Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 ma. augusztus 6„ szómból Encsen., a VII. amatör képzőművészeti táborban A szobrászoknak előbb a nyers faanyagot kell használhatóvá tenni. Csepregi Sándor a szalag- fűrésznél. Elmélyült kompoziciós munka a festők csoportjában, ahol különböző stúdiumok útján folyik a képességkeresés. Hatvanegyen az országból Encsen éjfélkor van takarodó az idén hetedszer megrendezett. országos amatőr képzőművészeti táborban. Senkit sem köteleznek az ébrenlétre, az egyes csoportok műhelyei mégis népesek az éjszakába nyúló órákban, s szinte hatalmi szóval kell a festőket, grafikusokat, többieket felszólítani, hagyják abba a munkát. A négy csoportban — festő, szobrász, grafikus, keramikus — hatvanegyen dolgoznak az idén az encsi gimnáziumban és kollégiumban igen jó körülményeket biztosító táborban, köztük igen sokan visz- szatérők, de nem kevesen először vesznek részt egyáltalán ilyenfajta táborozásban. Ez itt-ott paralel munkát kíván a csoportokban. A keramikusok vezetője immár harmadik éve Sturm Orsolya. Látogatásunkkor tizenhatan dolgoztak a csoportjában, köztük öten visz- szatérők, akik a tavalyi munkát folytatták, az újak meg az alapfogalmakkal, alapkészségeikkel ismerkednek. Például a korongozással.' Nem kevés közülük semmilyen előképzettséggel sem rendelkezik, s bár jobb lenne folyamatában dolgozni egy csoportnak, azaz a kéthetes tábori munkának az előző esztendő tevékenységére épülni, a kezdők nem jelentenek nagy nehézséget, hiszen mindenkivel külön kell a vezetőnek foglalkozni. Két hét viszont kevésnek tűnik érdemi megalapozáshoz, illetve a több éves munka folytonosságának biztosításához. A grafikusok között — őket Kéri Adám és Kovács Ferenc vezeti — mindössze hárman újak, kialakulóban van a törzsgárda, nem keli mindent elölről kezdeni, s így a színvonal, a fejlődés inkább lemérhető. Látogatásunkkor többen motívum- gyűjtésen jártak Felsővadászon és Baklakéken — ezt jelentkezéses alapon gyakorta megismétlik más-más községekben —, a bent maradók rézkarccal foglalkoztak. A napokban megkezdődik a szitázás is. A felszerelés már it^ »sa. a grafikusok és a festők közösen dolgoznak majd. A szitanyomat új tevékenységi ágat jelent p, táborban. A festők Fajó János vezetésével dolgoznak. Ez a legnépesebb csoport, a részvevőknek több, mint a fele visszatérő, Fajó János alapító tag, hetedszer van itt. Most is — mint korábban — azt vallja: munkájuk előterében a képességkeresés áll, a szín- és forrnakompozí- cióktól, a festészet alfájától a síkformák szerkesztésén át a plasztika felé törekvés; annak elsajátítása, miként lehet kilépni a síkból a térbe. A feladatokat Fajó mindig az adott emberre szabja, csoportja elkészítette a tábor emblémájának néhány Variációját, az éjszakába nyúló órákban meg az elkészült műveket megvitatják, s ez nem is megy mindig simán. Mivei a szitanyomás itt új lesz, a vele foglalkozás a jó munka jutalma is lesz. A legkisebb létszámú csoport, a szobrászoké, Csiky Tibor és Csepregi Sándor vezetésével dolgozik; 'összeszokott kis fővárosi csapat, megyénkben köztük csak régi jóbarátunk, Pléh Zoltán diósgyőri amatőr szobrász, aki immár nyugdíjas korában is rendszeresen ide jár akkumulálódni, az elkövetkező hónapokra vázlatokat készíteni, modellt skiccelni. Egyébként a krokizáshoz a Népművelési Intézet biztosit modellt; napi három órán át lehet az aktrajzot gyakorolni. A fentiekben szinte csak címszavakban próbáltunk képet adni a tábor mindennapjairól. Szólni kell a kitűnő ellátásról, a nagyszerű konyháról, ami a táboréletben nem utolsó szempont. S szólni kell arról is, hogy a tavalyi átmeneti csökkenés után újra emelkedőben van az érdeklődés e tábor után az egész országban. A részvevők kevés kivétellel maguk fizették a részvételi díjat; megyénkből tízen társadalmi támogatással vannak jelen, a többiek önköltségesek. Az országos tábor az Encsi járási Művelődési Központ és a Népművelési Intézet „gyermeke”; szakmai Kiss Csilla budapesti szakkörből jött, ötödször van táborban, de itt először. Korongján alakul a munka. Szobrászkodás iával, vésővel a táliával védett szabadtéri munkahelyen, irányításét a csoportvezető művésztanárok látják el, általános igazgatását a művelődési központ — Tarczy Gyula igazgató és munkatársai —, megbízott vezetője Urbánné Tóth Edit népművelő. A nyári tábor alapvető koncepciója a korábbi, több éves program alapján, hogy a műszaki és esztétikai szellemi erőt összehozza, a gazdaság és a kultúra számára felkutassa és kiművelje a valóságos szellemi erőket. Olyan . szemléletet kívánnak teremteni, amelynek eredményeként a képzőművészeti műfajok művelésével a tárgytervezést, a környezettervezést, az ipar és az esztétika összekapcsolását segíthetik. Szinte szó szerint így képzelték az elmúlt évben r Tell*ioánya és Gönc maii Encs második éve ad jo otthont a tábornak. Ügy tűnik, beváltak a tavalyi elképzelések e tekintetben, a művészeti nevelő munka eredményei pedig a későbbiekben szerte az országban mérhetők majd le. A járási művelődési központnak mostanában sok a dolga, de az alkotótábort kiemelten kezelik. S ez nagyon jó. Benedek Miklós Fotó: Fo.jtan László Készül a festőknél a telep emblémája fi környezet- is természetvédelem egész társadalmunk egye (Folytat'1- az 1. oldalról) szükségességéről. • Beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az igazgatóság dolgozói, a „hivatásos természetvédők” , és más szervek, intézmények, vállalatok, társadalmi munkások tesznek természeti kincseink védelméért. A Bükki Nemzeti Park 1977. január l-én, 39 000 hektár területen, az országba^ harmadikként létesült. Tevékenysége három megyére — Borsod, Heves, Nógrád — terjed ki. A Nemzeti Parkon kívül ellátja az aggteleki és hollóskői tájvédelmi körzetei; kezelését is. így hatáskörébe több, mint 80 000 hektár terület tartozik, amelyből 00 000 hektár erdő. A legtöbb gondot a termelés, a turizmus, és a lerrnészelvédelpm összhangjának megteremtése jelenti — mondta. A Szalajka-völ- g.yet évente több, mint 50- ezren látogatják. A Bükk egyéb tájain pedig közel 1 millió ember fordul meg. Sajnos, elég gyakori a rongálás, a kártevés, az egyedülálló természeti értékeink pusztítása. A Bükk-fennsík különösen gazdag karsztvíz- forrásokkal rendelkezik. Az itt található vízlelőhelyekről ötszázezer ember ivóvizét' biztosítják. A tájékoztató után a szeminárium hallgatói megtekintették az Orbán-házban kialakított állandó természettudományi kiá 11 í tás t, Majd ellátogattak a Szalaj[-völgybe, ahol az Erdei Múzeumban ismerkedtek az ősi és hagyományos bükki mesterségek szerszámaival, munkaeszközeivel. Jávorkúli, tarkői és nagymezői sétájuk során a Bükk legféltettebb természeti élővilágával éa értékeivel ismerkedhettek meg. Az első aggteleki ifjúsági természetvédelmi szeminárium pénteken befejezLc egyhetes munkáját. Uj könyvek Arató Endre (.1921—1978) a magyarországi nemzetiségi kérdés egyik legkiválóbb kutatója volt. Élete utolsó éveiben kapta a megbízást, hogy a tízkötetes Magyarország története számára írja meg a magyarországi nemzetiségek 1790—1848 közti történetét. A tudományos mű kinőtte a monográfia kereteit, S önálló könyvvé váll,. Arató Endre utolsó munkáját — posztumuszként — adtaközre az Akadémiai Kiadó A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája címmel. A tudós "hatalmas forrásanyagra támaszkodva dolgozta fel a magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiáját, mozgalmait a polgári fejlődés útján. A horvát autonómia, a szerb ortodox egyház, a szász kiváltságok, a román felvilágosodás nemzeti ideológia teremtő erő, miként a szlovák nemzeti tudat kialakulása a szlávból való kiválással veszi kezdetét. Arató könyvének egyik legértékesebb fejezete a nem magyar népek, a magyarországi nemzetiségek kulturális fejlődésének, művelődési szokásainak, nyelvművelő törekvéseinek bemutatása. A magyarok és a nemzetiségek közti viszonyt ideológusok, politikusok másként és másként értelmezték. A nemzetiségi nyelvművelő, irodalmi, művelődési mozgalmak a XIX. század elején már polgári jelleget öltöttek, illetve politikai mozgalommá alakultak. A- nemzeti ellentétek a polgári forradalom előtt éleződtek ki. hogy aztán 1348/ 49-ben szinte kulcskérdéssé váljanak. Ennek egyik legfontosabb területe a magyarok, s a szerbek közti viszony volt. Szerb és magyar történészek 1978-ban tudományos tanácskozást tartottak Budapesten, melynek témája az 1848-as forradalom, illetve annak szerb—magyar vonatkozásai voltak. E tanácskozás anyagát (5—5 magyar és szerb tanulmánnyal adták egy időben közre Budapesten, s azonos szöveggel szerbül Újvidéken: Szer- bek és magyarok a Duna mentén.) Tanulmányok a szerb—magyar kapcsolatok: köréből 1843—1849. Megállapítható, hogy több az azonos nézet a két ország történészei között, mint a különböző. A vita azonban nem „nemzeti válogatottak”, hanem kutatók közt folyt. Gondolkodó, egymást megértve segítő és megértve bíráló kollégáit párbeszéde, ösztönző tanulság volt, nem mindennapos esemény a középkelet- és délkelet-európai régió történészrendezvényeinek sorában. „Szeretnénk — olvashatjuk az előszóban —, ha maradandó lenne és a gyakorlati tudományos munka bővülő alapjává válna az a , szemlélet, amely a régió nagy kérdéseit nem helyi, nemzeti elszigeteltségükben, hanem egyetemes összefüggéseikben vizsgálja, a reális és tartós nemzeti érdeket... egy közös és egyetemes nézőpont kialakításában, a sorsközösség felismerésében, tudatosításában keresi.” A megértés, a pépek, nemzetek, nemzetiségek közeledésének szükségessége a vezérmotívum Gáli Ernő legújabb esszégyűj keményének is. Gáli Ernő a kolozsvári Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, ihletett filozófiai es társadalomtudományi író. Korábbi írásainak szerves folytatásaként a romániai magyarság korszerű önismeretének kimunkálását sürgeti. Tudományos felkészültséggel és igénnyel vázolja fel a nemzetiségi lét legfontosabb kérdéseit. Nemcsak az etikai kérdésekre keresi a választ, megrajzolja a nemzetiségi művelődés, a nemzetiségi közgondolkodás történetét is. Két személyiség portréja különösen megnyerheti az olvasót: a korán elhunyt filozófus, Bretter György gondolat- és életútja, az Itt és mást szerzőjének sokoldalú bemutatása és Mikó Imréé. „A csendes Petöli utcá”-ban alkotó Mikó munkásságából Gáli a nemzetiségi jogászt emeli ki, azt a tudományágban nemzetközileg is elismert tudóst, kinek vaskos könyve — a Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika — valóságos eilciklopédia. Gált a kapcsolódásokat keresi, s mutatja meg a régmúltban, a közelmúltban egyaránt. „Ha nincs más alternatíva, mint az együttélés, akkor létfontosságú korparancs, hogy az együttélöknek jól kel) egymást ismerniük. A holnapok és hölnaputánok Európájának ebben a részében nem a ’társbérleti nacionalizmusoké’, hanem a nemzetek és nemzetiségek — minden előítélettől mentes — közeledéséé és barátságáé a jövő”. Gáli Ernő A sajátosság méltósága című esz- szégyűjteményie gondolkodó főknek szóló, tanulságos olvasmány, s példagyűjtemény a két oldalról történő hídépítéshez is. Eilis isiin miül | nemzeti drift A Manhattan előtt fekvő Eilis Islandcl új New Yorkéi turistalátványosságként, és nemzeti emlékhelyként kívánják helyreállítani. 1954- ig az Egyesült Államokba bevándorlók közül a legtöbbnek ez volt az érkezési pontja. Egy bizottság terve- j két dolgoz ki az Újvilág ié j lig rgmos bejáratának Helyreállítására. M indenekelőtt helyreállításra szurui a nagy érkezési csarnok, amelyen keresztül több, mint 10 millió európait engedtek be az országba, a hálótermek a csomagmegőrzővel ér, a kórház a rakpart közelében. 1992-ig. Amerika felfedezésének 500. évfordulójáig fel akarnak építeni még egy zenepavilont is, meg egy éttermet, amelyből kilátás nyílik a Szabadság-szoborra és. Manhattanre. Kiállítást I akarnak rendezni a beván- i dorlók történelmének és kul- j túrájának dokumentumaiból j is. I A hét közepén kezdődött, s pénteken ért véget a nevelőotthonok háromnapos körzeti, sporttalálkozója a Miskolci Gyermeki árosban. Borsod, Hajdú, Heves, Nóg-. rád és Szabolcs megye ) 3 nevelőotthonából összesen 104 fiatal indult a gazdag programú seregszemlén. A találkozó első napját az autóbuszos városnéző: majd a Lillafüredről indított bükki túra színesítette. Élvezték a fiatalok a gyermek- város udvarán rendezett népi tánc-tanulást is, melyben a házigazdákkal közösen több, mint háromszázan veitek részt. Kicsik i s nagyok egyaránt jókedvvel ropták a táncot Czene Tündének, ,az A vas-táncegyüttes tagjának irányításával. Ezl követően \ a középfokú képzésben részesülő fiataloknak a gyermekváros k u Kórtermében disco volt. A csütörtöki versenynapon került sor az ügyességi játékokat tartalmazó váltóversenyekre; három korcsoportban — 10— 11, 12—13 és 14 éven felüliek — a legerősebb fiú és a legsportosabb lány vetélkedőre. Délután a fiatalok az asztalitenisz, tollaslabda és a kispályás foci között választhattak. Ez utóbbi iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés, 's az induló nyolc csapat küzdelmében az alsozsolcaiak bizonyultak a legjobbnak. A szomorkás időjárás sent ■szegte a fiatalok kedvét, élvezték a nótaestet és az intézeti csoportok kultúrműsorával színesített tábortüzet. Sók látogatója volt a találkozóhoz kapcsolódó kiállításnak is. melyen az érdekel): nevelőotthonok i'iatal- iainak legjobb kézimunkáit állították ki. A pénteken zárult háromnapos találkozón egyébként a lányoknál az Egri Gyermekváros, a fiúknál a Téglást Nevelőotthon lett az ejső összesítésben: 1. Kisterenyei Nevelőotthon, 2. Hajdúnánási Nevelőotthon, 3. Egri Gyermekváros. Az izgalmas vetélkedőkkel tarkított találkozó az ismeretszerzésen és a tapasztalatok kicserélésén (úl nagyim jól szolgálta az igaz emberi kapcsolatok elmélyítését is,'
