Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

ESZAJC-MAGYARORSZAG 2 1983. július 15., péntelc Ülést tartott a megyei NEB Mi az oka a kohászati ága­zatban észlelhető elörege­désnek? Hogyan lehetne kedvet csinálni a fiatalok­nak a kohászszakmákhoz? Meg lehet-e oldani átkép­zéssel a felmerülő gondot? Sorolhatnánk még tovább azokat a kérdéseket, amelyek a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnapi ülé­sén vetődtek fel. Érdekes, izgalmas témákat felölelő jelentés került napirendre. Jelzi ezt, hogy a résztvevők igen aktívan kapcsolódtak a vitába, amely a kohászati ágazatban tapasztalható mun­kaerő-gazdálkodással foglal­kozott. A jelentés készítői négy vállalatnál végeztek vizsgálatokat, amelyek egy­értelműen igazolták, hogy elsősorban a melegüzemi dolgozók helyzetén kellene változtatni.' A vállalatok ve­zetői látják a gondokat, tet­tek is intézkedéseket a meg­oldás érdekében, ezek azon­ban egyelőre még nem rea­lizálódtak. Második napirendi pont­ként a tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetét vitat­ták meg a résztvevők. El­hangzott az a megállapítás, hogy nincs okunk a derűlá­tásra. hiszen a tények másra engednek következtetni. A fiatalok jó része alkalmat­lan a katonai szolgálatra, az életmód változásai mozgás­szegénységet eredményeztek, s elsősorban a szemléleten kellene változtatni a jelen­legi pontról történő elmoz­dulás érdekében. Befejezésül javaslat hang­zott el a megyei NEB 1983. II. félévi ellenőrzési és mun­katervének módosítására, majd jelentést hallgattak meg a közérdekű bejelenté­sek és javaslatok, panaszok intézésének felügyeleti el­lenőrzéséről. Román árfolyamváltozás Szerdától változott a ro­mán lej nem kereskedelmi (turista) árfolyama: az eddi­gi 12,50 lej helyett 13,52 lej­be kerül egy dollár. Hasonló arányban válto­zott a többi nem szocialista ország valutája, valamint a jugoszláv dinár árfolyama is. A román külkereskedelmi bank közölte, hogy az intéz­kedés, vagyis a lejnek a dol­lárhoz képest történt ismé­telt leértékelésének célja a külföldi turistaforgalom nö­velésének elősegítése Romá­niában. A dollár árfolyama leg­utóbb 1982. december 29-én változott, amikor egy dollár értéke 11 lejről 12,50 lejre növekedett. ffatoiiai díszszemle Párizsban Francois Mitterrand köztársasági elnök megszemléli a felsorako­zott egységeket. A nagy francia forradalom 194. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt katonai díszszemlét rendeztek Pá­rizsban. A díszszemle fő eseménye a gyors bevetésre kész fran­cia erők kötelékébe szánt he­likopteres és páncéloselhárí­tó egységek tisztelgése volt. — A tavasszal meghirdetett ötéves katonai program ke­retében 47 ezer főnyire ki­építendő erőt elsősorban eu­rópai bevetésre készítik fel, arra az esetre, ha — a NATO elképzelése szerint — táma­dás érné az NSZK-t. Nyu­gati katonai megfigyelők már korábban rámutattak: a francia gyorsan bevethető erők megteremtése szüksé­gessé teszi a NATO és Fran­Ä ZIL autógyár Majd egy kilométer hosz- szú, 75 000 négyzetméter alapterületű az összeszere­lő csarnok az 1916-ban alapított, később Lihacsov igazgatóról elnevezett moszkvai autógyárban, köz­ismertebb nevén a ZIL- ben. A csarnok a gyár több, egymást követő rekonst­rukciója után, az 1970-es évek közepén épült fel, s csupán egy a gyár 29 nagy, magas