Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

1983. július 20., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 * Találkozó a léke legyében Névnapra: rózsa A következő napokban, he­tekben tartják névnapjukat az Annák, a Magdolnák, a Márták és a Juditok. A jókí­vánságok, az ajándékok mel­lé. milyen virágot adhatunk át nekik, kérdeztük Fancsik Józseftől, a Miskolci Kerté­szeti Vállalat dísznövényter- tnesztési osztályvezetőjétől. — ' Most, a nyár közepén, nagyon sok virágunk van. A sokféle és tartós szirmú szeg­fűtől bőségesen jut a boltok­ba, de például 10 színárnyalat­ban nyílnak a rózsák. A leg­kedveltebbek a szuper sztár, és az új, tövis nélküli (gya­korlatilag csak alig tüskés), rpagas bimbójú rózsa, amit Eiffel-toronynak nevez a szak- irodalom. Ezenkívül bőséges a választék a kertészetben ne­velt mezei virágokból, ezek­ből nagyon szép csokrokat lehet összeállítani. A csere­pes virágok közül a fokföldi ibolj'ából, a ciklámenből van a legtöbb. Ilyenkor, nyár közepén, a gladiolus, a köznapi nevén, a kardvirág, az egyik legszebb, legtartósabb virág. — Milyen forgalomra szá­mítanak ? — Az említett névnapok közül a legjelesebb az Anna- nap, amikor — tapasztalat­ból tudjuk már —, háromszor annyi virág fogy az üzletek­ből, mint más napokon. Ez azonban az árainkat nem érinti, a rózsa, a szegfű, a gerbera, a gladiolus, mind a napi áron kapható a felsorolt női névnapokon. Milyen lényén az országút? A jeltorony. A magyar békemozgalom a mai nyugtalan világban komoly erőfeszítéseket tesz, hogy szerény lehetőségeivel segítse a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért, a nuk­leáris háború veszélyeinek elhárításáért folyó nemzet­közi küzdelmet. A mozga­lom idei programjában is kiemelkedő feladat a lesze­relés előmozdítását celzi| kezdeményezések felkaro­lása, új akciók szervezése. Ilyen jelentős, a béke mel­letti demonstrációt kifejező összejövetelre kerül sor idén, augusztus 6-ún és 7- én (szombat—vasárnap) az ország mértani középpontjá­ban, Pest megye határában, a csaknem hétszáz eszten­dős Puszlavacson. Lapunkban már hírt ad­tunk a maga nemében szin­te egyedülálló esemény elő­készületeiről, ahová — az eddigi tapasztalatok és az előzetes érdeklődés alapján — legalább félmillió nézőt, érdeklődőt, résztvevőt vár­nak. Olvasóink közül azon­ban többen kérték, írjunk részletesebben Magyarország mértani középpontjáról, mu­tassuk be a helyet. Nos, a nevezetes pont Örkénytől mintegy 8 kilométernyire, Puszlavacs kisközség hatá­rúban, éspedig természetvé­delmi területen található a falucska központjától egy kilométer távolságra, észak­keleti irányban. (Akik gép­kocsival akarják megközelí­teni, azoknak a 4-es főút- ról Albertirsánál, az E—5 jelű nemzetközi főútvonalról pedig önkénynél kell a puszlavacs! bekötő útra rá­fordulni. A vonattal utazók Örkény vasútállomásán kap­nak autóbusz-csatlakozást Puszta vacsra.) Tizenöt évvel ezelőtt af­féle játékos gondolatként vetődött lel a Képes Újság szerkesztőségében, hogy meg kellene keresni az ország középpontját. Később, a kez­deti próbálkozások után se­gítségül hivták a szakembe­reket, térképészeket, akik ppplostm kimérték és meg- »határozták a középpontot, melyet elsőnek egy diákok­ból szervezett „expedíció” avatott fel. Egy évtizeddel később védetté nyilvánítot­ták azt a területet, ahol most a Kerényi József Ybl- díjas építész által tervezett jel torony áll. A torony alatt márványba vésett térképen látható a jel, amelyre a to­rony csúcsán elhelyezett arany gömbből kiinduló nyíl mutatja, hogy itt van Magyarország geometriai középpontja. A múlt évben a Képes Új­ság szerkesztősége első íz­ben hívta ide a lap olva­sói c, akik közül több, mint 200 ezren vettek részt a ta­lálkozón. A nagy tömegér­deklődés' láttán a szerkesz­tőség a község és a járás vezetőivel egyetértésben el­határozta, hogy hagyomá­nyossá teszik a találkozókat, melyre most a mar fentebb említett időpontban kerül sor. A tervezett időpont egy­beesik a hirosimai atom­bomba ledobásának évfor­dulójával és a nukleáris fegyverek elleni tiltakozás világnapjával. Az SZMT elnökségének legutóbbi ülésén a megye táppénzes helyzetéről tanács­koztak. Borsodban a táppén­zesek aránya az 1975. évi (i.9 százalékról 1979-re 5,9 száza­lékra csökkent, majd átme­neti stagnálás után, 1982-ben 6,2 százalékra emelkedett. Az elmúlt három évben lassú rosszabbodás következett be. Ez a tendencia nemcsak me­gyei jellegű, hanem országos tapasztalat is. A többi me­gyével összehasonlítva, Bor­sod 1982-ben a négy legma­gasabb táppénzes arányú me­gye között volt. Tavaly a megyében naponta átlag 19 002 dolgozó maradt távol a munkából betegség miatt. A hiányzók miatt meg nem ter­melt érlek milliárdos nagy­ságrendű. Táppénzre tavaly 649 millió forintot fizettek ki. A Minisztertanács 1007/ Útjainkat úgy kell Cl megtervezni, hogy tel­jesítőképességük a nö­vekvő forgalom mellett 15— 20 év múlva is megfelelő legyen. E követelmény alap­ján kell tehát megválaszta­ni a nyomok, közlekedési sá­vok számát, és az útburkola­tot is. A jövőbeni igényeket persze, csak becsléssel le­het megállapítani, az utak jelenlegi átbocsátó képességét viszont aránylag pontosan ismerjük a forgalomszámlá­lások révén. Valamely út ki­építésekor tehát először meg kell határozni a jelenlegi forgalmat, meg kell becsül­ni a várható forgalomnöve­I97G. . számú határozatában intézkedések megtételére kö­telezte a tárcák vezetőit, raj­tuk keresztül a vállalatokat. A három utóbbi esztendőben azonban mintha megfeled­keztek volna az illetékesek erről a határozatról. Nem elég következetesen követelik és ellenőrzik azok megvalósulá­sát. Az iparági szakszerveze­tek értékelték a szakmák táp­pénzes helyzetét. Megállapí­tották, hogy többségében a nőket foglalkoztató egységek és munkahelyek adják a ma­gas betegségi arányt. A fel­szólalók arra is intettek, ne­hogy a nők fokozottabb mun­kába állításával takarják el az egyéb gondokat. Megyénk nehézipari jelle­géből eredően magas a nehéz fizikai munkát végzők ará­nya. Az országosnál maga­sabb az ingázók aránya is, kedést, és végül meg kell ál­lapítani azt a forgalmi ér­téket (mértékadó forgalom), amelyre az utat tervezik. Fontos még előre megter­vezni az ún. kiépítési sebes­séget, amelyet az út minden szakaszán lehetőleg közel azonos értéken kell tartani. Előnyös ugyanis, ha a jár­művek az út minden szaka­szán közel azonos sebesség­gel haladhatnak, s nem kell minduntalan fékezniük és újra gyorsítaniuk. A terve­zett kiépítési sebesség meg­valósulása az út helyes víz­szintes és magassági vonal- vezetésén múlik. Legyen az út minél rövidebb, dombvi­afcik közül sokan a háttér- gazdaságban is vállalnak munkát a műszak letelte után. Az 1979-ben bevezetett új táppénzes rendelet a kereső- képességet elbíráló orvosnak nagyobb önállóságot adott, arrii helyenként liberalizmus­hoz vezetett. Bár a körzeti orvosi állások fokozatosan fel­töltődtek, még mindig nem sikerült javulást elérni a fő­foglalkozású csoportvezetői és felülvizsgáló! állások betölté­sében. A részfoglalkozású fe­lülvizsgálok segítségével azonban sikerült elérni, hogy az egész megye területén minden héten megtartsák a felülvizsgálatokat. Mi hát a teendő, hogy a rosszabbodási folyamatot meg lehessen állítani? A leg­fontosabb a megelőzés. Olyan körülményeket kell teremte­déken azonban az egyenet vonalvezetés rosszul értelme­zett takarékosság volna, mert több földmunkát kí­vánna meg. A vízszintes vo­nalvezetés egyik fontos prob­lémája az ívek, kanyarok helyes megtervezése. Nem elhanyagolható szempont a burkolat helyes megválasz­tása és kialakítása sem. A korszerű utakhoz hoz­zátartoznak a megfelelő tá­volságonként elhelyezett ki­térők (pihenők, éttermek, töltőállomások stb.). Képün­kön egy ilyet láthatunk az egyik szép vonalvezetésű autópályánk mentén. ni a munka- és egészségvéde­lemben, amely feltételek kö­zött a megbetegedések, sérü­lések elkerülhetők. A válla­lati szociálpolitikai tervek­nek tartalmazniuk kell eze­ket a kérdéseket. A szakszer­vezeti bizottságoknak segíte­ni kell a táppénzes helyzet javítását. Sűríteni szükséges az ellenőrzéseket a munkakö­rülmények javítása érdeké­ben. A megelőző tevékenység előtérbe helyezésére javasla­tokat tegyenek. Gyorsan és időben fel kell tárni a kere­sőképtelenséget kiváltó oko­kat, a táppénzes arányszámi romlásának okait, E téren kezdeményezni szükséges a rend kívüli felül vi zsgála tokát. A vállalatok, a szakszerveze­tek működjenek együtt az egészségügyi szervekkel, . az orvosokkal, az üzemorvosok­kal, hogy megyénkben a táp­pénzes arány elérje a reális szintet. Örvendetes, hogy évele óta folyik a szervezett körze­ti orvosi továbbképzés, s ez­zel javul a keresőképes­ség szakszerű elbírálása, az alapellátás gyógyító munkája — hangzott el az ülésen. Boti a István Táppénzes gondok megyénkben Tizenkilencezer dolgozó hiányzott Tehergépkocsik soron kívül Csak négy napig tartott az aratás Az Állami Biztosító, va­lamint az Autó- es Alkat­rész-kereskedelmi Vállalat vezetői megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a magántulajdonban levő, úgynevezett totálkáros te­hergépkocsik, lakókocsik , és utánfutók helyett meghatá­rozott esetekben soron kívül újak igényelhetők. A soronkívüliség azokat il­leti meg. akiknek az Álla­mi Biztosító kötelező fele­lősségbiztosítás, vagy Casco- biztosítás alapján kártérí­tést nyújtott, s egyben a roncs tulajdonjogáról a Biz­tosító javára lemondtak. Ha a károsult nem főfoglalko­zású fuvarozó, az Autóker — de csakis a nála három évnél nem régebben újon­nan vásárolt — jármű he­lyeit, főfoglalkozású fuvaro­zóknak pedig hat évnél nem régebben vásárolt jármű he­lyeit új* tehergépkocsi (la­kókocsi, utánfutó) soron kí­vüli vásárlását teszi lehe­tővé. Ha a teherautó há­rom, illetve hat évnél idő­sebb. avagy, ha a tulajdo­nos azt, már korábban hasz­náltan vásárolta, a totálkár után is csak használt gép­jármű soron kívüli vásárlá­sára jogosult. A megállapodás értelmé­ben közületek, valamint tő­kés országokból származó járművek, illetve használtan vásárolt lakókocsik, utánfu­tók tulajdonosai nem jogo­sultak a soron kívüli vásár­lásra. (Folytatás az 1. oldalról.) akkor ismerő „személyzet”, köztük kombájnonként két vezető, hogy a nagy gépek jó idő esetén akár 20 órát is üzemelhessenek naponta. A tarcali „lőhudiszállá- son” is mindent óramű pon­tossággal készítettek elő. A kedvező időjárás, a búzák egyenletes érése is rengete­get segített. Szárító hiányá­ban például pontosan sike­rült „bemérni”, hogy 14 szá­zalékos, egyenesen magtá­rakba szállítható víztartal­mú búzát kezdhessenek aratni. Nem kis gond volt annak a megszervezése, hogy a kombájnoktól egye­nesen a magtárakba szállít­hassák a terményt. De ez is sikerült. Négy ..vonalon”, percnyi fennakadás nélkül, a gabonaforgalom három átve- vőhelyére (Tárcái, Szerencs, Nyíregyháza) és a saját 80 vagonos magtárba szállít­hatták a learatott búzái. Esős idő, nagyobb nedves­ség esetére „tartalékként” rendelkezésükre állt a nyír­egyháziak napi 50 vagonos szárítókapacitása is. (Sze­rencsére nem kellett igény tje venni.) Július 7-én, csütörtökön hajnalban indult a húsz szlovákiai és a hat saját kombájn, majd kis idő múlva megkezdte a kalá­szos táblák és a magtárak közti fordulókat a 19 szlo­vákiai és a 15 saját, illetve a Volántól bérelt tehergép­kocsi. Rendkívül fontos volt az irányítás s az ehhez tarto­zó gyors „hírközlés” jó meg­szervezése. Tizenöt CB-rádió biztosította, hogy pontosan, zavartalanul, teljes össz­hangban működjön ez a nagy aratási gépezet. Meg­hibásodásnál szerelőkre leg­feljebb percekig kellett vá­rakozni; a tarlókról ,szúlli- tott búza útvonala egyszer sem „dugult” be; kombájn nem vesztegelt ürítésre vá­rakozva. Július 10-én, va­sárnap estére, a legmesz­szebbre sugárzó, a Tokaji-! hegyre telepített CB-rádió közölhette az örömhírt: be­fejezték az aratást. A búza átlagtermése a Tárcái környéki kalászoso­kat is megtizedelő aszály­károk ellenére, jobb volt a tavalyinál. A szakemberek állítják, hogy a 4,15 tonnás átlagtermés elérésében része van annak is, hogy a leg­minimálisabb szemvesztesé­get sem tapasztalták. A bú­zának e négy rövidke nap alatt szinte nem is volt ide­je clperegni, hiszen a legop­timálisabb időpontban arat­ták ... Ebben a tarcali „csatában” összesen 64-en vettek részt, s vívták meg győzedelmesen harcukat a kombájnokon, a tehergépko­csikon, a szerelők, a CB- rádiósok posztjain s az irá­nyítók figyelőállásaiban... (I»«I í

Next

/
Oldalképek
Tartalom