Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-31 / 205. szám
1983. augusztus 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 víz Sokán már csak hallomásból, mesékből ismerik. Azokból a mesékből, melyek nagyanyáink hajdanvolt korát idézik, avagy a valamennyiünk által jól ismert János vitézből, amelyben Iluska görnyedt háttal hajlik újra meg újra a paták fölé, hogy tisztára mossa gonosz mostohája szennyesét. Ez a jól ismert jelenet jutott az eszembe a minap, amikor a három asszonyt megpillantottam Novajidrány előtt, az erdő- széli forrásnál. Valamennyien mostak. Az egykori favályú helyén ma már betonteknőn keresztül folyik a lágy víz. Benne szőnyegek, pokrócok, ruhák. — Rendszerint ide hordom a nagytakarítás előtt a szőnyegeket — mulat a tarka szőttesre özvegy Horváth Andrásné. — Ketten hoztuk le a jövendőbeli menyemmel, Erzsikével — tekint a mellette dolgozó fiatal lányra. — Megéri a fáradságot, higgye el. Hiszen otthon a tekenőbe bele sem férne ekkora darab. Nem beszélve arról a tortúráról, ami az effajta nagymosással jár. Vizet húzni, ki tudja hányszor a súroláshoz, meg öblítéshez. Inkább kijárunk ide,, ahogyan régen is tették az asszonyok, és ahogy az idősektől lanulluk. Az idős tanítómesterek egyike özvegy Urbán Gyulá- né, Jolán néni, most csupán enyhülést keres a forrás hüs vizében. — A szőlőből jövök — mondja, kezével a Miskolc felé vezető útra mutatva. — Sarlóztam a füvet. Már hazafelé tartok, délután pedig magam is beállók a válú mellé. Nincs ennél jobb víz mesz- sze környéken — büszkélkedik, mint a legtöbb helybéli, ha a fonás vizéről van szó. — Azt mondják egyesek, valósággal gyógyítja az embert. Én nem tudom, de ha nem is gyógyít, azért nagyon jó a vize. Bent a faluban valamennyi kútból rossz vizet húzunk. A kismamák is kijárnak a forráshoz tiszta, iható vizet gyűjteni a gyerekeknek. Nemcsak a kismamák, szívesen járnak ide mások ' is. Kirándulók, átutazók. A falubeliek közül naponta gyűjtenek egy-kél hordónyit a főzéshez, a mosáshoz. — Lánykoromban ide hordtuk a fonalat — folytatja Jolán néni. — Eleinte a Her- nádban , később itt, a forrásban áztattuk a kendert. Azután tiloltuk, majd lúg helyett akkoriban hamuval kentük be a fonalat. Egy éjjel meg egy nappal után, ide hoztuk „kitisztálásra”. Ma a kész ruhákat hordjuk a forráshoz. Hiába, változik az idő, de a jól bevált szokásokat ma is sokan őrzik. A ruhákat „kitisztáló” asz- szonyok között szorgoskodik Ónodi Sándorné is. aki éppen eg)’ farmernadrággal foglalatoskodik. Mellette még ott sorakozik a télikabát, a nadrág, meg a tornacipő is: — Ez csak része a nagymosásnak. A nehezén már túl vagyok, hazavittem a javát. Most a fiam holmiján a sor — mondja, miközben fárad- hatalanul csiszatolja a vizet indigószínűre festő farmer- nadrágot. — Télen is szívesebben mosok itt, mint otthon. A patak vize jóformán sohasem fagy be. Ha enyhe idő van, újra meg újra összetalálkoznak itt az asszonyok. Találkoznak és közben beszélgetnek. Most éppen a búcsú a központi téma, ami szeptember 12-én leszNovaj- idrányban. Búcsú, ami előtt a hagyomány szerint illik a nagytakarítás. Addig még sok asszony használja a forrás lágy vizét... Monos Márta Az európai országokban és városokban újra terjedőben van a kerékpár-közlekedés, egyes országokban és városokban a kerékpár jelenléte és részvállalása a közlekedési munkamegoszlásban már tény. A kerékpár elterjedését hasznosnak ítélik meg a szakemberek, s nemcsak környezetvédelmi, energiatakarékossági okok miatt, hanem azért is, mert a városokra nehezedő forgalmi nyomás mérséklődése, ezzel együtt a balesetek számának csökkenése mór most is a kerékpár elterjedésének köszönhető. Egy átlagos nagyságú kerékpár saját súlyának a tízszeresét képes szállítani, és a kerékpározó izomzatúnak munkájával mintegy az ötszörösére fokozhatja mozgási sebességét. A bicikli az egyik legkevésbé változó formájú és szerkezetű használati eszközünk. Közel nyolcvanéves pályafutása során sokáig semmit sem változtattak rombusz alakú vázán. meghajtásának módján és kerekeinek nagyságán. Mintegy két és fél évtizede azonban forradalmi változások álltak be a kerékpár fejlődéstörténetében. Egy angol formatervező megkiseb- bítette a váz méreteit, a pedált a súlypontra helyezte át, és vastagabb gumikat szerelt fel az erősen meg- kisebbített átmérőjű kerekekre, bebizonyítván, hogy a kis méretű, kis kerekű kerékpár eppen olyan jól használható. mint elődei, és igen könnyen lehet vele manőverezni a nagyvárosi forgalomban. Megszüntette a férfi- és a női váz közötti különbséget: biciklijét mindkét nem egyformán használhatja. A világméretű fejlődéssel a Csepeli Kerékpárgyár konstruktőrei is lépést tartottak, kemping- és túrakerékpárjaik elismerten jó minőségűek, keresetlek. Képünkön a szerelőszalagon való összeállításuk egy munkafázisát figyelhetjük meg. Ifni parlamentek után A nagy fellángolások után hosszabb időre félretették az „aktát”, a legtöbb helyen nyoma sem maradt a kezdeti lelkesedésnek — összegezték a közelmúltban En- csen annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amely az ifjúsági parlamenteken elhangzott javaslatok megvalósításáról készült. Amikor a járási KISZ-bi- zottság napirendjére tűzte a témát, az volt a cél, hogy megállapítsák: a gazdasági szervek vezetői és a fiatalok hogyan kísérik figyelemmel a parlamenteken elhangzott ötletek, javaslatok megvalósítását? A részletes vizsgálódás érdekében a fiatalok a Népi Ellenőrző Bizottság tagjaival közösen ellenőrizték a kijelölt egységeket, amelyeket a járás egészét reprezentáló, fontosabb ágazatok közül választottak ki. Az előre összeállított szempontok szerint nyolc egységet látogattak meg, többek között a Szikszói Állami Gazdaságot, a krasznokvajdai termelőszövetkezetet, a forrói Hernód- menti Építőipari Szövetkezetei és a halmaji termelőszövetkezetet. Ez utóbbi kivételével egyébként valameny- nyi munkahelyen készült olyan intézkedési terv, vagy határozati javaslat, amely a fiatalok élet- és munkakörülményeit javító feladatokat foglalja össze. A parlamentek egyik célkitűzése volt, hogy az ifjúság érdekvédelmi, érdekképviseleti „jogosítványai” beépüljenek a munkahelyek belső szabályzataiba. A fiatalok életkörülményeinek javításában az égjük legfontosabb a családalapítók segítése, amelynek számos formája ma már több helyen gj’akorlat. Egyebek között ilyen a házhelyek biztosítása. a kamatmentes építési kölcsön, avagy az építkezéshez szükséges gépek kölcsönzése. A legtöbb fiatal a lakásépítési kölcsönt veszi igénj'be. amennyiben erre lehetőségük van; ugyanis az encsi ÁFÉSZ-nél és a halmaji termelőszövetkezetnél hiába kérték e támogatást a fiatalok, negatív választ kaptak, „megfelelő anyagi forrás hiányára hivatkozva”. A tapasztalatok azt igazolják; ott ahol a KISZ-ta- gok bátran elmondják véleményüket és javaslatukat helj’zetük jobbítása érdekében, ott legtöbbször a munkahelyi vezetők azt figyelembe is veszik. Az intézkedési tervek igazolják: ott, ahol a KISZ-ta- is megállapították, hogy a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésére a legtöbb helyen különös figyelmet fordítanak, noha a KISZ-alapszervezeteknek és a szocialista brigádoknak még akadna tennivalójuk e téren. A felsorolt eredménj'ek mellett akadtak negatív példák is. Különösen azoknál az eg.vségekné), ahol a megfogalmazott feladatok mellett nem szerepelt a felelősök neve és a kitűzött határidő. A parlamenteken elhangzott javaslatokat ugj’an gondosan rögzítették, ám, azok megvalósítása sok helyen még várat magára. Puliszka és édes sörte A kényszer, a szegénység telte kedvelt eledellé hajdanában a puliszkát, a görhét, vagy a máiét, de végül is el kell ismerni, csak kedvelt étel volt. az, akár hidegen, akár melegen, akár túróval, vagy édes tejjel ették. Aztán száműzetett az asztalokról, a falusi ember tán el is feledte, csak a városiak nosztalgiázó kedve csempészte vissza — finom kukoricaőrlemény formájában — nem is olyan régen a boltok polcaira. Így került vissza az asztalokra is, mint konj'hai kuriózum, népies étel, ritkán főzött csemege. A kukoricalisztből készült ételek a vendéglátóipar kínálataként Miskolcon eddig csak a Búza téri Gyors étterembe csempészték vissza magukat ízeikkel, az érdekes és olcsó fogásokat kedvelők nem kis örömére. A nyár kivételével (mert a főtt csemege kukorica nem ide sorolandó) minden évszakban kaphatók, s még a lcg- raffináltabb módon elkészített ételek ára sem haladja meg a tíz forintot. NéSzeptember első napjaiban az alsozsolcai fiatalok nagyszabású társadalmi munkába kezdenek; a meglevő ifjúsági klub bővítésébe. A széles körű társadalmi összefogás nemcsak a fiatalok érdeke; a komplex bővítés, a művelődési , házat pótló kulturális központ az egész községé lesz. A tervek szerint 150 négyzetméteres nagyterem, 30 négyzetméteres klub épül majd a megfelelő heljüsé- gekkel, előterekkel. Itt kap helyet a könyvtár is, amely olvasóteremmel gazdagodik, és ahol számos lehetőség lesz könyvtári irodalomórák megtartására, író—olvasó találkozók, politikai fórumok megszervezésére. hány hónapos szünet után; szeptember első hetétől ismét rakhatnak a táljukra a vendégek olyan fogásokat, mint például húsleves kuko- ricagombóccal, édes máié mazsolával és vaníliával, túrós kukoricabatyu, és lesz persze puliszka is, a hagyományokhoz híven tejjel, túróval és mákkal. ! Jogászunk | válaszol KI LÁTJA El AZ ÚJÍTÓK ÉRDEKVÉDELMÉT? — kérdezd F. G. miskolci olvasónk. A Minisztertanácsnak az 1983. évi július hó 1. napján hatálj’ba lépett új rendeleté az újításokról szóló korábbi jogszabálj’okat hatálytalanítja. Az újítással kapcsolatos viták eldöntése bírósági útra tartozik, ami illetékmentes, de az újítómozgalom társadalmi irányító. ellenőrző szervei és az újítók érdekvédelmi szervei, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek érdekképviseleti szervei. 1 amelyek a KISZ és az MTESZ bevonásával fejtik ki tevékenységüket. A jogszabály laxlalíve felsorolja a gazdálkodó szervek vezetőinek; az Országos Ta- lálmányi Hivatalnak; a minisztériumoknak és a tanácsi szervek feladatait. Az újítási díj mértéke az újítás hasznosítása esetén az egyévi hasznos eredmény 2 százalékánál; az újítás átadása esetén az ellenérték alapján az átadó gazdálkodó szervezetnél jelentkező hasznos eredmény 10 százalékánál nem lehet kevesebb, kivéve, ha a megoldás kidolgozása az újító munkaköri kötelességét képezte, és nem minősül jelentős alkotó teljesítménynek. Az újítási díj Ismét szóvá tesszük nyelvújító táblák Lapunk április 27-i számában „Nyelvújító táblák” címmel szóvá tettük, hogy a miskolci selyemréti lakóházak felújítását követően hibás utcanév táblákat szereltek fel több helyütt. Így: a Selyemrét utca névtábla helj’ett Se- lyem-Rétutca elnevezés került a falakra. Az alkotmányunk törvénybe iktatásának emlékére elnevezett Augusztus 20. utca a felújítás után egyszerűen csak Augusztus utca elnevezést kapott. Szóvá tettük még, hogy több, ugyan- csak nagj' költséggel felújított házról hiánj’zik a házszám, melyet a lakók úgy pótoltak, hogy olaj-, vágj’ zománcfestékkel nem éppen esztétikus megjelenésű számokat rajzoltak a bejárathoz. Tudomásunk szerint a városi tanács végrehajtó bizottsága időközben nem változtatta meg ezeket az utcaneveket; kifejtettük véleményünket, hogy a hibás táblák csupán a pontatlan munka következményei. A tábla készítői nyilvánvalóan hadilábon állnak a helyesírással és a történelemmel. Gondoltuk azonban, hogj’ voltak hivatalos személj'ek, akik az új táblákat megrendelték, azok szövegét leírták, majd az elkészült (hibás!) táblákat átvették, jóváhagyták, kifizették és felszereltették ... És mivel tudomásunk szerint még mindig érvénj’ben van az 1014/1963. (VI. 30.) számú kormányhatározat, mely- nek 1. pontja kimondja, hogy az illetékes szerveknek kötelességük a sajtó jelzéseire 30 napon belül válaszolni, joggal gondoltuk, hogy fotókkal is illusztrált megjegyzéseinkre választ kapunk azoktól, akik e táblákat megrendelték és felszereltették. Ma, 1983. augusztus 31-e, szerda van. A jelzett cikk megjelenése óta 127 nap t elt el... Választ azonban nem kaptunk. őszintén szólva, nem is levélbeli, hanem érdemi választ vártunk: a hibás táblákat, kicserélik — hibátlanra. Nos, a táblacsere, vagy tábla- pótlás a múlt héten megtörtént, fotónk tanúsága szerint — ismét hibásan!... (Ezt a táblát a Selyemrét u. 34. számú ház falán fotóztuk le.) Amit pedig a táblakészítőknek a helyesíráshoz való viszonyáról fentebb írtunk, a következőkkel kell még kiegészítenünk: a táblák elhelyezéséért felelős illetékesek, vagy az előző cikket nem olvasták (?!), vágj’ a rendeletet nem ismerik. Hisszük, hogj' mostani felszólalásunk eljut hozzájuk és intézkednek, mielőtt szatirikus hetilapunk, a Ludas Matjü „Tücsök és Bogár” rovatában látnánk viszont a mosolyt; fakasztó, de ugj’anakkor bosszantó fotókat. 1 mond a paragrafus] jogszabáljű legkisebb összege újításonként 500 forint, de a helyű újítási szabáí.vzat magasabb határt is megszabhat. Az újítási díj mértékénél dijkulcsnövelö fényező különösen; az újítás, a tervidőszak tudományos kutatási és műszaki fejlesztési főirányai körébe tartozik; exportnövelő, illetve import- csökkentő hatású; az újításnak a gazdálkodó szervezetnél jelentkező hasznos eredményben ki nem fejeződő népgazdasági hatásai is v—i- nak. Díjkuicscsökkentö tényező különösen; a megoldás kidolgozása a javaslattevőnek részben. vagy egészben munkaköri kötelessége; a gazdálkodó szervezet által korábban elért kísérleti eredmények, tapasztalatok, jelentős mértékben segítették a megoldás kidolgozását; égj’ évnél hosszabb díjazási időszakot vettek alapul. A részletes szabál.vo- kat a gazdálkodó szervezetek újítási szabályzata tartalmazza. * A MEZŐGAZDASÁG! FÖLDEK VÉDELME Mostanában mind több jogszabály jelenik meg a mező- és erdőgazdálkodási földterületek védelme, a körnj'ezeti ártalmak csökkentése érdekében. A közelmúltban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — több érdekelt miniszterrel egyetértésben — irányelvet adott ki a nyomvonalas létesítménj’ek fejlesztésének területi összehangolásáról. Az irányelv hangsúlyozza a többek között, hogy a nyomvonalas létesítménj’ek — közlekedési, távközlési, víz- és energiahálózatok — tervezésénél és elhelyezésénél, a termelési és ellátási érdekeket, a vezeték biztonságát össze kell vetni a terület értékével, a föld minőségével, a geológiai adottságokkal. Ezzel el lehet érni, hogy a mező- és erdő- gazdasági földterület minél kisebb mértékben csökkenjen és erősödjenek a kooperációs kapcsolatok. Eí kell érni, hogy ésszerű terület- megtakarítás következzen be. A külterületeken területfelhasználási övezetek kialakítására kerül sor. Például m műszakilag igénj’be vett területeken törekedni kell aa intenzív mezőgazdasági kultúrák védelmére, a termelési technológiáknak, művelési igényeknek megfelelő távolságban széthúzott nyomvonal kialakítására. Dr. Sass Tibog _