fokon gépesített műhelye közül, amelyeket összesen 177 kilométernyi konvejer köt össze, hogy az összeszerelőben fennaka­dás nélkül naponta mint­egy 700 teherautó gördül­hessen le a futószalagról. Ebben a műhelyben dolgo­zik a gyár mintegy 100 000 dolgozója közül 4000: több­nyire fiatalok. A végeláthatatlan épü­letben a munkahelyek fe­lett kanyargó, több, mint 22 kilométer hosszú szál­lítószalagról látszólag az égből ereszkednek le az al­katrészek: a csarnok ele­jén még a csupasz alvázat látni, a végén pedig kész teherautók hagyják el „sa­ját lábon” a szalagot. Az ide látogató magyar újságírókat Vlagyimir Szmirnov, a műhely párt- bizottságának harminc éven alig túli titkára kí­sérte végig, s készséggel magyarázta: az egész kon- vejer-sor szovjet gyárt­mány, itt alkalmazták elő­ször. A sor kitűnően be­vált, s ma már a Kamaz Autógyárban is ilyen mű­ködik. A futószalag reggel hét­től este 11-ig két rövid pihenő kivételével állandó­an mozog: ezalatt három műszakban váltják mellet­te egymást a munkások. A szalag mentén időnként jel­zőtáblákon számok gyul­ladnak ki: ezek mutatják, ha probléma adódik, s azt is, pontosan hol, melyik munkahelyen van a baj. A jelzés után néhány perc­cel már intézkednek is a diszpécserek: a jelzőtábla fényeinek kialvása jelzi, hogy kijavították a hibát. A ZIK teherautók húrom alaptípusát is összesen mintegy 150 változatban szerelik össze: külön kivi­tel készül különösen hi­deg, vagy trópusi éghaj­latra, s ezen belül is kü­lönféle rakfelületekkel lát­ják el a teherautókat, vagy éppenséggel a speciáljár- műveket. Most folyik a gyúr soron következő re­konstrukciója, s ezen belül a legsürgetőbb feladat a Diesel-motorokat gyártó üzemrész felépülése. A Diesel-meghajtású új, 4331- es típusszámmal jelölt ZIL- eknek ugyanis 1987-remár a termelés felét kell ki­tenniük 1— mondja Vlagyi­mir Szmirnov, s meg' is mutatta az új' típust, ame­lyet ma még csupán a csarnokban kifüggesztett képen lehet megcsodálni. Mindez nem az össze­szerelő műhelyen múlik, hanem a többi üzemrészek rekonstrukcióján, s a szál­lítók tevékenységén. A te­herautók alkatrészei ugyan­is a moszkvai gyárban, to­vábbi 15 fióküzemben, s számos szállítónál készül­nek. A kocsik garanciája ugyan csupán 200 ezer ki­lométerre szól — még csak nemrégiben kezdődött meg a ZIL szervizhálózatának kiépítése —. de mivel a ZIL termékeinek közel há­romnegyede kiváló minő­ségben készül, a kocsik általában még mostoha körülmények között is kb. 300 ezer kilométert fut­nak, jó „pilóta” kezelésé­ben pedig akár 500 ezer kilométert is megtesznek. A termelésnek mintegy 14 százaléka megy export­ra: teherautókat ötven or­szágba szállít a ZIL, má­sik fő termékét, a háztar­tási hűtőszekrényeket pe­dig a világ ’ hatvan orszá­gának vásárlói használják. Az exportról szólva em­lítést érdemel, hogy a ZIL teherautói hosszú időn át Magyarországon is nagyon népszerűek voltuk: az el­múlt tervidőszakban ha­zánk több, mint 10 ezer darabot vásárolt. Ez a nép­szerűség Magyarországon 1979 óta a ZIL-motorok viszonylag nagy benzinfo­gyasztása miatt csökkenő­ben van, de az új, Diesel­motoros változat megjele­nésével alighanem újra fel­lendül. A szovjet—magyar kül­kereskedelemnek egyéb­ként igen jelentős részét teszik ki a gépjárműipar termékei: a Mogürt és a szovjet Autóexport között 1983-ra aláírt szerződés több, mint 71)0 millió ru­bel értékű csereforgalmat rögzít. A kölcsönös szállí­tásokban jelentős helyet foglalnak el a szovjet te­herautók, s a népszerű sze­mélygépkocsik, valamint a magyar Ikarus autóbuszok: a két ország között számos kooperációs és szakosodá­si megállapodás van ér­vényben. Visszatérve a gyárhoz: a ZIL számos saját szana­tóriummal, üdülővel, úttö­rőtáborral, rendelőintézet­tel, egy korszerű kórház­zal, naponta több ezer lá­togatót fogadó kultúrpalo­tával, 28 ezer főnyi taglét­számú sportklubbal ren­delkezik, s még sok más módon gondoskodik dolgo­zói és családjaik jólétéről. Végül, de nem utolsó sor­ban: a gyári szakember- képzés legfelsőbb foka a főiskola: ezt végezte Vla­gyimir Szmirnov, az össze­szerelő csarnok fiatal mér- nök-párttitkára is. ciaország szorosabb együtt­működését. hiszen a francia gyorsegységek bevetésük ese­tén a nyugati szövetségesek légi és hadtáptámogatására szorulnának. A díszszemle előtt Franco­is Mitterrand köztársasági elnök katonai gépkocsiról megszemlélte a Champs El.ysée-n a Charles de Gaulle —Etoile tértől a Concorde térig felsorakozott egysége­ket. Mitterrand elnök a fran­cia nemzeti ünnepen a tele­víziónak adott nyilatkozatá- ban kijelentette, hogy bará­tibb kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval, ugyanak­kor — közvetve — ismét el­utasította, hogy a Genfben folyó tárgyalásokon számí­tásba vegyék a francia nuk­leáris erőt. Az elnök rámutatva, hogy az Egyesült Államok Fran­ciaország szövetségese, kije­lentette: „A Szovjetunióval való kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten és az együtt át­élt nagy történelmi korsza­kokban kialakult szolidari­táson alapulnak”. Éppen ezért azt várja, hogy bará­tibb kapcsolatok jöjjenek lét­re a Szovjetunióval és a ma­ga részéről hozzá kíván já­rulni ehhez. Francois Mitterrand nyi­latkozatában kitért a csádi helyzetre is és kijelentette, hogy Franciaország tisztelet­ben fogja tartani a Csőd irá­nyában vállalt kötelezettsé­geit, tie semmi ok sincs ar­ra, hogy túlmenjen az 1976- ban aláírt szerződésen. A gazdasági helyzetről szólva az elnök további erő­feszítésekre szólította fel a franciákat. Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérka­ri főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes meghívására július 11—14. között Petur Gracsanin vezérezredes, a Jugoszláv Néphadsereg vezérkari főnöke vezetésével jugoszláv katonai küldöttség tett hivatalos, baráti látogatást hazánkban. A de­legációt fogadta Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár. Az olasz „Pace e Guerra” (Béke és Háború) folyóirat szerkesztősége. szerdán beje­lentette, hogy két olyan do­kumentum birtokába jutott, amelyben az Egyesült 1 Álla­mok római nagykövete, Maxwell Rabb javaslatot tesz Washingtonnak, hogyan varrják a „keleti tömb” nya­kába a II. János Pál pápa ellen 1881. május 13-ári a tö­rök terrorista, Agca által el­követett merényletet. Az ANSA olasz hírügynök­ség által közöltek szerint Rabb 1982. augusztusi jelen­tésében lehetségesnek talál­ta. hogy „Olaszországban kampányt szervezzenek. A cél az, hogy felhívják a köz­vélemény figyelmét a pápa ellen elkövetett merénylet bolgár összefüggéseire. Egy ilyen kampány lehetséges és ígéretes, egyrészt azért, mert a katolikusok fogékonyak rá. másrészt mert