Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. július 13., szerda Madridi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Genf ben megállapodás szü­lessen. Ex a célja az FKP javas­latának is, amely azt tartal­mazza, hogy a genfi tárgya­lásokat nyissák meg minden érdekelt kormány, azaz min­den európai kormány számá­ra. Az FKP küldöttsége emlé­keztetett an-a. hogy Francia- ország elegendő nukleáris fegyverrel rendelkezik saját biztonságának és független­ségének fenntartásához. Ezek az erők — hangsúlyozta a küldöttség — nem képezhe­tik csökkentési tárgyalások témáját. Ugyanakkor az FKP úgy véli, hogy mivel Franciaor­szág a NATO tagja, ennek megfelelő kötelezettségei vannak. Nukleáris erőit ilyen keretek között kell az euró­pai erők általános számbavé­telénél figyelembe venni. Mindkét párt küldöttsége meggyőződésének adott han­got. hogy a madridi értekez­let befejezése, és mindenek­előtt az európai bizalomerő­sítő, biztonsági és leszerelési intézkedésekkel foglalkozó konferencia egybehivásáról szóló megállapodás fontos, pozitív eredmény. A küldöttségek azt is meg­erősítették, hogy a két párt változatlanul sikraszúll azért, hogy minden konfliktust po­litikai úton oldjanak meg a szuverenitás, a függetlenség, az államok egyenjogúsága, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás és a bizton­sághoz való egyenlő jog el­vei alapján. A két küldöttség elégedett­ségének adott hangot a két párt barátságon és interna­cionalista szolidaritáson ala­puló kapcsolatainak fejlődése láttán, s megállapodtak ab­ban, hogy megszilárdítják gyümölcsöző együttműködé­süket nagy, közös céljaikért vívott harcukban. 4 Jerzy Urban a szükségállapotról A szükségállapot további sorsa volt az egyik fő téma Jerzy Urban lengyel kor­mányszóvivő szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén. Mint a szóvivő kérdések­re válaszolva elmondta, a kormány kedvezően fogadta a Hazafias Nemzeti Üjjászüle- tési Mozgalom (PEON) felhí­vását a szükségállapot meg­szüntetésére, és az illetékes államhatalmi szervek inten­zíven tanulmányozzák a megoldás módozatait. Arról azonban ma még korai len­ne beszélni, hogy konkré­tan mi és mikor történik eb­ben az ügyben. Egyelőre csak a döntéshozatali me­chanizmus ismeretes: először a Nemzeti Megmentés Kato­nai Tanácsának (WRON) kell megtárgyalnia a kér­dést, majd a kormány állás­foglalása, a továbbiakban pedig az államtanács dön­tése szükséges, és ez kerül megfelelő időben a szejm elé. A szóvivő igen nyomaté­kosan cáfolta nyugati tudó­sítóknak azokat az „értesü­léseit”, amelyek szerint a pápának a közelmúltban Lengyelországban tett láto­gatása során valamiféle bi­zalmas megállapodás jött volna létre Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok és II. János Pál között. Ezzel kapcsolatban teljes képtelen­ségnek nevezte egyes nyu­gati tömegtájékoztató esz­közöknek azt a híresztelését, hogy a katolikus egyház égisze alatt valamiféle „ke­resztény szakszervezetek” jönnének létre Lengyelor­szágban. „Az utolsó centiméterek” még mindig hiányoznak ah­hoz, hogy sikerrel fejeződ­jék be a madridi találkozó. Miközben a tanácskozás tit­kársága már megkezdte a technikai előkészületeket a 35 külügyminiszter fogadá­sára, a keddi teljes ülésen sem sikerült kimondani az utolsó szót. továbbra is vá­rat fnagára a teljes meg­egyezés. Pedig ahhoz — a helyzet jó ismerői szerint — „már csak a végső simítá­sok hiányoznak”. Az 1980 őszétől számított 71. diplomáciai munkahét keddi ülésén a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Görög­ország képviselője a tizek nevében kifejtette, hogy a máltai küldött által a kö­zelmúltban előterjeszteti módosító javaslatokat nem fogadják el — a Földközi- tenger térségével kapcsola­tos indítványoknak tehát nincsen esélyük á konszen­zusra. Felszólította a hiáltai küldöttet, hogy javasolja kormányának a találkozó mielőbbi befejezését célzó spanyol javaslat teljes egé­szében való elfogadását. Samantha Smith amerikai kislány Jurij Andropov meghívására az artyeki úttörőtáborban üdül. Új SIPRI-évkönyv Hétszázmilliárd dollár katonai célokra, 50 ezer atomrobbanó-töltet az öt atomhatalom birtokában, 54 kísérleti atomrobbantás — ez 1982 „teljesítménye” azon a szemüvegen keresz­tül, amelyet a stockholmi Nemzetközi Békekutató In­tézet, ismertebb revén SIP- RI használ most megjelent új évkönyvében. A hétszáz­oldalas kötet az elmúlt esz­tendő -fegyverkezési és le­szerelési erőfeszítéseinek igényes összegezése, a dol­gok természeténél fogva a fegyverkezés felé billenő érdeklődési és terjedelmi arányokkal. Tizennegyedszer jelentke­zik évkönyvével a S1PRÍ. amelyet a svéd parlament 1966-ban alapított abból az alkalomból, nogy a skandi­náv ország egyfolytában 150 évig kívül tudott maradni minden háborús konfliktu­son. A stockholmi intézetet egyébként az UNESCO a múlt év őszén 60 000 dol­láros díjjal jutalmazta a „békére nevelés” terén szerzett érdemeiért Az új SIPRI-évkönyv reálisan mutatja be az európai biztonságot 1983-tól fenyegető új veszélyeket az amerikai rakétatelepítés várható következményeit. A genfi tárgyalásokkal kap­csolatban erős érveket lát a brit és a francia rakéták beszámítása mellett, hiszen ezek egyértelműen a Szov­jetunió és szövetségesei el­len irányulnak. A szovjet közép-hatótávolságú raké­ták és infrastruktúrájuk csökkentését kombinálni kívánja e fegyvertípus vi-. lágméretű szovjet—amerikai befagyasztásával. Az euró­pai csökkentés nem tör­ténhet az ázsiai biztonság rovására — hangoztatja. A szerzők a brit—francia 162 közép-hatótávolságú rakétán összesen 290 rob­banótöltetet ismernek el, de jelzik, hogy 1985-ben szolgálatba áll a hatodik francia atombajtóműves ra- kétás tengeralattjáró a több (hét) robbanótöltetű M—4 rakétákkal. A brit—francia robbanótöltetszám 1990-re meghaladja a 600-at, az ez­redfordulóra pedig az 1500- at, hiszen Anglia addigra végrehajtja saját Trident— II. programját. Az atom- és hidrogénbombákkal két­ezres szám már 40 százalé­ka lesz annak az ötezres szintnek, amit Reagan a robbanótöltetekre vonatko­zóan szovjet—amerikai re­lációban javasolt. Tág teret szentel a kötet a nemzetközi fegyverkeres­kedelemnek, amely 1978— 1982 között 80 százalékkal volt magasabb, mint az előző ötéves időszakban. Ami az alomfegyverkí- sérletcket illeti, 1982-ben minden robbantást a föld alatt végeztek és egyetlen alkalommal sem lépték túl azt a iBÍ) kilothnnás hat6= erőt. amély&t álí 1074-bén megkötött — igaz, mind­máig ratifikálatlan — szov­jet—amerikai szerződés a két fél számára felső ha­tárként előírt. Kína 1982- ben nem hajtott végre kí­sérleti atomrobbantást. Indiai szerző tollából nagy tanulmányt szentel a kötet a fegyverkezési ver­seny kozmikus tartomá­nyának, utalva az amerikai űrrepülőgép első útjára és az ismételt műholdindítást lehetővé tevő új szovjet berendezésre, valamint a műholdelhárítás és a raké­taelhárítás hadászati je­lentőségűnek ígérkező új technikáira, amelyek az el­rettentés-visszatartási kon­cepciók átgondolását is elő­revetítik. Gazdag olvasmányanya­got kínál az angol nyelvű évkönyv egész sor részté­mában — a Falkland- (Mal­vin) háborútól a páncélel­hárítás feilődésén keresztül az antinukleáris békémoz- galmakig. Szerkesztőinek szemléletmódja, szerzőinek forrásanyaga a nyugati ka­tonapolitikai gondolkodás jegyeit, sokszor bántó egy­oldalúságát viseli magán, ezzel egvütt a SIPRI Year­book 1983 — mint elődei — intőén informatív, elgon­dolkoztató,' hasznos munka. Kádár János fopdí Pierre Mam'y-t (Folytatás az 1. oldalról) moltak megbeszéléseik és a szakértői konzultációk ered­ményeiről. Lázár György és Pierre Mauroy nyugtázta, hogy ezeket az eszmecseréket is az együttműködés bővíté­sére való kölcsönös készség és őszinte szándék jellemez­te. A gazdasági, ipari, kultu­rális. oktatási és egyéb kap­csolatok kiszélesítését illető­en számos konkrét témában közös álláspontot rögzítettek, más kérdésekben a gyakorla­ti tennivalókról és az együtt­működés továbbépítéséről a jövőben meg folytatják az egyeztető megbeszéléseket A két kormányfő egybehangzó­an hasznosnak, konstruktív­nak ítélte a tárgyalásokat, és kifejezte meggyőződését, hogy azok kedvező feltételeket, jó alapokat teremtenek a továb­bi előrelépéshez, a közös munkálkodáshoz. biztatást adnak arra. hogy a kapcso­latok bővülése meggyorsul és gazdagodnak az együttműkö­dés formái. ’Ehhez mindkét fél részéről megvan a kész­ség. a szándék és az elhatá­rozottság. Pierre Mauroy meghívta Franciaországba Lázár Györ­gyöt. aki a meghívást elfo­gadta. Pierre Mauroy kedden, ko­ra délután elutazott Buda­pestről. Elutazása előtt adott sajtó­nyilatkozatában Pierre Mau­roy a Kádár Jánossal és Lá­zár Györggyel folytatott megbeszéléseit, a hivatalos tárgyalásokat úgy értékelte, hogy azok az együttműkö­désre törekvés, az eddigi szándékok megerősítése je­gyében zajlottak le. Emlé­keztetett arra, hogy éppen egy évvel ezelőtt járt Ma­gyarországon Francois Mit­terrand, a Francia Köztársa­ság elnöke, akinek látogatá­sa és tárgyalásai új fejezet­tet nyitottak a magyar— francia kapcsolatokban. Az együttműködés bővítésére már akkor kinyilvánított kölcsönös szándék azóta erő­sítette a kapcsolatokat. A mostani tárgyalásoknak egy­részt az eredmények, a meg­tett lépések értékelése volt a célja, másrészt annak a fel­tárása, hogy az eddigi együt­tes erőfeszítéseket hogyan követhetik újabb, nagyobb lépések. Erre mind magyar, mind francia részről az eddi­gieknél is erősebb a szándék, a készség. A francia kor­mányfő első magyarországi látogatásának jelentőségét abban is látja, hogy a jó együttműködéshez feltétlenül szükség van a személyes is­meretségre a partnerország vezetőivel, népével. A gazdasági kapcsolatokat illetően egyebek között szólt a francia kormánynak arról a törekvéséről, hogy fejlesz­teni kívánja a kereskedelmi forgalmat Magyarországgal,' és erre ösztönzik a vállala­tokat is. A most véget ért budapesti tárgyalásokon ia több olyan döntés született, amellyel mindkét fél szor­galmazza az árucsere, a szé­lesebb együttműködés fej­lesztését különböző területe­ken, például a vegyiparban. A francia kormányfő véle­ménye szerint a világgazda­ság jelenlegi válságos hely­zetében nagyon nehéz látvá­nyos eredményeket elérni, mindamellett a két ország közti együttműködés fejlesz­tésére irányuló politikai aka­ratnak így is elsődleges je­lentősége van. Arra a kérdésre, milyen meggondolások vezérelték a francia kormányt abban, hogy a madridi találkozón javasolta: az 1985 őszére tervezett európai kulturális fórumot ne Párizsban, ha­nem Budapesten tartsák meg, Pierre Mauroy a kö­vetkezőket mondta: — Ne­héz időket élünk, feszült a nemzetközi helyzet, a fegy­verkezés súlyos terheket ró a népekre, a leszereléssel kapcsolatos genfi tárgyalá­sok egy helyben topognak. Az, hogy a madridi tanács­kozás vége táján az európai leszerelési konferenciával kapcsolatos francia iavaslat ismételten napirendre ke­rült, kis reménysugarat no­zott a nehézségek közepette. Ennek fényében, a magyar nép iránti gesztusként java­solta a francia kormány a kulturális fórum színhelyé­ül Budapestet. Kormánvom — hangsúlyozta Pierre Mau­roy — e javaslattal a ma­gyarok iránti baráti érzéseit is kifejezésre akarta juttatni. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták a francia kormányfőt és kísé­retét. A magyar és a fran­cia zászlókkal díszített légi­kikötő betonján csapatzász­lóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A búcsúztatáson megjelent Lázár György. Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Bényi József nagykövet, va­lamint politikai és gazdasá­gi életünk több más vezető személyisége. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a francia kor­mányfőnek. majd felcsendült a két ország himnusza. Ez­után a magyar és a francia államférfiak elbúcsúztak egy­mástól. A repülőgép lépcső­jénél úttörők virágcsokrot nyújtottak át a francia mi­niszterelnöknek. Lázár György és Pierre Mauroy még néhány szíves szót vált­va, kézfogással elköszönt egymástól, majd a különre- pülőgép a levegőbe emelke­dett. Elutazott a belga párlblililöttsíg A belga flamand Szocia­lista Párt Karel van Miért elnök vezette küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottsága meghívására tar­tózkodik hazánkban, kedden folytatta megbeszéléseit. A küldöttséggel találkozott és szívélyes légkörű vélemény- cserét folytatott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, és Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. A belga delegáció kedden délután elutazott hazánk­ból. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Közületek és magénépitkezők, figyelem! Kevertbeton- és habarcseladás a helyszínre szállítva. Ugyanott betonbedolgozó géplánc, mixer, betonszivattyú megrendelhető. Eszak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat központi betonüzeme MISKOLC, Sajó-szigeti utca 2. Telefon: 37-917 NYITVA: Hétfő 8.30-16 óráig Kedd 6.30-15.30 óráig Szerda 6.30-15.30 óráig Csütörtök 6.30-15.30 óráig Péntek 6.30-13 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom