Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

GSZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. július 24., vasárnap \ a lapvető érdekeink, cél­jaink közösek, kap- ,, csolataink a kölcsö­nös tisztelet és bizalom, a ! népeink közti barátság je­gyében fejlődnek” — jelen- telte ki a magyar párt- és kormányküldöttség tisztele­tére a moszkvai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Szavai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonyá­nak jellegéi és azt a légkört is, amelyben a delegáció szovjetunióbeli látogatására sor került. A magas szintű szovjet— magyar találkozóknak több . évtizedes hagyományai van­nak. Hogy csak a legutób­biakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János ve­zetésével járt hasonló kül­döttség a Szovjetunióban, és látogatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet de­legáció viszonozta hazánk­ban. A párbeszéd természe­tesen, ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVí. kongresz- szusa, majd a Szovjetunió 89 éves jubileuma alkalmá­ból Moszkvában tartott ün­nepségsorozat, valamint több két- és többoldalú ta­nácskozás. Mindez — mint Jurij Andropov pohárkö­szöntőjében megállapította — „ __abból az objektív s zükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk or­szágaink együttműködésé­nek hatékonyságát, és lé­nyegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük.” A Kádár János vezette küldöttség mostani moszk­vai tárgyalásai annak az ál­talános elvi piattformnak a rögzítését,'"újbőli megerősí­tését szolgálták, amely or­szágaink sokrétű együttmű­ködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel össze­függésben kiemelte, hogy a véleménycsere megerősítet­te nézetazonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, ame­lyek a Szovjetunió és Ma­gyarország eltérő nagyság­rendjéből és adottságaiból magától értetődő természe­tességgel következnek, nem akadályozzák ezt az alapve­tő egyetértést, a módszerbe­li eltérések pedig kifejezet­ten gazdagítják közös ta­pasztalatainkat. „Mi termé­szetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, nak harmadát bonyolítjuk le. Tavaly az árucsere-for­galom megközelítette a 8 milliárd rubelt. Különösen nagyra becsüljük a szako­sítás és kooperáció terüle­tén a közúti járműgyártás­ban, a timföld- és alumí­niumgyártásban, az agroké­mia és az atomerőművi gépgyártásban elért ered­ményeket. Noha az ilyen magas szintű találkozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapodások aláírását szolgálják, feltét­lenül örvendetes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagy múltú timföld- és alu­míniumegyezmény 1990-ig szóló meghosszabbítása, a kukoricatermesztésben, a baromfitenyésztésben, vala­mint a szovjet könnyűipar rekonstrukciójában való együttműködésünk kiter­jesztése. A tárgyalásokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyeztetés alapelvcit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszab­bítják a gyártásszakosítási és kooperációs programot. Alkalmat adott a moszk- , vai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a főbb európai és világproblémák­kal kapcsolatos közös állás­pont kifejtésére is. Itt ki­emelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig magyar részről hangsúlyoz­ták az enyhülés vívmányai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközt helyzet további romlásának a meg­akadályozását központi kér­désként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadászati fegyverzetről szólva Jurij Andropov aláhúzta: „Nem a rakéták számának a nö­velése vezet előrehaladás­hoz, hanem az a törekvés, hogy megtalálják a kölcsö­nösen elfogadható döntése­ket :.Nemcsak a két szo­cialista ország, hanem az eurónai és a nemzetközi stabilitás érdekei is ezt kí­vánják. A tárgyain,sokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeik­ben nem hagynak kétséget ^afelől, hogy egyrészt a szo­cialista országok nem en­gedik meg a történelmileg kialakult nemzetközi erő- egyensúly megsértését, más­részt viszont továbbra is bíznak a tárgyalások, köz­(Folytatás az 1. oldalról) Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Pé­ter, külügyminiszter. Rajnai Sándor, hazánk szovjetunió­beli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai; Szovjet részéről: Jurij Vla- gyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Gejdar Ali je- vies Alijev, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Andrej Andrejevics Gromiko, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminisz­ter, Mihail Szergejevics Gor­bacsov, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Vlagyimir Ivanovics Dolgih, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Konsztantyin Vik- torovics Ruszakov, Nyikolaj Ivanovics Rizskov, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Nyi­kolaj Vlagyimirovics Talizin, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Vlagyimir Nyikola- jevics Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete, a Központi Bizottság tagjai. A tárgyaló felek tájékoz­tatták egymást az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, áttekintették a magyar— szovjet együttműködés elmé­lyítésének fő irányait, meg­vitatták a nemzetközi hely­zet időszerű problémáit, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egyes kérdéseit. A magyar párt- és kor­mányküldöttség nagyra érté­kelte azokat a sikereket, amelyeket a baráti szovjet nép elért az SZKP XXVI. kongresszusa, az SZKP KB 1982. novemberi és az 1983. júniusi plénuma határozatai­nak valóra váltásában, a fej­lett szocialista társadalom sokoldalú tökéletesítése prog­ramjának teljesítésében. Hangsúlyozta a Szovjetunió kimagasló szerepét a világ­béke megőrzésében, kifejez­te, hogy teljes mértékben tá­mogatja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén ala­puló szovjet javaslatokat, amelyek a fegyverkezési ver­seny megfékezésére és a le­szerelésre, a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítására irányulnak. A szovjet fél nagy elisme­réssel szólt a magyar dolgo­zóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeiről és arról az al­kotó munkáról, amelyet az MSZMP XII. kongresszusá­nak a Központi Bizottság 1983. áprilisi ülésén megerő­sített határozatai megvalósí­tásáért folytatnak. Kiemelte a Magyar Népköztársaság hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság megőrzé­séhez és a szocialista közös­ség egységének erősítéséhez, a nemzetközi életben elfog­lalt helye megszilárdításához. I. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok — teljes össz­hangban az 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel — minden területen eredménye­sen fejlődnek. Ez alkalom­mal is kifejezték törekvésü­ket a két nép barátságának, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elvein alapuló testvéri szövetségének sokoldalú erő­sítésére. A magyar-szovjet kapcsola­tok fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP szoros együttműkö­désének, amelyet a kölcsönös bizalom és a nézetazonosság jellemez a jelenkor legfon­tosabb kérdéseiben. A tár­gyaló felek hangsúlyozták törekvésüket: _a továbbiak­ban is sokoldalúan fejlesztik pártközi kapcsolataikat, tö­kéletesítik azok formáit és módszereit. Kiemelték az ide­ológiai együttműködés jelen­tőségét, amely elősegíti a szocialista és kommunista építés feladatainak sikeres^ megoldását. A felek kifejezték érde­keltségüket abban, hogy fej­lődjék az állami szervek, a társadalmi szervezetele és a dolgozók kollektíváinak együttműködése; legyenek hatékonyabbak a tudományos és a kulturális cserék, elmé­lyültebbek a tudomány, a kultúra és a művészetek kép­viselőinek alkotó kapcsolatai. A tárgyalások résztvevői nagyra értékelték a magyar —szovjet külpolitikai együtt­működés tapasztalatait. Sík- raszálltak a két szövetséges állam külpolitikai tevékeny­sége összehangolásának töké­letesítéséért, beleértve azt, hogy bővítik a konzultációk témáinak körét az MSZMP KB és az SZKP KB, vala­mint Magyarország és a Szovjetunió Külügyminiszté­riuma képviselőinek rendsze­res munkatalálkozóin. Kedvezően értékelték a két ország népgazdasági felada­tainak megoldását segítő, egyre fejlődő kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködést. A felek intézkedéseket tesznek az együttműködés elmélyíté­sére, a népgazdasági tervek koordi náció jának tökéletesí­tésére, az áruforgalomnak kölcsönösségi alapon történő bővítésére. Megegyeztek, hogy hosszú távú megállapodáso­kat dolgoznak ki és írnak alá az együttműködésről az agráripari komplexum ága­zatainak fejlesztésében, a mikroelektronika és a robot­technika területén, a köz­szükségleti cikkek gyártásá­ban és az ipar más, kiemelt ágazataiban. A műszaki-tu­dományos haladás legújabb eredményei alapján bővítik és 1995-ig meghosszabbítják Magyarország és a Szovjet­unió hosszú távú gyértássza- kosítási és kooperációs prog­ramját. A látogatás alatt több konk­rét gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá. Magyarország és a Szovjet­unió kész további erőfeszíté­sekre a szocialista gazdasági integráció folyamatának el­mélyítéséért. Meggyőződé­sünk, hogy a KGST-tagálla- mok tervezett legfelső szintű tanácskozása hozzájárul eh­hez. II. Áttekintve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a tárgyaló felek megerősítették határozott szándékukat, hogy a jövőben is aktívan hozzá­járulnál?: a Varsói Szerződés­be tömörült szövetséges álla­mok egységének megszilárdí­tásához, biztonságuk megbíz­ható szavatolása és az általá­nos béke megóvása érdeké­ben. A nemzetközi helyzet további éleződése, az Egye­sült Államok és néhány más NATO-tagállam katonai elő­készületeinek példátlan foko­zódása, agresszivitásuk erő­södése, teljes mértékben iga­zolja, hogy indokoltak és időszerűek azok a következ­tetések és javaslatok, ame­lyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai politikai nyilatkozata, valamint a szo­cialista országok párt- és ál­lami vezetőinek 1983. június 28-án elfogadott moszkvai közös nyilatkozata tartalmaz. Magyarország és a Szov­jetunió vezetőinek meggyőző­dése, hogy ebben, az embe­riség számára sorsdöntő pil­lanatban a legfontosabb fel­adat a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása, a visz- szatérés a politikai és a ka­tonai enyhülés útjára. Követ- ' kezetesen növelik erőfeszíté­seiket a szövetséges szocialis­ta államoknak a nemzetközi politikai légkör megjavítását szolgáló programja valóra váltásáért. A felek rámutattak arra, hogy különlegesen veszélyes az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésének ter­ve. Kifejezték reményüket, hogy az Egyesült Államok és UATO-szövetségesei alapo­san mérlegelik előirányzott lépésük következményeit és megfelelően válaszolnak a Szovjetunió konstruktív ja­vaslataira, Ugyanakkor hang­súlyozták : ha sor kerül e ter­vek megvalósítására, ami újabb veszélyt jelent a Var­sói Szerződés tagállamainak biztonságára, azok hatékony ellenintézkedéseket tesznek, és semmi esetre sem engedik meg, hogy katonai erőfölény­re tegyenek szert velük szem­ben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít a madridi találkozó sikeres befejezésé­nek. Ez segíti majd az euró­pai enyhülési folyamatot és előmozdítja az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia össze­hívását. Ismételten megerő­sítették : arra törekednek, hogy megőrizzék és fejlesz- szék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a más társa­dalmi berendezkedésű álla­mokkal a békés egymás mel­lett élés elvei alapján, a né­pek békéje és biztonsága ér­dekében. A tárgyalások résztvevői megállapították, hogy Izrael­nek, az Egyesült Államok nyílt támogatásával végre­hajtott agresszív cselekmé­nyei következtében a Közel- Keleten továbbra is robba­násveszélyes a helyzet. Kö­vetelik az Izraeli csapatok ki­vonását Libanonból, és az 1967 óta megszállt összes te­rületről; a Szíria ellen irá­nyuló fenyegetések és provo­kációk beszüntetését; síkra- szállnak a Közel-Kelet hely­zetének átfogó és igazságos rendezéséért. A felek teljes támogatásuk­ról biztosították Vietnam, Laosz és Kambodzsa erőfe­szítéseit, amelyek arra irá­nyulnak, hogy politikai esz­Mint a FAP lengyel hír- ügynökség jelenti, az AZC amerikai tv-társaság csütörtö­kön félórás interjút készített Wojciech Jaruzelski hadse- regtábornokkal, a lengyel kormány elnökével. Jaruzelski Varsóban nyilat­kozott Barbara Waltersnek, a hálózat ismert újságírónő­jének, és kommentátorának. Az interjút távközlési mes­közökkel rendezzék Délkelet- Ázsia problémáit, s ezt a térséget a béke, a jószomszéd­ság és az együttműködés öve­zetévé változtassák. Szolida­ritásukat nyilvánították ki a durva nyomás, a belügyeik- be való beavatkozás impe­rialista politikája ellen har­coló közép-amerikai és ka- rib-tengeri államok népeivel. III. A Magj'ar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja egyön­tetű megítélése szerint a mostani, bonyolult világhely­zet szükségessé teszi a nem­zetközi szolidaritás, a kom­munista és munkáspártok széles körű együttműködésé­nek erősítését a béke megőr­zéséért. a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért, az im- nerializmus agresszív, népel­lenes politikája ellen vívott harcban. ' Az MSZMP és az SZKP meggyőződése, hogy folytat­ni kell az enyhülés védelmé­re irányuló állhatatos tevé­kenységet. Ismét hangsúlyoz­ták szándékukat a párbeszéd folytatására a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, minden párttal és mozgalom­mal, mindenkivel, aki a nuk­leáris háboTú megakadályo­zására törekszik. * A magvar és a szovjet fél teljes mértékben elégedett -a tárgyalások eredményeivel. A1; tárgyalások a teljes egyetér­tés szellemében folytak és megerősítették a két ország pártjai, kormányai nézetei­nek egységét és céljainak azonosságát. A megállapodá­sok elősegítik Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai­nak erősítését, teljes össz­hangban a magyar és a szövő­jét nép alapvető érdekeivel; Kádár János hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Magyarországra a Szovjet­unió párt- és állami küldött­ségét, Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a- Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének vezetésével. A meghívást kö- . szonettel elfogadták. terséges hold segítségével to-’ábbították Washingtonba, ahol több tv-lársaság is át­vette a filmet. Washingtoni megfigyelők arra hívták fel a figyelmet, ; hogy több év óta nem volt ennyire objektív és átfogó tájékoztatás az amerikai saj­tóban időszerű lengyel pfob- ’ lémákról. hiszen ezek a mi sajátossá­gainkból következnek, azok­nak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy van­nak közöttük használható tapasztalatok, ez nagy meg­tiszteltetés számunkra” — mondotta az általános tör­vényszerűségek és a nem­zeti sajátosságok összefüg­géseiről szólva az MSZMP KB első titkára csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén a Pravda munkatársának a kérdésére válaszolva. Í eljesvolt az egyetértés a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon ab­ban, hogy a magyar—szov­jet kapcsolatok népeink ér­dekeivel összhangban sike­resen és dinamikusan" fej­lődnek, és hogy barátsá­gunk felbecsülhetetlen ér­tékű, kiapadhatatlan eró'- forrás hazánk számára. A Szovjetunió hagyományosan a legfontosabb gazdasági partnerünk, amellyel kül­kereskedelmi forgalmunk­tük az amerikai—szovjet ícgyverzelkorlátozási tár­gyalások lehetőségeiben. E tárgyalásokon a szocialista országok célja egy olyan megállapodás elérése, amely — Kádár János szavaival élve — „minden érdekelt fél egyenlő biztonságát ga­rantálja a fegyverzet ala­csonyabb szintjén”. B magyar párt- és kor­mányküldöttség láto­gatásának eseményeit nap mint nap magunk is nyomon követhettük z. rá­dióban, a televízióban, az újságok hasábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőinket, hogy a tár­gyalások milyen szívélyes, baráti légkörben folytak. Mint ahogy immár a láto­gatás eredményei alapján jóleső érzés tudni, hogy or­szágépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünkben a Szovjetunió továbbra is biztos támaszunk. Jaruzelski amerikai tv-inlerjúja Lengyelország jövőjéről nyilatkozik Wojciech Jaruzelski, az am«, rikai ABC televízió munkatársának

Next

/
Oldalképek
Tartalom