Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
1983, július 28,, csütörtök * Üzlet és etika Pénznyelő pénznyelők ESZAKiMAa^ARORSZAG 3 A kenyérgabona tárolásáról Meglehetősen ártalmatlanul indult a játékautomalák hazai karrierje, amikor — a hetvenes évek elején — megjelentek az első gépek a fővárosi Vidám Parkban és néhány játékteremben, vendéglátóhelyen. Egy kétforin- tős bedobásával akár órákig cl lehetett játszani: ügyesen terelgetni az acélgolyókat a villogó lámpák, rugók útvesztőjében. és a sikeres- játszmák után újabb és újabb játéklehetőséget nyerni. Ez azonban csak a kezdet volt. Később elkapta a nyerési láz egyfelől a gépek tulajdonosait, másfelől a játékosokat, és — mint az a szerencsejátékoknál szinte természetes . — egyesek számára gyors meggazdagodást, másoknak bajt, tragédiát hoztak a gépek. No, nem a flipperek, mert azok szolid nyerők, és bár fellendítik egy-egy vendéglátóhely forgalmát, de általában nem válnak sem különösebb meggazdagodás, sem nagyobb veszteség forrásaivá. 0 SZOLID JÁTÉKBÓL i NYERÉSZKEDÉS Csakhogy nyomukban, 1980- ban, az Iparcikk Kölcsönző Vállalat importált pénznyerő automotákat is, amelyek gál- Í lástalan partnerei a szenvedélyes játékosoknak. Míg egy flipper havi bevétele átlagosan 5000 forint volt, addig a pénznyerő automatáké ennek háromszorosa-négysze- rese, vagy akár többszöröse. Ráharapott erre a könnyű pénzszerzési lehetőségre számos szerződéses üzletvezető, magánvendéglős, és rokonoktól, ismerősöktől ajándékként hozatott be az országba — egyelőre megállapíthatatlan mennyiségben — pénznyelő automatákat. De kapott az üzleti lehetőségen a Skála- Coop is, amely tavaly Gócéin berben magyar—svájci/ érdekeltségű társaságot alapítóit a Lüscher céggel, és így 500 nyerőautomatához jutott. Az automatákat főként szövetkezeti vendéglátóhelyeken, áfész-boltokban állították fel, de jutott belőlük máshová is. Ezek a gépek már havi 30—50 000 forint bruttó bevételre tesznek szert, attól függően, mennyire forgalmas helven működnek. Az üzletvezetők sorban állnak a Skálánál, hogy génhez jussanak, de erre legfeljebb akkor, kerülhet sor,, ha valahol leszerelnek egy masinát. Bár a gép és a bevétel az Automata Korlátozott Felelősségű Társaság tulajdona, az iize- méltető sem jár rosszul: túl azon, hogv étel-ital forgalmát 10—20 százalékkal megnőve, li. helybéli kan a KFT-tői. amiért a gépel elhelyezi, és öl 'illeti a bevétel 3 százaléka is. Egy szerződéses üzletvezetőnél a pénznyerő hozta többletbevétel elérheti a havi több tízezer forintot is. Oj taggal bővül a Rába mezőgazdasági munkagépcsalád : meg ebben a negyedévben megkezdik a győri Rába g.vár Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárában a változtatható fogásszá] ességú ekék sorozatgyártását. Az öt-hat vasú ekék munkaszél essége 213 és 353 centiméter között állítható, az ekefejek fogásszélességét munka közben a vezetőfülkéből módosíthatja a traktoros. E műszaki megoldásnak nagy előnye, hogy a Illetve: csak elérhette, 1983 elején megjelent a belkereskedelmi miniszter rendelem, amely szabályozta az automaták működésének, elhelyezésének feltételeit. A szabályozás már nagyon időszerű volt, különösképp mivel nemcsak nyerni, hanem — gyakrabban — veszíteni is lehet ebben a játszmában. Bár felfoghatjuk a veszteséget a játékosok önkéntes adójúnak is, mégsem hagyhat közömbösen senkit sem a tény: emberek a szerencsejáték rabjaivá váltak, a nyerés hiú reményében kölcsönöket vettek fel, s eközben családjuk pénz nélkül maradt. RÉG VART INTÉZKEDÉS További bonyodalmakat okozott — és okoz —, hogy a pénznyelő automaták vonzzák a kétes elemeket, és hogy az indulatosabb játékosok rugdalták, rongálták dühükben a drága gépeket A miniszteri rendelet ezért úgy intézkedett, hogy június HU. után pénznyerő automatákat nem szabad felállítani ] V. osztályú vendéglátóhelyeken, ifjúsági parkokban, ifjúsági klubokban és magánszemélyeknél sem. A szerződéses üzletek vezetői magánszemélyeknek minősülnek. Pénznyerő automatákon játszani csak 18 éven felülieknek szabad. Emellett mind a pénznyerő, mind a játékautomaták üzemeltetéséhez a helyi tanács hozzájárulását kei) kérni. A tanácsok az engedélyt vissza is vonhatják, ha a játékszenvedély a közrendet, a közbiztonságot veszélyezteti. Az új jogszabályt csalt helyeselhetjük, de azt sem hallgathatjuk el, hogy nehéz helyzetbe hozta azokat a magánszemélyeket, akik korábban automatákat szereztek be külföldről. Most szabadulni igyekeznek a gépektől, de nem találnak rájuk vevőt; az Iparcikk Kölcsönző, a Skála, és más cégek kockázatosnak tartják a használt, esetleg is- / meretlen típusú gépek megvételét. © KÜLFÖLDÖN IS KORLÁTOZTAK Az itthon történtekhez érdemes még annyit hozzáfűzni, hogy Európa több országában megtiltották a liazár- d írozásra késztető gépek működtetését nyilvános, látogatóit helyeken. A szolidság irányába lép a Skála—Löscher KFT. amikor gépeit álszereli, és így a maximális nyeremény az eddigi ötezer forint helyett ezer forint. Az egyéni és a vállalati nyereségszei zés szempontjait bizony, össze kell egyeztetni bizonyos etikai meggondolásokkal. mélisan tudjak kihasználni, ezzel növekszik a szántási teljesítmény. A legnagyobb szántási mélység 30,5 centiméter. Áz új munkagép gyártásának licencét az elmúlt évben vásárolta meg az amerikai INC cégtől a Győri Rába gyár. Az új. nagy teljesítményű ekéket nemcsak a Rába-erőgépek tudják vontatni, hanem a Zetor 180-as é.s a T— 150-es traktorok is. Francia kooperációban, a Mikál nevű, szőlőperonoszpó- ra elleni növényvédő szer gyártására is szakosodott a Borsodi Vegyi Kombinát. A szer — szaknyelven szólva — formázását a gyár a kísérleti üzemében végzi, és ezzel a kazincbarcikai üzem tulajdonképpen megkezdi a kész növényvédő szerek gyártását is. Eddig ugyanis a BVK csak a növényvédő szerek hatóanyagát állította elő. A tervek szerint a gyárban az idén mintegy 200 tonna Mikéit gyártanak, amelynek egy része exportra kerül, a másik részét pedig a hazai fogyasztók. részben a kiskert tula jdonosok- is felhasználhatják, ugyanis a nagy érdeklődésre számot tartó növényvédő szert a gyártók kis tételben is forgalmazzák majd. Termékeinek több mint egynegyedét szállítja exportra a miskolci December 4. Drólmüvek. A gyárnak elsősorban az új termékei, közte a különféle- kábelek, az építőipar céljaira készült acélrácserősítők, a feszített betonpászma, továobá a kötelek szerepelnek állandó jelleggel az exportlistákon. A folyamatos fejlesztés eredményeként ezek a termékek hosszabb távon is megállják majd a helyüket az igen erős nemzetközi versenyben. A természet törvényeinek privilégiumát a nóta is erősíti: „a virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljon, ha jő a szép kikelet..És ez nem csupán a virágra vonatkozik! Például, igaz ez a fűre is. Ha jó a kikelet, a fű is elkezd „nyílni”, nőni, s nő, terem, míg csak az október végi, november elejei derek meg nem csípik. Mégpedig nő réten, mezőn, kaszálón, síkon, dombon, meredélyen, és nő az utak mellett két oldalt, az árokparton. Mi több, a fű ott terem igazán bőven! Érthető, sok az út, s hosszú az azt kísérő árokpart. A fű pedig mindenhol megterem rajta, benne. Nem válogatós. Persze ez nem baj. Ellenkezőleg, öröm. Legalábbis annak kellene lenni. Hiszen a lü a természet ajándéka. A baj valójában az, hogy nem mindenhol élünk ezen ajándék előnyeivel. Jo, jó nöjjön '— mondjuk, mert mi mást tehetnénk, s hagyjuk nőni, ameddig csak akar. Pedig ajándéknak akkor ajándék, ha kaszáljuk, ha felhasználjuk. Mert a lü — időben levágva, megieleló minőségben betakarítva — élelem. Az állatoknak közvetlenül, nekünk embereknek, közvetve. Szóval olyan ritka érték, amellyel csak annyi a gond, hogy le kell kaszálni. Ültetni se kell, előtte a talajt nem kell megforgatni, íelásózni. Műtrágyái, vegyszert sem igényel. Szóval csak kaszálni kell. Mégis... Az utazó ember példák egész sorát tudja felsorolni, hogy hol, merre no derékmagasságig, vagy annál is feljebb az út- szél füve, s vénül ehetetlen- kórévá. Bizony vannak helyek, ahol hiányzik az akarat, illetve hiányoznak azok az err\berelc, akikben meg- vun az akarat a természet ajándékának betakarítására. Ez a legfőbb gond. Persze emellett apróbbak is akadnak. mint például, hogy hiánycikk a kasza (lásd az idei esztendőt), vagy éppen a kaszahasználat tudóméA gabonabetakaritás # időszakában napi több száz vagon búzát nyel nek el a kenyérgabonát tároló tornyok, a hatalmas silók. De még így sincs belőlük elég. Az egy főre eső szemestermék-termelésben Magyarország a világ élvonalába tartozik. .A korszerű tárolók aránya azonban az eddigi lendületes raktárépítés ellenére is kiesi (kb. 35 százalék). Az ösz- szes tárolókapacitás a szemes termékeknek csak. kétharmadat képes befogadni, ami azért is kedvezőtlen, mert néni megfelelő tárolási körülmények között 15— 20 százalékot is elérhet a minőségi károsodás. nya hiányzik. Ez utóbbi elsősorban a most felnövekvő generáció(k)ra vonatkozik. Mert nézzünk csak erre az Írásunkhoz mellékelt — a telki bányai határban készült — képre! Nem húszon innen korú egyik kaszáló sem. Például az idősebbikük Krakkói József —, aki, mikor meglátta, hogy fényképezzük, azt mondta: Én gém fényképezni? Ki fognak nevetni! — szóval ö 65 éves tsz-nyugdíjas. A korából következik: a kaszálási tudományához nem fér kétség. De ugyancsak a korából következik az általunk is feltett kérdés, megállapítás: nem magának kellene már ezt csinálni... — Miért ne? — hökkent meg annak ellenére, hogy tudta, miért mondjunk ilyeneket. így magyarázta: — Tudom is, akarom is, sót még bírom is, akkor hál miért ie csinálnám? Egyébként is van három tehenem, s a tehén a szájáról szép. A lej csak takarmánytól -rali, mégpedig jó takarmánytól. . . Szóval •ezért, bérel ö egy kilométer szakaszt a Totós mellett, mert lej csak jó takarmányból van. S az útszel füve szénává fonnyadva, jó takarmány. Sót, ami legalább ennyire fontos manapság, oicso takarmány. Nos, ezt az öreg Krakkai jól tudja, vagyis él a lehetőséggel. Kívánjuk neki: sokáig élhessen vele. Ackl’g ugyanis biztosak lehelünk benne, hogyha Hosszúföldek mellett, a Tei- ki bányára vezető országúi arokpailja egy kilométer szakaszon mindig lesz kaszálva. De hogy ne csak ezt az egy kilométert, jellemezze a rend, a hasznosítás, újabb kívánság szükségeltetik: legyen kapható kasza mindig a boltban, hogy a jelenleginél több kaszafényesítő legyen! S legyen a jelenleginél több értő es akaró kaszasuhintó, hogy a természet ingyenes ajándé- i kából minél több hasznosuljon! Tejben, húsban! (hajdú I.) A vasbetonsilók építése bonyolult; és drága technológiát igényel (alapozás, vasalás, zsaluzás, betonkészítés stb.), de maga az építmény stabil és időtálló. így hosszú időre megoldja egy- egy terület tárolási problémáit. Napjainkban inkább a fémsilók létesítését helyezik előtérbe, amelyek igénytelenebb alapra modulelemek- böl csavarozással, daruzás nélkül megépíthetők. A betonépítmény elkészítése technológiai okokból nem gyorsítható. Komoly előnynek számít, hogy a fémsiló ösz- szeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsításának nincsenek technológiai akadályai. A műszaki és a gazdasági optimumra ' való törekvés hívta életre az Ózdi Kohászati Üzemekben 1981 végén az értékelemzö irodát. Beny- hc László Irodavezető, aki gépészmérnökként megszerezte a gazdasági mérnöki diplomát is, fontosnak tartja megemlíteni, hogy a gyár már a hatvanas ével; derekán hozzákezdett . ehhez a munkához, elsősorban külföldi tapasztalatok alapján. Ezért a vállalatot az érték- elemző tevékenység hazai kezdeményezőjeként emlegetik. A Közgazdasági Továbbképző Intézet segítségével kezdték meg az oktatást, aztán a gyakorlati értékelemzést is: egyes termékek funkcióinak és költségéinek együttes vizsgálatát. Miután a kohászati gyáregységben a legköltségesebbek a termelési eljárások, a vizsgálatokat a metallurgia területén, konkrétan a kohóüzemben és az acélüzemben kezdtek meg. A nagyolvasztóban komplex módon vizsgálták az alapanyag-ellátást. A legfontosabb cél az importból származó koksz felhasználásának csökkentése, a veszteségek megszüntetése. A vizsgálatok kiterjedtek a szállítástól a felhasználásig minden egyes költségtényezőre. Javaslatokat lettek a gyári szállítási útvonal lerövidítésére. a kokszpor egy részének helyben való osztályozására és újrafelhasználására, a több fajta koksz keveredésének megszünteléséA silók konstrukciójánál — legyen az vasbeton, vagy fémsiló — sok múlik a becs kitárolási lehetőségek megfelelő megteremtésén. Gondolni kell például arra, hogy ha a tornyot folyamatosan töltik és egyidejűleg ürítik le, a legrégebben tárolt anyag legkorábbi ürítése csák alsó kihordással oldható meg. Képünkön különös nézőpontból, a felső feltöltővezetékek erdejéből ismerkedhetünk meg egy silósorral. Jól látható, hogy a gabonasilók mindegyikébe több vezetek is becsatlakozik, igy a betárolásnál mindenfajta kombináció megvalósítására lehetőség van. re — többek között —, mivel ezek jelentősen növelik a költségeket. Az előzetes számítások szerint évente közel 20 millió forintot lehet megtakarítani, ameny- nyiben a javaslatokat megvalósítják. Az acélműben a csapolások egyenletességét, ütemességét vizsgálták. Ez a téma azért jelentős, mivel a csapolások egyenletességének hiánya zavarokat okoz a kemencesor anyagellátásában, az öntőcsarnokban, de a további feldolgozás során a hengerműben és a folyamatos acélműben is. Olyan javaslatokat tettek, melyek megvalósításával csökkenl- hető a termelésből kieső idő. ami jótékony hatással van a termelékenység alakulására, ugyanakkor enei- giamegtakarítást tesz lehetővé. A javaslatok bevezetése — óvatos számítások szerint is — 4,5 millió forint megtakarítást eredményezhet évente. A rúd-drót hengerműben a részben importból származó hengeríelhaszná- lásra fordítottak figyelmet. Javaslataik nyomán ezen a területen 4 millió forintos megtakarítással számolnak. Az iroda júniusban tett összefoglaló jelentést, amely tartalmazza a vizsgálatok során született javaslatokat is. Ezek bevezetése — az újitómozgalomban honos ösztönző rendszer segítségével — folyamatban van. O. J. , G. <Z,s. Új Rába-eke 1 traktor vonóképességét optifu IS.. fi természet ajáika Tízmilliók takaríthatok meg Malern iroda az Ózili Kalászai Üzemekben
