Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1>'c3. június 14., Itcdd A képernyő előtt Krónika után Az orsr.Au, legkülönbözőbb vidékeiről 9 érkező közel háromezer úttörő részvételével június Ui-án kezdődik a nyári táborozás a balatoni úttörővárosban. Már az első turnusban is — amely június 30-'g tart — a gyerekek érdeklődésüknek, úttörőcsapatukban vállalt tisztségüknek megfelelően különböző szaktáborokban nyernek elhelyezést, A legnagyobb szálúban, több mint ezren az úttörőcsapatok sport- és túrafele- lősei táboroznak, míg az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott iskolai ,gyermekkórusok tagjai az „Éneklő ifjúság” szaktáborba kaptak meghívást. A Bakaion és Iájának óvásában.már eddig is eredményeket elért úttörőket a környezetvédelmi szaktábor, az eszperantista gyerekeket pedig az eszperantó nyelvi tábor vár in. A filmművészet iránt érdeklődő úttörők igényeit minden bizonnyal kielégíti n filmszerűire szaktábor gazdag élményt kínáló programsorozata. Első ízben kerül sor a kisegítő iskolák úttörőinek, valamint a' hallássérült gyermekek táboroztatására. A balatoni úttörőváros munkatársai gondosan felkészültek a gyerekek táboroztatására — s a szaktáborok eltérő programjain kívül —, a gyerekközösségek igényei''V- -k e "t . .Tiki e j ' - '.F • \ ...... h ez és az időjáráshoz is alkalmazkodó változatos rendezvényekkel, a Balaton-part vidám játékokat nyújtó lehetőségeivel kívánják a két hotel. emlékezetessé tenni. Felvételeinken: Képek az úttörőtábor életéből. Troeü-sorozat a televízióban Csaknem féleszlendei, meglehetősen rendszertelen jelentkezés után, szerdán este befejeződött a Magyar Televízió és a MAFILM Objektív Filmstúdió közös vállalkozásában készült törté-, nelmi dokumentumfilm-so- rozat. a Krónika sugárzása. Fogadtatása már az egyes részek után megoszlott. Egy ilyen hosszú sorozat után lehetetlenség annak minden mozzanatát számba venni, elemezni, sokkal célszerűbb ■néhány tanulságát feljegyezni — azt is elsősorban abból az aspektusból, miként vál-- tolla be az előzetes reményeket, alkotói célokat, hogyan segít történelmi tudatunk. befolyásolásában, menynyire segít a második világháborúbeli magyar részvétel képének megváltoztatásában. A sorozat megkezdése «Hött Juhász Gyula történész, aki több alkalommal a képernyőn is jelentkezett a Krónika kapcsán, így nyilatkozott: „E hadsereg fa 2. magyar hadsereg — A szerk.) történetét mondják el Sára Sándor filmjének visszaemlékező!. a maguk szemszögéből. Katonák, tisztek, volt tábornokok és túlélő munkaszolgálatosok. A visszaemlékezések mozaikjából meglepő pontossággal kerekedik ki, ami történt. Bizonyítva, hogy értő, szuverén művész kezében a szóbeli források is képesek történeti valóságot feltárni ... Bizonyítva, hogy a ,ki beszólástól’ nem kell félnünk. Hiszen nem új legendákat szül, hanem görcsöket old. Ennek a filmsorozatnak ez a legnagyobb tanulsága.” És most nézzük, hogy a történész ajánlása mellett milyen hatást várt filmjétől a rendező Sára Sándor: „Azt, hogy talán ezzel is sikerül visszaadni ennek a nemzetnek természetes önbecsülését. Mert nem véletlen, hogy amikor a halálból hazatérőket itthon nem ünneplés, hanem karantén várta, akkor az azért is történt, hogy ne csak egészségügyileg, hanem szellemileg is elszigeteljék őket...” Napjainkban szinte miniden társadalomtudományi jellegű gondolatcserén felmerül a történelmi tudat, a nemzeti önbecsülés témaköre, igen gyakori a magyar - ságiadat emlegetése, ezért "hát ennek a hosszú és minden bizonnyal százezrek ál- . la! nézett sorozatnak a hatása döntő méretű lehet a helyes történelmi tudat alakításában. i Szeretném kiemelni Juhász Még élénken «nlékez• hetünk azokra a vitákra, amelyek a középiskolai tananyag módosítása, pontosabban a megjelenő tankönyvek körül lángoltak fel. Azótá érettségiző korba nőtt fel az a korosztály, amely elsőnek tanult a gimnázium új tankönyveiből, s amelynek tanítása, tanulása a mai pillanatig nem zökkenőmenüs. Ennek több oka is van, elsősorban az persze, hogy elsőnek lenni sohasem könnyű, mindig magában rejti a buktatókat a járatlan, a még tapasztalatlan út. De az is tény például, hogy a negyedikes gimnazisták számára ma sincs még végleges magyar irodalom tankönyv, s hogy kell a visszapillantás, a mérlegelés ahhoz, hogy át tudjunk tekinteni legalább valamelyest egy folyamatot, adott esetben a középiskola négy esztendejének irányait. A fakultáció, az új tantervi követelmények bevezetése óta idén nőtt elsőként érettségiző korba egy korosztály, s ez az, ami igazán érdekessé, izgalmassá teszi a gyerekek és a tanárok közös erőpróbáját. Ügy tűnik, a gimnáziumi reform erősítette az érettségi vizsga rangját, bár maga az érettségi bizonyítvány «»itozatianul csak a menleGyula ajánlásából a „maguk szemszögéből', a „túlélő", meg ..új teg \n 11 " definíciókat. Azért, mert a nyilatkozók csakis a ír,aguk szemszögéből tekinthet ek vissza a doni háborús élményekre, noha egyikük-másikuk — hajdani b- • fogva — nemcsal: saját személyes tapasztalatai: ismerhette, ám visszaemlékezéseiben — például a volt magas rangú tiszteknél, tábornokoknál — mindig jelen volt valami elhatároló „objektivitás”, azaz a hibás intézkedéseket, a bűnös rendelkezéseket mindig mások adták ki. A gyakorlatilag rendelkezési jog nélküli kiszolgálta tolta k em i é k ez és ei - bői valóban döbbenetes mozaik állt össze. És itt kell elővennem a „túlélő” szót. Például az általam nagyon tisztelt és szeretett Fazekas György emlékezése a munkaszolgálatra kitűnő kor- történeti dokumentum — addig, amíg Fazekas e rettenetben részt vett. Ám ő nem csinálta végig például a visszavonulást — mert átszökött a Vörös Hadsereghez —, amikor tízezrével pusztultak el a munkaszol- gálatosok, vagy éppen pusztították őket. És nem nyilatkoztai: erről a pusztítást végrehajtó keretlegények, tartalékos és hivatásos tisztekből kikerült parancsnokok sem. A túlélő honvédek drámai emlékezései mellől is hiányoztak a nem túlélők „vallomásai”, azaz a rettenetes pusztulásra emlékeztető dokumentumok. E túlélők maguk szemszögéből való emlékezései kicsit egyoldalúvá teszik a Krónikát, s Juhász Gyula elvárásával szemben igenis alkalmat adnak új legendák születésére, azaz annak megállapít ára, hogy egy, szinte kivétel nélkül ártatlan emberekből álló magyar hadsereg pusztult el — amelyben talán csak Jány Gyula volt marad lanul bűnös —, mindenlei más ártatlan és kiszolgáltatott. A Krónika eseményeinek kortársa és részbeni szenvedő részvevője is voüam, nem utólag tanultam, hallottam az eseményekről. Nagyon jól tudom, hogy a 2. magyar hadsereg katonáinak nagy többsége nem lelkesedve ment a frontra, a katonák döntő hányadát éppen úgy vitték, mint a zsidó, a nemzetiségi és a veszélyesnek ítélt munkásmozgalmi emberekből alakított munkásszázadokat. De az is tény, hogy 1943 januárjáig valami másfajta magyarságvél szerepét tölti be a továbbtanulásban. De az érettségi növekvő presztízsét mulatják a szigorodó vizsgakövetelmények, például az a régóta sürgetett változás, hogy idegen nyelvből szóban és írásban is legyen mód és lehetőség megmérni a fiatalok tudását, mert csak a kétféle vizsga alapján lehet biztonságosan lemérni, hogy a nyelvtani ismeretek milyen beszédkészséggel párosulnak. Adott esetben pedig a beszédkészség fontosabb feltétel lehet, mint a nyelvtani szabályéi: elméleti ismerete. Ilyen változás például, hogy idén már kötelezően írásban zajlottak a matematika- vizsgák — szóbelizni csak elégtelen írásbeli után kellett. Növekedett a szóbeli érettségi vizsgák száma —, s ez alighanem összefügg azzal a tendenciával is, amelyet ugyancsak tapasztalhatunk oktatásunkban, hogy az elburjánzott írásbeliséggel szemben ismét az élő szó kap rangot. Ennyit általában — s most következzem néhány olyan észrevétel, amely az idei érettségi vizsga negatív tapasztalata, függetlenül attól, hogy nagyon sok fiatal még előtte áll a megméretésnek. Amennyire örvendetes, hogy az érettségi rangja, szerepe növekszik — s igen kitapinttudat töltötte meg az émbe- rekel, s csak a vormv rezsi katasztrófa — amit utánzóit elő azzal, hogy egyál- laláh oaavezc nyelte haci: *ni az embere); szómét, amikor a viss Kifele í hl ás, az életmentő menekül és közben minden ma -I.éppen látszott, mint az odafelé való (jyoze- delmes Tininirozásban. ,\z is tény, hogv kegyetlenségeket követett el magyar katona is a szovjet poieári lukoxsáfj ellen, s az is. hogy például josztogatásra is sor került. Nem esett szó. ebben a nagyon tisztes emiekgzés-soro- zatban a táborról táborra járó kivégzö alakulatról, vagy a magányosan kószáló Jancsi huszárról, aki a mun- kaszolgálalosok megkínzá- sában jeleskedett; nem esett szó a magyar tábori csend- őrség túlkapásairól és so!: mindenről, ami ugyancsak hozzá tartozik a képhez. A Krónika segített annalc felismerésében, hogy a kegyetlen és igazságtalan hadjáratban részt vett 2. magyar hadseregben voltak igen nagy számban — bizonyára többségben — tisztességesen gondolkodó. és kiszolgáltatoVan harcoló emberek. s ezzel talán sokakban oldotta az általános, az egyetemesen bűnösnek nyilvánítás görcsét, ám halványabban világította meg a valóban szégyenletes mozzanatokat, amiket letapadni nem lehet, mert ez hamis történelem tudatot táplál, újabb legendákat, szülhet. A magyarságtudat nagyon ősz- szetett fogalom. Nem lehet egyszer a minden! itől rneg- rugdalt, mindenkinek kiszolgáltatott kis népet hinni, Vallani és vállalni, máskor meg a mindenben kima' ns- lót, élenjárót, a mindenkinél tisztességesebbet hirdetni. i A felszabadulás utáni történelemtanításunk és felnőtt társadalmunk „szemérmessége”, önmaga múltját bevallani nem tudása vezetett, a téves történelemszemlélethez, a hibás magyar.-,agtu- dat.hoz. A Krónika — szándéka szerint — ezen akart javítani. Nagyrészt jól teljesítette vállalását, de sok adalékkal adós maradt. A jobb történelmi tudathoz a kedvezőtlen adalékok ismerete is kell, mert a teljes múlt bevallása nélkül magyarságtudatunk, nemzeti tudatunk rém lehet teljes. A Krónika — a sok adalékkal — abban segített, hogy ezt továbbgondoljuk, Benedek Mikié« ható tendenciái iw vannak ennek — olyannyira káros, hogy változatlaunl igen sok . tételekkel. Idén például a matematika feladatsorban két olyan példa is szerepelt, amely nem tartozik a törzsanyaghoz, s amelyek nagyon sok pont elvesztéséit jelen - í ■ ■ i • t. \ íélreérthetőséget lehet mentségként. felhozni, de magyarázatként elfogadni nem. Még kevésbé azt, ami a biológia közös érettségi-felvételi írásbeli elbírálása után következett; több feladatnál utólag — már a dolgozatok elbírálása után — módosítottak a pontozást. Egészen egyszerűen az történt, hogy jóváírhatták a szaktanárok azokat a válaszokat, amelyeket a felvételiző-érettségiző középiskolai tanulmányai alapján, a tankönyv alapján adtak. A módosító köylovól szinte az utolsó pillanatban érkezett. E .sorók. írója, aki a miskolci ’ Kilián György Gimnázium francia tagozatain d. neves külföldi filmes alkotásait bemutató sorozatot tűz műsorára a Magyar Televízió: július 23-tól három szombat estén át Jan Troefl svéd rendező alkotásaival ismerkedhetnek meg a nézők. A svéd filmművészet kiemelkedő, alakja az ötvenes évek derekán, amatőrként tos osztályának elnöki teendőit látta el, akkor kapta kézbe, amikor az egyik érettségiző már kihúzta a biológiatételt, hogy javítson eredményén. Az ilyen pontatlanságok, figyelmetlenségek semmiképp sem használnak az oktatásügynek és mind énkép pen el kerti I h etók lennének. Ment. nemcsak arról van szó, hogy esetleg felesleges drukkban tartják a fiatalt, hanem ennél többről, amit úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a tantervi követelményekkel szemben ingatják meg a hitet és a bizalmat a pedagógusban. E hit és bizalom nélkül pedig nem beszélhetünk nyugodt, kiegyensúlyozott munkáról. Az érettségi vizsga — bármennyire vitatjuk vagy vitattuk is — komoly próbatétel. A fiatalok is annak tekintik. Lezár egy korszakot — s bár tétje nem olyan nagy, mint évtizedekkel ezelőtt, a tapasztalat azt mutatja, ma sem mindegy az érettségizőnek, hogy menykezd te a filmezést. Kezdetben főként a dokumentariz- mus foglalkoztatta, később Bo Widerberg mellett dolgozott, mint operatőr. Közös munkáik egyike a nálunk is nagy sikerrel vetített Gyerekkocsi volt, Trocll 1 Öltőben mutatkozott be játékfilmmel: ő rendezte a 4x4 e. skandináv koprodukció« film nyire sikeres a szereplése. De az érettségi vizsga nyújt lehetőséget arra is, hogy négy év munkáját összegezze ne csak a diái:, hanem a tanár is. Az említett, s az idei tapasztalatok összegzéséhez alapot nyújtó érettségi vizsgán — a Kilián Gimnáziumban — egy jól formálódó tanár—diák \ i • szony mellett, elsősorban az került, — mint megfigyelés — az elnöki jegyzetekbe, hogy valamelyest erősödni látszik a fiatalok átfogó, folyamatlátó képessége. Az ü.i tantervek szélesebb alapot adnak ehhez még akkor is. ha nyilvánvalóan a középiskolai oktatásban is gondot jelent, hogy a hat, napra készült tanterveket öt nap alatt kell végrehajtani. A történelem tantárgy stabilizálódott, s a régmúlt történelmi események mellett igen fon tos szerephez jut a közelmúlt történelme, s maga a hús-vér ember, aki alakítója és cselekvő részese ezeknek az eseményeknek. Sokéi ik epizódját, és nemsokára már hazája filmművészetének egyik legnagyobb remény: éneként tartották) számon. A televízió — a hagyományoktól -eltérően — ezúttal nem teljes életművet mutat be. hanem a rendező néhány, gondolatilag szorosan összetartozó alkotásából ad válogatást. színű irodalmi ismeretek, a nyelvtan, ;f nyelvhelyesség ismerőiének általános megkövetelése ugyancsak pozitívum. S általában kielégítő is. Tagozatos osztály lévőn, egy sajátos gond vetődött )< I. A tagozatokban nincs mód fakultációra — s ez hátrányos helyzetet teremthet a továbbtanulásban, ha nem a tagozatnak megfelelően í án to ábbtanulni a tintái. E gond feloldása — esetleg ói./ ily bon tái tál, például a maternalikn esetében — m elodázhatatlan. Minden kezdet nehéz — ff a giuin: '.iumj új tantervek. :1, ■ -. ad a 1 - káli t 1 ysi g s, egész! át- re. úgy tűni, a tantervé!; módosítása — a részletproblémák ellenőr" — szerencsés volt. De éppen ezért szükséges, hogy az idei érettségi vizsgának ne csak a pozitívumait, a folyamatból adódó tapasztalatait gyűjtsék össze az oktatásügy irányítói, hanem egyszer már kerüljék ki azokat az idegesítő tévedéseket is, amelyek - csorbíthatják e megmerd és komol ysácá t. Csutoráé Annamária Érettségi, 1983 Presztízs, növekvőben