Agca, az olasz titkosszolgálatok, kor­mánytisztviselők, politiku­sok, katonák és néhány na­pilap készek volnának támo­gatásukat adni hozzá. Bulgá­ria korhpromittálúsával lé­pest tehetnénk afelé, hogy lejárassuk a szovjet vezető­ket” — áll az amerikai nagy­követnek tulajdonított jelen­tésben. A másik dokumentum, ugyancsak Rabb jelentése, 1932 decemberében kelt. Eb­ben már arról esik szó, hogy milyen sikert könyvelhetnek el a kampány kapcsán. Az ANSA szerint a „Pace e Guerra” következő számá­ban teljes terjedelmében közzéteszi a két dokumen­tumot. Az USA római nagykövet­ségének szóvivője szerdán este hamisítványnak minő­sítette a két jelentést. Azt mondta, hogy „ezek a jelen­tések sohasem kerültek Ró­mából Washingtonba”. Eilii: húsz Ízesei e megye mezigazdasási üzeieihen (Folytatás az 1. oldalról) lyának felhívása is, aníiely a további tűzesetek megelőzé­se érdekében egy sor sürgős teendőre hívja fel a figyel­met. Így például biztosítani kell az aratásba bevont va- • iamennyj gép karbantartá­sát. és rendszeres — indulás előtti, valamint üzemelés közbeni — ellenőrzését, te­kintettel az olajcsöpögések­re, a szikrapróbákra, a rend­ellenes melegedésekre és más, tüzet okozható körül­ményekre.' Több tüzet okozott a gon­datlan tarlósgetés, ezért a felhívás hangsúlyozza, hogy be kell tartani a tarlóégetés­re vonatkozó előírásokat (engedélyezés, előzetes beje­lentés, védőszántás, szemé­lyi és tárgyi feltételek bizto­sítása). amelyeket egyes gaz­daságokban bizony nem vet­tek elég komolyan. Növelni szükséges a mezőgazdasági termények védelmét szolgáló ellenőrzések gyakoriságát és hatékonyságát, hogy ne for­dulhasson elő tiltott tűzra­kás, dohányzás, ne okozhas­sanak több tízezer forintos károkat a kazlakhoz férő, gyufával játszó gyermekek. A kazlazásra vonatkozó elő­írásokat jobban kell betar­tani. mert az öngyulladások is okoztak súlyos tűzkáro­kat. Az elmúlt két hét során megyénkben pusztító húsz. jelentősebb mezőgazdasági tűzesetből azt a tanulságot is le kell vonniuk a mező- gazdasági üzemeknek, hogy jobban, kell megszervezniük, gyorsabbá kell tenniük az esetleges tüzek jelzését, s hatékonyabbá kell tenni a helyi tűzoltási lehetősége­ket is. (Pfc) A Dél-borsodi Afész Mezöcsát, 1983. szeptember 1 -töl 1986. augusztus 31-ig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA A KÖVETKEZŐ EGYSÉGEKET: 40. sz. Vegyesbolt, Mezöcsát, Kossuth út 1. 201. sz. III. o. Bisztró-falatozó, Ároktő, Széchenyi út 22. 206. sz. IV. o. Eszpresszó, Gelej, Petőfi út 20. 208. sz. IV. o. Eszpresszó, Hejőbába, Néphadsereg út 90. 212. sz. IV. o. Italbolt, Hejőkürt, Lenin út 69. 21 ö. sz. IV. o. Italbolt, Hejőszalonta, Kossuth út 36. 217. sz. III. o. Bisztró-falatozó, Igrici, Kossuth út 33. 221. sz. III. o. Presszó, Mezöcsát, Vörös Hadsereg út 222. sz. IV. o. Bisztró-folotozó, Mezöcsát, Sporttelep 226. sz. IV. o. Italbolt, Mezöcsát, Szoták M, út 1. 235. sz. III. o. Bisztró-falatozó, Sajószögeá, Ady út 28. 245. sz. IV. o. Italbolt, Tiszatarjón, Eötvös körút 15. A versenytárgyalás 1983. augusztus 16-án 9 órakor Mezőcsáton, a Tiszavirág étteremben lesz megtartva. Pályázatok leadásának határideje 1983. augusztus 8. A pályázói: részére bővebb információt 1983. július 25-töl az áfész közgazdasági főosztályár, adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom