Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

¥ 1983. július 20,, szerda ^ ES2AK-MAGYARORSZA6 ä Az igények szerint készen kell állni a fejlesztésre Ahoi lépnünk kell: ú§ f érmék a BVK-ból Határidő előtt a tervezett Icöltségszinttíji belül, elkészült a Borsodi Vegyi Kombinát dréncső üzemrésze. Az öthó­napos előny — amivel ko­rábban befejezték a munkát •— azt jelenti, hogy ennyivel hamarabb kezdhető meg az új üzemben a mezőgazdaság számára a talajvizet elvezető műanyag csövek készítése. Ezzel ez a fejlesztés is kike­rül a beszélgetőpartnerünk, Pázmándi Gyula vezérigaz­gató-helyettes hatásköréből. Megszűnik tehát, mint tej - .lészlési téma és a termelők hatáskörébe kerül. Mennyire fontos egy gyárban egy új ter­mék? — Az innovációs képesség ma nagyon fontos, talán az egyik legfontosabb dolog, olyan versenyképes új ter­mékek gyártására felkészül­ni, azokat bevezetni, amelyet keres, igényel és vár a piac. — Tehát egy fontos új ter­mékről van szú? — Igen. Műanyag dréncsö­vet eddig nem készítettünk, az ilyen jellegű csöveket im­portból szerezte be az ország. A nagy mennyiségű behoza­talhoz valuta kellptt, ami a mostani, nehéz gazdásági helyzetben bizony nem köny- nyeri teremthető elő. Ez a fej­lesztés a mezőgazdaság igé­nyeit elégíti ki, a teljes hazai igényt, hiszen a három he­lyért, Berettyóújfaluban, Szekszárdon és Miskolcon telepített gépek összesen 10 ezer kilométer csövet, továb­bá az ezekhez szükséges sze­relvényeket tudják előállíta­ni. Ez a termék tehát jelentős importot pótol. — Maradjunk az új ten—* mákele bevezetésénél. A vál­lalat csak egy témában, vagy akár több irányban is fej­leszt egyszerre? — Természetesen több té­mában. Az előbb említetten kívül ugyancsak előrehala­dott állapotban van, és rövid időn belül megkezdődik az új növényvédőszer-forgal- mazó kísérleti üzemünkben is a munka. Ezzel a tevé­kenységgel belépünk a kész növényvédő szert gyártó vál­lalatok közé. — Folyik a vállalatnál, egy termékszerkezet-módosítás is? — A BVK 25—30 esztende­je még csak nitrogén műtrá­gyát gyártott, abból is csak a mészammon-salétromot állí­totta elő. Azóta több új ter­mék gyártását oldottuk meg, az „áttörés” a finomkémia irányába azonban, most, ezek­ben az években történik meg. Itt elsősorban növényvédő szerekre, és növényvédőszer-, valamint gyógyszeralap­anyagra, intermedierekre gondolok. — Konkrétan milyen nö­vényvédő szerről van szó? — Francia kooperációban megkezdjük a Mikál nevű, szőlőperonoszpóra elleni szer gyártását. Ezt, a növényvédő szert mind hazai, mind ex­portpiacra gyártjuk majd, és bízunk benne, hogy nagy si­kere lesz. — Mennyi készül bclqle? — Körülbelül 200 tonna, az idén. — A kisfogyasztók, is hoz­zájuthatnak? — Természetesen hozzájut­hatnak. A növényvédő szert kis (ételekben is csomagol­juk, ez azt jelenti, hogy pél­dául a háztájiban és kisker­tekben is alkalmazhatják majd a kertészkedők. — Úgy tudjuk, a műanyag- feldolgozás az a terület, ahol az elmúlt időszakban több fejlesztés történt a gyárban. — Valóban, több új mű­anyag késztermék gyártását oldottuk meg. Egyebek között a vérterápiás eszközök előál­lítását, az előbb említett drén­csöveket, továbbá több. az építőipar számára felhasznál­ható termék készítését is. Most azonban nem ezekről szólnék, hanem a palackgyár­tásról. Saját fejlesztéssel megoldottuk a különféle pa­lackok gyártását. Ez a mun­kánk kapóra jött több, érdek­lődő vállalatnak, és a közel­múltban gazdasági társulást hoztunk létre ivóvíz csomago­lására, szállítására. A társu­lásban négyen vagyunk ben­ne és a kékkúti víz belföldi .és külföldi közös értékesíté­sét tervezzük. — Műtrágya- és műanyag- gyártás. dréncső, növényvédő szer, társulás, meglehetősen széles paletta egy gyár szá­mára. Tudják-e magas szín­vonalon mindezeket együtt csinálni? — Jól képzett szakember- gárdánk van, akik ettől több feladat magas szintű ellátásá­ra is képesek. A mai kor min­den vállalattól megköveteli, hogy maximálisan kihasznál­ja a lehetőségeit, olyan ter­mékeket gyártson, és olyan mennyiségben, amelyekre igényt tart a piac. Ha ezt nem teszi, erre nem képes, altkor nehéz helyzetbe kerül­het. A mi, fejlesztő munkánk éppen azért nagyon fontos, hogy amire az igények megfo­galmazódnak. akkorra készen álljunk a fejlesztéssel egy- <sgy újabb termék gyártására. Az a fontos, hogy a fejlesztő munka lépést tartson az élet­tel és ne maradjon le túlsá­gosan az igények megfogal­mazódása mögött. Hajén Gábor Motorvonatok a Szovjetunióba A Ganx-MÁVAG Vasúti Járműgyárban ar idén 20 darab négy­részes, dizelhojlású rónától készítenek szovjet exportra. A két darab. 6QQ lóerős motorral ellátott vonat a városközi közleke­désben segili majd a személyszállítást. A képen; villanyszerelés! wunkálalok a szovjet exporttá készülő vonatokon. Láirgvásás pb-gázzai Fél év óla sikeresen alkal­mazzák a propún-butánt a lángvágásra a MÁV székes- fehérvári járműjavítójában. Az eljárást hazai szabadalom felhasználósával vezették be az acetilén (disszú) gázhiány áthidalására. Az újítás lé­nyege. hogy a pb-gázpalack- hoz különleges fúvókókat csatlakoztatnak. Az új mód­szerrel a korábbinál terme­lékenyebbé és gazdaságosab­bá vált az acélszerkezetek darabolása, a vasszerkezetek melegítése. A lángvágás négyszer olcsóbb propán- bután gázzal, mint a disszu­gázzal, a művelet gyorsabb, a vágási felület is simább. A MÁV székesfehérvári jár­műjavítójában az új mód­szerrel tél cv alatt több mint félmillió forintot takarítot­tak meg. Gyönyörűen fejlődik a sző­lő Tokaj-Hegyalja dombol­dalain. Fürt, fürt mellett, ak­kora tömegben, hogy többel rakni sem lehetne a venyi­gékre. Az időjárás Igen ked­vező volt eddig a szőlőre, mert a májusi, júniusi aszály csökkentette ugyan a kalá­szosok termését, de a szőlő bírta a meleget. így aztán kellő időben érkezeit az eső, az. ültetvények felfrissültek, a hosszú fürtökön csaknem teljesen kifejlődtek már a bogyók. s olyan nagyok, mint más esztendőben augusztus közepén szoktak lenni. Elégedettek a szőlősgaz­dák, hiszen a vegetációban tapasztalható 2—3 hetes előny főképp a cukrosodás szempontjából fontos: eny­Az Agrocoop egyik partnergazdasógában, a Mezönagymihäly! Állami Gazdaság Barzsó-tanyán levő juhászati telepén kettő, 2x2Á fejöállásos. Alfa—Laval tejőberendezéssel fejik a juhokat, Ott- jártunkkor 1800 julitól 560 liter tejet fejtek naponta. Gelej'en, a helyi termelőszövetkezetben — ugyancsak rendszer* tag — 5 millió forintból valósították meg o tejházat, a fejöter- met és az elö-utóvárakoztatót Itt két darab, 2x36 fejőállásoí Alfa-Laval fejöberendezés működik. Képünk a geleji tejház 2000 literes hütötárolójáról készült. Az elmúlt néhány évben a juhászat témája többször összehozott Varga Sándor ag­rármérnökkel, az Agrocoop termelési rendszer. borsodi alközpont vezetőjével. Kö­vetkezésképp módom volt megismerni véleményét me­zőgazdasúgunk e fontos ága­zatáról, lehetőségem volt lát­ni azt a lankadatlan agitá- ciós és szervező tevékeny­séget, amelyet az ágazat fej­lesztése érdekében kifejtett, illetve napjainkban is kifejt. Legutóbb Arlón, az ózdi já­rás mezőgazdasági szakem­bereinek összejövetelén tar­tott előadásán találkoztunk. Mint mindig, most is átiz- zott a szakma szeretete, cse­lekvő szándéka előadásának minden mondatán. Ezt köve­tően ültünk le beszélgetni. — ön a juhászútúnk je­lenlegi helyzetét ismerhetve, eléggé borúlátó képet festett. Valóban ennyire gondoklcal terhelt az ágazat? — Én úgy vélem, a juh- tenyésztésünkben jelenleg több a gond, mint bármikor. A legtöbb helyen nincs elő­relépés, ma is úgy tartják a juhokat, mint 15—20 év­vel ezelőtt. Igaz, az V. öt­éves tervben a juhállomány nagyarányban növekedett, de ez a mennyiségi növeke­dés nem járt együtt a ju­hok biológiai igényét kielé­gítő környezeti feltételek fej­lődésével. Nemcsak a mű­szaki értelemben vett korsze­rűsítés maradt el a kívánal­maktól, hanem a tenyésztés korszerűsítése is. Súlyosbítja az ágazat helyzetét, hogy a jövedelemviszonyai sem ked­vezőek, és fejlesztését a je­lenlegi közgazdasági feltéte­lek nem segítik kellően. — Előadásában kiemelten foglalkozott a tenyésztői •munka hiányosságaival... — Azért tettem, mert ez egy rendkívül sarkalatos kér­dés. Juhtenyésztésünkben a hármas hasznosítású merinó fajtáknak máig meghatározó szerepük van. A jelenlegi ál­lomány 98%-a ugyanis me­rinó fajta. A merinó neme­sítése az elmúlt évtizedek­ben a hús- és gyapjúterme- Jésre irányult. A tejtermelés irányában szelektálás nem történt, lévén, hogy a juhok íejése az elmúlt néhány évet leszámítva — megfelelő gé­pi berendezések hiányában — színié a minimálisra kor­látozódott. Ma viszont ez egyre nagyobb gond. mert jelenleg már rendelkezésre állnak megfelelő fejőberen- dezések — rendszerünk is forgalmazza ezeket — és a juh lejből készült sajt iránt nagy a kereslet. Ezzel szem­ben például a tenyészkosok minősítésénél még ma is a gyapjútermelés az értékmé­rő tulajdonság... — A juhtejterme lés ben va­lóban ilyen nagyok lenné­nek a lehetőségek? — A juhtejböl készült, kaskavál sajtot igen kedve­ző áron lehet exportálni. A tejipar mintegy 15 millió li­ter juhtej átvételére tud tel­készülni. Jelenleg viszont még csak 3,2 millió liter tej­nél tartunk. Pedig ma már nem gond a l’ejés. Az Alla- Laval fejőberendezés, amely­ből itt Borsodban is huszon­öt működik már a partner- gazdaságainknál. pótolja az emberi kezet. Sót. a gép több lejei fej ki a juhtól, mint a kéz. Mi több, kézzel tőgypréselést lehet elérni, ami tőgygyulladáshoz vezet. Ezzel szemben az Alfa-Laval gép tőgykímélő. Gond viszont; hogy ez ma még nincs min­denhol, illetve, hogy a világ- színvonalon allo géppel ott áll egy korszerűtlen fajta, a merinó, amiről tulaj­donképpen azt sem tudjuk, mire képes. Sajnos, a te­nyésztési állapotokat tekint­ve, az országban elég nagy a kavarodás ... — Mint minden gazdasági tevékenységnél, így a juhá­szaiban is a gazdaságosság, a hatékonyság döntő kér­dés ... — Ügy igaz. Ezen a téren legnagyobb tartalékunk a ta­karmányozásban rejlik. A gyepgazdálkodásra az eddi­gieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Az a tapasztalat, hogy a juh kondíciója az évszakok vál­tozásával állandóan válto­zik. Sajnos, éppen lel végén a leggyengébb, amikor pedig előrehaladott a vemhesség. Enntk az a következménye, hogy a bárányok gyenge vi­talitással születnek, s a tej is kevés a frissen ellett anyáknál A — Az elmondottakból egy­értelműen következik: a ju­hászat terén lépnünk kell. ön szerint hol kell kezde­ni? — Először is rendet kétl teremteni, s meg kell szün­tetni azt az összevisszaságot, ami ma még nagyon sok gazdaság juhászaiét jellem­zi. A sűrített ellelés véle­ményem szerint rengeteg kárt okozott. Nem hozta a 'várt eredményt, ellenkező­leg, ellenőrizhetetlenné vált, melyik anyajuh mikor ellett, illetve elletl-e egyáltalán. Ezt a mai 300—400-as tál­káknál a legjobb juhász sem tudja megmondani. A „rend- teremtésnél” vallom a rend­szerünk technológiáját, de ezt nem a mundér védelmé­ben teszem. Meg kell ugyan­is teremteni - — ahogyan több partnergazdaságunknál meg is teremtettük — a te­nyésztési kontroll féltőidé­it : maradandó megjelölés­sel. folyamatosan vezetett nyilvántartással, rendszeres, korai vemhességvizsgálattal. Csak így érhető el. hogy évente minden anyajuh le­éli jen. illetve meddőség ese­tén minőségi szelekciót tud­jon végrehajtani a gazda­ság. Ezen az úton kell elin­dulni ... Hajdú lmrr Fotó: Fujién László Öntözik a szőlőt Hegyaljai! nyivel töob ideig érleli majd a napmeleg a fürtöket, aszű- ■sítja a löppedt szemeket. Márpedig a történelmi bor­vidékünkön az aszús évjá­ratot tartják igazán értékes, gazdag szüretnek. Es mert erre az idén — az eddigiek alapján — jók a kilátások, minden mun­kál megadlak és megad­nak a gazdák a tőkéknek, verivigéknek. A helikon- terek pontosan szakszerű­en végzik a permete­zést a peronosz.póra. liszt - harmat. szürkén mész, fa- kácsafka. szőlőorbánc. szőlő- moly ellen, a Szőlőművesek pedig a szükség szerinti ka­pálást, csonkázást, kötözést, kordon közé való hajtogatást végzik. Tokaj-Hegyalja ■ legna­gyobb szőlészeti-borászati gazdasága, a borkombinál a korszerűsítésben természete­sen más tekintetben is pél­dát mutat: néhány éve ugyanis már öntözéses sző­lőtermesztést folytat. Szá­raz, aszályos időjárás ese­tén. amilyen ezen a nyáron is tapasztalható, mesterséges esöztetést is alkalmaz. A tarcali kerületben már 457 hektár szőlőültetvény. 35 hektár eltványiskola, 30 hek­tár alany telep, továbbá 214 hektár almáskert öntözését ellátó berendezést telepített, amely a tarcali öntözőfürt- föl kapja az éltető vizet, Az öntözéses szőlőtermesz­tés nemcsak a termés meny- nviségének növelését, ha­nem minőségének javítását is elősegíti. Ennek a bog1 ok nyári ..hízása" és az ezt kö­vető cukrosodása. nemkülön­ben ősszel az aszúszemek egészséges töppedése szem­pontjából igen nagy a jelen­tősége Amibe a gazdaság­nak áz öntözés kerül, vi­szonylag rövid idő alatt és bőségesen megtérül a termés mennyiségében, és ami To- kaj-Hegyálján az igazi érte­ket jelenti, a borok minősé« gében. CSt. J.) a juhászai

Next

/
Oldalképek
Tartalom