Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. július 21., csütörtök Magyar-szavfet plenáris tárgyalások a Kranlbea Kádár János átveszi a Lenin-rendet Jurij Andropovtól tel köszöntötték Kádár Já­(Folytatás az 1. oldalról) Kedves Kádár Elvtárs! Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének megbízásából át­nyújtom önnek a Lenin- rendet, engedje meg, hogy tiszta szívből üdvözöljem Önt e megérdemelt kitün­tetés alkalmából. Jó egész­séget kívánok önnek, azt kívánom, hogy még hosszú éveken át végezze eredmé­nyes tevékenységét a szo­cialista Magyarország javá­ra, a pártjaink és népeink közötti barátság és együtt­működés erősítéséért, a bé­kéért és a kommunizmusért. Kádár János meleg han­gon mondott köszönetét az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának a kitünte­téséért. Tisztelt Andropov Elv­társ! Kedves Szovjet Barátaim! Hálásan köszönöm Önök­nek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának az irántam tanúsított figyel­mességét. Köszönöm ennek a számomra igen megtisztelő magas kitüntetésnek, a Le- nin-rendnek az adományo­zását. Ügy tekintem, hogy ez a kitüntetés személyem­ben minden magyar kom­munistának, a magyar— szovjet barátság iránt elkö­telezett minden honfitár­samnak szól. Ennek a magas kitünte­tésnek a neve bennem fel­idézi a halhatatlan Lenin­nek és harcostársainak em­lékét, akik győzelemre vit­ték 1917-ben az emberiség történelmében új lapot nyi­tó Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat. Emlékeztet azokra a magyar interna­cionalistákra is, akik meg­alapozták történelmi barát­ságunkat. Számomra, a ma élő magyarok számára fel­becsülhetetlen értékű erő­forrás a magyar—szovjet barátság és együttműködés, annak tudata, hogy a ma­gyar és a szovjet nép egy Jurij Andropov: Kedves Kádár Elvtárs! Kedves Magyar Vendé­geink! Elvtársak! Nagy örömömre szolgál, hogy pártunk és államunk ve­zetése nevében szívből, test­véri szeretettel köszönthe­tem Moszkvában a magyar párt- és kormányküldöttsé­get. Az Önök személyében a közös ügyért küzdő har­costársainkat, szövetsége­seinket, elvbarátainkat üd­vözöljük. Különösen annak örülünk, hogy a küldöttség élén önt láthatjuk, Kádár Elvtárs, a szocialista Magyarország ki­próbált vezetőjét, a szovjet nép jó barátját. Pártjainkat és államain­kat az internacionalista szo­lidaritás regi és erős köte­lékei fűzik egymáshoz. Tel­jes joggal mondhatjuk, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kap­csolatai évről évre mind tartalmasabbá és sokrétűbbé válnak. Nincs olyan terület, ahol ne értünk volna el po­zitív eredményeket, és ahol ne tárulnának fel új, még szélesebb távlatok együtt­működésünk fejlődéséhez. A szocialista országok po­litikai naptára sűrűn telítve van mind sokoldalú, mind kétoldalú kölcsönös találko­zókkal. Ez abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk or­szágaink együttműködésé­nek hatékonyságát, és lé­nyegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük akt. úton, a szocializmus útján jár, vállt vállnak vetve együtt küzd egy jobb, sza­bad és békés világért. Kedves Andropov Elv­társ! Köszönöm meleg szavait. Nagy öröm számomra, hogy a megtisztelő kitüntetést öntől, régi személyes isme­rősünktől és közeli bará­tunktól, itt Moszkvában, a nagy Szovjetunió dicső fő­városában vehetem át. Biz­tosíthatom önt és minden szovjet barátunkat arról, hogy — a magyar nép bol­dogulását szívén viselő hon­fitársaimmal együtt — a jö­vőben is minden tőlem tel­hetőt megteszek barátsá­gunk erősítéséért, együtt­működésünk fejlesztéséért. Engedje meg, hogy élve az alkalommal, a magam ré­széről én is jó egészséget, si­kereket kívánjak önnek és kollégáinak, a szovjet nép boldogulását, az egyetemes társadalmi haladást, a bé­ke védelmét és megszilár­dítását szolgáló tevékenysé­gükhöz. A jelenlévők az ünnepség végeztével őszinte szeretet­Pontosan ezek a kérdések állnak a figyelem közép­pontjában a jelenlegi szov­jet—magyar tárgyalásokon is. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány nagy jelentőséget tu­lajdonít ezeknek a tárgya­lásoknak. Mélységes meg­elégedéssel tölt el bennünket az, hogy a véleménycsere megerősítette nézetazonos­ságunkat és szándékaink egységét. Együttműködésük, össze- forrottságuk szilárdításával a szocialista országok több­szörösen meghatványozzák a világesemények alakulására gyakorolt jótékony befolyá­suk erejét, és ez mindenki javát szolgálja. Hiszen a szocialista orszá­gok képezik a béke fő tá­maszát. A szocialista orszá­gok a békés egymás mellett élés, az összes államok kö­zötti egyenjogú együttmű­ködés, a népek biztonsága szilárdítása lenini eszméjé­nek hordozói, s ' amellett szállnak síkra, hogy meg­védjék a civilizációt a Föl­dön a nukleáris megsemmi­sülés növekvő veszélyével szemben. Erre irányulnak az utób­bi időben tett nagy hord­erejű. messzemenő javasla­taik és kezdeményezéseik, a többi között azok, amelye­ket a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek nem­régen megtartott moszkvai találkozóján terjesztettek elő. nőst a Lenin-rend átvétele alkalmából. * Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a KB tit­kára szerdán Moszkvában találkozott Szűrös Mátyás­sal, az MSZMP KB titká­rával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véle­ménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. * A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa szerdán este a nagy Kreml-palota Katalin termé­ben vacsorát adott a Kádár János vezette magyar párt­ós kormányküldöttség tiszte­letére. A szívélyes, baráti, elvtársi légkörű összejövetelen Jurij Andropov és Kádár János .pohárköszöntőt mondott Mint ismeretes, a Szov­jetunió egyoldalúan azt a kötelezettséget vállalta ma­gára, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, a Varsói Szerződés orszá­gai pedig javasolták a NATO-tagállamoknak, hogy kössenek egyezményt, mely szerint nem alkalmaznak egymás ellen sem nukleá­ris, sem hagyományos fegy­vereket. A szocialista országoktól ered az a felhívás, hogy fa­gyasszák be a nukleáris fegyverzetet, és ezáltal te­remtsenek kedvező feltétele­ket radikálisabb lépésekhez, amelyek e fegyverzet csök­kentéséhez, majd végső fo­kon teljes felszámolásához vezetnének. Minden olyan ember szá­mára, aki elfogulatlanul szemléli a nemzetközi élet eseményeit, világos, hogy a szocialista országok által előterjesztett intézkedések komplexumának megvalósí­tása elhárítaná a nukleáris veszélyt, és lehetőséget nyit­na a nemzetközi kapcsola­tok határozott egészségeseb­bé teleiéhez, a veszélyes bi­zalmatlanság és gyanakvás kiküszöböléséhez e kapcso­latokból. Annak pedig, hogy a nem­zetközi feszültség továbbra is növekszik, csak egy oka van: az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok és NATO-beli szö­vetségeseinek politikája és akciói. Nem akarnak Wa­shingtonban becsületes és igazságos megállapodásokat, nem titkolják, hogy eltökélt szándékuk megbontani a ka­tonai erőegyensúlyt, előre­törni katonai területen és uralkodó helyzetet biztosíta­ni a maguk számára a vi­lágon. Az emberek szándé­kos megtévesztéséhez folya­modnak, azt akarják elhi­tetni velük, hogy az ameri­kai hadászati fegyverzet nö­velése, a Pershing-ek és a robotrepülőgépek nyugat- európai telepítése előreha­ladáshoz vezet a most folyó tárgyalásokon. Ezeknek az állításoknak semmi köze az igazsághoz. Nem a rakéták számának növelése vezet előrehaladás­hoz a tárgyalásokon, hanem az a törekvés, hogy megta­lálják a kölcsönösen elfo­gadható döntéseket a nuk­leáris szembenállás lényeges csökkentéséről a realitások, az egyenlőség és az egyen­lő biztonság figyelembevé­tele alapján. Ez a törekvés hatja át a szovjet állásfog­lalást a hadászati fegyver­zetről és az európai nukleá­ris fegyverzetről folyó tár­gyalásokon. Az új amerikai nukleáris rakéták hadrendbe állítása Európában elkerülhetetlenül Kádár János: Tisztelt Andropov Elvtárs! Kedves Szovjet Barátaink! A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében őszintén köszönöm Andropov elv társ üdvözlő szavait, a meghívást, a meleg, baráti fogadtatást, a moszkvaiak, a szovjet . nép vendégszerete­tét. Felhasználom az alkal­mat és átadom önöknek, s az önök személyeben a Szov­jetunió kommunistáinak, az egész szovjet népnek a ma­gyar Kommunisták, a magyar nép testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait. Kedves Elvtársak! Köszönjük Andropov elv-' társ elismerő szavait pártunk politikájáról, népünk mun­kájáról. Párt- és kormány- küldöttségünk látogatása le­hetővé teszi, hogy kölcsönö­sen tájékoztassuk egymást országaink helyzetéről, ki­cseréljük a szocializmus épí­tésében szerzett újabb ta­pasztalatainkat, megvizsgál­juk sokoldalú együttműködé­sünk továbbfejlesztésének le­hetőségeit, és véleménycserét folytassunk a nemzetközi helyzet mindkettőnket fog­lalkoztató kérdéseiről. Annak nyomán, hogy a szocialista társadalmi rend már több földrészre kiterje­dő világrendszerré vált, nap­jainkban a szocialista építés 'elméletének és gyakorlatá­nak gazdagításához minden szocialista ország hozzájárul. Ugyanakkor számunkra, ma­gyar kommunisták számára, mindig is nyilvánvaló volt azoknak a gazdag tapaszta­latoknak különös jelentősé­ge, amelyeket Lenin pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja a szocializmusért fo­lyó harcban, a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben felhalmozott. Küldöttségünk abba az or­szágba érkezett, amelyben a szocializmus eszméi elsőként valósultak meg a gyakorlat­ban. Beszélhet bárki bármit, senki sem tudja megváltoz­tatni azt a történelmi tényt, hogy a kapitalizmus igáját a világon először a Szovjet­unió népei rázták le. Itt épült fel először' az egyen­jogú népek kizsákmányolás­tól és nemzeti elnyomástól mentes szabad társadalmai A világközvélemény tudja és nem felejti el, hogy a má­sodik világháborúban a Szovjetunió népei hozták a legtöbb áldozatot, döntő mértékben járultak hozzá a fasizmus vereségéhez, s ezáltal a társadalmi ha­ladás, a demokratikus fej­lődés, az emberi sza­badságjogok, a nemzeti függetlenség ügyének előse­olyan katonai és politikai jellegű következményekhez vezetne, amelyek lényegesen súlyosbítanák az egész nem­zetközi helyzetet. Elkerülhető-e az esemé­nyek ilyen alakulása? A szocialista országok úgy vélik: igen, elkerülhető. Jellemző például, hogy a madridi találkozón a heves és hosszadalmas politikai harc során az államok túl­nyomó többsége, bizonyos erők álláspontjának ellenére is, a kölcsönösen elfogadha­tó megoldások megtalálása mellett döntött. Ez jó, biz­tató jel. El kell érni a ta­lálkozó sikeres befejezését, biztosítani kell a pozitív fo­lyamatok folytatását teljes összhangban a helsinki zá­róokmány szellemével és be­tűjével. Az európai országok né­peinek és nemcsak ezeknek a népeknek a létérdekei azt diktálják, hogy elejét kell venni a nukleáris fegyver­kezési hajszának a konti­nensen, csökkenteni kell az itt már meglevő közép-ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek számát. Ha az Egye­sült Államok és a NATO gitéséhez. A Szovjetunió fel­szabadító harcának eredmé­nyeként nyerte vissza ha­zánk is — más országokkal együtt — függetlenségét, s indulhatott el önálló, szo­cialista fejlődésének útján. A Szovjetunió létének és fejlődésének köszönhető, hogy mégdólt az imperializ­mus egyeduralma a világ­ban, végérvényesen elmúlt az az idő, amikor egyedül határozhatta meg népek és országok sorsát. A szovjet állam megalakulása óta áll­hatatosan küzd a békéért, s ma is a világbéke megvé­désének legfőbb támasza. Mindezek történelmi tények, amelyeket semmiféle kom­munistaellenes, szovjetellenes propaganda nem tud meg­változtatni. Pártunk, a magyar nép jól ismeri a szocialista társada­lom építésében elért hatal­mas eredményeiket. Örülünk minden sikerüknek, és szi­lárd meggyőződésünk, hogy a szovjet nép lenini kom­munista pártja vezetésével sikeresen oldja meg a ‘ szo­cializmus építésének soron levő feladatait. Elvtársak! A Magj'ar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága ez év áprilisában ellen­őrizte a legutóbbi kongresz- szusunkon hozott határoza­tok végrehajtásának mene­tét és megfogalmazta tenni­valóinkat. A Központi Bi­zottság megállapította, hogy a Magyar Népköztársaságban a néphatalom szilárd, a pári a társadalom elismert vezető ereje. A magyar dolgozók pártunk politikájával egyet­értenek és cselekvőén támo­gatják azt. Megnyilvánul ez az élet minden területén, az MSZMP XII. kongresszusán megfogalmazott feladatok végrehajtásában, a minden­napos helytállásban. Népünk szoros egységben a kong­resszuson kijelölt irányban halad előre. Ennek Különö­sen nagy jelentősége van napjainkban, amikor a nem­zetközi feszültség számotte­vő fokozódása és kedvezőt­len külső gazdasági feltéte­lek közepette kell megolda­nunk a gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való át­térés új és sokrétű felada­tait. Az előtérben álló gazda­sági feladataink megoldásá­nak nélkülözhetetlen feltéte­le a párt és a nép egysége, társadalmi rendszerünk szo­cialista vonásainak további erősítése. Bízunk népünk politikai érettségében, alkotó erejében, tenniakarásában, s hatalmas külső erőforrást végre képes lesz józanul mérlegelni a helyzetet és el­áll a tárgyalásokon tanúsí­tott egyoldalú és kilátásta­lan magatartásától, amely arra a törekvésre épül, hogy egyoldalú leszerelésre bírja rá a Szovjetuniót, akkor-a tárgyalások sikeresek lehet­nek. Kedves Elvtársak, szilár­dan hiszem, hogy közös vé­leményünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy találko­zónk újabb lendületet ad a Szovjetunió és Magyarország között fennálló sokoldalú kapcsolatok további fejlődé­sének és elmélyülésének, s meggyőzően demonstrálja a szocialista országok követ­kezetes és elvi irányvona­lát a béke megőrzéséért -és erősítéséért, a szocializmús ragyogó eszményeiért folyó küzdelemben. Emelem poharam Kádár elvtárs és a Magyar Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége tagjainak egészségére 1 A megbonthatatlan szov­jet—magyar barátságra! Európa és az egész vilijg békéjére! jelent számunkra sokoldalú együttműködésünk a Szov­jetunióval, a többi szocialis­ta országgal. Elvtársak! Tárgyalásainkon megelége­déssel állapíthattuk meg, hogy a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésünk szelle­mében politikai kapcsolata­ink rendszeresek, zavartala­nok, jól működnek, eredméj. nyésen fejlődik gazdásági együttműködésünk, szélesecj- nek és mélyülnek kapcsola­taink az ideológia, a tudo­mány, a kultúra és az okta­tás terén is. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti kapcsolatok a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elveire épülnek. Alapvető érdeke­ink, céljaink közösek, kap­csolataink a kölcsönös tisz­telet és bizalom, a népeink közti .barátság jegyében fej­lődnek. Pártjaink között tel­jes a nézetazonosság a szó-, cíalizmus építésének alapvé­tő kérdéseiben. Országaink között vannak nagyságrendi, különbségek és sok tekintet­ben különböznek adottsága­ink, de azonos irányban ha­ladunk. A gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy az eltérő adott­ságokból eredő bizonyos módszerbeli különbségek gazdagítják közös tapaszta­latainkat. Szocialista építő munkánk­ban meghatározó jelentősége van a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatoknak. A múlt évben külkereskedelmi forgalmunk megközelítette a 8 milliárd rubelt, ami Ma­gyarország egész külkereske­delmi forgalmának egyhar- mada. Ebből több mint 30 .százalékot; ért el a szakosí­tott és a kooperációban elő­állított termékek aránya. Magyarország a Szovjetunió­ból szerzi be a termeléshez nélkülözhetetlen nyersanya­gok és technikai berendezé­sek jelentős hányadát. Kü­lönösen nagyra értékeljük a gyártásszakosítás és a koo­peráció fejlődését egyes ki­emelten fontos iparágakban, mint például a közúti jármű- gyártásban, az agrokémia, a timföld- és alumíniumterme­lés területén, az atomerömű- vi berendezések gyártásában, örülök annak, hogy gazda­sági együttműködésünk láto­gatásunk ideje alatt is újabb fontos egyezmények aláírá­sával bővült. (Folytatáb a 3. oldalon) A szocialista országok képezik a béke fő támaszát Meghatározó jelentőségűek gazdasági kapcsolataink

Next

/
Oldalképek
Tartalom