Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

1983. június 19., vasárnap ÉSZATMAGYARORSZAG 3 A Hernádi—Jancsó páros irányításával Nagyvázsonyi játékok A feketetói vásáron Köröndi fazekasok és portékájuk Megadóan hallgattak ma­gyarok és törökök, kurucok és labancok, tisztek, legé­nyek, lovasok, talpasok. Ki­nizsi Pál sem emelgette le­gendás malomkövét. A bal­esetvédelmi oktatás alól sen­ki sem vonhatja ki magát. A próbáknak, majd a szín­pompás, a látványos játékok­nak ez elengedhetetlen élő­iéi tétele. Nagyvázsonyban készülnek az idei lovasjátékokra. Ab­ban a Nagyvázsonyban, amelynek történelmében fel­lelni a játékok valóságtöre­dékeit. Mátyás király híres vezére, Kinizsi Pál a monda szerint malomkő-tálcán kí­nált frissítővel hívta fel ma­gára a vadászó nagy király figyelmét. Sok csatában győ­zött, jutalmul több várat kapott, köztük — a korabe­li feljegyzések szerint 1472- ben — Vázsonykö várát, tar­tozékaival együtt. A mai Nagyvázsony helyén e rómaiak idejében az itt el­vezető hadi út mentén tele­pülés volt, amit számos le­let és feliratos kő is bizonyít. A község nevét első birto­kosairól, a Vason—Vázsony nemzetségtől kapta. Vagy jó | kétszáz évig birtokolták, míg , a település egy rokon, vagy I éppenséggel leszármazott, ; Vesen elnevezésű család ke- . zébe került. E család utolsó I férfisarja Mátyás király ró- I mai küldetésében hunyt el, s így került Nagyvázsony, leg­híresebb urának, Kinizsi I Pálnak a kezébe. A sok csa- ! tát megélt vár a XV—XVI. ' században épült ki, magán viselve a középkori várépí- | tések minden jellegzetessé­gét. Bár erőddé — fekvése miatt — sohasem vált, de megvédte urát a rajtaütéssz- | rü támadásoktól. A várról í tartották szemmel a Budá­ról induló, majd itt kétfelé — a dalmát tengerpartra, és Tapolcára. Nagykanizsára — ágazó, vivő fontos utat. A csaták múltával a várat a Zichyek — akik egy igen szép kastélyt is megépítettek a közelben — kiadták pá- linkafőzdének. Emiatt gyako­ri volt a tűz. Annyira azonban sohasem égett le a vár, hogy á múlt feltámasztásának is kialud­janak a hamvai. A felsza­badulás után 1954-ben a Veszprém megyei Idegenfor­galmi Hivatal javaslatára meg is kezdődött a vár hely­reállítása. Hat évig tartott a munka, s befejezésével szinte nyomban birtokba vették a kirándulók, a turisták, a vá­rak iránt érdeklődő hazaiak és külföldiek. Ez az érdeklő­dés és a Nagy vázsony hoz fű­ződő történelmi emlékek ad­ták az ötletet a lovasjátékok megrendezéséhez. Az első nagyvázsonyi lo­vasjátékokat — ugyancsak a Veszprém megyei Idegenfor­galmi Hivatal kezdeménye­zésére és gondozásában — 1962-ben rendezték. Ez a rendezvény csak egynapos volt, de így is igen nagy si­kert aratott. A következő év­ben már háromnapos ren­dezvénysorozattá terebélye­sedett a kosztümös múltidé­zés, különféle bemutatókkal, ügyességi lovasversenyekkel kiegészítve. Tíz éve kétéven­ként rendezik meg, mind több érdeklődőt, látogatót vonzva. A hivatal nem te­kinti üzleti vállalkozásnak a játékokat, inkább egyfajta kulturális missziónak, hiszen hasonló jellegű kosztümös já­tékot nem sokat rendeznek Európában. Természetesen mindent elkövetnek annak érdekében, hogy például a mostani játékok megrendezé­sének több millió forintos kiadása megtérüljön. Az elő­zetes jelentkezések, jegy­igénylések biztatóak. A háromnapos, augusztus 5-én, 6-án és 7-én rendezen­dő történelmi karnevál nagy felkészültséget igényel a szervezőktől és rendezőktől, akiknek az élén a nemzetkö­zi hírű Jancsó Miklós—Her­nádi Gyula páros áll. Az idei nagyvázsonyi lovasjáté­kok forgatókönyvének meg­írására és a rendezésre ez­úttal ők vállalkoztak. A gazdag program feszített munkát igényel valamennyi résztvevőtől, akiknek többsé­ge most is amatőr. A lova­sok zömét egyébként — mint a korábbi években is — a dunántúli lovasiskolák ad­ják, legtöbbet a házigazdák, a nagyvázsonyi Pegazus tár­saság, de a szombathelyi, a mátai, a keszthelyi és a za- laszentgróti lovasiskola is ki­veszi a részét a játékokból. A szereplők további nagy csoportja a népi táncosokból verbuválódik, akikre most is nagy feladatok hárulnak. A játékok technikai feltéte­leinek biztosítása is igen nagy szervező munkát igé­nyel, és a szükséges kosztü­mök beszerzése sem egysze­rű. Több mint öt teherautó­ra való ruhát kell kikölcsö­nözni a. Jelmezkölcsönző VáL LalattóL A háromnapos rendkívül gazdag és változatos prog­ram fő attrakciója lesz a bajvívás. Páncélos lovagok élesben küzdenek majd egy­mással, a megyei idegenfor­galmi hivatal a győztesnek harmincezer forint jutalmat ajánlott fel. A. A. Feketetó; a Sebes-Körös itt megszelídül, félkörbe futó partján sűrűn egymásmel­let! a vásározók, előttük föl­dön portékáik. Van itt min­den. Értékes széki hímzett párna és díszes falvédő, fe­hér színű, barna mintájú ré- vi korsó, és a jellegzetesen cirmos román irhabunda is. Még alig van reggel, de már javában áll a vásár. A gyanútlan nézelődőnek meg- megrángatják a kabátujját: „Nincs valami eladó?” Míg ez rácsodálkozik, hogy mi lenne, már dugják is az orra alá a kalotaszegi selyem­szállal — gyönggyel kivar­rott blúzokat, kötényeket Ha ez nem kell, van más. Odakiabál egy asszony vál­lán átalvető tarisznyával sé­tálgató férjének, és az már hozza a méretre szabott bú­zakék, gránátgombos buj- kát, de ha ez se jó, akkor mar kínálja is az egyszerű, bamászöldes posztókabátot A cserepeseknek egész so­ruk van. Különböző mére­tekben sorjáznak a kékmin­tás köröndi brokájok és a nagyhasú kotyogás aratási korsók, hozzá falra való tá­nyérok. Amott falvédők, szőttesek. Alkudozni lehet sót kell, mert a nem ideva­lósinak csillagászati árakat mondanak, ami aztán idő­vel (csak ki kell várni) a fe­lére, sőt a negyedére csök­ken. Aki ezt nem szokta, az­zal bizony megfizettetik az „iskolapénzt”. De nem vásár m vásár evés-ivás nélkül. A rm gyomrunknak, orrunknak furcsa ízű. sragá hurkák, kolbászok kaphatók, sőt mű­anyag tálkákban édes töl­tött káposztát is árulnak. Kö_ rös-körűl, állva tömi magá­ba román és magyar ember egyaránt az ételt, issza rá a sört. Az idő már délutánba hsy- , lik, csitul a vásárlókedv, ■ kezdetét veszi a szórakozás. Muzsikus cigányok játsza­nak a mi fülünknek kissé Innen lehet népviseletbe Sít 5m1 «Bbkntlan dallamokat tíüaté­res hegedűn, s jósolnak te­nyérből boldogságot. A néz­nivalónak se vége, se hossza. Nemcsak a mutatványoso­kon lehet ámulni; a kicsiny völgyet körbeölelő hegy ed­dig szikrázó zöldje most mé­regzöldre vált, a Körös ka­vicsos fövenyén ülve pihen­nek a vásárosok. lassan megbomlik a sű­rűn egymás mellett árusí­tók sora. A megmaradt por­tékát elrakják, zsákba, ta­risznyába, talán holnap, holnapután még ez is elkél, mert háromnapos a fekete­tói vásár. Az utakon kocsik, szekerek, gyalogosok. Az ar­cok elégedettek. Jó dolog a vásár. CX E. Új földértékelés I Több, mint 4,5 millió hek­tár helyszínelését és talaj- vizsgálatát végezték el eddig az „aranykorona” helyébe lé­pő termőhelyi értékszám megállapítása során az or­szágban. Az új földértékelés tapasztalatai azt mutatják, hogy a 100 éves „aranykoro­nás” földminősítést felváltó új földértékelés tervszerűen alakult. A munka három esztendővel ezelőtt kezdődött.. — Az ön könyve nagy s ti­pp r- volt a könyvpiacon. Va­jon mivel magyarázható ez a népszerűség? — Az igazság az, hogy az utóbbi évtizedekben nem bántunk mindig rangjához méltóan a Bibliával, kicsit el­hanyagoltuk jelentőségét. Részletes elemző mű sem je­lent meg hazánkban. Köny­vem. amely tulajdonképpen tízéves egyetemi előadásaimul foglalja össze, ezt pótolja. — A marxista filozófia új szemlélete mindenütt gyorsan éreztette hatását. Hogyan ér­tékelhető a marxista filozó­fiában gyökerező valláskriti­ka? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a marxista filozófia for­radalmi változásokat hozott a valláselemzésben, a vallás­kritikában. A marxista val­lástörténészek voltak az el­sők. akik vizsgálataikat nem a kortól függetlenül végezték, hanem minden egyes „könyv­nek”, történetnek megkeres­tek a történelmi-társadalmi amelyben Borsod megye szakemberei is részt vesz­nek, és eddig 1347 település határában értékelték a föl­deket, a laboratóriumokban 80 000 talajmintát vizsgáltak meg. Tavaly az ország terü­hátterét. Egyébként, ha már szóba került ez a téma. ér­demes megemlíteni a magyar vallástörténészek kiemelke­dő szerepét. — A Biblia hajdan világ­nézetet. hitel adott. Mit nyújt­hat ma? — A Biblia múltunk kitép- hetetlen része, alapmű. Isme­rete nélkül a mai ember ér­tetlenül áll földrészünk szám­talan zenei, irodalmi, építé­szeti és képzőművészeti alko­tása előtt. A Biblia ugyanak­kor az egész emberiség kul­túrájára is óriási hatást gya­korolt. Évszázadok történel­me és az emberiség örök vá­gyai csendülnek ki a sorai­ból. — Hogyan érdemes olvasni ma a Bibliát? — Ügy kell tekintenünk, mint emberi alkotást, amely­ben csodálatos mesék szület­tek. Olyanok, amelyek min­dig az emberre jellemzők. Vegyük csak például a halan­dóságot. Ez mindig foglal­koztatta az embereket. Miért létének 35 százalékán fejez­ték be a munkát. Valameny- nyi földhivatalnál kialakult az a szakembergárda, amely biztosíték arra, hogy az új földértékelést 1985-ben befe­jezzék. kell meghalnunk, miért nem lehet örök életű az ember? Az egész Bibliát átszövi az örök­lét utáni vágyódás. Említhet­jük a műben gyakran előbuk­kanó társadalomkritikát is. Mindig egy igazságos, em­berséges társadalomról álmo­dozott az ember. Ez az alom a Bibliában végig jelen van, és a mennyország képében jelenik meg. Tudnunk kell, hogy a bibliai történetekben sohasem az eseményen van a hangsúly, hanem a mögötte rejlő mondanivalón. A tör­ténetek csak nagyobb nyoma- tékol kívánnak adni a tarta­lomnak, mintegy hitelesítve azt. — Milyen ma nálunk a kapcsolat a vallástörténészek és az egyházak között? — Nagyon lényegesnek tar­tom a kialakult párbeszédet. Közös konferenciákat tar­tunk, ahol a vélemények, né­zetek kicserélése, vagyis a dialógus folytatása a cél. — Az ön véleménye sze­rint hány éves korban lenne Tanfolyamok A Lenin Kohászata Művek­ben évek óta nagy figyelmet fordítanak az egyes szakmák­ban jelentkező munkaerőhi­ány enyhítésére. Ebben az év­ben például közel hárommil­lió forintot biztosítanak a kü­lönféle tanfolyamokra, továb­bi kilencszázezer forintot pe­dig a tanulmányi ösztöndíjak­ra fordítanak. a legalkalmasabb az embere­ket megismertetni a Bibliá­val? — Mindenképpen gyermek­korban. írtam is régebben a gyerekeknek egy vallásról szóló könyvet, amely egy hét alatt elfogyott a könyves­boltok polcairól. Persze, ép­pen a téma hiánya miatt gondolom, hogy ezeket nem­csak gyerekek olvasták, A külföldön megjelenő gyer- mekkünyvek számunkra nem alkalmasak, mivel a hang­súlyt mindenekelőtt a vallá­sos nevelésre helyezik. Min­denesetre már azt a hazai tényt is örömmel üdvözölhet­jük, hogy legalább a gimná­ziumban helyet kapott a Bib­lia. Természetesen nem mondhatunk le arról, hogy már az általános iskolában elkezdhessük a Biblia ismer­tetését. — Várható-c újabb könyv ebben a. témában? — Meglátásom szerint, ma az emberek többsége értetle­nül áll a különböző szentek előtt. Pedig velük az ismeret­ség nagyon érdekes és egy­ben rendkívül hasznos is. Mert a szentek valójában a korra jellemző emberesz­ményi testesítik meg. Jelen­leg ez a kérdés foglalkoztat, ezen dolgozom. Megtalálni a szentekben az embert.. A ké­szülő könyv lényegében az előző folytatásaként is felfog­ható. B. I» A MÄV vonalain számos motorvonat közlekedik. Kitű­nően ellátják a helyi forga­lomból adódó feladatokat. Fő­ként mellékhálózaton járnak. Egy motorvonat ugyanannyi gázolajat fogyaszt, mint egy autóbusz, azzal a különbség­gel, hogy több mint három­szor annyi utas elszállítására képes. Rugalmasan alakítható egy-egy járat befogadóképes­sége. Ha minimális a forga­lom, akkor a motorkocsi egyr magában közlekedik. A MÁV egyre több különleges feladat­ra is felhasználja ezeket a szerelvényelvet, és keresi azo­kat a lehetőségeket, hogyan Ma nyílik A Jeunesses Musicales Szer­vezet, az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a KISZ Borsod me­gyei Bizottsága közös rende­zésében ma délután 5 órakor nyílik meg a csanyiki KISZ- iskolában a hetedik alkalom­mal összehívott zenei tábor. A korábbi évek program­jához hasonlóan a Heves, Nógrád és Borsod megyéből érkezett ifjú zenebarátok kö­zös muzsikálások keretében mélyülnek el a klasszikus és kortárs zeneszerzők műveinek ismeretében. A komoly szak­mai gyakorlatot kínáló ren­dezvény színvonalát aktív zenészek, zenepedagógusok irányítása biztosítja. A tábor vezetője Rózsa László, az egri lehetne az eddigieknél is h»J tékonyabban hasznosítani a motorvonatokat. Az elmúlt időszakban forgalomba állí­tották a Balaton északi és déli partján az úgynevezett Piros- ka-vonatokat, amelyek a na­gyobb állomásokról viszik az utasokat a kisebb települé­sekre. A Piroskának köszön­hetően kevesebb állomáson kell megállniuk a Diesel-vo­natoknak, ennek következté­ben csökkent a mozdonyok fo­gyasztása, rövidebb lett az utazási idő. Ho Sd Minh Tanárképző P’S- iskola ének-zene tanszékének vezetője, művészeti irányítója pedig Nemes Ferenc, a mis­kolci Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola igazgat tója. Hangversenyek, kamaraze-í nélések során vonós és szim­fonikus zenekari munkában, valamint vonós és fúvós ka­marazenélésben szerezhetnek újabb tapasztalatokat a tábor lakói. Hatvan fiatalnak nyí­lik lehetősége a kodályi gorw dől at jegyében — „A zene mindenkié!” — június 27-ig; a művészet örömének segítsék gével, barátságot kötni és újabb muníciót gyűjteni a t»3 vábbi munkájukhoz, sz- L Jesterai a szaletta az eiert” — Beszélgetés dr. Gecse Gusztáv vallástörténész professzorral, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársával, a Bibliai Történetek című könyv szerzőjével —

Next

/
Oldalképek
Tartalom