Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1983. juITus 6., sierda Emelkedő zenei színvonal Kaláka folknaook Q Noha július 2-án és 3-án, a diósgyőri vár falai között lezajlott negyedik kaláka íolknapok szinte valamennyi rendezvénye sikeresnek mondható, az események leg- rangosabbja — végre és természetesen — a zene lett. A tavalyi program — mint talán sokan emlékeznek rá — megpróbálta kiszélesíteni a íolknapok tömegbázisát, ekkor jelentek meg először a népi iparművészek, a designerek elárusító sátrai, ekkor iktatódtak először gyermek- prográmok a koncertek közé slb. Az idén megmaradt mindaz, ami tavaly bevált, megmaradt — biztatóan magas számban — a közönség, a jó hangulat, ráadásként alaposan felerősödött a zenés programok színvonala. Legtöbbjük ahhoz a (városi viszonyok között) reális szemlélethez köthető, amelyben a népi, népzenei kifejezésmód napjaink városi életvitelében is tökéletesen értékelhető, átélhető művészi megnyilvánulási formaként jelentkezik. Nem hiteles múzeumi tárgyak, nem a rekonstruált, s megcsodálható paraszti múlt zenei rekvizi- 1 urnái voltak elsősorban hallhatók, hanem olyan dalok, amelyekben a népzenei fordulatok és eszközök áthagyományozódnak ugyan a mába, de kiegészülnek és aktualizálódnak mindazzal, amit az urbánus életforma már Teltételként határoz meg a szabatos és főként hiteles önkifejezés elé. Lényegét tekintve tehát nem az évszázados dalok reprodukálására került a hangsúly, hanem az újat-alkotás, a mai valóság — hagyományokra támaszkodó — megfogalmazására. Félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy a népzene ősi, tiszta formáinak autentikus megszólaltatása, vagy az arra való törekvés nem jelenthet művészi örömet előadónak és közönségnek egyaránt (lásd a kitűnő Muzsikás együttes produkcióját). Ellenkezőleg: a múlt, a zenei múlt is akkor értékelhető igazán, ha az szervesen beilleszthető napjainkba, ha az tökéletesen érthető nyelv a ma emberének. Kultúrák összefonódásának szép pillanata, amikor egy néhány éve született vers megzenésített változata attól lesz teljesebb (mint zeneműi), hogy cédrusöregségű ritmus- és dallamfordulatok segítik életre kelteni benne mindazt, ami tradicionálisan emberi. Mindezzel csak azt szerettük volna bizonyítani, hogy pillanatnyilag úgy tűnik, a kaláka íolknapok meghatározható és valós zenei szándékok fórumává nőtte ki magát. Jelentősen megemelkedett és kiegyensúlyozottá vált a zenés produkciók színvonala, s végre jó minőségű volt az erősítés. (A jövőben viszont elengedhetetlen lesz, hogy a külföldi együttesek összekötő szövegeit, s zenéjükkel kapcsolatos legszükségesebb tudnivalókat tolmácsolják. Ez tovább javíthatná az előadók és a közönség kapcsolatát.) Végezetül pedig álljon itt azoknak az együtteseknek a névsora, amelyek a két napon oly kitűnő hangulatot teremtettek: Kaláka, Vízöntő, Kolinda, Kormorán, Gépfolkiór, Gereben, Viola, Híd, Muzsikás, valamint a külföldiek: Brabants (Belgium), Andy Irvine (Írország), Hans Theessink és a Dom- melvolk (Hollandia). D. Szabó Ed« Rektori, főigazgatói megbízásokat. egyetemi, főiskolai tanári kinevezéseket adott át kedden, a Vigadóban Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár. Rektorhelyettesi megbízatást kapott: Romvári Pál. egyetemi tanár, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Dékáni teendők ellátásával bízták meg: Pác zeit István egyetemi docenst, a miskolci nuár 5-én született Felsőke- lecsényben. paraszt családból. Általános iskoláit szülőfalujában végezte, 1952-ben felvételt nyert a sárospataki Állami Tanítóképző Intézetbe, ahol 195ö-ban kitűnően érettségizett. Gyakorló tanitójelöl- ti évét a zubogyi általános iskolában töltötte, 1957-ben kitűnő minősítéssel kapta meg általános iskolai tanítói oklevelét. Igazgató tanítóként 1971-ig dolgozott szülőfalujában. Közben elvégezte a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem pedagógiai és pszichológiai szakát, ugyancsak kitünően. 1972-ben summa cum laude minősítéssel avatták bölcsészettudományi — pszichológiai — doktorrá. A Sárospataki Tanítóképző Intézetben 1971-ben nevezték ki docensnek, 1981-ben főiskolai tanári kinevezést kapott. 1979-től a főigazgató-heNehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. Főigazgatói leendők ellátására kapott megbízatást: dr. Földy Ferenc főiskolai tanár, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán. Egyetemi tanári kinevezést kapott: Páczell István. a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar mechanikai tanszékére. lyettesi feladatokat látta el, 1982. december lli-tól pedig megbízott főigazgatóként tevékenykedett a Comenius Tanítóképző Főiskolán. Pályája kezdetétől aktívan részt vesz a társadalmi és közéleti mozgalomban, a főiskolán jelentős részt vállalt az oktatók és hallgatók tudományos tevékenységében. A tanítóképzés ügyéért' szívósan, elkötelezetten dolgozik, eredményes munkájáért háromszor részesült kitüntetésben. Megkapta a Kiváló Üt- törövezetö, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, és a Kiváló Munkáért kitüntetéseket. Közéleti tevékenysége sokrétű. Tagja — többek között — a Miskolci Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottságának, a főiskola több bizottságának. A Magyar Pedagógiai Társaság borsodi tagozatának elnöke. Gr. Földy Ferenc életrajza Dr. Földy Ferenc 1935. jaMagyar emlékházak Törshországbani fi légszennyezés ellen Két jegyzet 1, Mozijegy Mostanában tömegek állnak a mozipénztárak előtt. Tízért késéssel hazai premiermozijainkba érkezett a nagy hírű Jézus Krisztus szupersztár című rockoperafilm. és mindenki látni szeretné már az első napokban. Tíz évig várták érkezését — okik egyáltalán tudtak róla —, s most egyszerre nagyon sürgős a megtekintése. Pedig ez a film igen sokáig látható, hiszen a tervek szerint négy és tél évig szerepel majd a hazai mozik műsorán, mint arról a minap a rádióban dr. Gombár Józsei, a MOKIÍP igazgatója a nézőket, a türelmetlen jegyre várókat tájékoztatta. Hozzáértő emberek véleménye szerint a film megérdemli az érdeklődést. Ezt nem is áll szándékomban vitatni. Még azt is el kell fogadnom, hogy a nagy beharangozás okkal keltette fel az érdeklődést, s az emberekben van valami türelmetlenség, hátha később lemaradnak az élményről. Pedig a film nem színházi előadás, ami esetleg hetek, hónapok múlva fellazulhat. a filmen minden rögzített, a mozgás, a hang ugyanaz hat hónap múlva is, mint most. De hát aki tolakodni akar. akinek élvezet sorakozni a pénztárak előtt, ám nézze meg most, ne várjon, amíg néhány hét múlva kisebb mozikban zavartalanabból megnézheti, vagy amíg a nagymoziban újra meg újra, és igen sokszor majdan műsorra tűzik. A filmmel kapcsolatos megjegyzésem inkább a mozijegy árúra vonatkozik. 'Sokan igen magasnak tartják az e filmre külön megállapított helyárakat. Erre is reagált a MOKÉP igazgatója, s információját el kell fogadnunk, mert helyes tendenciák jelentkezését láthatjuk benne. Nevezetesen azért drágább a jegy a Jézus Krisztus szupersztár előadásaihoz, mert fokozatosan bevezetésre kerül az a rendszer, hogy egyes filmek nem kapnak állami bértámogatást, árkiegészítést. Míg korábban minden filmet dotált államunk, azaz minden nézőnek a bármilyen filmhez váltott jegyéhez Borsodban mintegy 18 forinttal járult hozzá, most már egyes filmeknél ez a támogatás hiányzik, az eddig ezekre fordított pénzösszeg az eszmeileg értékesebb filmek támogatását emeli. Oktalan dolog volt eddig is az olyan importműveket magas összeggel dotálni, amelyeknek eszmeisége a szocialista kultúrától idegen, vagy éppen távol is esik. (A kereskedelemben is meg kell fizetni az importált cikkek magasabb pénzértékét.) E filmnél került sor először arra, hogy a moziknak a jegyekkel a tényleges ráfordítást megközelítő bevételt keli elérniök, ezért magasabbak a. jegyek árai. Ez logikus és nem kifogásolható. Ám aki sokallja a premiermozik magasabb árait, ha nem siet. később alacsonyabb helyár-kategóriákhoz tartozó utánjátszó mozikban olcsóbban láthatja majd ugyanazt a filmet. Kisebb könyvtárra való anyagot lehetne szerkeszteni azokJ bői az írásokból — napilapok glosszáilól a magas esztétikai értékű esszékig, tanulmányokig —, amelyek korábban a képregények kultúraellenes vonósait elemezték, bebizonyították, mennyire a művelődés ellen szolgálnak ezek a comics-oknak nevezett rajzsorozatok, amelyeken a rajzolt szereplők szájából kilógó leffentyűkre írt rövid szövegek viszik előbbre a cselekményt, illetve helyettesítik a dialógusokat. Megtudtuk ez írá-j sokból, hogy a comics a szellemi tevékenységre is tunya kapitalista világ terméke, ahol az olvasásra sincs erő, hanem ilyen könnyebben befogadható eszközökkel, zanzásítva veszi maga. Múzeum lett két törökországi emlékhelyünk, a kütahyai Kossuth-ház és a tekir- dagi Rákóczi-ház: mindkét épület felújítását tavaly fejezték be az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei. Az 1848—49-es magyar szabadságharc bukása után Kossuth Lajos délre, a Balkánra menekült a császári seregek elől. Rövid bulgáriai tartózkodását köveiden néhány hónapig Törökországban, az Isztambultól háromszázhúsz kilométerre levő kisvárosban, Kü- tahyában is élt. A házat, amelyben lakott, a török állam vásárolta meg magántulajdonosától, majd pedig reslauráltaíta. A házbán a török hatóságok felkérésére magyar szakembere« állandó kiállítást hoztak létre. A kütahyai Kossuth-anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum — az Iparművészeti és Néprajzi Múzeum közreműködésével — állította össze. Az emlékházban az 1848—49-es szabadságharc korát idéző bútorokat, fegyvereket, zászlókat, ruhákat, képeket, iratokat és könyveket helyeztek el. A Kossuth-háznál .ismertebb és a magyar turisták által egyelőre látogatottabb a te- kirdagi (rodostói) Rákóczi-ház. Az 1708-as trencsényi csatavesztés után a túlerőben lévő császáriak a pestistől megtizedelt kuruc csapatokat lépésről lépésre visszaszorították. Rákóczi Ferenc segítséget keresve elhagyta az országot, de a távollétében megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelországban és Franciaországban talált menedéket. Törökországba, ahová a Porta hívta meg, 1717-ben érkezett. Azt remélte, hogy az osztrák—török háború lehetővé teszi a szabadságharc újbóli megindítását. A két háborús fél azonban békét kötött, és a török kormány Rodostót választotta a fejedelem lakhelyéül. III. Ahmed szultán 1720-ban megvásárolta Tekirdag egyik örmény utcájának házait, és ezeket jelölte ki a bujdosók szálláshelyéül. Az utcát ma Macar Sokaknak, azaz Magyar utcának nevezik. A ház bejárati ajtajától balra márványtáblát helyezett el az utókor, amelyen török és magyar nyelven az olvasható: „E házban élt 1720-tól 1735- ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703-tól 1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a szabadságharc 250. évfordulóján a Magyar Népköztársaság állította.” A múzeumnak helyet adó „ebédlőBíizat” n fejedelem annak idején olasz és török mesterekkel építtette, és saját festésű színes stukkókkal díszíttette. A ház eredeti A Rókóczi-hóz Tekirdagban tárgyalnak többségét Kassán őrzik, róluk a szakemberek hű másolatokat készítettek, hogy végleg benépesítsék a Márvány-tengerre tekintő szobákat. Hires a fejedelem karosszéke, amely híven mutatja: idős gazdája jól értett az asztalosmunkához. „És az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgácscsal, hogy maga is neveti magát” — írta Mikes Kelemen, akinek írószobája a hagyomány szerint az ebédlő mellett volt. A törökországi emlékházak méltóképpen fogadják tehát látogatóikat, amely a két ország fejlődő kulturális kapcsolatainak egyik nagy eredménye. A Kütahya és Pécs, Tekirdag és Sárospatak között kialakult testvérvárosi viszony pedig kedvezően hat egyéb kapcsolatainkra is. Remélhetőleg teljesül az a régi magyar kérés is, hogy nemzeti könyvtárunk megnyitására szervezett kiállításhoz a török múzeumok adják kölcsön a náluk esetleg fellelhető Corvinákat. A díszes kivitelű kódexek láthatóságát megengedő törvényjavaslatot most dolgozzák ki Törökországban. E.r. Az óriási teljesítményű, szénfűtésű erőművek által okozott légszennyezés elkerülésére új módszereket kell alkalmazni. Ilyen új módszert dolgoztak ki a moszkvai bányászati kutatóintézet munkatársai. A szabadalom az úgynevezett elektrosztatikus szűrésnfek egy szellemes, új változata. Az elektrosztatikus szűrés úgy történik, hogy a lebegő részecskéket feltöltik valamilyen töltésűre, s nagy elektródon összegyűjtik őket. Az új találmány lényege az, hogy a tisztítandó levegő- oázlopot kettéosztja, s az egyik felét pozitív, a másik felét negatív elektromossággal tölti fel. Azután a két légsugarat újra egyesítik, amikor is az ellenkező töltésű, lebegő szemcsék összetapadnak. A folyamatot addig ismétlik, míg a kívánt szemcseméretet el nem érik. Ezek után kerül a szennyezett levegő a szokásos elektrosztatikus szűrőkre. A kísérletek tanúsága szerint ezzel a módszerrel kétszer annyi szennyet lehet a levegőből eltávolítani, mint a hagyományos eleKlrosztatikus szűréssel. Egyetlen hátránya, hogy gyúlékony gázok esetében a robbanásveszély miatt nem alkalmazható. hoz a sztorit az ottani népesség. Aztán lapjainkban kezdtek felbukkanni a rövidebb, majd hosszabb képregény-változatok, még az Egri csillagokat is sikerűit negyvenegynéhány folytatásra zanzásítanunk, hogy aki Gárdonyit szövegben nem érti, rajzban fogadja be. Jack London sok regénye jelentkezett már ilyen formában, más klasz- szikusok műveivel együtt. Aki lusta volt elolvasni ezeket, átlapozta a rajzolatokat és azt is elhitette magával, hogy klasz- szikusokat ismert meg. Tavaly, a Ben Iiur bemutatása előtt megjelentették igen magas példányszámban a film alapjául szolgáló regény comics- változatát külön füzetben, azzal az indokkal, hogy a négyórás film jobb belogadását segítsék. Most meg az újságárusok kínálatában ott van P. Howard, azaz Rejtő Jenő közismert műve, a Piszkos Fred kétkötetes comicsváltozala. Nocsak, már P. Howard sem olvasható? Már az is magas művészet, aminek a befogadásához a mai embernek nines ideje, energiája?! P. Howardot hajdan magam is sokat olvastam régvolt diákkoromban, s ma sem tudom elítélni olvasóit. Páratlan szófordulatai, mindenkor derűt keltő, váratlan fordulatai, nyelvi leleményessége valóban egyéniséggé teszik. Node, ha éppen a nyelvi leleményesség, a verbális humor tűnik el leginkább rajzba torzított írásaiból, akkor mit kap a comicsot olvasó P. Iiowardból?! Kinek használunk a hazai comics megteremtésével, a nagyon magas példányszámokban való közreadással? Az olvasási kultúrának semmiképpen sem! Sőt leszoktatunk az olvasásról vele. Minek olvassunk hosszú oldalakat, amikor a rajz, meg a leffentyűre írt pár szó áthidalja azokat? Mégis' kinek- minek hasznos ez? Azoknak a kiádóvállalati bevételi terveknek, ahol a mindenáron való nyereségretörés n közművelődés szempontjait régen lehengerelte. Apropó! Mi lenne, ha a comics mintájára — azaz, hogy a teljes regény helyett csak egy nagyon szűk kivonatot adunk — a filmeket is hasonló módon kínálnák. Egy kétórás film helyett lenne húsz-huszonöt állókép, leffentyűs felirattal. Olcsóbb lenne az előállítása, a sztori váza kikerekedne, s bizonyára a belépőjegy is olcsóbb lenne hozzá. (benedek) Jj film: István, a király A MAFILM Budapest Stúdiójában Koltay Gábor István', a király című filmjének forgatására készülnek. A film alapját a Szörényi Levente—Bródy János alkotópáros hasonló című rockoperája adja, s a produkcióban a színészek mellett rockénekesek működnek közre. István király megszemélyesítője Pelsőczy László (énekhangja a fiatal rockénekes, Varga Miklós). Koppányi Vikidál Gyula, a közismert popénekes játssza és énekli. A filmben fontos szerepet kapott Sára Bernadett. Berek Kati. Hegedűs D. Géza. Ba- lázsovilts Lajos, Tóth Enikő, Kovács Ottilia, Halmágy! Sándor, Sörös Sándor, valamint Deák „Bili” Gyula, Nagy Ferenc Eszenyi Enikő, Schuszter Loránd. A csaknem négyszáz táncos produkcióját Novák Ferenc koreográfus irányítja. A filmgyár munkatársai különleges világítási, pirotechnikai és lézereffektusokat dolgoznak ki. Érdekesség: a filmben óira az eredeti felállásban működik közre az Illés együttes. ,
