Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
TTLÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! \7 BORSOO ABAU.T-'/FMPrPN MTfGYt'I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX’. évfolyam, 156. szám Ára: 1.40 Ft Vasárnap, 1983. jiilius 3. Indokínai gazdasási konferencia Hazánkba féléiét a franci linisilereiik Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének megliivósáia Pierre Mouroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Tövéin is feszült a helyzet a Eekaa-vüígybeo Továbbra is feszült a helyzet, magas fokú a katonai készültség a kelet-libanoni Be- kaa-völgyben, ahol főként az arab és palesztin diplomáciái erőfeszítésektől függ a csütörtök este meghirdetett tűzszünet fennmaradása, illetve az El-Fatah szervezet két szárnya között kirobbant fegyveres konfliktus kiújulá- sa. A közvetítés kilátásait illetően kedvezőtlen előjel, hogy a Jasszer Arafat támogatóival s :emben álló lázadók két vezetője, Abu Szaleh és Abu Mussza ezredes elvetette az El-Fatah belső válságának kívülről jövő megoldását. Az ügyet a szervezeten belül kell rendezni — hangsúlyozták —, nincs olyan palesztin csoport vagy arab állam, amely megoldást találhatna az El-Fatah belső problémáira. Ez az állásfoglalás értelemszerűen azt jelenti, hogy Arafat ellenzéke nem támogatja a Palesztinái Felszabadítást Szervezet, illetve Algéria és Szaud-Arábia békéltető célzatú kezdeményezését. A PFSZ Végrehajtó Bizottsága — mint ismeretes —, pénteken hattagú különbizottságot bízott meg azzal a kettős feladattal, hogy egyrészt segítse elő a Palesztin Ellenállási Mozgalom egységét fenyegető belviszály rendezését, másrészt tegyen kísérletet Jasszer Arafat es aj szíriai vezetés viszonyának | normalizálására. Phnom Penhben megkezdődött a szorosan együttműködő három indokínai ország, Vietnam, Laosz és Kambodzsa első gazdasági konferenciája. A tanácskozás összehívását az'idén februárban tartott indokínai csúcskonferencián határozták el, amelyen konkrét intézkedéseket dolgozlak ki a Vietnamot a másik két országgal egybefűző különleges kapcsolatok intézményesítésére a gazdasági, a politikai és honvédelmi területen. A nyitóülésen részt vett Heng Samrin kambodzsai államfő is. Chea Soth, a KNFP KB Politikai Bizottsága tagja. tervezési miniszter, házigazda, üdvözlő beszédében rámutatott: a konferenciával a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos együttműködés új szakasza indul meg a három áliam között. Ez — mondotta —. összehangoltan szolgálja majd a mindhárom országban kitűzött kettős stratégiai célt, az országépítés és a honvédelem előmozdítását. Változások a közieWesi apái (3. oldal) (4. olduO foarl rendszerek áj teltéielek közölt (3. oldal) Az építési célú vaskohászati termékek közül betonacélokat használnak fel a legnagyobb mennyiségben. A hazai betonacélgyártás bázisa az Ózdi Kohászati Üzemek, amely az országos szükséglet 95 százalékát áilitja elő. A vállalót legkorszerűbb gyáregységében, a rúd-dröthengérműben új minőségű, anyagíakorékos betonacélokat kísérleteztek ki és gyártanak. Képünk a rúd-dróthengerműben készült. r V Újfajta betonacélok A termelők és a húsipar kapcsolata Tawcstaás a sertésh úsf ermelésról 21 Szovjetunió a teltek alapján ítélni r Hétfőre várják Moszkvába Helmut Kohlt, az NSZK szövetségi kancellárját. A látogatást komoly érdeklődés előzi meg; szovjet részről mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak az NSZK-hoz fűződő kapcsolatoknak, amelyek különösen a hetvenes évek elején bekövetkezett áttörés után teljesedtek ki, váltak szerteágazóvá. Kohl kancellárnak ebben a minőségében ez lesz első moszkvai útja. A kiterjedt kapcsolatrendszernek minden bizonnyal valamennyi eleméről szó esik majd a moszkvai tárgyalásokon, ám a megbeszélések középpontjában várhatóan a két ország viszonyának nem kevés problémát felvető politikai összetevői állnak majd. A Szovjetunióban tisztában vannak az NSZK jelentős politikai és gazdasági súlyával, mindig nagy figyelemmel követték a Bonnban elhangzó állásfoglalásokat, az őket követő tettéket. Szovjet politikusok nyilatkozataiból, a sajtókommentárokból kitűnik, hogy moszkvai megítélés szerint a nyugatnémet politikában a jelenlegi kormány- koalíció hatalomra jutása óta bekövetkezett hangsúlyváltozások kedvezőtlen hatással lehetnek a két ország kapcsolataira. Szovjet részről már többször nyomatékosan aláhúzták, .hogy üdvözlik ugyan a kapcsolatok megőrzésének bonni vezetők, így Kohl kancellár által is kinyilvánított szándékát, de a Szovjetunió csak a tények, a tettek alapján tud ítélni. Ezek pedig — moszkvai értékelés szerint — azt mutatják, hogy a nyugatnémet vezetés elkötelezte magát az Egyesült Államoknak az erőfölény megszerzésére irányuló politikája mellett. Ennek jelét látják az amerikai rakéták telepítése melletti, a korábbinál egyértelműbb kiállásban, az NSZK régebben hangoztatott fenntartásainak félretételében, a veszélyes döntést indokló washingtoni? érvek elfogadásában. A Szovjetunió több ízben is határozottan felhívta a figyelmet annak negatív következményeire, hogy az NSZK lesz az az ország, ahova a szovjet területet két perc alatt elérni képes Pershing—2 rakétákat telepítik. A Szovjetunió magatartásától természetesen mi sem áll távolabb, mint hogy eleve lemondjon a kapcsolatok javításának lehetőségéről, kilátástalannak ítélje az egymástól megannyira eltérő nézetek közelítését, a jobb kölcsönös megértés elérését. A két ország viszonyában ma legtöbb gondot okozó rakétatelepítést sem tekinti elkerülhetetlennek. Lát lehetőséget arra, hogy a genfi tárgyalásokon megállapodás szülessen, amihez megfelelő alap lehet a nukleáris fegyverzetek befagyasztására tett legújabb javaslata. Ennek részletes kifejtésére is minden bizonynyal sor kerül a moszkvai tárgyalásokon. A nyugatnémet kormányfő látogatása idején szó esik majd a két ország sikeresen fejlődő gazdasági kapcsolatairól is. Az NSZK jelenleg a Szovjetunió legnagyobb tőkés gazdasági partnere. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok folytatására — mint azt Olló Lambsdorff gazdasági miniszter néhány nappal ezelőtti moszkvai látogatása is bebizonyította — mindkét részről megvan a szándék, és formálódnak a további tervek. A szovjet fővárosban azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdasági kapcsolatok kedvező alakulása, bármenynyire pozitív jelenség is, nem pótolhatja a jó politikai viszonyt. „Nem a konfliktusok, hanem a megegyezések képviselőjeként utazom a Szovjetunióba” — jelentette ki Helmuth Kohl, az NSZK kancellárja, a Welt Am Sonn- tagnals adott interjújában. A nyilatkozatban a nyugatnémet kormányfő azt a szándékát hangoztatta, hogy a rakéta-kérdésben meglevő „alapvető ellentétek” ellenére a 1 nyugatnémet—szovjet együttműködés elmélyítéséért kíván fellépni. „Az NSZK általában és hosszú távon érdékelt a kelet—nyugati viszony megjavításában” •— mondta KohL Termelők es termeltetők képviselői gyűltek össze azon a tanácskozáson, amelyet tegnapelőtt Miskolcon, az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat tanácstermében tartottak. A téma aktualitását nem csupán az adta, hogy a sertéshústermelésről elég régen rendeztek hasonló eszmecserét megyénkben, hanem maga az a tény, hogy mezőgazdasági termelésünk, sőt túl azon életszínvonal-politikánk és exportieheíöségei'öl, förrtos tényezője a sertéstenyésztés, -hizlalás, illetve annak végterméke, a sertéshús. A tanácskozás egyik előadója, dr. PiUár László, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatója elmondta: az egész ágazat súlya, szerepe óriási. Állítását adatokkal is alátámasztotta. Jelenleg nálunk az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás 42—43 kg, s ezzel vezetünk Európában. Ugyanekkor az exportban betöltött szerepe sem kisebb az ágazatnak, hiszen pL az elmúlt évben csupán a sertéshúsexport 250 millió dollárt hozott a népgazdaság konyhájára. S ez az összeg az állattenyésztési főágazat közel fele. Való igaz, az elmúlt egy évtizedben termeléstechnológiában, hatékonyságban, a közös érdekeltség kialakításában nagyot léptünk előre. Ezeknek is betudható, hogy a tíz évvel ezelőtti 6.9 millió sertéslétszámmal szemben, idén tavasszal, már 9,8 millió sertésnél tartott az ország, S ez az országos kép szőkébb hazánkra. Borsodra is vonatkozik. Az eredményeket előidéző, elősegítő tényezők közül dr. PiUár László, valamint a másik előadó, dr. Sándor Barna, a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese még külön is kiemelte az összességében kiemelkedő jövedelmezőséget, valamint a biztos takarmányellátást. Persze az eredmények kapcsán említhetjük a fajtaválaszték egyszerűsödését, ezzel összefüggésben annak korszerűsödését, az ún. hőstípusok eluralkodását is. Mindezek kedvezően befolyásolták a sertéshús mennyiségi növekedését, . javuló minőségét, illetve ezzel összefüggésben a fehéráruk (zsír, szalonna) visszaszorulását. Ez az említett fajtaváltás azonban napjainkban gondokat, is felvet, s itt eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor szA- nunk kell az ágazat nehéaségeiről. A takarmányok, minőse:;*' — bizonyos drága Importáruk (szója, halliszt) beszerzésének mérséklődése miatt — romlott, s ez bizonyos minőségi problémákat vet fel a sertéshúsnál. Többek között, hogy újra emelkedik a fehéráruk aránya. De gond az is, hogy a sertésállományunk 20 százalékkal kevesebbet produkál, mint amire genetikailag valójában képes lenne. A hizlalásnál ugyan nagyot léptünk előre, de a szaporulat, főleg pedig a felnevelés terén még akad hiányosság. A termelők és termeltetők kapcsolatában gyakran visszatérő vitatéma a jelenlegi minősítési rendszer is, amely a termelők szerint sok szubjektivitásra ad okot. A tanácskozáson jelenlevő és felszólaló termelők kiemelték: az utóbbi években az egész állattenyésztés jövedelmezősége csökkent, miközben a termelés költségei növekedtek. Ez nem serkenti a termelési kedvet, pedig hát erre a jövőben is nagy szükség lesz, hiszen — mint azt dr. PiUár László hangsúlyozta — a sertés a jövőben is prioritást élvez. Ezt egyrészt a belföldi igények indokolják, másrészt pedig az exportban betöltött szerepe. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok akár a múltban, a jövőben is sokféle intézkedéssel igyekeznek a termelési kedvet fenntartani, serkenteni, az együttműködést még szorosabbá tenni. Sőt a jövő év elejétől várhatóan emelkedni fognak a fel- x’ásárlási árak is, s ezzel az intézkedéssel ugyancsak o kedv fokozása a cél. Az árpolitika — a lehetőségeken belül — a jövőben is arra törekszik. hogy a sertéshús- termelésben a jövedelmezőségi ráta ne csökkenjen.. Magyarul : érdemes legyen ser<j lést tartani, hizlalni. Gyors vágathajtás a feketevölgyi aknában A Borsodi Szénbányák SzuhavSigyi Bányaüzemének Feke- levölgy I. számú aknájában a bányatüz által megrongált légvágat helyett most egy új vágatot alakítanak ki annak érdekében, hogy minél hamarabb üzembe lehessen állítani az új frontfejtést. A gépesített elővájási munkálatokról képes tudósításban lopunk 3. oldalán számolunk be. m
