Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 ma. augusztus 6„ szómból Encsen., a VII. amatör képzőművészeti táborban A szobrászoknak előbb a nyers faanyagot kell használhatóvá tenni. Csepregi Sándor a szalag- fűrésznél. Elmélyült kompoziciós munka a festők csoport­jában, ahol különböző stúdiumok útján folyik a képességkeresés. Hatvanegyen az országból Encsen éjfélkor van taka­rodó az idén hetedszer meg­rendezett. országos amatőr képzőművészeti táborban. Senkit sem köteleznek az ébrenlétre, az egyes csopor­tok műhelyei mégis népesek az éjszakába nyúló órákban, s szinte hatalmi szóval kell a festőket, grafikusokat, töb­bieket felszólítani, hagyják abba a munkát. A négy cso­portban — festő, szobrász, grafikus, keramikus — hat­vanegyen dolgoznak az idén az encsi gimnáziumban és kollégiumban igen jó körül­ményeket biztosító tábor­ban, köztük igen sokan visz- szatérők, de nem kevesen először vesznek részt egyál­talán ilyenfajta táborozás­ban. Ez itt-ott paralel mun­kát kíván a csoportokban. A keramikusok vezetője immár harmadik éve Sturm Orsolya. Látogatásunkkor ti­zenhatan dolgoztak a cso­portjában, köztük öten visz- szatérők, akik a tavalyi munkát folytatták, az újak meg az alapfogalmakkal, alapkészségeikkel ismerked­nek. Például a korongozás­sal.' Nem kevés közülük sem­milyen előképzettséggel sem rendelkezik, s bár jobb len­ne folyamatában dolgozni egy csoportnak, azaz a két­hetes tábori munkának az előző esztendő tevékenysé­gére épülni, a kezdők nem jelentenek nagy nehézséget, hiszen mindenkivel külön kell a vezetőnek foglalkozni. Két hét viszont kevésnek tű­nik érdemi megalapozáshoz, illetve a több éves munka folytonosságának biztosítá­sához. A grafikusok között — őket Kéri Adám és Kovács Ferenc vezeti — mindössze hárman újak, kialakulóban van a törzsgárda, nem keli mindent elölről kezdeni, s így a színvonal, a fejlődés inkább lemérhető. Látogatá­sunkkor többen motívum- gyűjtésen jártak Felsővadá­szon és Baklakéken — ezt jelentkezéses alapon gyakor­ta megismétlik más-más köz­ségekben —, a bent mara­dók rézkarccal foglalkoztak. A napokban megkezdődik a szitázás is. A felszerelés már it^ »sa. a grafikusok és a festők közösen dolgoznak majd. A szitanyomat új te­vékenységi ágat jelent p, tá­borban. A festők Fajó János vezetésével dolgoznak. Ez a legnépesebb csoport, a rész­vevőknek több, mint a fele visszatérő, Fajó János ala­pító tag, hetedszer van itt. Most is — mint korábban — azt vallja: munkájuk előte­rében a képességkeresés áll, a szín- és forrnakompozí- cióktól, a festészet alfájától a síkformák szerkesztésén át a plasztika felé törekvés; annak elsajátítása, miként lehet kilépni a síkból a tér­be. A feladatokat Fajó min­dig az adott emberre szab­ja, csoportja elkészítette a tábor emblémájának néhány Variációját, az éjszakába nyúló órákban meg az el­készült műveket megvitat­ják, s ez nem is megy min­dig simán. Mivei a szita­nyomás itt új lesz, a vele foglalkozás a jó munka ju­talma is lesz. A legkisebb létszámú cso­port, a szobrászoké, Csiky Tibor és Csepregi Sándor vezetésével dolgozik; 'össze­szokott kis fővárosi csapat, megyénkben köztük csak ré­gi jóbarátunk, Pléh Zoltán diósgyőri amatőr szobrász, aki immár nyugdíjas korá­ban is rendszeresen ide jár akkumulálódni, az elkövet­kező hónapokra vázlatokat készíteni, modellt skiccelni. Egyébként a krokizáshoz a Népművelési Intézet biztosit modellt; napi három órán át lehet az aktrajzot gyako­rolni. A fentiekben szinte csak címszavakban próbáltunk képet adni a tábor minden­napjairól. Szólni kell a ki­tűnő ellátásról, a nagyszerű konyháról, ami a táborélet­ben nem utolsó szempont. S szólni kell arról is, hogy a tavalyi átmeneti csökkenés után újra emelkedőben van az érdeklődés e tábor után az egész országban. A rész­vevők kevés kivétellel ma­guk fizették a részvételi dí­jat; megyénkből tízen tár­sadalmi támogatással vannak jelen, a többiek önköltsége­sek. Az országos tábor az En­csi járási Művelődési Köz­pont és a Népművelési In­tézet „gyermeke”; szakmai Kiss Csilla budapesti szakkörből jött, ötödször van táborban, de itt először. Korongján alakul a munka. Szobrászkodás iával, vésővel a táliával védett szabadtéri mun­kahelyen, irányításét a csoportvezető művésztanárok látják el, ál­talános igazgatását a műve­lődési központ — Tarczy Gyula igazgató és munkatár­sai —, megbízott vezetője Urbánné Tóth Edit népmű­velő. A nyári tábor alapve­tő koncepciója a korábbi, több éves program alapján, hogy a műszaki és esztéti­kai szellemi erőt összehoz­za, a gazdaság és a kultúra számára felkutassa és kimű­velje a valóságos szellemi erőket. Olyan . szemléletet kívánnak teremteni, amely­nek eredményeként a kép­zőművészeti műfajok műve­lésével a tárgytervezést, a környezettervezést, az ipar és az esztétika összekapcso­lását segíthetik. Szinte szó szerint így képzelték az el­múlt évben r Tell*ioánya és Gönc maii Encs második éve ad jo ott­hont a tábornak. Ügy tűnik, beváltak a tavalyi elképze­lések e tekintetben, a mű­vészeti nevelő munka ered­ményei pedig a későbbiek­ben szerte az országban mérhetők majd le. A járási művelődési központnak mos­tanában sok a dolga, de az alkotótábort kiemelten keze­lik. S ez nagyon jó. Benedek Miklós Fotó: Fo.jtan László Készül a festőknél a telep emblémája fi környezet- is természetvédelem egész társadalmunk egye (Folytat'1- az 1. oldalról) szükségességéről. • Beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az igazgatóság dolgozói, a „hivatásos ter­mészetvédők” , és más szer­vek, intézmények, vállalatok, társadalmi munkások tesz­nek természeti kincseink vé­delméért. A Bükki Nemzeti Park 1977. január l-én, 39 000 hek­tár területen, az országba^ harmadikként létesült. Tevé­kenysége három megyére — Borsod, Heves, Nógrád — terjed ki. A Nemzeti Par­kon kívül ellátja az aggte­leki és hollóskői tájvédel­mi körzetei; kezelését is. így hatáskörébe több, mint 80 000 hektár terület tarto­zik, amelyből 00 000 hektár erdő. A legtöbb gondot a termelés, a turizmus, és a lerrnészelvédelpm összhang­jának megteremtése jelenti — mondta. A Szalajka-völ- g.yet évente több, mint 50- ezren látogatják. A Bükk egyéb tájain pedig közel 1 millió ember fordul meg. Sajnos, elég gyakori a ron­gálás, a kártevés, az egye­dülálló természeti értékeink pusztítása. A Bükk-fennsík különösen gazdag karsztvíz- forrásokkal rendelkezik. Az itt található vízlelőhelyekről ötszázezer ember ivóvizét' biztosítják. A tájékoztató után a sze­minárium hallgatói megte­kintették az Orbán-házban kialakított állandó termé­szettudományi kiá 11 í tás t, Majd ellátogattak a Szalaj­[-völgybe, ahol az Erdei Múzeumban ismerkedtek az ősi és hagyományos bükki mesterségek szerszámaival, munkaeszközeivel. Jávorkúli, tarkői és nagymezői sétájuk során a Bükk legféltettebb természeti élővilágával éa értékeivel ismerkedhettek meg. Az első aggteleki ifjúsági természetvédelmi szeminá­rium pénteken befejezLc egy­hetes munkáját. Uj könyvek Arató Endre (.1921—1978) a magyarországi nemzetiségi kérdés egyik legkiválóbb ku­tatója volt. Élete utolsó évei­ben kapta a megbízást, hogy a tízkötetes Magyarország története számára írja meg a magyarországi nemzetisé­gek 1790—1848 közti történe­tét. A tudományos mű ki­nőtte a monográfia kereteit, S önálló könyvvé váll,. Ara­tó Endre utolsó munkáját — posztumuszként — adtaköz­re az Akadémiai Kiadó A magyarországi nemzetisé­gek nemzeti ideológiája címmel. A tudós "hatalmas forrásanyagra támaszkodva dolgozta fel a magyarorszá­gi nem magyar népek nem­zeti ideológiáját, mozgal­mait a polgári fejlődés út­ján. A horvát autonómia, a szerb ortodox egyház, a szász kiváltságok, a román felvilágosodás nemzeti ideo­lógia teremtő erő, miként a szlovák nemzeti tudat ki­alakulása a szlávból való kiválással veszi kezdetét. Arató könyvének egyik leg­értékesebb fejezete a nem magyar népek, a magyaror­szági nemzetiségek kulturá­lis fejlődésének, művelődési szokásainak, nyelvművelő tö­rekvéseinek bemutatása. A magyarok és a nemzetisé­gek közti viszonyt ideoló­gusok, politikusok másként és másként értelmezték. A nemzetiségi nyelvművelő, irodalmi, művelődési moz­galmak a XIX. század ele­jén már polgári jelleget öl­töttek, illetve politikai moz­galommá alakultak. A- nemzeti ellentétek a polgári forradalom előtt éle­ződtek ki. hogy aztán 1348/ 49-ben szinte kulcskérdéssé váljanak. Ennek egyik leg­fontosabb területe a magya­rok, s a szerbek közti vi­szony volt. Szerb és magyar történészek 1978-ban tudo­mányos tanácskozást tartot­tak Budapesten, melynek té­mája az 1848-as forradalom, illetve annak szerb—magyar vonatkozásai voltak. E ta­nácskozás anyagát (5—5 ma­gyar és szerb tanulmánnyal adták egy időben közre Bu­dapesten, s azonos szöveg­gel szerbül Újvidéken: Szer- bek és magyarok a Duna mentén.) Tanulmányok a szerb—magyar kapcsolatok: köréből 1843—1849. Megál­lapítható, hogy több az azo­nos nézet a két ország tör­ténészei között, mint a kü­lönböző. A vita azonban nem „nemzeti válogatottak”, hanem kutatók közt folyt. Gondolkodó, egymást meg­értve segítő és megértve bí­ráló kollégáit párbeszéde, ösztönző tanulság volt, nem mindennapos esemény a kö­zépkelet- és délkelet-európai régió történészrendezvényei­nek sorában. „Szeretnénk — olvashatjuk az előszóban —, ha maradandó lenne és a gyakorlati tudományos mun­ka bővülő alapjává válna az a , szemlélet, amely a régió nagy kérdéseit nem helyi, nemzeti elszigeteltségükben, hanem egyetemes összefüg­géseikben vizsgálja, a reális és tartós nemzeti érdeket... egy közös és egyetemes né­zőpont kialakításában, a sorsközösség felismerésében, tudatosításában keresi.” A megértés, a pépek, nemzetek, nemzetiségek kö­zeledésének szükségessége a vezérmotívum Gáli Ernő legújabb esszégyűj keményé­nek is. Gáli Ernő a kolozs­vári Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, ihletett fi­lozófiai es társadalomtudo­mányi író. Korábbi írásai­nak szerves folytatásaként a romániai magyarság korsze­rű önismeretének kimunká­lását sürgeti. Tudományos felkészültséggel és igénnyel vázolja fel a nemzetiségi lét legfontosabb kérdéseit. Nem­csak az etikai kérdésekre keresi a választ, megrajzol­ja a nemzetiségi művelődés, a nemzetiségi közgondolko­dás történetét is. Két sze­mélyiség portréja különösen megnyerheti az olvasót: a korán elhunyt filozófus, Bretter György gondolat- és életútja, az Itt és mást szer­zőjének sokoldalú bemuta­tása és Mikó Imréé. „A csendes Petöli utcá”-ban al­kotó Mikó munkásságából Gáli a nemzetiségi jogászt emeli ki, azt a tudományág­ban nemzetközileg is elis­mert tudóst, kinek vaskos könyve — a Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika — valóságos eilciklopédia. Gált a kapcsolódásokat keresi, s mutatja meg a régmúltban, a közelmúltban egyaránt. „Ha nincs más alternatíva, mint az együttélés, akkor létfontosságú korparancs, hogy az együttélöknek jól kel) egymást ismerniük. A holnapok és hölnaputánok Európájának ebben a részé­ben nem a ’társbérleti na­cionalizmusoké’, hanem a nemzetek és nemzetiségek — minden előítélettől mentes — közeledéséé és barátsá­gáé a jövő”. Gáli Ernő A sa­játosság méltósága című esz- szégyűjteményie gondolkodó főknek szóló, tanulságos ol­vasmány, s példagyűjtemény a két oldalról történő hídépí­téshez is. Eilis isiin miül | nemzeti drift A Manhattan előtt fekvő Eilis Islandcl új New Yorkéi turistalátványosságként, és nemzeti emlékhelyként kí­vánják helyreállítani. 1954- ig az Egyesült Államokba bevándorlók közül a leg­többnek ez volt az érkezési pontja. Egy bizottság terve- j két dolgoz ki az Újvilág ié j lig rgmos bejáratának Hely­reállítására. M indenekelőtt helyreállításra szurui a nagy érkezési csarnok, amelyen keresztül több, mint 10 mil­lió európait engedtek be az országba, a hálótermek a csomagmegőrzővel ér, a kór­ház a rakpart közelében. 1992-ig. Amerika felfedezé­sének 500. évfordulójáig fel akarnak építeni még egy ze­nepavilont is, meg egy ét­termet, amelyből kilátás nyílik a Szabadság-szoborra és. Manhattanre. Kiállítást I akarnak rendezni a beván- i dorlók történelmének és kul- j túrájának dokumentumaiból j is. I A hét közepén kezdődött, s pénteken ért véget a ne­velőotthonok háromnapos körzeti, sporttalálkozója a Miskolci Gyermeki árosban. Borsod, Hajdú, Heves, Nóg-. rád és Szabolcs megye ) 3 nevelőotthonából összesen 104 fiatal indult a gazdag programú seregszemlén. A találkozó első napját az autóbuszos városnéző: majd a Lillafüredről indított bük­ki túra színesítette. Élvez­ték a fiatalok a gyermek- város udvarán rendezett né­pi tánc-tanulást is, melyben a házigazdákkal közösen több, mint háromszázan vei­tek részt. Kicsik i s nagyok egyaránt jókedvvel ropták a táncot Czene Tündének, ,az A vas-táncegyüttes tagjának irányításával. Ezl követően \ a középfokú képzésben ré­szesülő fiataloknak a gyer­mekváros k u Kórtermében disco volt. A csütörtöki ver­senynapon került sor az ügyességi játékokat tartal­mazó váltóversenyekre; há­rom korcsoportban — 10— 11, 12—13 és 14 éven felü­liek — a legerősebb fiú és a legsportosabb lány vetélke­dőre. Délután a fiatalok az asztalitenisz, tollaslabda és a kispályás foci között vá­laszthattak. Ez utóbbi iránt nyilvánult meg a legna­gyobb érdeklődés, 's az in­duló nyolc csapat küzdel­mében az alsozsolcaiak bi­zonyultak a legjobbnak. A szomorkás időjárás sent ■szegte a fiatalok kedvét, él­vezték a nótaestet és az in­tézeti csoportok kultúrmű­sorával színesített tábortü­zet. Sók látogatója volt a találkozóhoz kapcsolódó ki­állításnak is. melyen az ér­dekel): nevelőotthonok i'iatal- iainak legjobb kézimunkáit állították ki. A pénteken zá­rult háromnapos találkozón egyébként a lányoknál az Egri Gyermekváros, a fiúk­nál a Téglást Nevelőotthon lett az ejső összesítésben: 1. Kisterenyei Nevelőotthon, 2. Hajdúnánási Nevelőott­hon, 3. Egri Gyermekváros. Az izgalmas vetélkedőkkel tarkított találkozó az isme­retszerzésen és a tapasztala­tok kicserélésén (úl nagyim jól szolgálta az igaz embe­ri kapcsolatok elmélyítését is,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom