Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T9S3. augusztus 2., kedd A képernyő előtt a pusztafalui A harminc fokhoz közelíthetett a hőmérő higanyszála az elmúlt hét csütörtökén még akkor is, amikor a képernyőn jelentkezett a Makszim Gorkij drámájából készült, A nap gyermekei című tévéjáték. A kánikulai hőség bizonyára nem kedvezett e játék nézettségének, ám akik mégis a képernyők elé ültek, egy megközelítőleg sem könnyed szórakozást ígérő mű megtekintéséért, emlékezetes, értékes drámai emlékkel gazdagodtak. — Gorkijnak ez a drámája kevéssé ismert, mint néhány korábbi — Kispolgárok (1901), Éjjeli menedékhely (1902) —, vagy az élete alkonyán született nagy művei — Jegor Bu- licsov és a többiek, Vassza Zseleznova — alkotása, noha korábban szerepelt már hazai színpadokon is. Ezt a művét (porki j börtöncellában, a Péter-Pál erődben írta, ahová a cári rendszer éppen forradalmi gondolkodása és cselekvései miatt záratta. Érdemes felfigyelni a dráma születésének évére: 1905. A dráma az év tavaszán született, az 1905-ös nagy forradalmi hullám szülötte. Egy polgári család, egy népes família mindennapjainak keretében állítja elénk Gorkij az alkotó életre termett, de cselekvésre, önmegvalósításra képtelen századfordulói orosz polgárt és annak kilátástalan világát. Akik a főhőst körülveszik, mind hasonlóan cselekvésképtelen emberek. Egyikük — a főhős húga — kivételével szinte észre sem veszik, hogy körülöttük a világban megmozdult valami. Ezek'az emberek szinte élni sem mernek, nem merik elfogadni a szerelmet sem, nem mernek és nem tudnak szembenézni a valósággal. — Gorkij drámája — Rab Zsuzsa fordítása nyomán — Zahora Mária dramaturgi közreműködésével, Havas Péter rendezésében jelent meg előttünk a képernyőn. A történés felszínének viszonylagos cselekménytelensége kicsit Csehovra emlékeztetőén érzékeltette a nézővel a legfelső réteg mögött feszülő indulatokat, belső vívódásokat, feszültségeket, sikeresen leküzdve a hatalmas monológok és hosszú dialógusok befogadási nehézségeit. Ez a Gorkij-dráma — mint fentebb jeleztem— kevéssé ismert a nagy Gorkij-mű veknél, ám nemcsak ismeretlenebb, hanem valamivel erőtlenebb is azoknál. Így a televízióra alkalmazása sem hozhatta meg a rendezőnek például a Jegor Bülicsovval elért teljes sikert. Ám, a darab adottságait tekintve, így is nagyszerű alkotást élvezhettünk, s ebben a kitűnő színészgárda a rendezővel egyenértékűen részes. Sinkó László, Tordai Teri, Moór Marianna, Szilágyi Tibor, Szemes Mari, Tahi Tóth László, Bencze Ferenc neve jegyzendő fel elsősorban a nagyszámú szereplőgárdából. * A hét filmműsora megint gazdag és változatos volt. A Pierre Richard írta-rendezte-játszotta silányságtól — A szórakozott — a Jan Troell életműsorozatban látott Az új haza című svéd filmig terjedt a skála. (Apropó, Troell-sorozat! A korábbi héten A kivándorlók az első műsorban jelentkezett, a folytatás, a film második része pedig most a másodikban. Jó, hogy még nincs harmadik műsorunk, mert a harmadik filmet, A farmer feleségét bizonyára abba szerkesztenék be.) — A filmműsorban külön helyet foglal el a Szombat esti filmkoktél összeállítás. Nem értékei, hanem színessége miatt. A változatlanul frappáns Menő Manó rajzsorozaton kívül kínált ez hátborzongató kártyajátékkal kombinált gyilkossági kísérletet (Fogadjunk! angol tévéfilm); láthattuk a Győztesek és vesztesek sorozatból A Hintás hantái című új-zélandi sovány anekdotát (az új-zélandi film eléggé ismeretlen előttünk, de ez a valami nem keltette fel túlzottan az érdeklődést); kereken egy óra hosszat esett szó egy NDK-belí zenészről, Günther Fisherről, s közben hallhattuk tengernyi szerzeményének- apró töredékeit, míg végül egy csehszlovák tévékomédia — Egy özvegyember intim estéi — zárta az összeállítást, egyben kárpótolt is a közel háromórányi addigi várakozásért. A hangulatos történetnek két dolog adott rangot: főszerepét a nálunk nagyon népszerű Milos Kopecky (Stossmajer doktor a kórházi sorozatból) játszotta kitünően, a rendezőnő — Jitka Nemcová — pedig igencsak belülről tudott láttatni, a szatíra tükrében felmutatni egyfajta női magatartást. * A hatodik folytatásával befejeződött a Pusztafalu című filmszociográfia. Megyénk egyik legészakibb települését hat héten keresztül ismerhette meg, aki a kánikulai szombat délutánokon is a képernyő előtt ült. Sokszínűén mptatta.be a sorozat a határ menti falu múltját és mai életét, az utolsó évtizedek változásait, a környéken megjelent ipar hozta, életmódban, kenyérkeresetben lemérhető és főleg tudati módosulásokat, az elmaradott falu lakójából sokoldalú, képzett emberré válni akarást, törekvéseket. Talán kicsit szorosabb szerkesztés a nézettségnek is javára vált volna, noha az aprólékosság viszont a szociográfiai hitelt erősíti. Benedek Miklós Miskolci augusztus Miskolc augusztusi művészeti programjából érdemes kiemelni az avasi- templomban folytatódó Collegium Musicum orgonakoncert-so- rozatot, amelynek keretében ma este Déri András, 16-án Elekes Zsuzsa, 29-én pedig Pécsi Sebestyén orgonaművészek adnak koncerteket. Térzenék minden hét végén várhatók. A kiállítási programban sem érződik a nyár, mert a már korábban megnyílt kiállítások mellett a Miskolci Galériában a Tíz pécsi képzőművész kiállítása augusztus 3-tól, a Győri kapu 27. alatti Fotógalériában — 2fiától — az Austria trió, a ! Borsod—miskolci Múzeum- I ban (Kossuth u. 1.3.) pedig a | Szomszéd népek viselelc ké- , pes levelezőlapon című kiállítás — augusztus 18-tól — várja az érdeklődőket. A Miskolci nyár sorozatban kiemelkedik augusztus 13- ári és 14-én a Borsodi fono színes, kétnapos rendezvény- sorozata a Gárdonyi Művelődési Házban, 18-, 19-, 21-, 22-, 23-án pedig a Rock Színház vendégjátéka a diósgyőri j várban, amelynek keretében a Sztárcsinálók, a Farkasok, nz Üvöltés és a West syde story című produkciókat mutatják be. II Grósz Károly megnyitja a szemináriumot (Folytatás az 1. oldalról) esetben számos érdekellentmondás szövi át. A feladat tehát olyan természetű, hogy a megoldást csak tudományosan összehangolt munka révén lehet elérni. Ismeretes, hogy a magyar népgazdaságot komoly problémák és gondok terhelik. Feladatainkat olyan körülmények között kell megoldanunk, amikor jelentősek az ország gazdasági és adósság-szolgálati terhei. Azonban, az ilyen feltételek és gondok ellenére sem mondhatunk és mondunk le az emberi környezet védelméről, az e célt szolgáló anyagi ráfordításokról. Szükségesnek tartjuk, hogy a politikai munka minden területén — főként a gazdaság- és tudománypolitikában, a propagandában — az eddigiektől sokkal intenzívebben foglalkozzunk a természetvédelem kérdéseivel. Mindenekelőtt a szemléleti torzulások és szélsőségek ellen kell fellépnünk. A környezetvédelemmel kapcsolatos egyik ilyen szélsőséges nézet a termeléscentrikusság, az egyoldalú gazdaságossági szemlélet, amely a jelen gazdasági érdekeiből kiindulva feláldozza a jövőt és leki- csinyli a természeti környezetet fenyegető veszélyeket. Ugyanakkor elterjedőben van egy másik véglet is: az Az ember tragédiája, Madách Imre drámai költeménye színházi bemutatójának centenáriuma, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok alapításának 50. évfordulója alkalmából a Népművelési Propaganda Iroda és a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága megjelentette Bu- day Györgynek a drámához készült fametszeteit. A csaknem öt évtizede, 1935-ben készült fametszetek alkotója, Buday György egyoldalú természetvédő szemlélet. A veszélyforrások miatt — igaz, jó szándéktól vezettetve — néhányon olyan következtetésre jutnak, amelyek megvalósításának nincs még a reális alapja. Sok esetben követelik, hogy lényegesen korlátozzak a gazdasági tevékenységet, és az embereket minél nagyobb területről tiltsuk ki. Látni kell azonban, hogy mindezeknek súlyos politikai, embert, anyagi és az idegenforgalomra is kiható következményei lennének. Tehát csak reális, Kolozsvárott született 1907- ben, s a harmincas évek egyik nevezetes, haladó diákmozgalmának. a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának mozgalommá szervezője, kiadványsorának egyszemélyes kiadója, a Szege- j di Tudományegyetem egyko-! rí grafikai lektora volt. 1933- ban, mikor a szegedi Dóm téren Hont Ferenc először állította szabadtéri színpadra Madách művét, ő volt az előadás díszlettervezője. komplex szemlélettel, az ellentmondások minél teljesebb feltárásával, egyeztetésével, kompromisszumokkal, átgondolt, irányító munkával, megfelelő programokkal érhető el változás a társadalmi gyakorlatban — hangsúlyozta Grósz Károly. A továbbiakban megyénk környezet- és természetvédelmének helyzetéről, ezzel kapcsolatos eredményeinkről, gondjainkról és terveinkről szólott. Hangsúlyozta, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyike hazánk legszebb, legváltozatosabb tájainak, ugyanakkor az ország iparilag legfontosabb területei közé tartozik. Az iparnak két sajátossága is nehezíti a környezetvédelmi munkát. Borsod nehézipari megye, ahol a vegyipar, a kohászat és a bányászat meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor gondot jelent az is, hogy a megye iparának 90 százaléka és a lakosság 70 százáléka a Sajó-völgyi ioari koncentrációba települt. Ez különös gondot jelent a megye számára. A környezetvédelmet, ezen belül a természetvédelmet és a gazdasági fejlődés érdekeit éppen ezért itt nehezebb öszszehangolni, mint az iparilag kevésbé tejlett területeken. \ megye természetvédelmi problémáinak megoldása érdeke- ben fontossági sorrendet állítottunk lel, s ezen belül a legégetőbb kérdések megoldására koncentráljuk artyagi és szellemi erőinket, Úgy véljük, a társadalmi erőforrások mozgósításával, a belső tartalékok feltárásával, a közös anyagi és szellemi források megteremtésével elismerési e méltó eredményeket érhetünk el. A jövőt illetően akkor tudunk csak eredményesen dolgozni, ha környezetünk védelme beépül magatartás- formáinkba, a mindennapi gondolkodás részévé válik. Ezt ifjúkorban kell elkezdeni. Ezért komplex nevelési, ludat- és magatartást formáló munkára van szükség. Végezetül a megyei párt- bizottság első titkára a következőket mondotta: a környezet- és természetvédelem egész életünkkel, jövőnkkel összefüggő kérdés, alapvetően kihat életmódunkra, munkánkra. a szabad idő hasznos eltöltésére, az idegenforgalomra, a turizmusra, egészségünkre, a tudományos kutatómunkára slb. Ezért is adtunk szívesen otthont megyénkben Aggteleken a ma kezdődött környezet- és természetvédelmi szemináriumnak. A megnyitót követően dr. Kapolyi László, ipari minisztériumi államtitkár tartott tudományos előadást, az országos és megyei iparfejlesztés és természetvédelem komplex kapcsolatáról, az ipar irányításában és telepítésében megnyilvánuló ágazati politikáról. Dr. Szabó Lajos, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője a hazai környezetvédelem szervezeteinek jogi kereteiről, működéséről, fő célkitűzéseiről és eredményeiről tartott előadást. Dr. Osztrowszky György akadémikus, a TIT Országos Központ alelnöke ugyancsak üdvözölte a megjelenteket. Jubileumi kötet Encsi beszélgetés Egy nagy járásról, A nyári időszakban többnyire hűvös csenddel lehet találkozni falusi, községi művelődési házainkban. Különösen napközben. Hasonlóra számítottam Encsen is, de az ellenkezőjében volt részünk. A nagyközségi és járási mű- ,velődési központban ..futott” minden. Nagy szépítkezés folyik belül, festenek, tapétáznak. És „futásban” voltak a ház dolgozói is, a hetedik alkalommal megrendezendő országos képzőművészeti alkotótábor előkészítésének utolsó teendői vitték szét őket. * Sikerült azért egy nyugalmas helyet találnunk Tarczy Gyula igazgatóval, beszélgetésre. Ajánlottam, ha már itt helyben úgyis „szélvan” a hóz, beszéljünk arról, hogyan tudják segíteni a járás településein működő intézmények, művelődési 'otthonok munkáját. Statusukból eredően ugyanis á helyi munka mellett hálózati tevékenység is jut feladatul. , — Azért jó lenne, ha előbb helyben maradnánk — véli az igazgató. — Van itt ugyanis egy alapvető dolog. Amíg mi itt, Éncsen, a művelődési központban nem tudjuk megmutatni, hogy mit, hogyan kell és lehet csinálni, addig nem mehetek ki elmondani valakinek, hogy mii, hogyan kell megszervezni és megcsinálni. Ügy keil dolgoznunk, hogy azt példának vehessék a járásban, vagy a mi tapasztalatainkat felhasználva tudjanak dolgozni ... A mi első feladatunk az, hogy a dinamikusan fejlődő nagyközséget ellássuk minden jóval, ami tőlünk telik. Es ne felejtse el, hogy e helyi, plusz a hálózati munkához összesen négy emberünk van. És ez a megye legnagyobb járása. — Akkor úgy kérdezem; mennyire tudnak példa és tapasztalat lenni? — A megítélés, a minős'- tes nem elsősorban a mi feladatunk, természetesen mi is mérlegeljük, hol tartunk, mit tettünk. Munkánk során nem a látványosságra, hanem a hétköznapi apró dolgokra koncentrálunk, erőteljesen a kiscsoportok fenntartására, működésére figyelünk, összegészében a képzőművészeti területen, az iijúságra való figyelésben, a klubok működtetésében, a kiemelt lííjgy rendezvények szervezésében tudunk irányvonalat mutatni es segítséget adni. Sokat tettünk az amatőrcsoportok munkájának , javításáért, a működési feltételek szintentartásáért. A diszitő- ■nűvészeti mozgalom a járásban erős, nem csökkent a kórusok és a pávakörök száma sem, rendszeresen biztosítunk számukra találkozási, bemutatkozási lehetőséget. A tanfolyamok és képzések területén is vannak eredményeink, legutóbb húszain vetlek részt a bábcsoportvezetői képzésben, hatan-myolcan már dolgoznak is. — Mely területeken kellene előrelépni? — Hiányok vannak a színjátszó mozgalomban, sok falusi csoport szűnt meg. A lévé és a rádió „csapása” mellett a falusi színjátszás azért is halt el, mert törésvonal van a mozgalomban. A legjobb együttesekben sok olyan fiatal játszik, aki a színészpálya felé vonzódott korábban. Magas színvonalon, igen jó feltételek között dolgoznak, a kazincbarcikai országos fesztiválon ezt tapasztalhattuk. Ha mármost ezeket az együtteseket „ösz- szeengeaik”, ahogyan korábban megtörtént, annak az a vége. nogy a falusiak nem a színjátszó csoportba, még a kultúrházba sem jönnek be... és az okok között van az is, hogy sok helyütt csak ünnepi alkalmakra, „kiszolgálónak” tekintik a csoportot, s ezek az egyszeri fellépések nem ambicionálják azokat sem, akikben egyébként van hajlamosság. A bábmozgalomban — a korábban mondottak ellenére — is vannak adósságaink. És van még egy nagy területünk, ahol egyhelyben topogunk, ez pedig a néptánc, a néptánckultúra; a hagyományok tisztességes feltárása és ápolása. Kevés a koreográfia, a szakképzett vezető, nincsenek zenekarok . . . Jelenleg egy felnőllcsoporlunk dolgozik a járásban, az is időszakosan. A korábbi években még több fúvószenekarunk volt, általános iskolásokból és középiskolásokból, ■sajnos, mindig újra kell kezdeni, s akik kilépnek az oktatási intézmény falai közül; később „leállnak” __ Ügy, á ltalában, van bőven javítani ’ valónk a propaganda- munkánkban is, főleg a községekben, kis településeken ... * Az encsi nagyközségi és járási művelődési«' központ — a településhez és a járás méreteihez viszonyítva — meglehetősen „apró”, kicsi. De nem ezért állították tevékenységük középpontjába az „aprómunkát”. Hanem —• mert hisznek a kiscsoportok, kisközösségek tartalmas, folyamatban kibontakozó, művelődést gyarapító hatásában. Encsen — helyben — hihetetlenül sok klub, szakkör, művészeti csoport él és dolgozik. Mint feljegyezhettük, néhány szakágban erős a járási „mezőny” is. így megy sokra a sok kicsi ... Miközben Tarczy Gyula igazgatóval beszélgettünk, bekopogtatott a nagyközségi KISZ-bizottság titkára (is). Nem véletlenül jolt, a szeptember végén kezdődő, immár hagyományos ifjúsági napok kulturális programját beszélték meg a művelődési központ vezetőjével. Ez a rendezvénysorozat ugyan a jellegénél fogva a ..látványosak” közé tartozik, a maca részleteivel azonban azt szolgálja, ami a héfköznanok- ban is fontos-' az önművelés lehetőségeit, mutatja meg, nem csupán a székhely — hanem a járás településein élőknek is. l’cnag.v József
