Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

Bezel György és Sarlós István az Operaház építkezésénél Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Eizoltság tagjai szerdán Köpeczi Béla műve­lődési miniszter társaságában látogatást tettek az Állami Operaházban, Megtekintették az épület folyamatban lévő rekonstrukcióját, majd pedig tájékoztatót hallgattak meg a tervszerűen haladó mun­kálatokról. Fiatalok a békéért Nagyszabású béketalálko­zót rendez pénteken a ve­lencei üdülőközpontban az Országos Béketanács ifjúsá­gi és diákbizottsága. A kö­zelmúltban megalakult bi­zottság vezetője, Bárd And­rás, az. MTI munkatársának adott nyilatkozatában el­mondta: ahogyan közeledik az első atombomba ledobá- sának, Hirosima és Naga­saki elpusztításának évfor­dulója, egyre inkább ta­pasztalható a békemozga­lom megélénkülése. Szerte Abaújszöntön, o Béke utcában túlélhető or ar épület, amelyben o helytörténeti gyűjtemény mellett tegnap ünnepélyesen megnyit látták a dr. Kalocsay Kálmán-emléksiobát. Európa nagyvárosaiban de­monstrációkat rendeznek, al­kalmat teremtve ezzel az emberek békevágyának ki­fejezésére. A fiatalok hazánkban is keresik-kutatják a módját, miként tudnának hozzájá­rulni az enyhülés kibonta­koztatásához, megerősítésé­hez, hogyan juttathatnák ki­fejezésre: nem értenek egyet az imperialista körök poli­tikájával, az esztelen méne­teket öltő fegyverkezési ver­seny hajszolásával. Kite kész tárgyalni az DSfl-val Kuba lehetőséget lát a közép-amerikai válság tár­gyalásos rendezésére és kész a maga részéről minden olyan megállapodást támo­gatni, amely a népek önren­delkezési jogának tisztelet­ben tartásával, a be nem avatkozás és az államok egyenlőségének elve alapján születik — jelentette ki Fi­del Castro, a Kubai Állam­tanács elnöke amerikai új­ságíróknak adott nyilatkoza­tában. A kubai államfő múlt hét csütörtökén rögtönzött saj­tóértekezletéről Íred dór. szá­molt be a kubai televízió. Fidel Castro véleménye szerint a közép-amerikai válságnak két kulcskérdése van: a salvadori polgárhábo­rú politikai rendezése és a nicaraguai nép önrendelkezé­si jogának tiszteletben tar­tása. A közép-amerikai válság elhúzódásának és elmérgese­désének, az Váz oka, hogy az Egyesült Államok mindeddig szembehelyezkedett a politi­kai rendezéssel és a katonai megoldásra helyezte a hang­súlyt. Ha az Egyesült Álla­mok kész egyenrangú félként kezelni a közép-amerikai né­peivel, akkor a tárgyalások eredményesek lehetnek. Ku­ba a maga részéről elfogad minden olyan megegyezést, »mely nem próbálja egyolda­lú kötelezettség-vállalásra kényszeríteni. Ha a tárgyalá­sokon olyan döntés születik, hogy mindenki vonja ki ka­tonai tanácsadóit a térségből, a kubai katonai tanácsadó­kat visszahívják Nicaraguá­ból. Ha abban történik meg­egyezés, hogy senki ne szál­út,son fegyvereket a térségbe, Kuba nem fog fegyvereket szállítani — hangsúlyozta Fidel Castro. A kubai államfő elmondta, hogy jelenleg mintegy két­száz kubai katonai tanács­adó tartózkodik Nicaraguá­ban. Tegnap délelőtt azt kér­deztem egy szervezőtől Aba- újszántón, hogy szerinte hány nemzet képviselői le­hetnek mast együtt? Csak jóval később értettem meg, miért volt zavarban, a vá­lasszal. Pontosan jómagam sem tudnék felelni, pedig szorgalmasan néztem a ru­hák (kabátok, kosztümök) iiaj tékáira tűzött névjegye­ket. a későbbiekben. Láttam: Svédország, , Svájc, Hollan- ' dia, Belgium, Finnország, Franciaország, Olaszország, Ausztrália, Spanyolország, Ausztria, Német Szövetségi Köztársaság, Magyarország... -De lehet, hogy nem láttam mindent __ A z azonban bizonyos, hogy ennyi nemzet képvi­selői egyszerre nem jártak még megyénk szép múltú településén, Abaúj szán tón. S az is biztos, hogy hasonló összejöveteleken egymást érik a tolmácsok, bábeli a nyelvzavar. Itt, Abaújszán- tón nem volt szükség tol­mácsra; hollandok és ma­gyarok. svédek és franciák, németek és angolul beszé­lők tökéletesen értették egy­mást: ők valamennyien egy nyelven beszélnek, eszpe­rantóul. És nem véletlenül jártak Abaújszántón: me­gyénk valóban büszke lehet e hegyaljai nagyközségből indult szülöttére: dr. Kalo- csay Kálmánra, akit szerte a világban, ahol az eszpe­rantó nyelvnek hívei van nak — tisztelnek és meg­becsülnek. Az ő emlékeze­tére hívódott össze ez s tegnapi nagy találkozás-ün­nep, aminek részesei között ott voltak a szerencsi járás párt- és állami vezetői is, a megyei tanács képviselői. Az előzményekről: az esz- perantisták ebben az évben Magyarországon, Budapes­ten tartják ezekben a na­pokban világkongresszust]', kát. Az úgynevezett „kihe­lyezett programok” sorában jeles hely illette meg as abaújszántói ünnepséget, an­nak „fénypontját”: dr. Ka­locsa?/ Kálmán emlékszoba- jónak a megnyitását, ava­tását. Ebből az alkalomból érkeztek a vendégek tegnap Abaujszántóra, másfél százan a világkongresszus küldöttei, résztvevői közül. A nagyszabású program egyik délutáni eseményén mondotta (jobban mondva súgta fülembe) a helyi mű­velődési ház nyugdíjas ve­zetője: „A szántóiak tud­nak ám, ha akarnak”. És ez tökéletesen így történt teg­nap. A művelődési ház nagytermében kezdődött ün­nepi program bevezetője­ként Kardos József, a nagy­községi tanács elnöke kö­szöntötte meleg szavakkaL a vendégeket, ezt követően pedig sűrűn hallatszott a vastaps: a szirmabesenyői és az abaújszántói általános is­kolások, meg a nagyközségi eszperantista klub tagjai mutatták be igazán szemet- lelket gyönyörködtető mű- jorukat, s felléptek e prog­ramban a miskolci Zrínyi Hona Gimnázium tanulói is, emlékeztetve így is arra, -,cgy az orvostudományok lektora, az eszperantista nozgalom kiemelkedő egyé­nisége, az eszperantó nyelv és irodalom nemzetközi hí­rű alakja-alkotója Miskol­con végezte középiskoláit. A színvonalas, jól szer­kesztett kulturális műsort (Folytatás a 4. oldalon.) Szocialista horizont Újjáépített kórház A Bach-Mai kórházat, Észak-Vietnam akkori legnagyobb gyógyinterményet szinte teljesen megsemmisítették a B—52-cs amerikai bombázógépek 1972 decemberében. A bombázás, nak 27 orvos, nővér és egészségügyi dolgozó esett óldoza­„Ni dezíras mondpaconT Eszperantista ünnep A tsz-ek a településekért H ozónk településeinek fejlődése során a fa­lu fokozatosan vesz­tette el népességmegtartó képességét, hátránya a vá­rossal szemben halmozódott. Századunk közepén új nép­vándorlás zajlott le, amikor is a falusiaií menete meg­indult a városok, a kisváro­siaké a nagyvárosok felé. A kisebb helységek törté­netileg felhalmozódott hátrá­nyának megszüntetését cé­lozva, 1971-ben a kormány­zat kialakította a terület- és településfejlesztési jogsza­bályba foglalt tervet. A do­kumentum az Országos Tele­püléshálózat-fejlesztési Kon­cepció (OTK) nevet kapta, s ez az első, kormányszinten elfogadott, átfogó magyar urbanizációs politikai keret. A településpolitikót kifejező ke­retjogszabály segíti oz urba­nizációt, hiszen célkitűzésé­nek előterében a városháló­zat bővítése, erősítése áll —, de nem segíti a települések többségének fejlődését. A jogszabály létét ugyanis egyes településkategóriák (a kisebb helységek) eilen for­dította a gyakorlat. Az OTK csak a települések 37,5 szá­zalékát rangsorolta a fej­lesztés szempontjából és csakis e települések eseté­ben rendelkezett a fejlesztés anyagi bázisáról. Ezen belül a helységek 33,4 százalékát a megyék gondjaira bízta, míg az apró- és kis falvak ügyében —, amelvek döntő többsége Baranyában, Zalá­ban, Veszprémben, Vasban, Somogybán valamint Borsod- Abaúi-Zomplén megye cse­reháti tájkörzetében helyez­kedik el —, semmiféle fej­lesztési terv nem készült. Az a lény, hooy a tele­pülések mi-tegy 63 százalé­kát kitevő falvak fejlesztése nem szerepelt az országos koncepcióban, egyre erősödő j országos kritikába torkollt. I Eközben a helyben lévő j egyetlen potenciális tényező, I a mezőgozdasegi termelőszö­vetkezet vállalta az adott helység eltartó és megtar­tó ereiénr-K alakításával ösz- szefüggő aprómunkát. Vállal­ták a szerepet azért is, mert az aprófalvak elnéptelenedé­se munkaerőhelyzetüket is érintette az irányzat meg­változtatása gazdasági érde­kük volt. A teímclőszövetkezeteknek a kisebb településedet szol­gáló tevékenysége igen sok­rétű. Bár c gépesítés ered­ményeképpen összességében csökkent a isz-beh aktív ke­resők száma, de vannak he lyek, ahol a nyolcvanas évek eleién is a helyi munkabíró népesség 90 százaléka a tsz- ben talál munkát. Mint termelőüzemek, u tsz- ek gyarapítják a helyi ta­nácsok anyagi bázisát. Vá­rosi és községi hozzájárulás címén a zárszámadásban ki­mutatott biuttó jövedelem 1 százalékát utalják át a köz­pontilag gyűjtött pénzalapba, amelynek fele a szakkor­mányzat és o megyei tanács döntésétől függő megosztás­ban kerül vissza a helysé­gekbe. A tanácsok támoga­tásánál, további módja a be­ruházási célú fejlesztési alap átadása, olyan infrastruktu­rális (közlekedési, kereske­delmi, egészségügyi, szociá­lis, kulturális, ifjúságpoliti­kai, közművelődési, sport) lé­tesítmények létrehozására és fenntartására, amelynek használatában a tsz-tagok- kal együtt a beiység vala­mennyi lakója részt vesz. Az alapátadás gyakorlatát az ipari üzemek is folytatják, de az ország számos tájkörze­tében o tsz a hefyi tanácsok egyedüli ilyen támogatója. A segítés másik köre még sokrétűbb. és még gazda­gabb, noha jóval rejtettebb. Az adott helységekben foly­tonosan felmerülő .napi fel­adatok megoldásában való részvételről van szó. A hát­tér nélküli vagy eleve pénz­szűkében kezdett létesft- ménytelepítés, egyesületi élet szervezés és működtetés tá­mogatása írható ide általá­ban. de a konkrét valóság rendkívül színes. A vaskúti Bácska Tsz évenként 25—25 ezer forint­tal támogatja a bajai Fran­kel Leó német nyelvű gim­náziumot, a bajai II. Rákó­czi Ferenc, valamint a vas­kúti általános iskolát, nem számítva más apróbb, ugyan­csak az iskoláknak nyújtott támogatást. A pélyi Tisza- mente Tsz a tagközségben, Tarnaszentmiklóson épített nagy kapacitású napköziott­honos konyha létrehozásával két községben oldotta meg közétkeztetését. A Hajdú-Bi- har megyei Újlétán az Oj -Élet Tsz egymillió-kétszázezer forintért az egész község la­kosságának szolgálatában ál­ló klubházat épített. A Zala megyei Petrivente kisközség ivóvízellátása nem oldódott meg a Mura menti régió helységeinek áPami pénzfor­rására támaszkodó murai vízmű építésekor. Emiatt a lakosság a iarugvűlésen elé- aeOeilenségének adott han­got. A megoldás: a terme­lőszövetkezettől fúrt mély kútra kapcsolták rá a lakos­sági vízvezetéket z egyes települések fej­lesztését segíti továb­bá a helyi dolgozók­nak nyújtott lakásépítési tá­mogatás, a szolgáltatások nelyi variánsainak, az alap­ellátást biztosító üzletháló­zatnak kialakítása a perifé­rián és a tanyavilágban,.Szá­mos heiység-, vagy település- körzet köszönheti a t, villanyt, a telefonösszeköttetést', s;Va pormentes utat és-á jő 'ivó­vizet annak, hogy ,<i üsz meg­teremtette termejésé nélkü­lözhetetlen infrafcheielét,, A termelőszövetkezetek ilyenfajta tevékenysége tna nemcsak figyelemre, de le­galizálásra, elismerésre és támogatásra is méltó. V. F. túl. A lerombolt kórház egy archív felvételen (balról). Több éves áldozatos munkával sikerült helyreállítani a kórházat, ahol napjainkban a gyógyítás mellett orvosképzéssel és ku­tatással is foglalkoznak. XXXIX. évfolyam, 183. szám Ara: 1,48 Ft Csütörtök, II1S3. augusztus 4. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZTWrr BORSOO-ABAÜ.T-55EMPT.ßN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom