyésztési célt és a szükséges feltételrend­szert. Azóta jelentős javulás következett be a takarmá­nyozásban, a tartási rend­szerben, az állategészségügyi helyzetben, és — döntő té­nyezőként — meghonosítot­ták -a Holslein-Fríz fajtát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom