Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

mm PfiOlETÁRJAl. EGYESOUETEKI AZ MSZMP BORSOD- AB AÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 161. szám Ára: 1.80 Ft Szombat, 1983. július 9. EGY KLUB EL ES „ÉLNI SZERETNE* (4. o.) A Ml FALUNK - RADOSTYÁN (5. o.) HÉTKÖZNAPI ALOM (6—7, o.) KÖZLEMÉNY a Maiyar Szocialista MuÉáspirt Központi Bizottságának 113. jnlíES 6-i Éléséről A Magyar Szocialista' Munkáspárt Központi Bizottsága J983. július 6-án, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szak­szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztá­lyának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyt Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a vá­lasztási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos, elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának. Ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről cs feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc plvtársnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. s. A Központi Bizottság át-í féWntette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és állami szervek külpolitikai tevékenységét. •f A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet tovább­ra is élezik azok pz impe­rialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megte­remtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányul­nak. Ezek a törekvések sú­lyosan veszélyeztetik a vi­lág békéjét, és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy ebben a hely­zetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami veze­tőinek részvételével a közel­múltban Moszkvában tartolt tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghallgatta a ta­lálkozóról szóló tájékoztatást, és jóváhagyta a magyar kül­döttség tevékenységét.. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő álla­mok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szél­sőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyen­súlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly meg­őrzését nemcsak a szocialis­ta országok biztonsága, a szocialista vívmányok vé­delme követeli meg, hanem ez felel meg az egész em­beriség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a ta­lálkozó résztvevői megerő­sítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének az 1983. január 5-1 prágai nyilatkozatában meg­fogalmazott konstruktív kez­deményezéseit. Rámutatott arra, hogy az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai te­lepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel •gyütt sfkraszállunk a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üd­vözli a nukleáris fegyver- készletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy hala­déktalanul kezdődjenek köz­vetlen tárgyalások a katonai kiadások 198-1. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagy­ra értékeljük a Szovjetunió­nak azt az egyoldalú köte­lezettségvállalását, hogy el­sőként nem alkalmaz nuk­leáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymér­tékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vál­lalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség or­szágai egymás ellen nem al­kalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetet­len a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagálla­mai ellenzik a vitás kérdé­sek katonai erővel történő megoldását, és minden ren­delkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközzel foly­tatják erőfeszítéseiket a bé­kés egymás melleit élés el­vének gyakorlati érvényesí­téséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsö­nösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biz­tonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megailzooJás szelle­mében munkálkodóit, az enyhülési folyamat vívmá­nyainak megőrzéséért. Kül­döttségünk a helsinki záró­okmányban kifejezett törek­véseket képviseli a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, :: ennek elősegítése érdekében a Ma ­gyar Népközt á; saság t'é-,,, mindent megtenni. A talál­kozó síkére az összes érin­tett nép érdekeinek megfe­lelően előmozdítaná a hel­sinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bi­zalom és a biztonság erősí­tését. A Központi Bizottság el­ismeréssel méltatta a közel­múltban Prágában, „a bé­kéért, az életért, a nukleáris háború ‘ elhárításáért” meg­rendezett világtalálkozó munkáját A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a leg­különbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgal­mak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyomá­nyos fegyverek korlátozásá­ért, a leszerelésért, a béké­ért. O A nemzetközi helyze- let súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság síkra- száll azért, hogy a konflik­tusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszö­gezte, hogy a régóta húzódó és egyre bonyolultabb kö­zel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elen­gedhetetlen feltétele az iz­raeli csapatok teljes és fel­tétel nélküli kivonása Li­banonból és a korábban megszállt arab területekről, a Palesztinái arab nép jogá­nak a biztosítása önálló nemzeti államának létreho­zására, a térség valamennyi állama független és bizton­ságos létének garantálása, A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló né­peket, mozgalmakat. A Köz­ponti Bizottság megerősítet­te a magyar nép szolidari­tását a hazája függetlensé­gét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicara- guai néppel. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka fel­adatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink va­lóra váltásában nagy szere­pe van a szocialista orszá­gok összefogásának, sokol­dalú együttműködésének. Ha­zánk es a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hóna­pokban létrejött párt- és ál­lamközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt­ós állami küldöttség ma­gyarországi látogatása Todor Zsivkov elvtársnak, a Bol­gár Kommunista. Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nál;, az Államtanács elnö­kének vezetésével. A tár­gyalások eredménye, az alá­irt hosszú távra szóló gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos megállapodás jól szol­gálja barátságunk, a magyar —bolgár kapcsolatok, erősíté­sét. internacionalista össze­fogásunk fejlődéséi, a szo­cialista közösség céljainak el­érését. Petar Sztambolics elvtárs­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége elnökének vezetésé­vel Magyarországra látoga­tott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink ered­ményesen járultak hozzá a magyar—jugoszláv jószom­szédi kapcsolatokhoz, a né­peink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. A A békés egymás mel- lett élés elvei alap­ján, a különböző társadal­mi rendszerű országok közöt­ti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőr­zése és továbbfejlesztése ér­dekében az elmúlt időszak­ban is széles körű, eredmé­nyes tárgyalásokat folytat­tunk. Államközi kapcsolata­ink bővülését jelenti Görög­ország, Törökország, Üj-Zé- land és Zimbabwe minisz­terelnökeinek hivatalos, ma­gyarországi látogatása. A megbeszélések hozzájárullak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös érdekeken alapuló bővítésé­hez. C A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadal­mi haladás ügyének előmoz­dításáért folytatott világmé­retű küzdelemben megkülön­böztetett jelentőséget tulaj­donít a kommunista pártok és minden más demokrati­kus, haladó erő összefogásá­nak. Az iutecnacíonaffsfci szoli­daritást és együttműködést erősítették az elmúlt idő­szakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, kon­zultációk, vélemény- és ta­pasztalatcserék. Pártunk kül­döttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a Mo­zambiki FBEL1MO Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kom­munista Párt és a Svájci Munkapárt kongresszusán. Párt- és állami küldöttsé­günk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordu­lójának ünnepségein. Pár­tunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. év­fordulója alkalmából Berlin­ben rendezett nemzetközi tu­dományos konferencián.1 A népeknek a béke meg­őrzéséhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fű­ződő közös érdekeit haszno­san szolgálták azok a talál­kozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt idő­szakban a szocialista, szo­ciáldemokrata pártok képvi­selőivel került sor. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a választási rend­szer továbbfejlesztéséről szó­ló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állás- foglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a 1 (Folytatás a 3. oldalon) EESTOfi Ünnepségek, kitüntetések A mii. ntasnp A XXXIII. vasutasnap al­kalmával a MÁV Miskolci Igazgatóságának különböző szolgálati helyein az elmúlt napokban már megtartották az ünnepségeket. A MÁV Miskolci Igazgatóságának központi rendezvényére teg­nap délután került sor Mis­kolcon, a Tiszai pályaudvar új szociális létesítményében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára, dr. Balogh András, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára, a meg­hívottak, a külföldi vasutas­delegációk vezetői, Bartlra János, a Vasutasok Szakszer­vezete központi vezetőségé­nek tagja és Pál József, a MÁV központjának képvise­lője. Zombori Lajosnak, a Vas­utasok Területi Szakszerveze­ti Bizottságának titkára meg­nyitója után Hernádi István vasútigazgató mondott ünnepi beszédet. Szólt a vasút jelen­tőségéről, mint a legnagyobb szállítóról, a tömeges árufor­galom és a személyszállítás területén. Beszédében kitért a gondokra is. Elmondotta, hogy a személyszállításban is csökkenés mutatkozik a múlt év őszi tarifaemelés óta. Ha­sonló visszaesés mutatkozik a tömegáru-fuvarozásban is, ami a nemzetközi viszonylat­ban is érezteti hatását. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az idei esztenfW sem lesz kedvezőbb, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni és ki kell használni a rendelkezésre álló kapaci» lás maximális kihasználására, A Miskolci Vasút igazgatóság az ország vasúti .szállításának 28—30 százalékát adja. Aa igazgatóság területén 80 szá­zalékban villamosított pá­lyán futnak a vonatok. Solo gondot jelent viszont a jelen­leg még szénnel fütött moz­donyok és a gázolajjal műkö­dő vontatók üzemeltetése, el- lálása, karbantartása. Ünnepi beszédében is kitért arra; hogy a vasútnak, a vasúti szolgálatnak a továbbiakban a szolgáltatás területén lesz a legnagyobb, feladata. A be­szédet. követően a vasúti igaz­gatóság vezetői átadták a munkában élenjáróknak a ki­tüntetéseket, jutalmakat. * A MÁV Miskolci J armüja- vító Üzemében szintén teg­nap délután került sor az ün­nepségre, ahol Szabó László termelés vezető mondott, be­szédet. Az ünnepi megemlé­kezés mellett felhívta a fi­gyelmet arra, hogy bár nui- radéktalaiml teljesítették első félévi terveiket, az év hátra­levő része még szervezettebb, hatékonyabb munkát kíván az üzem valamennyi dolgo­zójától. Az ünnepségen meg­jutalmazták, kitüntették a munkában élenjáró dolgozó­kat. Egymillió tonna etilén A Tiszai Vegyi Kombinát július 7-én adta át a szovjet­unióbeli Kalusi Klorvinil Ter­melési Egyesülés részére az egymilliomodik tonna etilént. Mint ismeretes, a magyar— szovjet olefinegyezmény ke­retében 1975-ben keaSkfbefc meg a szállítások a két válla­lat közötti csővezetéken. A Tiszai Vegyi Kombinát kol­lektívája nyolc éve sikeresen teljesíti az egyezményből reá háruló feladatokat. A családi pótlék emeléséről Államunk kiemelt szociál­politikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok fo­lyamatos anyagi támogatását, helyzetük javítását. Az ország nehezebb pénzügyi körülmé­nyei ellenére is ilyen lépés történt most azzal, hogy meg­határozott körben differenci­áltan felemelték a családi pótlék összegét. Jogszabály­módosításokkal intézkedett erről az Elnöki Tanács és a Minisztertanács. összesen 1 millió 600 ezer gyermek él azokban a családokban, ame­lyek ezután, július 1-től fel­emelt összegű családi pótle­kot kapnak. Eddig 2,2 millió gyermek nevelési költségeinek állami támogatásaként évente össze­sen mintegy 15 milliárd fo­rint családi pótlékot folyósí­tottak. A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd forint többlettámogatást jelent: el­sősorban a kétgyermekesek­nek, valamint az egygyerme­kes családok széles körének. A VI. ötéves terv időszaká­ban a családi pótléknak ez a mostani már a második je­lentősebb emelése. Mint is­meretes, három évvel ezelőtti — 1980. július 1-től — a há­rom- es főbb gyermekesek, va­lamint a kétgyermekes egye­dülállók családi pótlékát emelték. Ezúttal a k vetkező csalá­dokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek, az egye­dülálló egygyermekeseknek és az olyan egygyermekesek­nek, akik korábban két gyer­mek után kaptak családi pót­lékot. de idők'ízben az egyik gyermek utáni jogosultság megszűnt. (Ez utóbbinak a leggyakoribb 'esete, hogy a kiskorú elérte a jogszabály­ban előirt korhatárt, amely a családi pótlék szempontjából a 16. életév, illetve továbbta­nulás esetén a középfokú ta­nulmányok befejezése, de leg­feljebb a 19. életév betöltése.) Az eddigi rendelkezések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben jár* (Folytatás a 2. oldalon) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom