Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
e§2AK.WAGYARORS2ÄG >4 1983, június Iß,, péntek Értelmiségi, munkás- és tagHíóifjáság Estesen r Számos kisüzem, melléküzemág található az encsí járás területén, amelyekben sok fiatalnak biztosítanak munkát. Elősegítik egyúttal letelepedésüket is, ami megváltoztatja a mezőgazdaság rétegződését. Ez természetesen kihat más ágazatokra. A rétegmunka tapasztalatairól, a fiatal nők, az értelmiségiek és a középiskolás tanulók élet- és munkakörülményeiről, gondjairól a közelmúltban tanácskozott Kncsen a KISZ járási bízottfíáfyíl. Az aktív keresők közül több, mint kilencezren — az összdolgozók egyharmada — dolgoznak a mezőgazdaságban. Ebben az ágazatban a fiatalok száma megközelíti a háromezret. Az ifjúság döntő többsége a mezőgazdaságban keresi kenyerét. A melléküzemágak például jó lehetőséget adnak a kis munkásközösségek kialakulásához, ami folyamatossá teszi a munkássá válást Ezért is kísérik különös figyelemmel a járásban a szakmunkások helyzetét. Főleg a munkába álláskor, amikor előtérbe kerülnek a beilleszkedés nehézségei. Az utánpótlás felkészítése a termelőszövetkezeti KISZ- a lapszervezetekben ma már folyamatos. Rendszeres kapcsolatuk van az iskolák úttörőcsapataival, s közös rendezvényeiket a mezőgazda- sági munka népszerűsítéséra j gyakran felhasználják. J A KISZ-szervezetekbea» *s I utánpótlás nevelése mellett hasonlóan fontos feladat a i már meglévő alapszervezetek munkájának javítása, a szervezeti élet továbbfejlesz- j lése, tartalmasabbá tétele. , Jelenleg a járás huszonegy termelőszövetkezetében ti- ; zenhét KISZ-alapszervezet működik, amelyekben folyamatos a politikai beiskolázás, a helyi vezetőképzés, az ifjúsági vitakör. Nagymértékben hozzájárulnak ezek a tagok politikai műveltségé- | nek gyarapításához. A munkásfiatalok másik nagy csoportját a kereskedelemben és a könnyűiparban foglalkoztatottak alkotják. Tevékenységük értékelésekor nem szabad megfe- lédkezni a több műszakos beosztásról és a telephelyek budapesti központjairól, amelyek leginkább az érdekvédelmi munkában okoznak nehézséget. A fiatal értelmiség legnagyobb része az agrárszakmában, az oktatás és a közművelődés területén dolgozik. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy számuk évről évre emelkedik. Számítani lehel, rájuk * közéleti munkában. Egyre többen vállalnak tisztséget az ifjúsági mozgalomban. Nekik is köszönhető, hogy a járásban Göncön, Encsen és Krasz- nokvajdán már működik értelmiségi klub. Az agrár- szakemberek részére a KISZ-bizottság minden évben megszervezi a szabad- egyetemet. A hasznos kezdeményezés ellenére ez a réteg nem kapcsolódik bo kellőképpen az ifjúsági mozgalomba és versenyekbe. A fiatal pedagógusok és a közművelődésben foglalkoztatottak közül sokan a járási székhelytől távol, kis községekben dolgoznak. Ezeknek a fiataloknak meghatározó szerepük van a falvak életében. Gondjuk az érdekvédelem. Ahol van KISZ-szervezet, megfelelő módon és szinten védik a fiatal pedagógusok érdekeit. Az enesi járásban három középfokú tanintézet van, nagyközségi hatáskörben. A tanulófiatalok jelentős része bejáró, ami hátrányos a mozgalmi munkában. Minden alapszervezetben gondot jelent a fiatalok bekapcso- / lása a mozgalmi munkába. Meglehetősen magas azoknak a száma, akik sem lakóhelyükön, sem a munkahelyükön nem vállalnak feladatot a KXSZ-ben. Jóllehet, naponta 3—4 órát vesz igénybe tőlük az utazás. A tartalmas, színvonalas szervezeti élet azonban talán megnyerné ezeket a fiatalokat is a mozgalom számára. A járási KISZ-bi- zottság úgynevezett „hétvégi” alapszervezetek létrehozását ösztönözte az elmúlt időszakban. Tavaly hat lakóterületi alapszervezet alakult meg ily módon. Programjaik iránt nagy az érdeklődés, különösen amióta bevezették az ötnapos munkahetet. Szorgalmazzák a fiatalok körében a falon*- pok megszervezését is, amely nemcsak egy község, hanem egész körzet ifjúságának jelent kellemes ki- kapcsolódást, kulturált szórakozást. A szövetségen belüli fiatal nők aránya meghatározó. Ennek ellenére egyes területeken, főleg a KISZ- vezetők körében, alacsony a fiatal nők száma. A nőpolitikái munkában tehát még van tennivaló. A tudatos, tervszerű nőpolitikái munkához — a korábbiaktól eltérően — a KISZ nagy segítséget kap a helyi párt- alapszervezetektől. Remélhetőleg, mielőbb megmutatkozik ez a gyakorlatban is. M. M. Közepesnek As efrrmft pártoktatást évet megyénk egyik nagyüzemének tizenkilenc alapszervezetében közepesnek Ayiinősítetlék, de ez az „osztályzat.” —, az illető alap- szíiirvezet önértékeléseként, vag'y mint az irányitó párt- sze^'v minősítése — bizonyára megyénk jó néhány alap- szervezetére ráiilene. Ezekben a hetekben folyik a pártokstatás értékelése és az eredményesebb munka akadályai ^.között számos helyen említik a másodállásokat, mellékfoglalkozásokat, a sokszor mértéktelen túlórázást. Sokan vannak, akik a munkaidő többé-kevésbé intenzív munkával eltöltött nyolc órája, után így jutnak több jövedelemhez. A pártszemináriumokat is csak munkaidő után lehet tartani, így érthető, hogy sok helyen ezért is csökkent ezek látogatottsága. Ebből, csak ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy csökkent a politika iránti érdeklődés, hiszsen voltak olyan pártszervezetek, ahol kevesebben jártak pártoktatásra, de a foglalkozások sokkal aktívabbak voltak. A pártszemináríumokon napjainkban a nehezebb gazdasági körülmények, a nemzetközi helyzet és jó néhány ideológiai kérdés olyan vitaalapul szolgál, amelyre ugyancsak fel kel! készülnie a propagandistának. Például Varga Éva érmei Kútba nézni, tótból meríteni, kutat építeni, kutat őrizni; évezredes embervol- tunk nemes szimbóluma. Kútba pénzt dobni a vándor szellemi-lelki kötődése, visszavágyódása, emléke és cselekedeteinek felytoaossá*aSorolhatnánk még — számos művészettörténeti előzményt idézve (pl.: Róma Trevi-kút, Visegrád Mátyás király kútja), a kút és ember tisztaságot és életet jelképező kapcsolatát. Találkoztam egy űj kúttal. Óbudán, a Fő téri Művelődési Ház pincéjében Varga Éva szobrászművész kútja „fogadta magába” a Miskolcon élő alkotó érmeit. Az anyaság, a szellem kalandjai, a gyermekmosolyok bája és a minSsítetfék * foglalkozásokon válaszolnia kell azoknak a hallgatóknak, akik azt kérdezik tőle, hogy a jobb életkörülményekért, vagy egyeseknél már csak az anyagi javak, tárgyak szinte öncélú gyűjtéséért, sokszor erőn felül végzett — egyébként többségében társadalmilag is szükséges és hasznos —• „túlmunka” nem fogja-e hosszú távon éreztetni káros hatását. Hiszen kevesebb idő jut a családra, a művelődésre, a politikai munkára, a közéletre. Ezek a kérdések bizonyára azokban a kommunistákban is felvetődnek, akik —, miután délután hiányoztak a pártoktatásról, mivel egy társulásban túlóráztak, vagy egy kisiparosnál dolgoztak — gste a Tévéhíradóból csak az első kockákat látják és utána félálomban hallanak valamit arról, hogy a gyerek átment az írásbeli érettségin. De lehet, hogy pár nap múlva azon a taggyűlésen, amelyen a pártoktatást is értékeli a többi munkatárssal együtt, azon is töprengenek: a jövőben hogyan lehetne jobban megtalálni az összhangot a harmonikusabb életmód igénye, a párttagsággal vállalt kötelezettségek teljesítése és életszínvonaluk emelésének módjai között. (Petra) kittel vándormadarak beszédes nyomai tükröződtek a tiszta vízben pihenő érmékről; a világ elcsípett pillanatainak garasain. Tenyérnyi, areképnyi kiállítás ez, melyet Selmeczi György zeneszerző nyitott meg, nem kis ajándékot is társítva ajánló szavaihoz. Az óbudai ásatások során előkerült kőtáblákra vésett Jánus-tánc jeleit szólaltatta meg Bíró Rudolj ütőhangszeres segítségével. Óbuda meghitt hangulatú sarka, a számos művészeti élményt teremtő művelődési ház méltó otthont biztosít június 26-ig Varga Éva szobrász- művész érmeinek, abban a kútban, melynek tükrében az alkotások mellett önmagunkra is ismerhetünk. (szendrei) Keiyeilszázad kelvei r a „Válogatás negyedszázad képeiéi bői 1957—1982” címmel rendezte meg a miskolci Városi Művelődési Központ és a Miskolci Fotóklub Pető Géza kiállítását a Győri kapu 27. szám alatti Fotógalériában. A kiállításon a munkásságáról jól ismert, bár az utóbbi években ritkábban szereplő fotóművész hetven képét mutatja be. A hetven kép jóllehet, negyedszázadot ölel át, tökéletes kiegyensúlyozottságot, azonos látásmódot tükröz, a képeken csak cím található, készítési időpont nem. Nehéz magukról a képekről meghatározni, melyik, mikor született, legfeljebb azoknál a képeknél számítható ez ki megközelítően, ahol ismerős szereplőt fedezünk föl. Úgy tűnik, mintha nem is egy negyedszázad, hanem rövidebb időszak képeit látnánk. Az öreg parasztok portréi például ma is lehetnek ugyanazok, általában legtöbb portré és táj időtlen, szinte a ruhákból sem lehet következtetni a korra. Ez az azonosság Pető Géza következetességét. művészi látásmódjának és láttatási szándékának folyamatosságát lehet kiolvasni. A hetven kép hetven kis kocka a negyedszázad .életéből. Akkor is, ha nem kor-meghatározó jellegűek. Hiszen például a pataki várbelső öt képe a negyedszázad előtt és után is azonos, a bemutatott tájak nagyrészt mozdulatlanok. és a már említett portrék is elkészíthetők esetleg ma és holnap te. Ennek ellenére krónikásai e kéPetö Géza egyik emlékezetes képe a kiállításról : „Daloló ifjúság”. pék az eltelt negyedszázadnak, mert megmutatják, hogyan látta Pető Géza akkori környezetűnket, világunkat, embertársait, a tájat. Nincs ezeken a képeken semmi elrendezettség. Egyedül talán a Torzó című aktja tükröz valami mesterkéltséget. A többi a nagyon is valós élet pillanatainak elkapása. rögzítése. Nehéz volna valamiféle sorrendiséget megállapítani a hetven kép között. Szinte mindegyiknek megvan a maga szépsége, valami olyan vonása, amiért a legjobbak közé sorolandó. Például a „Naplemente a pusztán” költőisége. a ..Duzzogó kislány” arcvonásai, a ..Második műszak” otthon padlót tisztító asszonyának megjelenítése, a korábbi kiállításokról emlékezetes ..Átfut az ellenvonat” bravúros pillanata. az egymás mellett látható „Flört” és „Intermezzo” szűkszavúságában is sokat mesélő szerkesztése. És még jó- néhány képet sorolhatnánk. Akik korábban is jártak a miskolci fotókiállításokon, találnak itt ismerős képet, és örömmel látják azokat újra. Akik nem ismernek semmit Pető Géza munkásságából. azoknak pedig új élményt jelent a június 30- ig látható kiállítás megtekintése. (hm) Mía este premier Mandrai Niccolo Machiavelli papén reneszánsz komédiáját, a Mandragora! öt alkalommal láthatják a nézők júniusban a Miskolci Nemzeti Színház Kossuth utcai Kamaraszínházában. A premier ma, pénteken este 7 órakor lesz. A zenés játékot Szűcs János rendezte színpadra. Képünkön a Mandragora szereplői közül Fráter Kata és Bregyán Péter látható. Fotó: Jármay György Országiáré diákot és ifiéiárdisiák megyei versenye Befejeződött az országjáró diákok Borsod megyei találkozója és az Ifjú Gárda megyei szemle. A háromnapos találkozót az elmúlt hét végén rendezték meg a mezőkövesdi Zsóri-fürdőben. Az országjáró diákok megyei találkozóján 512 középiskolás diák vett részt, akik pénteken Mezőkövesddel kapcsolatos, városismereti feladatokon mérhettél; ösz- sze tudásukat. Az elméleti és gyakorlati feladatok között egyebek közölt szerepelt múzeumok megtekintése, népi motívumok gyűjtése is. Szombaton a természetjáró akadályversennyel folytatódott a találkozó. A diákoknak Mezőkövesd és Szómolya közölt, mintegy 13 —14 kilométeres szakaszt kellgtt megtenniök. Feladataikat a távon elhelyezett négy állomáson kapták meg. A vasárnapi programban tájékozódási futóverseny szerepeli, a Szomolyához közeli Borbolya-hegyen. Az országjáró diákok megyei találkozójával egyidö- ben volt áz ifjúgárdisták megyei szemléje is, mintegy háromszáz fiatal részvételével. A szakaszol; és szakaszparancsnokok alaki versenyét pénteken rendezték meg. Szombaton következett az ifjúgárdisták harci túrája, amely Szomolyá- ról indult a Zsóriba. A huszonnégy kilométeres szakaszon hét állomást helyeztek el, ahol különböző fokú ügyességi feladatokat kellett megoldani a versenyzőknek. A háromtusa döntője — futásban, úszásban és lövészetben — vasárnap volt. A háromnapos vetélkedés ünnepélyes eredményhirdetésére vasárnap, a késő délutáni órákban került sor. Az országjáró diákok Borsod megyei találkozóján, a városismereti feladatok megoldásában a legjobbnak bizonyult a miskolci Földes Ferenc Gimnázium 3-as számú csapata. A természetjáró akadályversenyben lányok közül az ózdi Köz- gazdasági Szakközépiskola, fiúk közül a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola diákjai lettek az elsők. Az összetett tájékozódási futóversenyben első helyezést az ózdj Bródy Sándor Szak- középiskola csapata ért el. Az Ifjú Gárda megyei szemlén, az összesítés után első iett a szerencsi járás Ifjú Gárda szakasza, második a Borsodi Szénbányák Vállalat IG szakasza, harmadik pedig a leninvárosi Ifiá Gárda szakasz. Az elsők az idén. augusztusban, részt vesznek azon az országos versenyen, amelyet Zalaegerszegen rendeznek meg. Az országjáró diákok megyei találkozójának legjobbjai ugyancsak tovább vetélkedhetnek június 24— 28-a között Orfűn, az országos versenyen. H tanyasiak sportolásáért A bodrogközi tanyákon főképp az állami gazdaság és a Kossuth Termelőszövetkezet dolgozói laknak nagyobb tömegekben. A kulturális és szociális körülmények javítása mellett az utóbbi időkben a két gazdaság a tanyasi fiatalok sportolási lehetőségét is igyekszik biztosítani. Így például a Kossuth Tsz Apróhomokon egy nagyméretű füves labdarúgópályát épített. A Bodrogközi Állami Gazdaság Páterhomokon bitumenes sportpályái épített, ahol a fiatalok különféle sportolással tölthetik idejüket. A gazdaság kultúrtermében pedig asztaliteniszezésre és sakkozásra nyílik lehetőségük.
