Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

E5ZAK-MAGYÁRORSZÁ6 4 ", SZMT-üíés után, napirenden Szakszervezetek a közoktatásért A Szakszervezetek Borsod­Információ és tájékoztatás a pártszervezetekben Vegyészek és a szolgáltaiéit tapasztalatai 1983. június 12., fosámap Százhuszonöt éve született Dankó Pista, a nótakirály Abaúj-iiemplén megyei Ta­nácsa a közelmúltban tár­gyalta meg a közoktatáspoli- tikai határozat végrehajtását segítő szakszervezeti tevé­kenységről készített jelentést. E témáról beszélgettünk most Szalai Istvánnal, az SZMT kulturális, agítációs és pro- pagandaoeztályának vezetőjé­vel. — Az első kérdés magától adódik: hol a helyük és mi a szerepük; mit vállalhatnak és tehetnek a szakszervezetek az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáért? — Nekünk, mind az érdek- védelmi, mind a nevelési funkcióból adódóan vannak feladataink. Ez az alapállás. A közoktatást a kulturális érdekvédelem oldaláról köze­lítjük meg elsősorban. Régi i gazság, hogy az emberek csak akkor találják meg he­lyüket és számításukat a ter­melésben, ha megfelelően fel­készültek. A kellő tudás, az általános műveltség és a szakképzettség adhat jó ala­pot a helytálláshoz, ezért a •szakszervezeteknek folyama­tosan keresniük kell a mun­kahelyeken azokat a formá­kat, lehetősegeket és módo­kat, amelyek a több, új isme­ret megszerzését teszik lehe­tővé. A társadalmi igény és az egyéni itt találkozik iga­j zán, különösképpen manap- J ság. A termékszerkezet, a : technológia megváltoztatása ; 'áj ismeretek befogadását fel­tételezi, ezt sajátos eszköze- inkkei. segíteni ken. A jöve­delmezőbb gazdálkodás na­gyobb személyi jövedelmet biztosít, így találkozhatnak az érdekek. A szakszerveze­teknek ugyanakkor a nevelés (a nevelő munka) oldaláról is fontos feladatot ad az oktatás segítése. Ha megnézz ül: a szakszervezetek történetét, azt találjuk, hogy * szakmai műveltség, a politikai ismere­tek megszerzése érdekében mindig is sokat tettek. Nem nekünk kell megoldani az ok­tatáspolitikai feladatokat, de érdekvédelmi és nevelő mun­kánkkal folyamatosan és ál­landóan partnernek kell len­nünk. — Milyen eredményekről lehet számot adni? — A szakmunkássá válást, * szakmunkásképzés segíté- :sét fő feladatunknak tekin­tettük, ebben ered menyekről lehet szólni. Jó irányú el­mozdulás van a munkahelye­ken a szakmai alap- és to­vábbképzésben. Az utóbbi években előfordult, hogy a termékszerkezet váltása miatt új szakmákat kellett tanul­niuk a dolgozóknak, e téren is vannak jó példák. AzÓKÜ- ben például az elmúlt évben 5007 dolgozó vett részt vala­milyen tanfolyami képzés­ben, itt a képzés legfőbb cél­ja a munkaerő-mobilitás elő­segítése volt. A foglalkozta­tás biztosítása érdekében ro­kon-, -vagy másodszakma el­sajátítását teszik lehetővé 43- féle képzési formában ... Az LKM-ben az ol vasztár tan fo­lyam anyagába beépítették a konverleres acélgyártás tech­nológiájának ismertetését, a karbantartó lakatosokat pél­dául villanyszerelő szakvizs­ga letételére ösztönözték ... A Borsodi Szénbányáknál azokat a szakmai továbbkép­ző tanfolyamokat szorgal­mazzák, amelyek közvetlenül segítik a műszaki-gazdasági feladatok megoldását... A dolgozók idegen nyelvi tudá­sának segítését is egyre fon­tosabbnak tartják és jelentős eszközökkel segítik például az ÖKÜ-ben, a BVK-nál, a DIGÉP-ben.. . — E biztató jelenségek mel­lett viszont ez a megállapítás is olvasható az SZMT-ülés elé került írásos anyagban: „Tapasztalataink szerint a felnőttoktatásban résztvevők számának csökkenése általá­nos jelenség ..Mi lehet en­nek az oka? — Nehezedő gazdasági helyzetünk, mindennapi gond­jaink, a termelés problémái több tekintetben háttérbe szorították a tanulást, a kép­zést. A feltételek nehezedtek, a jövő szükségleteit is figye­lembe vevő tervező és beis­kolázási tevékenység sok gonddal terhes. Előfordul, hogy a munkavégzés körül­ményei, a termelési feltéte­lek sem ösztönöznek az új is­meretek megszerzésére, a mű­velődésre. Tapasztalható ugyanakkor az is, hogy a jö­vedelemkiegészítő munka mellett nem jut idő, energia a tanulásra. A nyolc osztály- lyal nem rendelkezők nagy része maga sem akar tanulni, gyakori az a szemlélet, hogy a magas életkor, vagy az ál­taluk ellátott munkakör szük­ségtelenné teszi a nyolc álta­lános iskolai végzettséget. Az úgynevezett kétnapos oktatás bevezetése a középfokú fel­nőttoktatásban növelte a vál­lalatok gondjait; a munka- időalap kímélése helyes tö­rekvés, de az emiatt való megszigorítások szei nléletbeii torzulást alakíthatnak ki az iskoláztatással szemben. Nem növeli a nagyobb tudás presz­tízsét az sem, ha az egyes munkakörök ellátásához elő­írt képzettségi követel menye­ket a munliahelyek többsége nem elég következetesen kéri számon... Látszik tehát, hogy sokrétűek a visszaesés okai; a szakszervezeteknek, nekünk a felismertetésben van sajátos szferepünk, az agi­táció* munkában azt kell megértetnünk, hogy csak as .ismeretek bővítése, új szak­mák elsajátítása, a tanulás lehet járható út. Elhangzott az SZMT-ülésen, hogy nincs meg, például, a mérnökto­vábbképzésnek az átgondolt, a munkához kötődő, kialakult rendszere. Ezt jeleztük is a SZOT-nak, kérve a kidolgo­zás kezdeményezését. Ez azért is kulcskérdés, mert a mű­szaki értelmiség az, amelyik a technika fejlődését meg­gyorsíthatná ,.. — Milyen feladatok fogal­mazódtak meg az SZMT-iUé- sen? — Az érdekek egyeztetésé­ben fontos feladatunk van. Egyik előrelépés az lenne, ha a felnőttoktatásban érdekel­teket összehoznánk (tanácsi szervek, üzemek, iskolák, szb-k képviselőire gondo­lunk) az álláspontok és teen­dők tisztázására, az össze­hangoltabb cselekvés érdeké­ben ... Az Iskolák társadalmi kapcsolatainak erősítésében azt tervezzük, hogy az üze­mek és iskolák, valamint a szülők „összehozásával” a ma­gunk módján hozzájárulnánk az éiénkebb együttműködés­hez. Mi a szülők szemlélet­formálásában is találunk fel­adatot. Milyen értelemben? Elsősorban a pályaválasztás terén, abban lehetnénk segí­tők, hogy jobban felismerjék a gyerekek tehetségét, tájé­kozottabbak legyenek a lehe­tőségekben, a szakmákról többet tudjanak, mint ed­dig ... A szakszervezeteknek az oktatás tárgyi feltételei megteremtésében is van ten­nivalójuk, az ösztönzésben pl. az építőknek figyelniük kell a felújítások, beruházá­sok határidejénél-: betartásá­ra, s minden vállalat megta­lálja a lehetőséget a környe­zetében levő, oktatást segítő építkezések támogatására ... A szakszervezeti művelődési intézményeknek sokoldalú szerep jut, a könyvtárak jó példáit szeretnénk elterjesz­teni ... Egyszóval feladat van bőven — summázta Szalai István, az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztá­lyának vezetője. S még hoz­zátette: csak az SZMT-ülés ért véget — a téma a min­dennapi munka napirendjén marad. Téoagy József Pártszervezeteink immár több mint két és fél évti­zede megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a poli­tikai közhangulat megisme­résére. Különböző szintű vezető testületek rendszeresen értékelik a közvélemény alakulását, s a mindezek alapos megismerését segítő információs munkál. A kö­zelmúltban a Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottsága ér­tékelte a pártszervezetek in­formációs tevékenységét és meghatározta a továbbfej­lesztés tennivalóit. Egyik fontos megállapításuk: az információs munka a párt- szervezetek többségénél a pártmunka szerves része; és eredményesen segíti a fel­adatok végrehajtását. Az információs rendszer eredményesebb működése érdekében tavaly megalakí­tották a pártbizottság mél­áéit működő információs m u n kabizo llságo t. Ennél: eredményeként az informá­ciók összegezése tartalma­sabb, színvonalasabb lett. Az alapszervezetek informá­ciós munkájában ugyanakkor jelentős eltérések vannak; egy részük meglehetősen rend­szertelenül továbbítja a jel­zéseket, más részük pedig nem hasznosítja kellően a politikai munkában. A TVK pártbizottsága fon­tosnak tartja, hogy az in­formációs jelentések ponto­san tükrözzék a vállalat dolgozóinak véleményét a különböző döntésekről, a „nagypolitika” és a szűkebb környezet minden fontos ese­ményéről. * A pártszervezetek munká- jábatí as információk to­vábbítása mellett legalább ennyire fontos a „visszacsa­tolás”, a válaszadás és a tá­jékoztatás. Ezt tartottak szem előtt a miskolci szoí- gáltatóipari pártbizottságon is, amikor nemrégiben meg­vitatták a tájékoztatás to­vábbfejlesztésének feladata­it. Területükön az elmúlt években javultak a szóbeli és a i. írásbeli tájékoztatás különféle formái, tartal­muk gazdagabb; a különbö­ző témák széles köi'éböl ad­nak információt a párttag­ságnak. A többségében miskolci vállalatok dolgozóinak vé­leménye megoszlik a város közéletéről szóló tájékozta­tásról. Sokféle fórumon szé­les körű és alapos informá­ciókat kapnak a gazdaság­politikai céljainkról, de már gyengébbnek tartják a kul­turális és közművelődési kérdésekről való tájékozta­tást. Jónak tartják a nem­zetközi helyzet ismertetését, de részletesebb, alaposabb információkat várnak a szo­cialista országok életéről Megfelelő az alapszervezetek tisztségviselőinek tájékozta­tása, de a különböző réte­gek (nők, műszaki értelmi­ség stb.) jobb informálása még a közeljövő feladata. Meghatározták a tájékoz­tatás továbbfejlesztésének tennivalóit: egyebek között nagyobb gondot fordítanak a helyi politika sokoldalú bemutatására, a kulturális kérdésekre. Egyik céljuk, hogy a tájékoztatás eredmé­nyesebben segítse elő a munkahelyi demokrácia tar­talmasabbá válását. r. j. A nagyon kedves és a na­gyon népszerű emberek vál­nak úgy közismertté, hogy utónevüket kedveskedően be­céző formában mondjuk, ír­juk. Manapság az arra érde­mes sportolók egyike-másika vívja ki magának azt a tisz­tességet, hogy Tibor helyett csakis Tibinek, Károly helyett csakis Karesznak titulálja öreg és fiatal. Régebben a ze­nészek — egészen pontosan a népszórakoztató cigányzené­szek — lubickoltak igy a nép­szerűségben, s zenditettek rá egy-egy nótára, amikor a vendég elkurjantotta magát: Lala, Gyulus, Őszi stb., ide a fülembe azt, hogy ... Cigányszármazású muzsi­kusaink koronázatlan kirá­lya, a most százhuszonöt éve született és immár nyolcvan esztendeje halott Dankó Pis­ta is így, Pistaként vonult be nemcsak a zene-, de bátran mondhatjuk egész művelődés­történetünkbe is. Most százhuszonöt éve, 1858. június 13-án látta meg a nap­világot a Szeged környéki Szatymazon. A későbbi nóta- szerző alig tizenöt évesen már prímási rangban állt saját bandája élén Szatymazon. Hogy mily tűzzel és érzéssel kezelhette a vonót, arra abból következtethetünk, hogy ha­marosan bekerült Szegedre, ott is a híres-neves Kass ká­véházba. Ebben a tükrös, füs­tös, márványasztal os idtíogá- lő és társalkodó teremben csinálta meg r. szerencséjét: itt lett a kottát nem ismerő cigánylegényből Dankó Pista, a nótakirály. Akkoriban a Kassban gyűl­tek össze délutánonként, es­ténként a Szegedi Napló mun­katársai, akik előbb fölfigyel­tek a sötét bőrű muzsikus szépséges játékára, majd pe­dig nótaszövegeket kezdtek írni neki. Mindenekelőtt Pósa Lajos költötte tucatszám e verseket, de segített jól csen­gő rímeket keresni Gárdonyi Géza, sőt alkalmasint Mik­száth Kálmán is. Az igazi nagy komponista- siker nem is maradt el. Ami­kor az Ü.i Idők 1895-ben dal- pályázatot hirdetett, annak első díját — s azzal együtt a tekintélyes összegnek számitó háromszáz koronát — Dankó Pista nyerte el, mégpedig a Zúg a szélvész, háborog a Ba­laton című szerzeményével. Még egy rövidke év, és a hajdani kis szatymazi prí­mást Budapest közönsége ün­nepli. 189ü-ban szerződtették, és attól kezdve a Duna part­ján zenged el a zömükben a Tisza mellett komponált da­lokat. Eltörött a hegedűm, vagy a Most van a nap leme­nőben, a Nem jó, nem ;ó min­den este a fonóba eljárni kez- detűeket. Az 1800-as évek legvégén, az 1900-as évek legelején már az egész ország Dankó-nótá- kat zeng. Az ő melódiáit da­lolja Blaha Lujza ugyanúgy, mint a falusi kocsmák kapa­tos népe. Közben pedig a színházak ci rádás falai közé is bekerül, hiszen sorra írja — azaz­hogy mások tolla alá diktálja — A zsöüérleány, a Szegény Laci, A leányasszony, a Re­beka, a Gyimesi vadvirág, A halász szeretője című daljá- tékainak zenéjét. Mindemel­lett népszínművekhez is kom­ponál betétdalokat, például a Cigányszerelemhez 189U-ban. Boldog embernek vélhet-’ ték hát ezt a zenei sikert si­kerre halmozó cigányprímást,' mégsem volt az. Kedvét egy­részt az búsította, hogy szár­mazása miatt csak csudái ta,1 de maga közé be nem fogad- ta a polgári nép. Apósa, Joő Ferenc, az ismert szegedi’, arcképfestő — Móra Ferene- től tudtuk ezt — egyenesen a. halálba itta magát azért, .merti lánya nőül ment Dalikéhoz. Másrészt pedig tüdőbetegsége aggasztotta, gyógyítása végett még San Remóba is elvonato- zolt. Sajnos hiába, mert az ottani levegő sem segített a baján, s 1903. március 29-én elhalálozott. Alig negyvenöt évet élt. Négyszáz dala maradt feiml S e négyszáz dalnak köszön-' he.ően kiteljesedett egy olyan Dankó-legenda, amelyhez ha­sonló kevés muzsikust övez.' Szeged városától 1910-ben síremléket, 1912-ben pedig szobrot kapott. Ez a közis­mert Dankó-szobor — Margó Ede melankolikus szépségű alkotása — a lehető legmél­tóbb helyre, a Kass- (később Hungária-) szálló elé került. A. L. Ifjú zenészek a Dankó-szobor előtt kfrón rajta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom