Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 7983. június 9., csütörtök Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága KSSZ-munka a Comenigss — Péntek déltől a haza­utazások miatt megszűnik az A szovjet fővárosban, a Kremlben, hivatalosan elbúcsúztatták Mari­no Koivisto finn köztársasági elnököt, aki hivatalos tárgyalást foly­tatott a Szovjetunió vezetőivel. Képünkön (balról): Sorsa finn mi­niszterelnök, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Mauno Koi­visto, Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, s Nyikolaj Tyilionov szovjet kormányfő. elet a főiskolán. Ez azt je­lenti, a tanulmányi és a mozgalmi munkára négy és fél nap jut. Sajátos helyzet­ben van így a KlSZ-szerve- zet — hangzott el tegnap a megállapítás a KISZ Borsod megyei Bizottságának ülé­sén, amelyen egyebek között a sárospataki Comenius Ta­nítóképző Főiskola KISZ-bi- zottsógának munkájáról ta­nácskoztak. Amint azt Sarkadi Béla, a főiskola KISZ-bizottságának titkára szóbeli kiegészítőjé­ben elmondotta, az alig több mint négy nap megle­hetős zsúfoltságot, olykor­olykor idegességet okoz. Még­is, a szervezeti életet, a moz­galmi munkát úgy kell ki­alakítani és összehangolni, hogy azok valóban tartalma­sak és eredményesek legye­nek. A főiskolán 18 alap­szervezet tartozik a KISZ- bizottság irányítása alá, amelyből 17 hallgatói és egy dolgozói alapszervezet. A tagok száma megközelíti a négyszázat. A KlSZ-bizott- ság sokat tesz a hivatásra való felkészítés, a jó tanul­mányi eredmény elérése ér­dekében. Ezt a célt szolgál­ja az újfajta ösztöndíjrend­szer, amely nevéhez hűen valóban arra ösztönzi a fia­talokat, hogy eredményesen szerepeljenek a vizsgákon. A KISZ egyik fontos feladata az érdekvédelem, amelyre a főiskolán mindenkor nagy figyelmet fordítottak. Meg­felelő fórumokon felkészül­ten képviselik a hallgatók érdekeit, még akkor is, ha ez esetenként vitákat eredmé­nyez az oktatók és a KISZ- vezetők között. Tesztes mód­szerek segítségével időről Időre véleményezik a diá­kok az oktató-nevelő mun­kát, amely egyrészt szintén szerves része az érdekképvi­seletnek, másrészt haszno­síthatók a tapasztalatok a főiskolai képzés színvonalá­nak emelésében is. A sárospataki iskolában jó ideje hagyománya van már az úgynevezett ‘mozgal­mi délutánnak. A hét egy napjának délutánját nevezik így, amikor a KISZ-Eelada- tok egy részét végzik el. Egy délután kevés a moz­galmi munkára, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanerre az időre koncent­rálódnak a szabad idő hasz­nos eltöltésére szervezett programok, vagy a hallgatók kötelező ifivezetői teendői. Éppen ezért a bizottság tag­jai a jövőben arra töreked­nek, hogy rövid, tömör fel­adatokat határoznak meg a fiataloknak, amelyek telje­sítésére hétközben is jut ide­jük. Speciális helyzetet te­remt a mozgalmi munkában a rövid képzési idő is. Iga­zán aktív KISZ-munka csu­pán a másodévfolyamosok­tól várható el. E sajátossá­gok nem hagyhatók figyel­men kívül a mozgalmi fel­adatok meghatározásakor, akcióprogramok elkészítése­kor. A Comenius Tanítóképző Főiskola KISZ-bizottsága munkájának értékelése után a megyebizottsági ülésen tá­jékoztató hangzott el a KISZ Központi Bizottság 1982. március 10-i, a tizenéves di­ákifjúság mozgalmi munká­jának továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól, a megyei intézkedési terv idő­arányos végrehajtásáról. A Borsod megyei KlSZ-bizott- ság tegnapi ülésén személyi kérdésekben is döntött. Tit­kári tisztségéből érdemei el­ismerése mellett felmentet­ték dr. Illés Pált, aki a jö­vőben a Borsod megyei Pártbizottság munkatársa lesz. A KISZ Borsod megyei Bizottság újonnan megvá­lasztott titkára Major János lett, aki korábban a Borso­di Vegyi Kombinát KISZ- bizottságának titkára volt. (monos) (Folytatás az 1. oldalról) Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára szerdán Moszkvában találkozott Ha­levi Sorsával, a Finn Szo­ciáldemokrata Párt elnöke­vei, miniszterelnökkel, a Szocialista Intemacionálé le­szerelési konzultatív tanácsa elnökével. Kalevi Sorsa Mau­no Koivisto államfőt kísérte el szovjetunióbeli látogatásá­ra. Mint a szerdai találkozóról kiadott közlemény megálla­pítja, a meleg, elvtársi légkö­rű megbeszélésen Borisz Po­nomarjov és Kalevi Sorsa az SZKP-t és a Finn Szociálde­mokrata Pártot egyaránt ér­deklő kérdéseket tekintett át. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikái Bizottságának tagja, első miniszterelnök­helyettes, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. szerdán Moszk­vában fogadta Paavo Vdy- rynen finn külügyminisztert, aki a jelenleg Kijevben tar­tózkodó Mauno Koivisto ál­lamfő kíséretében érkezett a Szovjetunióba. A meleg, baráti légkörű ta­lálkozón Gromiko és finn kol­légája nagyra értékelte Jurij Andropovnak, az SZKP i 3 főtitkárának és más szovjet vezetőknek Mauno Koivistó- val folytatott megbeszéléseit. Megállapították, hogy a finn köztársasági elnök látogatása fontos szerepet tölt. be a két ország jószomszédi kapcso­latainak fejlesztésében. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozták, hogy az enyhülési folyamat fenn­tartása és megszilárdítása megfelel valamennyi európai nép érdekeinek. Kívánatos­nak mondatták, hogy a mad­ridi találkozó a semleges és el nem kötelezett országok záró- dokumentum -tervezetének 'el­fogadásával mielőbb befejez­ze munkáját. Megerősítették, hogy országaik készek nem­zetközi téren továbbra is együttműködni a béke és a biztonság megszilárdítása ér­dekében. Megfélemlített tanárok Diákterror Japánban Az egyik tokiói iskolában egy diák megkéselte az őt kínzó tanárt, egy nagojai iskola oktatóját pedig kór­házba kellett szállítani, mi­után néhány diákja kivom- szolta az osztályteremből és összeverte, mert a tanár fes­tékhígító belélegzéséért meg- feddte őket. A múlt hónap­ban tartott év végi bizonyít­ványosztási ünnepségeken a 13—15 éveseket oktató ta­nárok 10 százaléka kért rendőri segítséget a diákok esetleges erőszakos fellépé­seinek megfékezésére. Utó- la - csak egy incidensről ér kezett jelentés, a hatóságéit véleménye szerint azonban súlyos problémának néznek elébe, ha az iskolák veze­tőinek rendőrségi segédletre lesz szükségük a vizsgák bonyolításához. Mi az oka ezeknek az erőszakos cselekmények­nek? Miért lázonganak a diákok? — Japánban már hosszabb ideje heves vita folyik erről. Szetojama Mi- cuo közoktatási miniszter az >kot a japán oktatási rend­szer „elnyugatiasodásában” látja: a II. világháborút kö­vető amerikai megszállás so­rán elsorvadtak a szülők és az idősebbek tiszteletét pa­rancsoló konfucianísta etika és hagyományok. A minisz­térium külön munkacsopor­tot hozott létre a probléma tanulmányozására. Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök egy tévéinter­júban az iskolákon belü- ii és kívüli fiatalkorú bűnö­zésért a szerinte túlságosan engedékeny szülőket hibáz­tatta. Az újságoknak írt olva­sói levelek a túlméretezett Iskolákat, a szülői fegyel­mezés hiányát, a közömbös tanárokat és az oktatási rendszer okozta stresszál­lapotot vádolják. A bírálók szerint a túlzott teljesít­ményközpontúság követ­keztében a követelmények-,, kel megbirkózni nem tu­dók kudarcélményeiket a tanárok elleni agresszív ma­gatartásban vagy az iskolai tulajdon rongálásában ve­zetik le. A múlt évben vég­zett felmérés szerint az erőszakos cselekményeket elkövető diákok 85 százalé­ka a leggyengébb tanulók közül került ki. Az iskolai teljesítmény olyan fontos a hivatali vagy üzleti karrierre felkészítő egyetemek kapuit jelentő jobb középiskolákba való bejutáshoz, hogy a „vizsgák pokla” sok tanuló számára már az elemi iskolában el­kezdődik. A kormány nemrég elké­szített tanulmányának ta­núsága szerint a tanárok ellen elkövetett erőszakos cselekmények 80 százaléka megtorló válasz volt a „szi­gorú fegyelemre és a feddé­sekre”. „Ebben a társadalomban, ahol az oktatásnak akkora súlya van, a felvételi vizs­gákra való felkészülést a gyerekek többsége mint el­kerülhetetlent, elfogadja. Az iskoláknak azonban nemcsak a gyermekek tudásszintjét kell emelni, hanem töre­kedni kell arra. hogy min­den lehetőséget megadjon személyiségük és képessége­ik kibontakoztatásához” — hangsúlyozza a tanulmány, amely a többi között több kreatív módszer kidolgozá­sát ajánlja a tananyag elsa­játításának megkönnyítésé­re, több megértést javasol a diákokkal szemben és jobb kapcsolatteremtést velük a rossz magatartás megelőzé­séi-e. amerikai viasz Nicaraguának Az amerikai kormány el­rendelte az Egyesült Álla­mokban működő összes ni- caraguai konzulátus bezárá­sát, és személyzetüket ki­utasította az országból. Az intézkedést Washing­ton válasznak szánta a ni- caraguai kormánynak, ami­ért kémkedés, valamint Mi­guel d’Escoto külügyminisz­ter meggyilkolására szőtt összeesküvés vádjával kiuta­sítottak Managuából három amerikai diplomatát. A külügyminisztérium szerdai hatállyal lezáratja Nicaragua New York-i, San Franciscó-i, miami, New Orleans-i, houstoni és Los Angeles-i konzulátusát, s 21 munkatársának el kell hagy­ni az országot. A konzulátusok lezárása az amerikai bejelentés sze­rint nem jelenti a diplo­máciai kapcsolatok megsza­kítását; a washingtoni ni- caraguai nagykövetség to­vábbra is működhet, adhat ki utazási engedélyeket is, bár a külügyminisztérium, már hivatalosan is figyel­meztette az amerikai állam­polgárokat, hogy ne utazza­nak Nicaraguába. Indira Gandhi Belládban Szerdán délben hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Indira Gandhi in­diai miniszterelnök. A délután folyamán fel­szólal az UNCTAD hatodik ülésszakán, majd megbeszé­léseket folytat Milká Pla- ninc jugoszláv kormányfő­vel. Az el nem kötelezett mozgalom elnöki tisztségét ellátó Indira Gandhi Jugo­szlávia után több európai' országot is felkeres. Egy nagy gyár névjegye: ß DisÉiív tizenharmadik oszlopa A korszerű forgácsológé- pek számára készült érdes, még meg nem munkált da­rabon fel-felcsillan az ezüstös csillogásé fémes por. A szemem előtt készítették a Sztankolit gyár moszkvai vasöntödéjének munkásai. Ugyanaz a gyár ez, amely­nek kollektíváját másfél év­tizeddel ezelőtt a maga ne­mében egyedülálló mun­kával bízták meg: régi terv­rajzok szerint,- ki kellett ön­teniük a moszkvai Diadal­ív hat pár. egyenként tizen­két méteres oszlopát. A híres orosz építész, Oszip Bove tervei alapján még 1827-ben, az orosz csa­patok Napoleon fölötti győ­zelme tiszteletére emelt Dia­dalívet a város rekonstruk­ciójának időszakában le­bontották. A hatvanas években, amikor elhatároz­ták a rekonstruálását, fel sem merült az a kérdés, hogy ki állíthatná helyre az oszlopokat. Csak Sztankolit jöhetett szóba, mert nagy tapasztalatokra tett szert a parkok, terek és építészeti létesítmények ódon keríté­seinek felújításában. Via­gyimir Katkov brigádja ezt a munkát is pontosan a: megadott határidőre telje­sítette, sikeresen. 1968, no­vember 8-án ismét ünnepé- ' lyesem adták át Moszkvának a Diadalívet. A munkások, mintegy áz eseményre emlékeztetve, megformázták a tizenhar­madik oszlopot is. A jelen­kor öntőmunkásának kima­gasló szaktudását hirdető, héttonnás oszlop az "tizem területén, kellemes kis tér­ségen áll, mintegy a válla­lat sajátos névjegyeként. E névjegy mögött meghúzódó' munka jól ismert és becsült, sok vasöntési szakember előtt, a szocialista és tőkés országokból, a tengerentúl­ról egyaránt. Számos or­szágból érkeztek ide és is­merkedtek meg ebben az elismert vállalatban az ön­részed termelés szervezési, ügyeivel és technológiájá­val, A' Sztankolit körülbe­lül hétezer darab terméket állít elő évente. 500 gram­mostól hét tonnáig. Gyárt­mányainak kifogástalan mi­nősége már régóta elismert a Szovjetunióban és a ha­tárokon túl. A moszkvai Diadalív DEPÓHÁLÓZATUNK LEGÚJABB BOLTJÁT 1983. június 13-án 13 órakor nyitj'uk. KÉSZLETÜNKÖN NEM MINDEN, DE SOK MINDEN, ami aj’ándékj'ellegű vas-műszaki áru

Next

/
Oldalképek
Tartalom